Változnak az állategészségügyi diagnosztikai vizsgálatok számlázási feltételei

A Nébih Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága 2021. január 1-jétől fokozatosan új informatikai szakrendszeri program használatára tér át, melynek következtében módosul az állategészségügyi diagnosztikai vizsgálatok megrendelésének menete. A legfontosabb változás, hogy a jövőben átutalással történő fizetés esetén, csak a számla kiegyenlítése után értesülnek az eredményről a megrendelők.

A Nébih felhívja ügyfelei figyelmét, hogy 2021-ben az első állategészségügyi diagnosztikai vizsgálat megrendelésekor külön űrlapon kell nyilatkozniuk a jövőbeni alapértelmezett fizetési módról, valamint a számla és a kért vizsgálat eredményének kézhezvételi módjáról.

Fontos, hogy a vizsgálat típusok dokumentációját a szakemberek folyamatosan rögzítik az új rendszerben. Emiatt előfordulhat, hogy egy megrendelés esetén az egyes tételekről szétbontva, két külön vizsgálati eredményközlő útján kap értesítést az ügyfél, és ebből adódóan két külön számlát is állít ki a hivatal.

Változik a laboratóriumi vizsgálatokról szóló eredmények megküldésének módja is. Készpénzes megrendelés, valamint a 100.000 Ft összeghatárig kérhető utánvét esetén a laboratóriumi vizsgálat eredményét továbbra is automatikusan megkapják a megrendelők. Az átutalással történő fizetés esetén azonban csak az összeg beérkezését követően, a számlával együtt küldi ki a hivatal a vizsgálatok eredményét a megrendelő partner részére.

A gyors ügyintézés érdekében az elektronikus számlázási mód választása a célszerű, mellyel elkerülhető, hogy a postai kézbesítéssel növekedjen a vizsgálati eredmények kézhezvételének ideje.

Az új szakrendszer célja többek között az ügyintézés átláthatóbbá és gyorsabbá tétele. Előreláthatólag az év második felétől a vizsgálati eredmények elektronikus kiadása is megvalósul, lehetővé téve ezáltal az ügyfelek mielőbbi és hatékony tájékoztatását.

131 hektoliter hamisított és rossz minőségű bort zárolt a NÉBIH

13.100 liter hamis, illetve közfogyasztásra alkalmatlan terméket zároltak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szakemberei a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal közös akció során egy Bács-Kiskun megyei borászati üzemben.

A NÉBIH Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóságának laboratóriumi vizsgálatai során több mint 8500 liter bor bizonyult hamisítványnak, mivel azok alkoholtartalma – 47% és 71% közötti arányban – nem szőlő eredetű cukorból származott. További több mint 4500 liter bor hibásnak, közfogyasztásra alkalmatlannak minősült. A hatóság munkatársai a pincészet teljes készletét zárolták, így azok már kereskedelmi forgalomba nem kerülhettek.

A NÉBIH többek között hamisított bor előállítása, súlyos élelmiszer-higiéniai hiányosságok, valamint a borászati termék előállításához nem engedélyezett anyag tárolása miatt haladéktalanul elrendelte az üzem ideiglenes bezárását. A hamisított termékek mennyisége és az elkövetés súlya miatt az előállítóval szemben mintegy 30 millió forint minőségvédelmi bírságot szabott ki a hivatal.

Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóság

Az ellenőrzés közben feltárt hibákat, hiányosságokat bemutató videó a cikkben leírtak vizuális bemutatására szolgál, többletinformációt nem tartalmaz.

Kapcsolódó anyagok:
közlemény letölthető formában
képek tömörítve

Pálinka termékek

Pálinka termékek hatósági kontrolljával kapcsolatos tudnivalók

1. Bevezető

A borászati hatóság igen nagy múltra tekint vissza az alkoholos italok, elsősorban a borgazdaság területén végzett munkában. 1881-óta végzi a magyar borpiac hatósági kontrollját. 2013. január 8-án a Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) Szervezeti és Működési Szabályzatának (1/2013 (I. 8.) VM miniszteri utasítás, a továbbiakban: Utasítás) módosítása kapcsán, mint Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóság (a továbbiakban: BAII) bővítette hatósági feladatait, és megkezdte többek között a pálinka és törkölypálinka termékekkel kapcsolatos központi igazgatási feladatok ellátását. Ez nem volt teljesen új terület, hiszen korábbiakban is végeztük már a borpárlatok, törkölyés seprőpárlatok vizsgálatát. Az új felhatalmazás azonban egy szélesebb

hatáskört biztosít a pálinkák élelmiszer-higiéniával – biztonsággal –, minőséggel kapcsolatos területeken az élelmiszer előállítástól a forgalmazáson át a vendéglátás és a kereskedelem különböző helyszínein. A munkát a megyei kormányhivatalok élelmiszerlánc- biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró, megyeszékhely szerinti járási hivatalok felügyelői hálózatának segítségével látjuk el. Célunk a magyar pálinkák kiemelkedő minőségének megőrzése, tisztességes versenyhelyzet kialakítása, fenntartása és a jogszabályok betartásának kellően erős hatósági kontrolljának megteremtése. A pálinka a magyar embernek fogalom, nem egy az élvezeti italok közül, hanem az ital, a magyarok itala. Az életöröm szerves része, az ünnepek elengedhetetlen kísérője, legyen az örömünnep vagy szomorú esemény. Ezért is kiemelten fontos, hogy a pálinka néven forgalomba kerülő termékek ténylegesen a Pálinka-törvény előírásainak megfeleljenek. Végső célunk, hogy a fogyasztók élelmiszerbiztonsági szempontból megbízható és a termék címkéjén feltüntetett jelzésnek megfelelő minőségű terméket tölthessenek a poharukba.

2. A Pálinka ellenőrzéssel kapcsolatos hatósági tevékenység

A magyar gasztronómia kiemelkedő különlegessége a pálinka, amely tükrözi az ízek, a színek és az illatok nemes harmóniáját. Elnevezése és készítése 2004. év óta védett hungarikum. A híres magyar pálinkák nevében visszaköszön az alapanyag és a tájegység megnevezése. Különlegessége elsősorban az alapanyagok minőségében rejlik. Kizárólag a Magyarországon termett alapanyagokból, itthon cefrézett, párolt és palackozott, színtisztán gyümölcsből, cukor és adalékanyagok hozzáadása nélkül készült ital nevezhető pálinkának. Ezen rendkívül magas minőségi követelményektől akár a legkisebb mértékben is eltérő párlat már nem nevezhető pálinkának, a címkére nem írható e védett elnevezés. Jelenleg az Európai Unió oltalma alatt álló földrajzi árujelzővel rendelkezik maga a pálinka és a tökölypálinka elnevezés, a Békési szilvapálinka, a Gönci kajszibarack pálinka, a Kecskeméti barackpálinka, a Szabolcsi almapálinka, a Szatmári szilvapálinka, ill. az Újfehértói meggypálinka. EU oltalommal nem, de hazai földrajzi árujelzővel rendelkezik a Göcseji körtepálinka, a Pannonhalmi törkölypálinka, a Nagykunsági szilvapálinka és a Nagykunsági körtepálinka.

2.1 Jogszabályi háttér

A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) korm. rendelet 50. § (1) bekezdésében a Kormány a NÉBIH-et pálinka ellenőrző hatóságként jelöli ki. Az Utasítás a NÉBIH BAII hatáskörébe rendelte a pálinka termékcsoport ellenőrzését. Az Utasítás 51.1. pontjától kezdődően rendelkezik többek között a pálinka termékpályáján végzendő hatósági feladatokról, az élelmiszer- higiéniával, -biztonsággal, -minőséggel kapcsolatos központi igazgatási feladatokról, az élelmiszer-előállítás, -forgalmazás, továbbá vendéglátás területén. A hungarikum pálinka kiemelkedő minőségének megőrzése érdekében, a pálinka készítését rendkívül szigorú előírások szabályozzák. A pálinka a jelenleg hatályos jogszabályok szerint, az élelmiszer fogalom körébe tartozó termék, amely az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendelet 2. cikke szerinti fogalom. Magyarországon 2008. szeptember 1-jétől hatályos az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban Éltv.), amely egységes szemlélettel kezeli az élelmiszerlánc egészét. Az Éltv. hatálya kiterjed mind azon természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre, aki az élelmiszerlánc szereplője. Az Éltv. az általános rendelkezések mellett, tartalmazza többek között az élelmiszerlánc szereplőinek jogait és kötelezettségeit, az élelmiszerlánc- felügyeleti állami feladatok ellátásának rendszerét, a hatósági eljárás szabályait, a jogkövetkezményeket, a kötelező előírásokat és az ajánlott szakmai irányelveket, a kapcsolódó fogalom meghatározásokkal együtt. Az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet, illetve az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló Az Európai Parlament és a Tanács 2000/13/EK Irányelve szabályozza az élelmiszerek jelölését.

2.2 Az élelmiszerjelölés új szabályairól

2011. évben elkészült a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU RENDELETE, amely Rendelet 2011. december 12-én lépett hatályba és 2014. december 13.-ától alkalmazandó, a tápérték-jelölés kivételével, amelynek feltüntetése 2016. december 13.-ától kötelező érvényű. A Rendelet módosítás célja, hogy biztosítva legyen a jogszerűen előállított és forgalmazott élelmiszerek szabad mozgása. Meghatározza azokat a legfontosabb általános elveket, követelményeket és kötelezettségeket, amelyeket az élelmiszerek jelölése esetében figyelembe kell venni. Fentiek alapján, 2014. december 13.- ától, ez az uniós rendelet váltja fel a 2000/13/EK irányelvet és a 19/2004 (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM rendeletet. A pálinkára, mint párlatra, a szeszes italokra/alkoholos italokra vonatkozó jogszabályi korlátozások szintén vonatkoznak. A szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és a földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/ EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK RENDELET II. számú mellékletének 6. számú kategóriája a törkölypárlat vagy törköly jellemzőit részletezi, a 7. számú kategóriája a gyümölcstörköly- párlat jellemzőit részletezi és a 9. számú kategóriája a gyümölcspárlat jellemzőit fogalmazza meg. A pálinkának és a törkölypálinkának, valamint a földrajzi árujelző oltalomban részesülő pálinkának és törkölypálinkának meg kell felelnie a rá vonatkozóan jóváhagyott termékleírásban foglaltaknak. A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára irányuló eljárásról és a termékek ellenőrzéséről szóló 158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet előírásait a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára és a földrajzi árujelzővel ellátott termékeknek, valamint a földrajzi árujelzők használatának ellenőrzésére kell alkalmazni. A pálinka előállításának, minősítésének és ellenőrzésének az Európai Unió jogrendszerébe illeszkedő, nemzeti hatáskörbe tartozó szabályozása érdekében megalkotásra került a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban Pálinka-törvény). A Pálinka törvény szabályozza a pálinka és a törkölypálinka megnevezés használatát, oltalmát illetve minősítését, valamint kitér a pálinka zárjegy kötelező használatára is. A Pálinka-törvény 2. § (1) bekezdése értelmében: „Pálinkánk csak a 110/2008/EK rendelet II. számú mellékletének 9. számú kategóriája szerinti eljárással készített olyan gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett gyümölcsből – ideértve a gyümölcsvelőt is – készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. Sűrítményből, aszalványból, szárítmányból készült termék nem nevezhető pálinkának.” A (2) bekezdésben foglaltak alapján: „Törkölypálinkának csak a 110/2008/ EK rendelet II. számú mellékletének 6. számú kategóriája szerinti eljárással készített olyan törkölypárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett szőlő törkölyéből készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték.”

2.3 Pálinka zárjegy

A pálinka zárjegy alkalmazásáról a Pálinka törvény rendelkezik. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) hatálya alá tartozó, egyéb alkoholos italokra/ szeszes italokra alkalmazandó zárjegytől színében eltérő zárjeggyel ellátható a forgalomba kerülő pálinka és törkölypálinka. Pálinka-zárjegyet kizárólag pálinka és törkölypálinka előállítását, palackozását vagy tárolását végző személynek a megrendelésére ad a vámhatóság, a Jöt. rendelkezéseinek betartása mellett. A Jöt. tartalmazza továbbá az otthoni pálinkafőzés adózási szabályait is, amely alapján évente, saját fogyasztásra, egy háztartásban adómentesen főzhető 50 liter párlat és ezen mennyiség után bérfőzés esetén sem kell adót fizetni.

3. Pálinka termékcsoport hatósági ellenőrzése

Igazgatóságunk éves ellenőrzési tervet készít, melynek célja az élelmiszerbiztonság megőrzése mellett a forgalomba kerülő pálinkák minőségének biztosítása, és a tisztességtelen piaci szereplők kiszűrése a tisztességes versenyhelyzet biztosítása érdekében. Az élelmiszeripari termékek ellenőrzéséhez hasonlóan, a pálinka termékcsoport esetében is konkrét ellenőrzési célok meghatározásával és a jelenlegi erőforrásaink figyelembevételével alakítottuk ki ellenőrzési tervünket. A pálinka termékcsoport hatósági ellenőrzése nem egy teljesen új ellenőrzési terület számunkra, korábban a szőlőből származó párlatok, mint a brandyk alapanyagául szolgáló borpárlatok és törkölypálinkák forgalomba hozatalához szükséges minősítések kiadása, és ezeknek a termékeknek az előállítása és kereskedelmi forgalomba kerülésének ellenőrzése Igazgatóságunkhoz tartozott. Minőségellenőrzésünk alapja a már korábban ismertetett Pálinka törvényben meghatározott pálinka és törkölypálinka definíció. Hatósági ellenőrzéseinket döntően pálinka előállító üzemekben és kereskedelmi egységekben végezzük. Az ellenőrzés alá vont tételek kiválasztása jelenleg szakmai szempontok figyelembevételével történik, de folyamatosan dolgozunk egy hatékony kockázat alapú ellenőrzési rendszer kidolgozásán. A rendszer kialakításának első lépéseként a termékcsoporttal foglalkozó piaci szereplők számát és területi elhelyezkedését már felmértük. A kereskedelmi és bérfőzdék területi elhelyezkedéséről és a kereskedelmi főzdék által előállított mennyiségekről a szükséges adataink már megvannak. A kereskedelemben kapható termék kockázati szintjének meghatározásához fontos, hogy ismerjük a kiszerelt termék előállítási költségeit. Hatóságunk végzett és végez a különböző gyümölcsből készült pálinkákra vonatkozó költségbecsléseket, melyek nagyban segítenek az ellenőrzésünk alá vont tételek és előállító üzemek kiválasztásában. Üzemi ellenőrzéseink során, döntően kétféle ellenőrzési típust különböztetünk meg. Vagy magát az üzemet, mint fizikai létesítményt ellenőrizzük kiemelten kezelve az általa használt minőségbiztosítási rendszer hatékonyságát, vagy egy véletlenszerűen kereskedelemből kiválasztott késztermék nyomon követését végezzük el. Élelmiszerbiztonsági szempontból is kulcsfontosságú az egyes tételek nyomon követhetősége, hiszen probléma esetén a hibás termék pontos beazonosítása segít abban, hogy a forgalomból való kivonás csak a problémás terméket érintse. Utóbbi esetben az előállított pálinkát az alapanyag beérkezésétől a palackos késztermék kereskedelmi megjelenéséig a felügyelőnek nyomon kell tudni követnie, aminek elengedhetetlen feltétele, a gyártás technológiai folyamatainak ismerete. Az előállítónak minden esetben igazolnia kell az üzembe érkező alapanyagok magyarországi eredetét. A feldolgozott gyümölcsök vagy saját területekről származnak, ilyenkor a betárolási dokumentumokat és a területtel arányos termésátlagok életszerűségét tudja ellenőrizni a felügyelő, vagy vásárolt gyümölcsök esetében a kiállított felvásárlási jegyek alapján, esetenként egy-egy véletlenszerűen kiválasztott felvásárlási jegy valódiságának utóellenőrzésével történik a termékmérlegek felállítása. A jövedéki törvény szerinti különböző gyümölcs alapanyagok feldolgozására vonatkozó kihozatali arányok segítenek eldönteni, hogy a főzési naplóban igazolt pálinka mennyisége az adott gyümölcsfajtákból hozamolt mennyiségnek elfogadható vagy sem. Földrajzi árujelzővel ellátott pálinka esetén az előállítónak a termék előállításának megkezdését az elsőfokú hatóság részére (Megyei Kormányhivatalok Élelmiszerlánc- biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságai) be kell jelentenie. Ezeknek az eredetvédett pálinkáknak az előállítását, kiszerelését az EU által jóváhagyott termékleírások tartalmazzák, melyek a http://elelmiszerlanc.kormany.hu/eredetvedelem weboldalon nyilvánosan minden érdeklődő számára elérhetők. Az így készült pálinkák előállítására vonatkozó szigorúbb szabályozások elősegítik a termék egyedi és egyben kiemelkedő érzékszervi tulajdonságainak kialakulását, melynek védelme érdekében a termékleírásokban meghatározott termőterületi besorolásokat, fajta összetételt, készítési módot és egyéb technológiai megkötéseket az előállító üzemnek igazolnia kell. Sok termékleírás még a gyümölcs alapanyagának a beltartalmát és különböző fizikai paraméterek megadását is meghatározza. Az előállítónál ezekben az esetekben a laboratóriumi mérésekkel igazolt dokumentumok ellenőrzése is megtörténik. A gyakorlatban egy kereskedelmi forgalomba kerülő pálinka, több különböző évjáratból származó gyümölcspárlat házasításaival is készülhet, eredetvédett pálinkák esetén az egyes beházasított tételek termékleírásnak való megfelelőségét a hatóság vizsgálja. A pálinkakészítés folyamatának ellenőrzésével kapcsolatos anyagmérlegek felállításához nem csak az előállított késztermékek, hanem a gyümölcsfeldolgozás során keletkezett melléktermékek és a technológiából adódó veszteségek ellenőrzése is hozzátartozik. A jogszabályban meghatározott különleges technológiai eljárásokra utaló megnevezések címkén történő feltüntetését (Kisüsti pálinka, Érlelt pálinka, Ópálinka, Gyümölcságyon érlelt pálinka vagy ágyas pálinka) az előállítónak az ellenőrzéskor igazolnia kell. A késztermék előállítás utolsó lépésének tekintjük a pálinka kiszerelését. A kereskedelmi forgalomba kerülő pálinka, fogyasztók tájékoztatására szolgáló címkéjének tartalmaznia kell a jogszabályokban kötelező jelleggel előírt adatokat. A kiszerelés nem szolgálhat a fogyasztók megtévesztésére, és nem tartalmazhat félrevezető vagy ellentmondásos kifejezéseket, jelzéseket. A kiszerelésen feltüntetett tételszám, töltési dátum és a sértetlen zárjegy megléte, probléma esetén elengedhetetlen feltétele a hibás tétel gyors beazonosításnak és forgalomból történő kivonásának. A létesítmény ellenőrzés a gyakorlatban a teljes üzem bejárásával kezdődik, majd ezt követően a felügyelő egy check-lista szerint rögzíti az esetleges hiányosságokat, hiba esetén javaslatokat tehet, és határidőket szabhat a problémák megszüntetésére. Az ellenőrzési témakörök az élelmiszerbiztonságot veszélyeztető hiá nyosságok kiszűrésére hívják fel az üzemek figyelmét, olyan témaköröket tartalmaznak, melyek befolyásolhatják a biztonságos késztermék előállítását. Az épületek műszaki állapota, az üzem ivóvíz ellátása, szennyvíz-elvezetése, a gépek- berendezések műszaki állapota és tisztán tartása, a különböző fertőtlenítésekre, takarításokra vonatkozó útmutatások megléte, a dolgozóktól megkövetelt személyi higiénia, egészségügyi alkalmassági vizsgálatok megléte, mind hatással lehetnek a késztermékre. Az ellenőrző kérdések között szerepel még a humán erőforrás képzettségére, színvonalára, oktatására, technológiára, folyamatokra, HACCPre, nyomon követésre, jelölésre felhasznált csomagolóanyagokra, termékre, állati kártevők elleni védekezésre, hulladék kezelésére és szállításokra vonatkozó kérdések is. A check-lista témakörei közül kiemelten kezeljük az üzemek minőségbiztosítási rendszereit. Veszélyelemző rendszerek esetén a kritikus pontok ellenőrzési dokumentumait minden esetben vizsgáljuk. Felügyelőink esetenként az egy-egy veszélyességi pont felülbírálatát javasolhatják. Kereskedelmi egységekben forgalmazottpálinkák ellenőrzése hatósági mintavételt jelent, ami vagy véletlenszerűen, vagy felügyelőink által kockázatosnak tartott, vagy kiszerelésében jelölési hibával forgalmazott gyanús termék esetén direkt mintavétellel történik. A felügyelő minden esetben több példányos hatósági jegyzőkönyv felvételével igazolja mintavételét. A hivatalosan kengyelszerűen zárt, felcímkézett és bélyegzővel ellátott minták analitikai, érzékszervi és címkebírálat céljából Igazgatóságunk akkreditált laboratóriumába kerülnek vizsgálatra. Az ellenőrzött fél részéről igényelt ellenmintákat a vizsgálatok elvégzéséig a kereskedelmi egységeknek kell megőrizniük. A vett mintát a felügyelőnek, a laboratóriumba történő beszállítás előtt, minden esetben rögzítenie kell a BAII szakrendszerében ahhoz, hogy a mintaátvételt Igazgatóságunk fogadni tudja. A laboratóriumi vizsgálatok elvégzését követően a mérési eredmények és a kiszerelésről készített fotók a szakrendszerben rögzítésre kerülnek, mely segítségével a hibás termékről a mintavevő felügyelő azonnal értesül és a felelőssel szemben eljárást kezdeményez.

4. Laboratóriumi vizsgálatok

A laboratórium független, önálló része az Igazgatóságnak, a hatósági borminősítéshez, borászati és egyéb alkoholos termékek ellenőrzéséhez, valamint más hatósági feladatokhoz szükséges laboratóriumi vizsgálatokat végez. A NÉBIH BAII Borászati Hatósági Laboratórium a Nemzeti Akkreditáló Testületnél NAT-1-1673/2011 okiratszámon nyilvántartásba vett akkreditált státuszú vizsgáló laboratórium, mely az MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 számú szabványnak megfelelő minőségirányítási rendszert üzemeltet. A laboratórium akkreditálásának műszaki területe a bor, must, sűrített must pezsgő, habzóbor, gyöngyözőbor, egyéb borászati termékek, borpárlat, boralkohol, törkölypárlat, brandy, semleges alkohol, gyümölcspárlat, köztes alkoholtermékek, törköly, borseprő fizikai, kémiai és érzékszervi vizsgálatára terjed ki, melyeket rendszerint borászatok (ügyfelek) megrendelésére különböző engedélyezési eljárásokhoz, illetve hatósági ellenőrzés részeként végzünk. A vizsgálat jellege:

• érzékszervi: leíró érzékszervi bírálat, hibák azonosítása

• klasszikus analitikai: tömegmérés, gravimetria, titrimetria, desztilláció, vékonyréteg kromatográfi a, refraktometria

• műszeres analitikai: fotometriás, kromatográfi ás (GC, HPLC, GCMS), potenciometriás titrálás, atomabszorpciós, FTIR, NMR, IRMS

• palackállóság-vizsgálat: stabilitásvizsgálat. Módszergyűjteményünk több mint 160 eljárást tartalmaz, melyek többségében a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) által elfogadott szabvány módszerek, valamint európai uniós szabványok illetve magyar szabványok. A laboratórium elkötelezett a magas szakmai színvonal, a megrendelők igényeinek való megfelelés, a vizsgálatok kifogástalan minősége és a műszaki, valamint a minőségirányítási rendszer folyamatos fejlesztése iránt. Mindezek érdekében folyamatosan követjük a magyar és külföldi szakirodalmat, a vizsgálati előírások nemzeti és nemzetközi változásait, rendszeres és eredményes résztvevői vagyunk hazai és több nemzetközi bor- és alkoholos italok komponenseinek mérésére szervezett körvizsgálatnak. Az akkreditált személyzet képzettsége megfelelő, több mint 60%- a rendelkezik felsőfokú (mérnök) végzettséggel. Eszközeinket, mérőműszereinket szak szervizekkel rendszeresen ellenőriztetjük, kalibráltatjuk, karbantartatjuk. Laboratóriumunk olyan beszállítókkal és szolgáltatókkal dolgozik együtt, akik már bizonyították szállítmányaik minőségét, megbízhatóságát. Megrendelőink munkánkra vonatkozó véleményét kikérjük, észrevételeit, javaslatait örömmel fogadjuk, kívánságukra megismertetjük őket minőségirányítási rendszerünkkel. Igény szerint lehetőség van a vizsgálatok helyszínen történő figyelemmel kísérésére, segítséget adunk a kívánt célt elérő vizsgálat kiválasztásához,  az eredmények értelmezéséhez. Az esetleges reklamációkat minden esetben kivizsgáljuk, ennek eredményéről ügyfeleinket minden esetben tájékoztatjuk, nem megfelelés esetén a minőségpolitikánknak való megfelelés érdekében intézkedünk.

4.1. Pálinkák alkoholeredetének vizsgálata

Az Igazgatóságunk laboratóriumában működő izotóp-laboratórium részlegén lehetőségünk van a pálinkatermékek alkoholeredetének kompetens meghatározására. A SNIF-NMR (Site Specifi c Natural Isotopic Fractionation Nuclear Magnetic Resonance) módszerrel mért deutérium-hidrogén izotóp- arány és az IR-MS (Isotope-Ratio Mass Spectrometry) technikával vizsgált termékek 13C-12C izotóparányának mérési eredményeiből meghatározható a nem engedélyezett idegen cukorhozzáadás mértéke. Laboratóriumunkban 2001. évtől működő NMR és a 2009 óta működő IR-MS készülékek segítségével több ízben sikerült a termékek nem engedélyezett alkohol-eredetét és annak mértékét megállapítani.

5. Élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módja és mértéke

Az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának .ódjáról és mértékéről szóló 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendeletben meghatározottak alapján, a hatóság élelmiszer-ellenőrzési bírságot vagy élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot szabhat ki, amennyiben a termék nem felel meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A bírság összegének megállapítása függ az eljárás alá vont személy előző évre vonatkozó éves beszámoló vagy az egyszerűsített éves beszámoló szerinti nettó árbevételétől, illetve súlyosbító tényező fennállása esetén, a jogszabályban meghatározott alkalmazható szorzó számoktól. A hatóság figyelembe veszi továbbá a vizsgálat alá vont tétel értékét (értékesítési árát) és a tétel nagyságát.

Letölthető anyagok
Pálinka termékek jelölési útmutatója
Pálinka termékek hatósági kontrolljával kapcsolatos tudnivalók

Borászati termékek

Borászati termékek hatósági kontrolljával kapcsolatos tudnivalók

Tartalomjegyzék

1. Bevezető
2. Borászati termékek forgalomba hozatala
3. Külkereskedelmi forgalomba hozatal (Az Európai Unió tagállamain kívüli szállítások)
4. Ügyfélkapus tudnivalók
5. Laboratórium bemutatása, minőségirányítási rendszer
6. Borászati ellenőrzések
7. Borászati hatósági szankciók
8. Hatósági feladatok
9. Jogszabályi háttér

1. Bevezető

A borászati hatóság igen nagy múltra tekint vissza a borgazdaság területén végzett munkában. 1881-óta végzi a magyar borpiac hatósági kontrollját. 2013. január 8-án a Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) Szervezeti és Működési Szabályzatának (1/2013 (I.8) VM miniszteri utasítás) módosítása kapcsán, mint Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóság (a továbbiakban: BAII) bővítette hatósági feladatait, és megkezdte az egyéb alkoholos termékekkel kapcsolatos központi igazgatási feladatok ellátását is. A munkát a Megyei Kormányhivatalok felügyelői hálózatának segítségével látjuk el. Célunk a magyar bortermelés kiemelkedő adottságainak megfelelő borok minőségének megőrzése, tisztességes versenyhelyzet fenntartása, a jogszabályok és a termékleírások betartásának kellően erős hatósági kontrolljának megteremtése

2. Borászati termékek forgalomba hozatala

A forgalomba hozatal előtti minősítési kötelezettséget jogszabály írja elő. A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Bortörvény) 9. § (1)-(2) bekezdései szerint:

Borászati termék közfogyasztásra történő forgalomba hozatala vagy Magyarország területéről való kivitele

a) a hegybíró által kiadott végső származási bizonyítvánnyal,

b) a kémiai összetételre vonatkozó előírások e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott analitikai vizsgálatának megfelelő eredménye esetén,

c) e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben vagy földrajzi árujelző termékleírásában meghatározott esetben a borászati termék érzékszervi jellemzőinek érzékszervi vizsgálat alapján megállapított megfelelősége esetén, és

d) a borászati hatóság által tételenként kiadott forgalombahozatali azonosítóval 

lehetséges.

Nem kell alkalmazni az

a)  b)-d) pontját a must, a sűrített szőlőmust, a finomított szőlőmustsűrítmény és a borecet,

b) b) és c) pontját - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott esetben - a még erjedésben lévő újbor tekintetében.

Az azonosító kiadásához szükséges laboratóriumi vizsgálatokat a NAH által akkreditált NÉBIH BAII Minőség- és Eredetvédelmi Osztálya végzi.

A forgalomba hozatali eljárás kérelemhez az alábbiak szükségesek:

• a NÉBIH honlapjáról 5051-Ügyfél kérelmére történő megrendelés adatlapja letölthető, amit kitöltve szükséges mellékelni. Lehetőség van az adatlap ügyfélkapun történő beadására is, melynek részleteit a kiadvány 4. pontja tartalmazza.

• borászati terméktételhez tartozó végső származási bizonyítvány

• vizsgálati minta:

- 2 palack az előírásoknak megfelelően, sértetlenül lezárt, egye ként legalább 0,5 l borászati terméket tartalmazó minta az analitikai vizsgálatok elvégzésére.

- 3 palack szükséges – FN borászati termékek, valamint azon OEM és OFJ termékek esetében, ahol a termékleírásban illetékes földrajzi árujelző borbíráló bizottságként (FBB) a NÉBIH BAII van kijelölve.

- A forgalomba hozó ellenmintára tarthat igényt. Ebben az esetben az ellenmintával több mintát kell átadni. A mintaátvevő a minták közül kiválasztja az ellenmintát,hitelesíti annak lezárását és átadja a forgalombahozónak.

- 500 hl-t meghaladó mennyiségű borászati termék esetén a minősítéshez szükséges mintákat a borászati hatóság veszi.

• FBB érzékszervi bírálatáról szóló határozat (amennyiben OEM vagy OFJ termék esetében a termékleírás erről rendelkezik)

• igazgatási szolgáltatási díj befizetése A igazgatási szolgáltatási díjat a vizsgálat megrendelésekor kell megfizetni bankkártyával vagy átutalássa, illetve hiánypótlási felszólítással együtt kézbesített csekken postai átutalással.  A fogalomba hozatali dokumentum csak annak a nevére állítható ki, aki a bor származási bizonyítványán szerepel.

Igazgatási szolgáltatási díjak

(A vidékfejlesztési miniszter 63/2012. (VII. 2.) VM rendelete alapján)

1.1. A forgalomba hozatalhoz kapcsolódó analitikai vizsgálatok díja az alábbi borászati termékek esetében:

- bor

- likőrbor

- pezsgő

- minőségi pezsgő

- illatos minőségi pezsgő

- szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor

- gyöngyöző bor

-szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző bor

- szárított szőlőből készült bor

- túlérett szőlőből készült bor

- borecet

A forgalomba hozni kívánt tétel

a) első 50 hektoliteréig 7500 Ft

b) 51-500 hektoliterére hektoliterenként további 120 Ft

c) 500 hektoliterétől további 26 100 FT

1.2. Érzékszervi vizsgálat 3 000 Ft

1.3. Soron kívüli eljárás pótdíja 25 000 Ft

Minta leadása: 1118 Budapest Higany utca 2.

Nyitva tartás:

• hétfő–csütörtök: 8:00–14:00

• péntek: 8:00–12:00

Felhívjuk a forgalmazók figyelmét, hogy árutermelési céllal borászati terméket előállítani, tárolni, kezelni, kiszerelni csak a borászati hatóság által engedélyezett borászati üzemben lehet.

3. Külkereskedelmi forgalomba hozatal

(Az Európai Unió tagállamain kívüli szállítások)

A szőlő-bor ágazatban folytatott hatósági eljárásokról és teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 58. §. alapján

Az Európai Gazdasági Térség szerződő államain kívüli állam által megkövetelt, borászati termék forgalomba hozatalához szükséges dokumentumot (a továbbiakban: forgalombahozatali dokumentum) a NÉBIH állítja ki. A forgalombahozatali dokumentum kiállítását, elektronikus ügyintézésre köteles ügyfél, valamint az elektronikus ügyintézést önkéntesen vállaló ügyfél esetében az E-ügyintézési tv. és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben szabályozott módon, a borászati termék forgalombahozatali azonosítójának megadásával kell kérelmezni.

A tanúsítvány egy példányát szállítási mennyiségenként a vámhatóságnak át kell adni.

A https://portal.nebih.gov.hu honlapon a Szakterületek menüpontban, a Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóság oldalon, a nyomtatványok címszó alatt lehet megtalálni az „5053 sz. Minőségi tanúsítvány kérelem 3. országba történő szállításhoz” című űrlapot és a kitöltési útmutatót. A kitöltés után a kérelmet e-mailben, postán, személyesen vagy hivatali kapun (4. pont) keresztül lehet a borászati hatósághoz eljuttatni. A minőségi tanúsítványt a borászati hatóság a fenti kérelemre állítja ki, kiállítása maximum három munkanapot vesz igénybe.

4. Ügyfélkapus tudnivalók

Lehetőséget biztosítunk a Borminősítési rendszer bizonyos kérelmeinek interneten történő beadására. Az Ügyfélkapun történő ügyintézést a NÉBIH portálon keresztül a https://portal.nebih.gov.hu címen található „E-ügyintézés” blokkban tehetik meg. Amennyiben a felhasználó még nem regisztrált a NÉBIH portálon, ezt előtte mindenképen meg kell tennie.

A kérelem beadása történhet:

• saját jogon Ezen menüpont esetében lehetőség van a kapcsolódó szakrendszer kiválasztására, majd az ügyfélkapus azonosítóval belépett felhasználónak e-kérelmet benyújtani.

• meghatalmazottként Érvényes meghatalmazások esetében itt van lehetőség kiválasztani, hogy melyik magánszemély vagy cég nevében történjen meg az e-kérelem benyújtása. A kiválasztást követően megjelennek azok a szakrendszerek, amelyek esetében a meghatalmazott rendelkezik meghatalmazással e-kérelem kitöltésére. Amennyiben új meghatalmazást kíván valaki készíteni, a felugró ablak 3. pontjában található formában tudja megtenni. A kitöltött meghatalmazásokat, kinyomtatva, aláírással és hitelesítéssel ellátva, be kell küldeni a NÉBIH címére: 1525 Budapest, Pf. 121. Amíg a kinyomtatott és aláírt meghatalmazás nem érkezik meg papír alapon a NÉBIH-be, addig a meghatalmazások nem aktiválódnak.

Az alábbi kérelmek elektronikus kitöltésére van lehetőség:

• 5050-es nyomtatvány: Kérelem borászati üzem működésének engedélyezésére

• 5051-es nyomtatvány: Ügyfél kérelmére történő megrendelés adatlapja (Forgalomba hozatal, célvizsgálat stb.)

• 5053-es nyomtatvány: Minőségi tanúsítvány kérelem 3. országba történő szállításhoz Az ügyfélkapus nyomtatványok kitöltésével kapcsolatban további információk találhatók a honlapon a nyomtatványok között az „Ügyfélkapu felhasználóisegédlete” dokumentumban.

5. Laboratórium bemutatása, minőségirányítási rendszer

A laboratórium független, önálló része az Igazgatóságnak, ahol a személyzet a hatósági borminősítéshez, borászati és egyéb alkoholos termékek ellenőrzéséhez, más hatósági feladatokhoz szükséges laboratóriumi vizsgálatokat végez. A NÉBIH BAII Minőség- és Eredetvédelmi Osztálya a Nemzeti Akkreditáló Hatóságnál NAH-1-1673/2019 okiratszámon nyilvántartásba vett akkreditált státuszú vizsgáló laboratórium, mely az MSZ EN ISO/IEC 17025:2018 számú szabványnak megfelelő minőségirányítási rendszert üzemeltet. A laboratórium akkreditálásának műszaki területe a bor, must, sűrített must, pezsgő, habzóbor, gyöngyözőbor, egyéb borászati termékek, borpárlat, boralkohol, törkölypárlat, brandy, semleges alkohol, gyümölcspárlat, köztes alkoholtermékek, törköly, borseprő fizikai, kémiai és érzékszervi vizsgálatára terjed ki, melyeket rendszerint borászatok (ügyfelek) megrendelésére különböző hatósági eljárásokhoz, illetve hatósági ellenőrzés részeként végez.

A vizsgálat jellege:

• fizikai vizsgálatok : tömegmérés, nyomásmérés, mustfokmérés

• klasszikus analitikai: gravimetria, titrimetria, desztilláció, papirkromatográfia, refraktometria, kolorimetria, gyapjúfestés

• műszeres analitikai: konduktometria, direkt potenciometria, pH mérés, potenciometriás titrálás, elektronikus sűrűségmérés, spektrofotometria, enzimes, kromatográfia (oszlop-, GC, GC-MS, HPLC), atomabszorpció (AAS, GF-AAS) , NIR, CFA, FTIR, NMR, IRMS, 1H-NMR vizsgálatok

• DAS-ELISA vizsgálatok

• enzimes vizsgálatok

• palackállóság vizsgálat

• érzékszervi: leíró illetve pontozásos érzékszervi bírálat, borhibák azonosítása

Módszergyűjteményünk több mint 160 eljárást tartalmaz, melyek többségében a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) által elfogadott szabványmódszerek, valamint európai uniós szabványok illetve magyar szabványok. A laboratórium elkötelezett a magas szakmai színvonal, a megrendelők igényeinek való megfelelés, a vizsgálatok kifogástalan minősége és a műszaki, valamint a minőségirányítási rendszer folyamatos fejlesztése iránt. Mindezek érdekében folyamatosan követjük a magyar és külföldi szakirodalmat, a vizsgálati előírások nemzeti és nemzetközi változásait, rendszeres és eredményes résztvevői vagyunk hazai és több nemzetközi bor- és alkoholos italok komponenseinek mérésére szervezett körvizsgálatnak. Az akkreditált személyzet képzettsége megfelelő, több mint 60%-a rendelkezik felsőfokú (mérnök) végzettséggel. Eszközeinket, mérőműszereinket szakszervizekkel rendszeresen ellen őriztetjük, kalibráltatjuk, karbantartatjuk. Laboratóriumunk olyan beszállítókkal és szolgáltatókkal dolgozik együtt, akik már bizonyították szállítmányaik minőségét, megbízhatóságát. Megrendelőink munkánkra vonatkozó véleményét kikérjük, észrevételeit, javaslatait örömmel fogadjuk, kívánságukra megismertetjük őket minőségirányítási rendszerünkkel. Igény szerint lehetőség van a vizsgálatok helyszínen történő figyelemmel kísérésére, segítséget adunk a kívánt célt elérő vizsgálat kiválasztásához, az eredmények értelmezéséhez. Az esetleges reklamációkat minden esetben kivizsgáljuk, ennek eredményéről ügyfeleinket minden esetben tájékoztatjuk, nem megfelelőség esetén a minőségpolitikánknak való megfelelés érdekében intézkedünk.

6. Borászati ellenőrzések

A bor az emberiség történetében több ezer éve jelentős szerepet tölt be nem csak, mint élvezeti cikk, hanem mint kereskedelmi termék is. A szőlő csak meghatározott földrajzi területen termelhető, míg fogyasztása a szőlőtermesztésre alkalmatlan területeken is nagyon kedvelt. Kereskedelme így hamar kialakult. A bor könnyen hamisítható, ezért a borhamisítást és a borhamisítókat évezredek óta több-kevesebb sikerrel figyeli a hatóság. A termelők is természetesen védekeznek a hamisítók ellen. Az elsüllyedt ógörög gályákról felhozott boros amforák a borászat viasz pecsétjével voltak lezárva. Ma egyes oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező boroknál szakmai ellenőrző jegyet alkalmaznak (pl. egri borok). Felvetődik a kérdés, hogy egyáltalán mit nevezünk borhamisításnak? Röviden megfogalmazva ez az adott borra vonatkozó jogszabályi előírások megsértése. Így ebbe a fogalomba beletartozik a bor vizezésétől kezdve a hamis termőhely vagy fajta megnevezés is. A különböző előírások a történelem során folyamatosan finomodtak és egyre bonyolultabbá váltak, de alapelvük nem változott: a bor feleljen meg elnevezésének. A jogszabályok egyben meghatározzák a bor előállítása során alkalmazható technológiai eljárásokat. A bor kiemelkedő jelentőségét bizonyítja, hogy az általános élelmiszer jogszabályok mellet úgy az Európai Unióban, mint Magyarországon külön jogszabályok is szabályozzák ezt a terméket.

A szabályozás az általános jogszabályi hierarchia szerint történik:

• A Parlament ésTanács rendelete (1308/2013/EU rendelet a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről)

• Bizottság rendeletei

• Bortörvény

• Kormányrendelet, Miniszteri rendelet

• Termékleírás

Kizárólag a meghatározott közösségi jogszabályok alapján engedélyezett borászati eljárások alkalmazhatók a borágazatba tartozó termékeknek a Közösségben való előállítása és tárolása során (a Bizottság 2009. július 10.-én hozott 606/2009/EK rendelet).

Az Európai Unió a borászati termékeket 17 kategóriába sorolja a Parlament ésTanács 1308/2013/EU rendelete a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről:

1. Bor

2. Még erjedésben lévő bor

3. Likőrbor

4. Pezsgő

5. Minőségi pezsgő

6. Illatos minőségi pezsgő

7. Szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor

8. Gyöngyözőbor

9. Szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor

10. Szőlőmust

11. Részben erjedt szőlőmust

12. Szárított szőlőből nyert részben erjedt szőlőmust

13. Sűrített szőlőmust

14. Finomított szőlőmustsűrítmény

15. Szárított szőlőből készült bor

16. Túlérett szőlőből készült bor

17. Borecet

Pontosan meghatározzák ezeknek a kategóriáknak a fogalmát, az előállításuknál alkalmazható eljárásokat.

A bor a kizárólag zúzott vagy nem zúzott friss szőlő vagy szőlőmust teljes vagy részleges alkoholos erjedése által nyert termék. Az Unió területét az éghajlati viszonyokat figyelembe véve több övezetre bontották, ahol az előírások a természeti adottságokhoz igazodóan eltérhetnek. A következőkben leírtak arra az övezetre (C. I.) vonatkoznak, ahová hazánk is tartozik.

Legfontosabb előírások:

• A bor tényleges alkoholtartalma nem lehet kevesebb 9,0 térfogatszázaléknál (9,0%vol)

• A must cukortartalmát maximum annyi mustsűrítmény vagy szaharóz hozzáadásával szabad növelni, hogy ez 1,5%vol-nál ne okozzon nagyobb alkoholtartalom-növekedést, és az alkohol tartalom nem haladhatja meg a 12,5%vol-t.

• Az engedélyezett borászati eljárások egyike sem tartalmazhatja víz hozzáadását

• Az engedélyezett borászati gyakorlatok egyike sem tartalmazhatja alkohol hozzáadását

• Harmadik országból behozott borászati terméket nem szabad a közösség területén feldolgozni, vagy borászati termékhez hozzáadni

• A szőlő túlpréselése tilos

• Kötelező a pincekönyv vezetése, biztosítani kell a bor nyomon követhetőségét a szőlőtől a palackig

• Magyarországon borászati termék csak előzetes analitikai és érzékszervi minősítést követően hozható közfogyasztásra forgalomba

A címkén kötelező feltüntetni:

• a termékkategóriát

• a származási helyet

• a tényleges alkoholtartalmat egész vagy fél térfogatszázalékra kerekítve

• a névleges térfogatot

• a palackozó, vagy a forgalmazó nevét és címét

• az allergén anyag tartalomra való figyelmeztetést

• a forgalomba hozatali azonosítót

 A borászati termékek a szőlő telepítésétől a bor fogyasztóhoz jutásáig szakmai ellenőrzés alatt állnak.

A 435/2021. (VII.16.) Korm. rendelet 81.§ -a szerint a borászati hatóság ellenőrzi: 

a) megvizsgálja az FBB által az érzékszervi vizsgálatok során jelzett hiányosságokat és az FBB-re vonatkozó szakmai és tárgyi követelmények teljesítését,

b) ellenőrzi a nyilvántartásba vett FBB-k jogszerű működését,

c) az a) és a b) pontban meghatározott vizsgálat és ellenőrzés eredményéről minden év március 31-ig tájékoztatja a minisztert és a HNT-t.

(2) Az OBB, valamint a NÉBIH által létrehozott és működtetett FBB esetében a szakmai és tárgyi követelmények teljesítését, valamint a jogszerű működést a miniszter ellenőrzi.

(3) A NÉBIH és a kormányhivatal ellenőrzi

a) a származási bizonyítványok valóságtartalmát,

b) a szakmai-jövedéki nyilvántartást, a tényleges és a nyilvántartott készletek mennyiségi és minőségi azonosságát,

c) a borászati eljárások szabályszerű végrehajtását,

d) a bejelentésköteles borászati eljárásokat,

e) a borászati üzem tárolótartály-nyilvántartását,

f) a szüreti bejegyzést és annak módosítását,

g) az adatszolgáltatásra vonatkozó előírások és a bejelentési kötelezettség betartását,

h) a közfogyasztásra forgalomba hozott borászati termék előírásoknak, földrajzi árujelzővel ellátott borászati termék termékleírásnak való megfelelését,

i) a borászati termékek származását, eredetét, minőségét,

j) a borászati üzem működésének jogszerűségét, a borászati termékek tárolásának körülményeit, valamint a borászati üzem higiéniai követelményeknek történő megfelelését,

k) a borászati terméket szállító jármű rakományát,

l) a segéd- és adalékanyagok eredetét és minőségét,

m) a borászati termékek csomagolása során felhasznált csomagolóanyagok megfelelőségét,

n) a borászati termékek kísérőokmányait, továbbá

o) a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonására vonatkozó rendelkezések betartását, valamint a lepárlásra átadott borászati melléktermékek minőségét.

(4) A termékleírásnak való megfelelés (3) bekezdés h) pontja szerinti ellenőrzése kockázatelemzésen alapuló, szúrópróbaszerű vizsgálat alapján, éves ellenőrzési tervnek megfelelően, az adott földrajzi árujelzővel ellátott borászati terméket előállító borászati üzemek legalább 10%-ára kiterjedően történik.

Az ellenőrzést országos hatáskörrel a NÉBIH borászati felügyelői, valamint a megyeszékhely szerinti járási hivatalok borászati felügyelői végzik megyei illetékességi területtel. Az ellenőrzés a NÉBIH elnöke által jóváhagyott negyedévekre és megyékre lebontott éves ellenőrzési terv alapján történik. Az időközben szükségessé váló rendkívüli ellenőrzések, a tervezett ellenőrzéseken túl, természetesen azonnal végrehajtásra kerülnek. Az elvégzett munkáról negyedéves és éves beszámoló készül. A beszámoló alapján végzett kockázatelemzés felhasználásával készítik el az új éves ellenőrzési tervet. Az üzemek átfogó, gyakorlatilag minden lényeges szakmai előírásra kiterjedő ellenőrzését előzetes bejelentés alapján végezzük. Jogsértés gyanúja esetén, valamint csak egyes szakmai elemek ellenőrzése esetén, előzetes bejelentés nélkül történik az ellenőrzés. A borok minőségellenőrzése a helyszínen történő organoleptikus vizsgálattal, valamint mintavételt követően laboratóriumi ellenőrzéssel történik. A kereskedelmi és szállítás közbeni ellenőrzéseket minden esetben előzetes bejelentés nélkül végezzük. Ekkor először a készlet eredetét vizsgáljuk (számla, borkísérő okmány, forgalomba hozatali engedély feltüntetése a címkén és a kísérő dokumentumokon). A helyszínen megállapítható jogszabálysértés esetén azonnali intézkedést hozunk. Az egyes tételeket az ellenőrzési terv szerint megmintázzuk, és laboratóriumi vizsgálatnak vetjük alá. Ekkor analitikai adatait és érzékszervi tulajdonságait vetjük össze az előzetesen forgalomba hozatalra engedélyezett tétellel. Amennyiben az ellenőrzés jogszabálysértést állapít meg, a borászati hatóság haladéktalanul intézkedik annak megszüntetésére. A nem meg felelő minőségű terméket zárolja, a már kereskedelmi forgalomban lévő termék visszahívásáról intézkedik. A jogszabálysértés súlyától függően figyelmeztetést alkalmazhat, minőségvédelmi bírságot szabhat ki, az üzemet bezárathatja, illetve működési engedélyét visszavonhatja. Jövedéki törvénysértés esetén az ügyet köteles a vámhatóságnak átadni. Bűncselekmény gyanúja esetén feljelentést tesz az illetékes hatóságnál.

7. Borászati hatósági feladatok, szankciók

A borkészítést már az Ókortól kezdve írott és íratlan szabályok közé próbálták terelni, a korabeli jogalkotók is szankciók alkalmazásával tettek kísérletet a borhamisítások visszaszorítására. Magyarországon a már kimondottan a borok védelméről szóló és a hamisítók ellen irányuló első országos intézkedést az 1727. évi 118. törvénycikk foglalja magában. Ez a hamisítást büntetéssel, elkobzással sújtja, s kimondja, hogy a nemes borokat bármiképpen meghamisítók „tettleg megbüntessenek”.

Napjainkban a borászati hatóság mindent megtesz annak érdekében, hogy hatékonyan alkalmazza azokat a szankciókat, amelyekre a jogszabályok feljogosítják, ezzel is biztosítva a forgalomba kerülő borok megfelelőségét. A 383/2016 (XII.2.) Korm. rendelet 7. § - 9. §- ában felsorolja a Bortörvény azon bekezdéseit, amelyek tekintetében a Kormány borászati hatóságként a NÉBIH-et jelöli ki. A hatósági tevékenység szorosan kapcsolódik az ellenőrzési tevékenységhez. Amennyiben az ellenőrzés során az ellenőrzést végző felügyelő jogsértést állapít meg, vagy a hatósági ellenőrzés során vett borminta laboratóriumi, érzékszervi vizsgálata alapján bebizonyosodik, hogy az ellenőrzés alá vont termék nem felel meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, illetőleg jelölése nem megfelelő, a borászati hatóság alkalmazza a Bortörvény 21. § -22. § szerinti szankciókat. 

8. Borászati üzemek működésének engedélyezése, és egyéb hatósági feladatok

• A Megyei Kormányhivatalok, mint borászati hatóságok látják el a Bortörvény hatálya alá tartozó termékek előállítását, kiszerelését (ideértve a nem palackos kiszerelést is) és forgalomba hozását végző üzemek működésének engedélyezésével kapcsolatos feladatokat - a Bortörvény 7. § (2) és (4), (5) bekezdés kivételével.

A Bortörvény. 7. §-a szerint

(1) Közfogyasztásra történő forgalomba hozatalra szánt borászati termék előállítása és kiszerelése kizárólag a borászati hatóság üzemengedélyével rendelkező borászati üzemben (a továbbiakban: borászati üzem) folytatható.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a borászati hatóság engedélyével borászati termék borászati üzem területén kívül is kiszerelhető.

(3) Nem kiszerelt, valamint kiszerelt, de forgalombahozatali azonosítóval nem rendelkező borászati termék – e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott borászati termék kivételével – kizárólag borászati üzemben tárolható.

(4) A borászati üzemengedélyekről a borászati hatóság a tevékenységére vonatkozó jogszabályban foglalt ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

a) természetes személy esetén az üzemeltető természetes személyazonosító adatait, lakcímét, telephelyét, adóazonosító jelét, egyéni vállalkozó természetes személy esetén a nevét, székhelyét és adószámát,

b) az üzemeltető Éltv. szerinti élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer (a továbbiakban: FELIR) azonosító számát (a továbbiakban: FELIR azonosító), mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által adott ügyfél-azonosítóját, telefonos és elektronikus elérhetőségét,

c) a borászati üzem szakmai tevékenységéért felelős személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, telephelyét, telefonos és elektronikus elérhetőségét, adóazonosító jelét, egyéni vállalkozó természetes személy esetén nevét, székhelyét, adószámát, telefonos és elektronikus elérhetőségét.

(5) A borászati üzemengedély-nyilvántartás azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít, közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A borászati üzemengedély-nyilvántartás e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adatait, természetes személy esetén a nevét, adóazonosítóját vagy adószámát és FELIR azonosítóját a borászati hatóság a honlapján közzéteszi.

Üzemengedélyezési eljárások keretében helyszíni szemlén ellenőrzi a technológiai berendezések előírásszerű minőségét és a higiéniai feltételek betartását. Ezen tevékenység célja a megfelelő minőségű borászati termékek előállításánál szükséges feltételek biztosítása. A  eljárást lefolytató hatóság a helyszíni ellenőrzés és az eljárás megindításakor benyújtott dokumentumok alapján a BOR szakrendszerben elkészíti a működési engedélyt. A kiadott engedélyekről a Pest Megyei kormányhivatal nyilvántartást vezet, és gondoskodik az adatok nyilvánossá tételéről, aktualizálásáról. A működési engedély iránti eljárásról a NÉBIH honlapon adunk részletes tájékoztatást, illetve a kérelem benyújtásához szükséges 5050 számú nyomtatvány „Kérelem borászati üzem működésének engedélyezésére” ugyanott letölthető. 

• A NÉBIH BAII igazolást ad ki 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 57. § (1) – (3) bekezdése értelmében forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező tétel módosítás kérelemre.

(1) Forgalombahozatali azonosítóval rendelkező borászati terméktétel további feldolgozását a feldolgozást végző borászati üzemengedélyes a feldolgozás megkezdése előtt legalább 5 nappal korábban a NÉBIH által rendszeresített űrlapon bejelenti a NÉBIH részére. A bejelentés tartalmazza

a) a további feldolgozással érintett terméktétel

aa) forgalombahozatali azonosítóját,

ab) tárolásának helyét;

b) – amennyiben a borászati üzemengedélyes csak a terméktétel egy részét dolgozza fel – a további feldolgozással nem érintett terméktétel rész mennyiségét.

(2) A NÉBIH az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés adatairól a bejelentéstől számított 5 napon belül igazolást állít ki a borászati üzemengedélyes részére.

(3) A borászati üzemengedélyes új készletigazolás céljából kiállított származási bizonyítvány, valamint – a további feldolgozással nem érintett borászati terméktétel rész megadott mennyisége vonatkozásában – végső származási bizonyítvány kiállítását a (2) bekezdés szerinti igazolás hegybíró részére történő megküldésével kérelmezheti.

• A NÉBIH BAII igazolást ad ki a szőlésztől és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 9. § (4) - (5) bekezdése szerint a Magyarország területére behozott borászati termékek betárolását 5 napon belül kötelezően be kell jelenteni a betárolás helye szerint illetékes hegybírónál, majd a borászati hatóságnál igazolást kell kérni ahhoz, hogy a bortétel származási bizonyítványt kaphasson. Ez az igazolás a NÉBIH-től kérhető az EU-ban forgalomba még nem hozott borászati termékre.

Az igazolást a kísérőokmány kinyomtatott eredeti példánya és szükség szerint az oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést tanúsító okmány hivatalos fordítása csatolásával az 5057-es ürlapon kell kérelmezni. 

• A Pest megyei Kormányhivatal végzi a Földrajziárujelző Borbíráló Bizottságok (FBB) nyilvántartásba vételét, vezeti a változásokat, a nyilvántartást a honlapján közzéteszi. Igazgatóságunk célja, hogy a vásárló élelmiszerbiztonsági szempontból megbízható és a termék címkéjén feltüntetett jelzésnek megfelelő minőségű borászati terméket fogyasszon. Hatékony hatósági munkával kívánjuk védeni a magyar bor hírnevét.

9. Jogszabályi háttér

Hazai jogszabályok:

• 2020. évi CLXIII. törvény a szőlészetről és a borászatról (Bortörvény)

• 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletésől (Élelmiszertörvény)

• 435/2021. (VII.16.) Kormány rendelet a szőlő-bor ágazatban folytatott hatósági eljárásokról és teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről

• 26/2021. (VII 29.) AM rendelet a szőlő- és bortermelés részletes szabályairól

• 70/2012. (VII. 16.) VM rendelete a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonásáról és támogatással történő lepárlásáról

• 63/2012. (VII.2) VM rendelete a NÉBIH, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól

Európai Uniós jogszabályok:

• AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1308/2013/EU RENDELETE(2013. december 17.) mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

• A BIZOTTSÁG 2008. június 27.-én hozott 555/2008/EK RENDELETE a borpiac közös szervezéséről szóló 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a támogatási programok, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem, a termelési potenciál és borágazat ellenőrzése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról.

• A Bizottság (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 12.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az alkoholtartalom-növelés engedélyezésére vonatkozó lehetőség által érintett szőlőtermő területek, az engedélyezett borászati eljárások és a szőlőből készült termékek előállítására és tartósítására alkalmazandó korlátozások, a melléktermékek százalékos arányban megadott minimális alkoholtartalma és a melléktermékek kivonása, valamint az OIV adatlapjainak közzététele tekintetében történő kiegészítéséről

Borászati termékek hatósági kontrolljával kapcsolatos tudnivalók

Borhibákról és borbetegségekről

A bor rendellenes elváltozásait két nagy csoportra oszthatjuk. Az első csoportba azokat az elváltozásokat soroljuk, amelyek kémiai, illetve fizikai-kémiai úton jönnek létre. Ezeket borhibáknak nevezzük. A borhibák rendszerint technológiai hiba, gondatlanság (a szigorú higiéniás követelmények be nem tartása) következtében léphetnek fel. Nem fertőző jellegűek, kezelés nélkül a bor íz-, illat- és színvilágában megmaradnak, a bor élvezeti értékét rontják.

Feketetörés: Savszegény borokban jelentkezhet, a bor kékesfekete színűvé, zavarossá válik, a borban lévő vas oxidációja során oldhatatlan csapadék képződik, ami kiválik. Kezelése történhet kékderítéssel (ez csak szigorúan meghatározott keretek között végezhető), illetve a savtartalom növelésével.

Fehértörés: Szintén a savszegény (lágy) borokban jelentkezhet, mikor a borban lévő vas oldhatatlan, piszkosfehér színű, púderszerű csapadék formájában kicsapódik. Kezelése: mint a feketetörés esetében.

Zavarosodás: Fejtések, főleg az első fejtés után szokott előfordulni, de rendszerint néhány hét alatt letisztul. Ha 2-3 hét múlva sem kezd tisztulni a bor és nem utóerjedéstől vagy más betegségtől vagy hibától, származik a zavarosodás, akkor ajánlatos szakértőhöz fordulni.

Seprőíz: A gyengébb minőségű, főként savszegény borok esetében, főként magasabb hőmérsékletű pincékben fordulhat elő, amikor a kierjedt bor sokáig a seprőn marad (az első fejtést későn végzik el). Rendszerint a levegőztetés és a gyenge kénezés elégséges. Súlyosabb esetben aktívszenes kezelést kell végezni.

Dugóíz: Palackozott borok hibája lehet, amelyet a palackozásnál használt rossz minőségű és kellően elő nem készített dugóktól kap a bor. A dugóízű palackozott borokat vissza kell üríteni a hordóba, s a hibát meg kell javítani.

Zöldíz: Általában a nem teljesen beérett szőlőből nyert borokra alkalmazott kifejezés. Hasonlít a savanyú, zöld gyümölcs, néha a zöld fű ízéhez. Egyes esetekben a fehérboroknál nem kívánatos fanyarsággal párosul. A kellemetlen érzetek nélküli zöld íz jellemző a Sauvignonra, mint fajtatulajdonság.

Faíz: Az új, előkészítetlen faedénytől származó íz, amelyet a rendszeres borkezelés (fejtés, kénezés) folyamatosan tompít. Szükség esetén gyorsabb megoldás az aktívszenes kezelés, esetleg a borkészlet teljes áterjesztése.

Szorbátíz: Az édes borokhoz erjedés gátlási céllal adott kálium-szorbát túladagolásából bekövetkezett szorbát bomlás okozza. Mindez muskátlira emlékeztető szagú és ízű bort eredményez.

Borbetegségek

A bor rendellenes elváltozásainak másik csoportjába azok az elváltozások tartoznak, amelyeket különféle mikroorganizmusok (gombák, baktériumok) káros tevékenységei okoznak, azaz fertőzéses jellegűek, kezeletlenül a bor minőségének további romlását okozzák. A borbetegségek közé tartozik az ecetesedés, a tejsavas erjedés, a virágosodás, az egéríz, a nyúlósodás, a barnatörés, és bizonyos estekben a biológiai almasav-csökkenés. Az ecetesedés és a tejsavas erjedés főként a must erjesztésekor, magas erjedési hőmérséklet mellett lép fel.

Barnatörés: Az oxidáció legveszélyesebb formája. Általában a penészes, rothadt szőlőből származó borokat veszélyezteti a Botrytis által termelt lakkáz enzim oxidáló hatása révén. Mivel a barnatörés nem javítható, ezért feltétlenül a megelőzésére kell szorítkoznunk, amit már a gyorsan préselt must nyálkázásával (100-150 mg/l-es kénessav ülepítéssel), valamint a nyílt fejtések kizárásával biztosíthatunk. Fahordós tárolásnál az oxidációs károsodás mérséklését– és borbetegségek kialakulásának megelőzését is – szolgálja a rendszeres töltögetés.

A feltöltésre használt bor egészséges és lehetőleg hasonló fajtájú legyen. Tipikus lehet a rothadt szőlőből készült borok esetében. A szürkepenész gomba olyan enzimet termel, amely bizonyos vegyületeket lebont a borban és azok kicsapódnak. A bor színe levegőn a borostyán-sárgától csokoládébarnáig változik. A bor illata az aszalt gyümölcshöz hasonlít. Kénezés – színváltozás mértéktől függően 20-40 g borkén hl-ként – és legalább 40 mg/l szabad kénessav biztosításával utólag gyógyítható. Igen súlyos esetben csersavzselatinos derítést végezzünk.

Ecetesedés: Meleg időben, magas erjedési hőmérsékleten, a levegővel történő tartós érintkezés következtében az újbor szaga szúróssá válik, a bor kellemetlenül savanyú ízűvé válik. Az ecetbaktériumok a bor alkoholtartalmát ecetsavra és vízre bontják, azaz a bor minősége folyamatosan romlik. Kezdetben 10-15 g borkén/100 l bor hatásos, a hordók folyamatos és gondos feltöltögetésével. A folyamat azonban teljesen nem állítható meg. A megkésett kezelés hatástalan, az ilyen súlyosan károsodott bort ki kell főzni borpárlatnak. Az ecetes bor szaga szúrós, íze borecetre emlékeztető, kellemetlenül savanyú. Az ecetsav baktériumok csak a bor levegővel érintkező felületén élnek meg, itt alig látható vékony hártyát képeznek és a bor alkoholtartalmát ecetsavra, és vízre bontják. Lassú feldolgozás esetén már szüretkor kezdődhet az ecetesedés. Fellépését elősegíti a meleg pince. Erősebb borokban is kárt okozhat. Könnyen megelőzhetjük az ecetesedést a szőlő gyors feldolgozásával, a borok gondos töltögetésével.

Virágosodás: Alapvetően az alacsony alkoholtartalmú (11 Malligand fok alatti), savszegény, darabban lévő borok betegsége. A bor felszínén vékony, fehér hártya képződik, amely az idő előrehaladtával összefüggő vastag réteget képez, később pedig darabokra szakadva a borba süllyed, és így zavarossá teszi a bort. A gomba feléli a bor – amúgy is alacsony – alkoholtartalmát, és a savak egy részét is elbontja, így annak minősége erősen romlik. A virágos bort ezért mielőbb kezelni szükséges, azaz szűrni kell, majd az alaposan kimosott, közepesen kénezett hordóba (1 szelet kén/hl) visszafejtjük és állandóan feltöltve tartjuk. A túl lágy borok esetében a savtartalom utólagos növelése – legfeljebb 1,5 g/l borkősav megengedett – is megoldást jelenthet, a Bortörvény előírásainak teljes körű figyelembe vételével.

Tejsavas erjedés: A tejsavas erjedés leginkább a must erjesztésekor lép fel, akkor, ha a must hőmérséklete 28 C° fölé emelkedik és az alkoholos erjedés károsodik. A tejsavas erjedéstől a beteg bor opálos, zavaros, pohárba kiöntve egy ideig füstszerűen kavarog. Íze émelyítő, édeskésen savanykás, szaga szúrós. Íze és szaga később káposztalére emlékeztet. A tejsavbaktériumok nem a bor felületén, hanem a borban működnek, és a cukrot valamint az almasavat bontják el vízre, tejsavra, mannitra és ecetsavra.

Egéríz: Leginkább a vékony, alacsony savtartamú borok betegsége, főként akkor, ha ezeket a borokat túl sokáig tartják a seprőn. Az egéríz okozója a 2-acetil-tetrahidropiridin két izomerje, melyet Lactobacillus fajok is képezhetnek, de a Brettanomyces élesztők is előidézhetik. A bornak az egérvizeletre emlékeztető íze (és néha szaga) van. Sokszor minden beavatkozás nélkül egy idő múlva teljesen eltűnik az egéríz. Kénezéssel (20 g borkén/hl) és hidegen történő tárolással kezelhető.

Nyúlósodás: Az új, alacsony alkohol és savtartalmú bor baktérium okozta betegsége. A bor olajszerűen folyik, nyúlós lesz, íze jellegtelenné válik. Nem veszedelmes borbetegség, sokszor magától is megszűnik. Alapos levegőztetéssel, kénezéssel – 25-30 g borkén hl-ként –, (súlyos esetben savtartalom növeléssel) jól kezelhető.

Záptojásszag: A bor íze és szaga záptojáséra vagy fokhagymáéra emlékeztet. Az erjedés során bizonyos élesztőgombák termelik kéntartalmú szőlő alkotórészek vagy kéntartalmú növényvédő szer maradványok átalakításával, továbbá okozhatja a kénlap égése során a hordóba lecsöpögő kén is. Az újborban közvetlenül erjedést követően szokott előfordulni. Nyílt, többszöri fejtéssel és ezt követően 100 literenkénti 20 g-os kénezéssel kezelhető. A kezelést mielőbb el kell végezni, a későn végzett kezelések hatása korlátozott.

Borhibákról és borbetegségekről