Megújul a biomassza-termelőkre vonatkozó jogszabályi környezet

Új jogszabályi rendelkezések lépnek hatályba 2022. január 1-jén a biomassza-termelőkre nézve. A továbbiakban a mezőgazdasági területekről származó hulladékból és maradványanyagokból előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok alapanyagául szolgáló mezőgazdasági biomassza kizárólag olyan földterületen termeszthető, amelyre vonatkozóan évente tápanyag-gazdálkodási tervet készítettek. A tervet elektronikus úton, a Nébih részére kell megküldeni.

Magának a tápanyag-gazdálkodási tervnek az elkészítése nem újkeletű feladat, az integrált növényvédelem egyik alapelveként már jelenleg is követelmény a gazdák számára. Az új jogszabályi előírás a mezőgazdasági biomassza – azon belül is csak a hulladékok (például a növényi hulladékok) és maradékanyagok (például szalma) – keletkezésével/előállításával érintett termőterületek tekintetében állapít meg kötelezettséget az éves tápanyaggazdálkodási terv elkészítésére.

Az ezzel kapcsolatos tudnivalókról a Nébih honlapján tájékozódhatnak részletesen: 
Biomassza-termelők tápanyag-gazdálkodási terv készítési kötelezettségével összefüggő új jogszabályi előírások

Biomassza-termelők tápanyag-gazdálkodási terv készítési kötelezettségével összefüggő új jogszabályi előírások

A 2022. január 1-jével hatályba lépő új jogszabályi rendelkezések értelmében, a mezőgazdasági területekről közvetlenül származó hulladékból és maradványanyagokból előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok alapanyagául szolgáló mezőgazdasági biomassza csak és kizárólag olyan földterületen termeszthető, amelyre vonatkozóan évente tápanyag-gazdálkodási tervet készítettek. A tápanyag-gazdálkodási terv rendelkezésre állását a Nébih ellenőrzi.

Az új jogszabályi előírás tehát, a mezőgazdasági biomassza - azon belül is csak a hulladékok (például a növényi hulladékok) és maradékanyagok (például szalma) – keletkezésével/előállításával érintett termőterületek tekintetében állapít meg tápanyag-gazdálkodási terv készítési kötelezettséget.

A tápanyag-gazdálkodási terv elkészítése nem újszerű feladat, mivel az integrált növényvédelem alapelvei között szerepel, melynek betartása jelenleg is előírás a gazdáknak. Ezen túlmenően, a nitrát-érzékeny területen gazdálkodóknak, azaz a mezőgazdasági területek mintegy 76%-án (a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat betartása érdekében), valamint a Vidékfejlesztési Program Agrár-környezetgazdálkodási, és az Ökológiai Gazdálkodás támogatások igénybevevőinek jelenleg is kötelező ilyen tervet készíteniük. A tápanyag-gazdálkodási terv elősegíti az okszerű tápanyag-gazdálkodást, a talaj szervesanyag-tartalmának megtartását, illetve növelését, valamint a környezet- és költségkímélő módon történő gazdálkodást.

A tápanyag-gazdálkodási terv elkészítésének szabályai:
a) amennyiben a biomassza-termelő felsőfokú agrárszakirányú képesítéssel rendelkezik, a tápanyag-gazdálkodási tervet önállóan készítheti el, 
b) egyéb esetben a tápanyag-gazdálkodási tervet a biomassza-termelő által felkért szaktanácsadó vagy szaktanácsadó szervezet készíti el.
c) Szaktanácsadó vagy szaktanácsadó szervezet tápanyag-gazdálkodási tervet akkor készíthet, ha a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nyilvántartásában talajvédelem, tápanyag-gazdálkodás szakterületre vonatkozóan szakértői jogosultsággal rendelkezik.
d) A tápanyag-gazdálkodási tervet öt évnél nem régebbi talajvizsgálati eredmények alapján kell elkészíteni. 

A tápanyag-gazdálkodási terv benyújtásának szabályai:
a) A tápanyag-gazdálkodási tervet a biomassza-termelő minden évben szeptember 30-ig – vagy, ha az adott növénykultúra betakarítására ezen időpontot követően kerül sor, úgy a betakarítást követően 30 napon belül - elektronikus úton köteles benyújtani a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz. Az ehhez szükséges informatikai rendszer fejlesztése már folyamatban van. A benyújtásra meghatalmazás útján is lehetőség lesz. 
b) A tápanyag-gazdálkodási terv tartalmi elemeit a megújuló energia előállítására szolgáló biomassza fenntartható termesztésére vonatkozó egyes szabályokról szóló 34/2021. (X. 6.) AM rendelet részletezi, de a biomassza-termelők támogatása érdekében - a tápanyag-gazdálkodási terv elkészítéséhez - a Nébih segédletet is közzé fog tenni a honlapján. 

A tápanyag-gazdálkodási terv elkészítésével és benyújtásával kapcsolatos kérdésekkel a Nébih Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóság szakembereihez az mgei@nebih.gov.hu e-mail valamint a talajvedelem@nebih.gov.hu e-mail címen fordulhatnak az érdeklődők.

Ellenőrzi a Nébih a biomassza-termelőket

2020 szeptemberétől folyamatosan ellenőrzi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a termesztett biomasszára vonatkozóan kiállított igazolásokat. A célirányos vizsgálatok során – a Magyar Államkincstár által szolgáltatott adatokat alapul véve – a biomassza igazolások adattartalmának megfelelőségét és valóságtartalmát egyaránt vizsgálják a hivatal szakemberei.

A fenntartható bioüzemanyag-termelési értéklánc tagjai közül a biomassza-termelők azok, akiknél a bioüzemanyagok alapanyagai a legnagyobb mennyiségben felhalmozódnak. Maga a biomassza keletkezhet az adott gazdasági szereplő tevékenysége során (ún. nem termesztett biomassza, például használt sütőolaj), vagy pedig kifejezett céllal termesztik azt (ún. termesztett biomassza, például nagy cukor- és keményítőtartalmú növények, olajnövények).

Az uniós és hazai szabályozás alapján a bioüzemanyag-alapanyagok hatósági nyomon követhetősége rendkívül hangsúlyos, ennek megfelelően a Nébih is kiemelten vizsgálja a későbbiekben feldolgozásra kerülő alapanyagokra – jelen esetben a termesztett biomasszatételekre – kiadott termelői nyilatkozatok megfelelőségét. A vizsgálat során egyrészt azt kontrollálják a szakemberek, hogy a termelők az igazolásaikon a kötelezően megadandó, minimális adattartalmat szerepeltették-e, másrészt a helyesen kitöltött dokumentumok esetében automatikusan ellenőrzik az adatok valóságtartalmát is.

Munkatársaink a jelenleg is folyamatban lévő ellenőrzések során ez idáig több mint ezer termelő, összesen 1220 biomassza igazolását vizsgálták meg. A szakemberek 539 igazolás (44,18%) esetében állapítottak meg olyan adathiányt, amely nélkül az adott tétel hatósági nyomon követése nem biztosítható. A továbbiakban a fennmaradó 681 darab, formailag megfelelő dokumentumból eddig 200 valóságtartalmát ellenőrizték, melynek során összesen 42 igazolásnál (3,44%) tapasztaltak jogsértést.

A Nébih az adathiányos igazolások kiállítóit figyelmeztetésben részesítette, valamint levélben tájékoztatta a helyes kitöltési gyakorlatról. Egyes esetekben pedig szúrópróbaszerűen, a hiányzó adatok bekérését követően azok valóságtartalmát ugyancsak ellenőrzi. A jogsértő igazolás-kiállításban érintett 30 biomassza-termelővel szemben hivatalból indult eljárás.

Tekintettel arra, hogy az eddig ellenőrzött igazolások mintegy felénél (47,62%) tapasztaltak hibát a szakemberek, ezúton is szeretnénk felhívni a biomassza-termelők figyelmét tájékoztatónkra. A részletes, tematikus útmutató hatékony segítséget nyújt a jövőbeni jogsértések elkerüléséhez. Fontos tisztában lenni azzal is, hogy azon biomassza-termelő, aki nyomonkövethetőségi kötelezettségének nem tesz eleget, illetve valótlan adattartalmú biomassza igazolást állít ki, százezer forinttól egymillió forintig terjedő bírsággal sújtható.^1,2

A további, illetve az útmutatóban nem szereplő kérdésekben az mgei@nebih.gov.hu e-mail címen és a +36(1)336-9488-as telefonszámon állnak a termelők rendelkezésére munkatársaink.

Általános információk

Általános információk

A BIONYOM és BÜHG nyilvántartással összefüggő tájékoztatók ide kattintva elérhetők!