Magyarország hivatalosan is mentes a kéknyelvbetegségtől

Elismerte az Európai Unió a kéknyelvbetegség-mentesítési program eredményességét Magyarországon. A nyilatkozattal egyidejűleg az ország teljes területén feloldották a betegség miatt elrendelt korlátozásokat. Erdős Norbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a kedvező státusz fő pozitívumaként az élőállat-szállítások folyamatának egyszerűsödését emelte ki.

Magyarországon 2015-ben terjedt el járványszerűen a szarvasmarhákat és juhokat megbetegítő kéknyelvbetegség. A kéknyelv jelenléte miatt az élőállat-szállítások éveken keresztül csak szigorú feltételekkel (vakcinázás, vérvizsgálat, szúnyogellenes kezelés) valósulhattak meg az Európai Unió többi tagállamába és számos harmadik országba is.

Bár az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) által előírt mentességi feltételeket hazánknak már 2017-ben sikerült teljesítenie, az Európai Unió további, szigorúbb vizsgálatok elvégzését követelte meg a státusz elismeréséhez. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) e vizsgálatok eredményét tavaly év végén nyújtotta be az Európai Bizottságnak.

A testület 2021. február 22-én elismerte Magyarország kéknyelvbetegség-mentességét. Az eredmény kapcsán Erdős Norbert államtitkár kiemelte: a kedvező státusz nagy könnyebbséget jelent a hazai vállalkozások számára, hiszen annak birtokában a szállítást megelőző – a betegség kimutatására irányuló – vizsgálati és kezelési kötelezettség megszűnik.

Forrás: AM Sajtó

Újabb betegségtől való mentességek nemzetközi elismerése

Magyarország három betegség tekintetében is jelentős eredményeket ért el az elmúlt évtizedek állat-egészségügyi munkájának köszönhetően. Az elért eredmények hivatalos elismerések formájában a magyar állattartás helyzetét javítják.

A hazai szarvasmarha állományok gyakorlatilag 1981 óta mentesek a szarvasmarha gümőkórtól. Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően a mentesség éveken át tartó adminisztratív igazolásával sikerült elérni, hogy mentességünket az EU is hivatalosan elismerje a 2014/91/EU végrehajtási határozatában. A hivatalos mentesség elismerését követően lehetővé válik a közeljövőben a magyar 65/2002 (VIII. 9.) FVM rendelet felülvizsgálata, a 64/432/EGK tanácsi irányelvben lefektetett enyhítések alkalmazása.

A szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (BSE) soha nem fordult elő hazai szarvasmarha állományban, azonban az országunk - a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) szerinti - elhanyagolható kockázati kategóriájába való átsorolásához bizonyos előírásoknak meg kellett felelni hét egymást követő éven keresztül. Az előírásoknak 2013 év végére maradéktalanul sikerült eleget tenni, így az OIE 2014. május 27-én az elhanyagolható kockázatú kategóriájú országok közé sorolta Magyarországot. Ahhoz, hogy ezt a kedvező állapotot fenn tudjuk tartani továbbra is szükséges a takarmányozási tilalmat, az uniós előírásoknak megfelelően betartani, továbbá minden elhullott, kényszervágott vagy elkülönítetten levágott 24 hónaposnál idősebb szarvasmarha agyvelejét vizsgálatra kell küldeni. Romániából, Bulgáriából, Horvátországból vagy valamely harmadik országból származó 30 hónaposnál idősebb rendes vágásra kerülő szarvasmarhák agyvelejét szintén vizsgálni szükséges. Ezen felül továbbra is jelenteni kell az állattartónak az ellátó állatorvos felé, ha az állata idegrendszeri tüneteket mutat.

Szintén nem fordult elő hazánkban a kiskérődzők pestise (PPR). Az OIE 2013-ban lehetővé tette, hogy azok az országok, melyek történelmi mentességüket igazolni tudják, hivatalos mentességi elismerésért folyamodjanak a hivatalhoz. Magyarország szintén 2014. május 27-én megkapta a történelmi mentes státuszt. Ahhoz, hogy ezt a kedvező állapotot fenn tudjuk tartani továbbra is szükséges, hogy az állattartók értesítsék állatuk megbetegedését vagy elhullását az ellátó vagy a hatósági állatorvost, mivel a betegséggel kapcsolatban az ország nem folyat aktív felügyeleti programot.