Megkezdődött az adatszolgáltatás az önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag vásárlásához

A 46/2014. (IX. 25.) BM rendelet alapján az 5000 fő lakosságszámot meg nem haladó települések önkormányzatai szociális célú tűzifavásárláshoz kiegészítő támogatásra pályázhatnak. A pályázat feltétele, hogy a tűzifát biztosító erdőgazdálkodók az erdészeti hatóság által vezetett közhiteles Erdőgazdálkodói Nyilvántartásban bejegyzett erdőgazdálkodóként szerepeljenek.

Az adatszolgáltatásra kötelezett hatóság, az Erdőgazdálkodói Nyilvántartás vezetője, a NÉBIH Erdészeti Igazgatóság. Az erdészeti hatóság a kérelem beérkezésétől számított három napon, belül szolgáltatja a kért adatokat. Az önkormányzatok az adatokat az erdészeti hatóságtól költségmentesen, az ügyintézési idő lerövidítése érdekében elektronikus levélben kapják meg.

Az adatok kiadása a fűtés idény beköszöntével, november hónap elején kezdődött meg. Már eddig mintegy száz önkormányzat kereste meg a NÉBIH Erdészeti Igazgatóságot. A kérelmek jelentős része az állami erdőgazdaságokra vonatkozik, a programban a magán erdőgazdálkodók eddig kisebb számban érintettek.

NÉBIH Erdészeti Igazgatóság

Egyre nagyobb teret nyer hazánkban a folyamatos erdőborítású erdőkezelés

Napjainkban a folyamatos erdőborítást biztosító természetközeli erdőgazdálkodási módszerek iránti növekvő társadalmi igény tovább ösztönzi a nem vágásos erdőkezelési üzemmódok térhódítását.

Ezek közül jelentős szerep jut az erdészeti igazgatás által kiemelten támogatott – az erdei ökoszisztémában lejátszódó önszabályozó természeti folyamatokra alapozó – ún. szálaló és átalakító üzemmódoknak, mivel az így kezelt erdők védelmi és közjóléti funkcióik mindegyikét képesek a gazdálkodás mellett is betölteni.

Az elmúlt években a szálaló – a rendszeres, és az erdő folyónövedékéhez igazodó mértékű fahasználatokkal (szálalás) történő erdőkezelés, amelynek során az erdőnevelési és a véghasználati/erdőfelújítási időszakok nem különülnek el egymástól –, és az átalakító üzemmódban – melynek elsődleges szakmai célja a vágásos üzemmódról a szálaló üzemmódra való áttérés – kezelt erdőterületek aránya a vágásoshoz viszonyítva tovább növekedett. (Folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok csak abban az esetben alkalmazhatók, ha a termőhelyi és erdőállomány-viszonyok azt lehetővé teszik.) Az erdőtervi zárójegyzőkönyvek adatai alapján pl. 2007-ben mintegy 1.800 ha szálaló és 3.780 ha átalakító üzemmód került újonnan tervezésre. Így a korábbi évek adataival együtt jelenleg a folyamatos erdőborítást biztosító erdőkezelési üzemmódok összterülete mintegy 20.500 ha. Az elmúlt erdőtervezési évben két tervezési egységben az 1000 ha-t is meghaladta a szálaló, illetve átalakító üzemmódú területek kiterjedése. Ezek a Vasvári Erdészeti Igazgatóság (1.591 ha) és a Litke-Kisterenyei erdőtervezési körzet (1.296 ha).  

Az átalakító és a szálaló üzemmódok tervezésében a gazdálkodói akarat játssza a főszerepet, mivel e nélkül eredményes és szakszerű munka a folyamatos erdőborítással kezelt erdőkben sem várható el. A 2004-2007. közötti erdőtervezési évek adatai azt mutatják, hogy a szálalás 74%-a, míg az átalakító üzemmód 89%-a védett természeti területen lévő erdőkben került tervezésre. A nem védett területeken történő előírásokra a közjóléti funkciót ellátó üdülőterületeken, parkerdőkben, valamint víztározók környezetében került sor. Ugyanakkor, mind gyakrabban fordul elő az az eset, hogy a viszonylag kis területtel bíró magángazdálkodó maga kéri az erdőterületére az üzemmód váltást, fahasználati előírásként pedig a szálalást. Ezeknek az eseteknek a gyarapodása két okra vezethető vissza. Az egyik az ún. „háztáji-gazdálkodás” gyakorlásának kívánalma, ami azt jelenti, hogy az erdőgazda csak saját felhasználásra szeretne termelni, általában csak annyit, amennyit az adott évben saját céljaira felhasznál. A másik ok, hogy a szakszerű szálalás folytatása során nem terheli felújítási kötelezettség a gazdálkodót, így a hagyományos vágásos üzemmóddal szemben jelentős felújítási és ápolási költség takarítható meg.

Megítélésünk szerint a nem vágásos üzemmódok arányának növekedése vitathatatlan jele a természeti folyamatokra alapozott erdőgazdálkodás térnyerésének, mely tendencia a jövőben várhatóan továbberősödik.

Szolnyik Csaba
MgSzH Központ Erdészeti Igazgatóság
Regionális és Zöldövezeti Tervező Osztály

Kötelező E-monitoring adatszolgáltatás 2011-ben

Tájékoztatjuk a gazdálkodókat, hogy a 18/2009. (III.6.) számú FVM rendelet alapján a 2011. évben február 15. és március 15. között van lehetőségük a kötelező monitoring adatszolgáltatás teljesítésére, mely érint valamennyi, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) támogatott intézkedést.

Az adatszolgáltatás részletes feltételeiről a 18/2009. (III. 6.) FVM rendelet, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (továbbiakban: MVH) 13/2011. (II. 9.) számú közleménye nyújt részletes tájékoztatást.

Az ügyfél a monitoring adatszolgáltatási kötelezettségét kizárólag elektronikus úton, Ügyfélkapun keresztül teljesítheti. A www.nebih.gov.hu oldalon az „Elektronikus ügyintézés”-t választva, majd  az „e-monitoring” alkalmazást kiválasztva az Ügyfélkapun keresztül a regisztrációs szám beírásával le tudja tölteni a rá vonatkozó monitoring adatlapot.
Az MVH útmutatót készített az elektronikus felület használatához, mely itt letölthető

Előzzük meg az erdőtüzet!

A tavasz az erdőtüzek szempontjából a legveszélyeztetettebb évszakunk. Magyarországon évente több ezer helyen keletkezik erdő- és vegetációtűz. 2012-ben a lángok közel 22.000 esetben csaptak fel, ebből 6000 hektáron 3500 esetben erdőt és fásítást ért a kár. Bár a tüzek keletkezése több tényezőtől is függ, mégis, azok 99 százalékát mi, emberek, túlnyomórészt gondatlanságból okozzuk.

Hazánkban két kiemelt erdőtűzveszélyes időszak van: a tavasz és a nyár. A tavaszi közvetlenül a hóolvadás után kezdődik és lombfakadásig, a növényzet kizöldüléséig tart. A tavaszi erdőtüzek gyakorisága meghaladja a nyári tüzekét.  A nyári erdőtűzveszélyes időszak júliustól-augusztus végéig tart. E két kiemelten tűzveszélyes időszakban keletkezik az erdő- és vegetációtüzek 70-75 százaléka.

Milyen tényezők állnak a tavaszi tűzesetek mögött? A mezőgazdálkodásnak még több helyütt része a kora tavaszi rét- és tarlóégetés. A gondatlanul meggyújtott és nem kellően felügyelt tűz azonban könnyen átterjedhet a környező erdőkre is. A tovaterjedést segítik az előző évben felhalmozódott elhalt növényi részek (fű, kóró, gallyak), melyek akár hideg, csapadékmentes időben is pár nap alatt kiszáradnak, és nagyon könnyen lángra lobbannak. A lángokat pedig már egy közepes erősségű szél is továbbviheti a szomszédos gyep- és erdőterületekre.

A hazai erdőkben az úgynevezett felszíni tüzek a jellemzőek, melyek az erdő talajszintjén, illetve annak közelében levő szerves anyagot érintik. Ezek nagy intenzitású égés esetén – különösen az alföldi fenyőerdőkben – koronatűzzé is fejlődhetnek.

Az erdőtűz kockázata jelentősen függ az időjárási viszonyoktól. Erdőtűzveszélyes időszakban a vidékfejlesztési miniszter, vagy az erdészeti hatóság tűzgyújtási, illetve látogatási tilalmat rendelhet el egyes erdőkben vagy akár az ország összes erdejében. Tűzgyújtási tilalom esetén az erdőkben – beleértve a kijelölt tűzrakó helyeket is –, valamint az erdőterületek határától számított kétszáz méteren belül sem szabad tüzet rakni!

Az aktuális erdőtűzveszélyről, az elrendelt tűzgyújtási tilalmakról a http://www.erdotuz.hu/, illetve az onnan elérhető weboldalakon naprakész információ található.

Az erdő- és vegetációtűz elleni legjobb védekezés az odafigyelés, hiszen amíg egy cigarettacsikk eldobása kevesebb, mint egy másodpercet, a keletkező tűz eloltása akár több napot, egy idős erdő helyreállítása akár 100 évet is igénybe vehet.  

Erdeink és természeti értékeink védelme mindannyiunk kötelessége!

Országos Tűzmegelőzési Bizottság

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
Erdészeti Igazgatóság

Ingyenes erdőkár képes útmutató a jogosult erdészeti szakszemélyzet számára

A NÉBIH Erdészeti Igazgatósága felhívja a jogosult erdészeti szakszemélyzet figyelmét, hogy az ERTI és NÉBIH közös gondozásában megjelent az „Erdőkárok" című képes útmutató, mely az Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszer (OENyR) útmutatóját, valamint számos erdei károsító leírását és képes ismertetőjét tartalmazza.

A kiadvány ingyenesen elérhető mindazon jogosult erdészeti szakszemély részére, aki  a 2012. vagy a 2013. évben legalább egy alkalommal erdővédelmi kárbejelentőt küldött az OENyR-be.

A kiadvány a fent meghatározott JESz-ek részére két módon kerül átadásra.

   1. Az MFB-hez tartozó 22 db erdőgazdasági zrt. központjába a NÉBIH Erdészeti Igazgatósága juttatja el a kiadványt. Az erdészetek innen közvetlenül vehetik azokat át.

   2. Egyéb esetben a JESz annál a megyei kormányhivatalnál tudja átvenni az ingyenes kiadványt, ahol a JESz nyilvántartásba vétele történt, ideértve azon JESz–t is, aki ugyan valamelyik erdőgazdasági zrt-nél dolgozik, de regisztrációjakor működési területeként nem azt adta meg.

A kiadvány kiosztása augusztus második felében kezdődik.

NÉBIH Erdészeti Igazgatóság