Fagykár felmérés

Május 5-től 8-ig terjedő időszakban bekövetkezett, az ország egyes részeit ért fagykárokról a megyei Kormányhivatalok FM Igazgatóságai gyorsjelentése alapján az alábbi tájékoztatást adjuk.

A kár felmérése folyamatban van, jelenleg még sem a nagyságrendet, sem az okozott kár %-os mértékét nem lehet megmondani pontosan. A károsodás jelei az elkövetkezendő 3-4 napban lesznek mérhetőek. A károk az ültetvényeken kívül a szántóföldi kultúrák közül leginkább a korai előhajtatott burgonyát is károsították. A termelői bejelentések nagyobbik része az elkövetkezendő 10-15 napon belül várható.
A felmérés jelenlegi állapotát az alábbi adatok tükrözik.
 
Gyümölcsös ültetvényeket összességében mintegy 13 ezer  hektáron ért jelentősebb fagykár.

• Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 3.500-4.000 ha gyümölcsöst ért fagykár.

• A Beregi, Balkányi, Szatmári térségben a fagykár 90-100%-os. Érintett gyümölcsfajok: alma, csonthéjasok, héjasok, bogyósok.

• Pest megyében 2.357 ha gyümölcsöst ért fagykár. Ebből 766 ha meggy, 577 ha alma, 527 ha kajszi,180 ha őszibarack.

• Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2.300 ha gyümölcsöst ért  80-100%-os kár, ebből alma 1220 ha, körte 438 ha, szilva 110 ha, dió 153 ha, meggy 164 ha, kajszi 204 ha.

• Hajdú-Bihar megyében mintegy 2.000 ha gyümölcsöst ért fagykár, a kár mértéke még nem megállapítható. Károsodott gyümölcsfajok: 800 ha alma, 800 ha meggy, szilva, cseresznye.

• Heves megyében 920 hektáron keletkezett 40-100%-os kár,  ebből 360 ha alma, 120 ha meggy, 120 ha szilva ültetvény.

• Somogy megyében 400-500 ha gyümölcsöst ért 50-100%-os kár.

• Vas megyében 138 ha-t ért fagykár, ebből 66 ha dió, 59 ha alma, a kár mértéke 10-50%-ra tehető.

• Fejér megyében 100-120 ha gyümölcsöst ért 50-80%-os fagykár alma, őszibarack, meggy, dió kultúrákban.

• Komárom-Esztergom megyében 110 ha almaültetvény 90%-ban szenvedett fagykárt.

• Jász-Nagykun-Szolnok megyében 114 hektáron különböző mértékű károk keletkeztek a gyümölcsösökben.

• Győr-Moson-Sopron megyében 20 ha dió 65-70%-ban fagyott le.

• Tolna megyében 9 ha dió és alma 70%-os kárt szenvedett.

• Bács-Kiskun megyében is jelentős fagykár keletkezett 6.110 ha területű gyümölcsösben. Ebből mintegy 3.000 hektáron valószínűsíthető 50% feletti fagykár. Ebből 940 hektár alma, 800 hektár meggy, 680 hektár szilva, 450 hektár kajszi ültetvény.

• Nógrád megyében mintegy 501 hektáron keletkezett fagykár, amelyből az almatermésűek nagysága 125 hektár, továbbá 113 ha szilva, 56 hektár meggy és 35 ha bodza ültetvény.

 
A szőlő ültetvényeket összességében mintegy 904 hektáron ért jelentősebb fagykár, illetve 16.500 hektár szőlőterületet érintett.

• Bács-Kiskun megyében az összes szőlőterületből (mintegy 22 ezer ha) 16.500 hektár szőlő terület vonatkozásában jelentkezik valamilyen szintű fagykár. Ebből 8.500 hektáron a károsodás mértéke 50% felettire becsülhető.

• Jász-Nagykun-Szolnok megyében 315 hektáron, Pest megyében 262 hektáron, Vas megyében 12 hektáron, Tolna megyében 55 hektáron, Győr-Moson-Sopron megyében 55 hektáron, Fejér megyében 20 hektáron, Veszprém 50 hektáron, Nógrád megyében 135 hektáron jelentkezett kár.

A többi megyében nem vagy csak kisebb mértékű fagykárok léptek fel.

A gyümölcsösökben időszerű a lemosó permetezés!

A tél végén, ahogy az időjárás lehetővé teszi, kezdődhet a metszés. A fák tisztogatását és az ápolási munkákat (metszés, beteg növényi részek-, gyümölcsmúmiák eltávolítása) követően ilyenkor indokolt lehet az egyik legfontosabb növényvédelmi teendő, a lemosó permetezés végrehajtása.

Moniliával erősen fertőzött meggyfa

A rügyfakadás előtt nagy lémennyiséggel, lemosásszerűen végzett permetezéssel elpusztíthatók a vázágakon, a kéreg-repedésekben, valamint a rügyek felületén lévő kórokozók (pl. körtevarasodás, monília, levélfodrosodás) szaporító képletei, továbbá gyéríthetők a különböző kártevő atkák és rovarok, köztük a levéltetvek, pajzstetvek és gyümölcsmolyok áttelelő alakjai.

Bár a védekezés elsősorban a gyümölcsfák károsítói ellen irányul, nem szabad megfeledkezni a bogyós gyümölcsűek (málna, ribiszke, köszméte) és a szőlőtőkék permetezéséről sem.
 
Tennivalók a lemosó permetezés előtt

A gyümölcsfákról vágjuk le a letört, sérült vagy különböző károsítókkal (pl. pajzstetvek, vértetű, monília, tűzelhalás) erősen fertőzött ágakat, vesszőket. A baktériumos vagy gombás fertőzés okozta sebeket éles késsel tisztítsuk ki, és a metszés során képződött sebfelületekhez hasonlóan gondosan zárjuk le az engedélyezett fasebkezelő szerek valamelyikével. A metszés során fontos adott időközönként fertőtleníteni a metszőollót, hiszen ezzel egyes kórokozók növényről-növényre való átvitele megelőzhető.
A csonthéjasoknál, illetve mandulánál különösen ügyeljünk az ún. gyümölcsmúmiák eltávolítására. A fán áttelelt előző évi beteg gyümölcsök nagy szerepet játszanak a fertőzések megindításában. Összegyűjtésük után azonnal égessük el, vagy forgassuk mélyen a talajba őket. Ha van rá mód, a talajra hullott, fertőzött leveleket szintén mélyen ássuk a talajba, ennek hiányában gondoskodjunk azok összegyűjtéséről és elégetéséről.
 
A permetezés időzítése és végrehajtása
 

A szakmai szempontok miatt próbáljuk a lemosó permetezést a rügypattanáshoz legközelebbi időpontra időzíteni. A legmegfelelőbb készítmény kiválasztása érdekében a begyűjtött növényminták előzetes vizsgálatával tájékozódjunk a kártevőhelyzetről.
A kívánt hatás elérése érdekében a lemosó permetezést száraz, fagymentes, szélcsendes időben végezzük. Ezáltal amellett, hogy csökkenthető a szerek elsodródásának veszélye, fokozható az alkalmazott készítmény megtapadásának esélye. Ha a levegő hőmérséklete legalább 5°C, a kezelés már elvégezhető, azonban a megfelelő hatás kifejtéséhez a 10°C körüli hőmérséklet szükséges.  
Mivel a lemosó permetezőszerek mindegyike kontakthatású, különösen ügyeljünk a permetezés minőségére, a megfelelő borítottság elérésére. A készítmények felhasználása előtt gondosan olvassuk el a címkén feltüntetett előírásokat és azokat maradéktalanul tartsuk be a kezelés során.
 
Mivel védekezzünk?

Az ilyenkor általában még nyugalmi állapotban lévő kártevő ízeltlábúak ellen az olajtartalmú (paraffinolaj, repceolaj) készítmények eredményesen használhatóak. A fák kérgén áttelelő kórokozó baktériumok és gombák (kivéve a lisztharmatgombák) ellen a réz hatóanyagú szerekkel (rézszulfát, rézoxiklorid, rézhidroxid) célszerű védekezni. A réztartalmú készítmények használatakor, a kezelések időzítésekor azonban nem hagyható figyelmen kívül az egyes növényfajok rézérzékenysége. Az őszibarack és a kajszi esetében csak a nyugalmi időszakban, az almatermésűek (alma, körte, birs, berkenye) esetében pedig sziromhullásig lehet használni az ilyen készítményeket.

Az elemi kén vagy a poliszulfidkén hatóanyagú szerek a fákon áttelelő lisztharmatgombák ellen hatékonyak. A kéntartalmú készítményekkel egyúttal a kártevő rovarok egy része (pl. levéltetvek, pajzstetvek, atkák, levélbolhák) is gyéríthetők.

A tapasztalatok szerint a kezelés kifizetődő, ugyanis ilyenkor a vegetációs időszak folyamán használt növényvédő szereknél kisebb ráfordítással is biztosítható a növényállomány megfelelő növényegészségügyi állapota. Emellett további előnyök mutatkoznak a lehetséges környezetterhelés csökkentése és a gyümölcsök szermaradvány-mentessége tekintetében is. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a lemosó permetezés nem helyettesíti az év során elvégzendő növényápolási műveletek (pl. szőlő esetében időben végrehajtott hajtásválogatás, szellős lombfal kialakítása, indokolt esetben a kémiai védelem) elvégzését.

Közlemény - Időszerű a lemosó permetezés a gyümölcsösökben

A tél végén, ahogy az időjárás lehetővé teszi, megkezdődhet a metszés. A fák tisztogatását és az ápolási munkákat (metszés, beteg növényi részek-, gyümölcsmúmiák eltávolítása) követően indokolt lehet az egyik legfontosabb növényvédelmi teendő, a lemosó permetezés végrehajtása. E feladatról nyújt részletes tájékoztatást honlapján a NÉBIH.

A rügyfakadás előtt nagy lémennyiséggel, lemosásszerűen végzett permetezéssel elpusztíthatók a vázágakon, a kéreg-repedésekben, valamint a rügyek felületén lévő kórokozók (pl. körtevarasodás, monília, levélfodrosodás) szaporító képletei, továbbá gyéríthetők a különböző kártevő atkák és rovarok, köztük a levéltetvek, pajzstetvek és gyümölcsmolyok áttelelő alakjai.

Bár a védekezés elsősorban a gyümölcsfák károsítói ellen irányul, azonban nem szabad megfeledkezni a bogyós gyümölcsűek (málna, ribiszke, köszméte) és a szőlőtőkék permetezéséről sem.

A permetezés előtti teendőkről, a permetezés időzítéséről, végrehajtásáról, valamint a védekezési lehetőségekről is részletesen olvashatnak

• honlapunkon, illetve

• közösségi oldalunkon

 
Növény-, Talaj – és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság