Tájékoztatás a nem állami laboratóriumok engedélyezéséről, nyilvántartásba vételéről és ellenőrzéséről
Amint arról a Nébih honlapján is tájékoztatást nyújtottunk, mostantól önálló rendeletben szabályozza az Agrárminisztérium a nem állami laboratóriumok engedélyezésének, nyilvántartásba vételének és működésének feltételeit. Alábbi cikkünkben a jogszabályi környezet változásából fakadó aktualitásokat foglaltuk össze.
Jogszabályi előzmények
Magyarországon az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény1 értelmében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv – a törvény végrehajtási rendeletében meghatározott módon – engedélyezi és ellenőrzi a nem állami szolgáltató laboratóriumokat, valamint nyilvántartásba veszi és ellenőrzi a nem állami üzemi laboratóriumokat.
Magyarország Kormánya rendeletében2 e feladat ellátására a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih) jelöli ki. Azaz:
• Szolgáltató laboratórium nem állami laboratóriumi tevékenységet kizárólag a Nébih által kiadott engedély alapján végezhet.
• Üzemi laboratórium nem állami laboratóriumi tevékenységet bejelentés alapján, kizárólag a Nébih-nél történt nyilvántartásba vételt követően végezhet.
Új szabályozás
2021. március 25-én lép hatályba az Agrárminisztérium új rendelete3 a nem állami laboratóriumok vonatkozásában. Az új jogszabály kimondja, hogy az élelmiszerláncban résztvevő, nem állami vizsgálólaboratóriumok kötelesek meghatározott adatokat megküldeni a Nébih részére engedély kiadása vagy nyilvántartásba vétel céljából.
A fenti kötelezettség egyaránt vonatkozik
• a még be nem jelentett,
• a 2021. március 25-ét megelőzően engedélyezett, nyilvántartásba vett vagy adott vizsgálatra kijelölt, valamint
• az akkreditált, de nem engedélyezett laboratóriumokra.
A bejelentési és nyilvántartásba vételi kötelezettségen túl a rendelet lefekteti a szolgáltató és az üzemi laboratóriumok általános működési feltételeit, továbbá meghatározza azon vizsgálatok körét, amelyek esetében a szolgáltató laboratórium ideiglenes és határozott időre szóló engedélyt kaphat.
Elektronikus kérelem benyújtása
Az érintett laboratóriumok az engedély kiadásához és a nyilvántartásba vételhez szükséges kérelmeiket kizárólag elektronikus úton nyújthatják be a Nébih felé az e-Papír vagy az ÜPR felületén, illetve a kérelem szerkeszthető változatát (Word dokumentum) a laboreng@nebih.gov.hu címre is el kell küldeni.
Az elektronikus ügyintézés történhet e-Papírral az e célra szolgáló online felületen (https://epapir.gov.hu). Ebben az esetben a beadvány beküldéséhez a témacsoportnál az „Egyéb”, az ügytípusnál szintén az „Egyéb” kategóriát, a címzettnél pedig a „Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal e-Papír” opciót kell kiválasztani. Az e-Papír lehetőséget ad a szabadszöveges kérelem megírására, a szükséges mellékletek csatolására, végül mindezek elektronikus aláírással történő hitelesítésére.
Az ügyintézés másik módja a Nébih Ügyfélprofil Rendszerének (ÜPR) használata. A felület a Nébih honlapján érhető el (https://upr.nebih.gov.hu/login), ügykatalógusa kifejezetten a Nébih hatáskörébe tartozó, illetve a Nébih által üzemeltetett informatikai rendszerekben végezhető ügyeket tartalmazza. Az ügykatalógusban a „Labor” majd a „Nem állami labor nyilvántartás” lehetőséget kiválasztva, a „Nem állami labor engedélyezése vagy nyilvántartásba vétele” vagy a „Nem állami labor működési engedélyét vagy nyilvántartásba vételét érintő változások bejelentése” ügyre kattintva található meg a szükséges információ.
Növényvédőszer-analitikai laboratóriumok
Feladat meghatározás: - Hatósági hazai eredetû növényi termények vizsgálata. - Hatósági import eredetû növényi termények vizsgálata - Hatósági növényi alapú feldolgozott élelmiszerek vizsgálata. - Hatósági növényi alapú bébiétel-, ital vizsgálata. - Környezetvédelmi víz monitoring vizsgálatok végzése. - GC-MS és LC-MS-MS konfirm vizsgálatok végzése. - Országos standard bázis mûködtetése. - Vizsgálati módszerek kidolgozása új hatóanyagokra. - Szerkísérletek végzése.
Növényi termények növényvédőszer-maradék tartalmának vizsgálata
A növényvédő szerek fejlesztésével, hatásaival, alkalmazásával és regisztrációjával foglalkozó szakemberek egyetértenek abban, hogy az elkövetkező 5-10 évben a növényvédő szerek továbbra is meghatározó szerepet fognak játszani a világ egyre növekvő népességének alapvető nyers élelmiszerekkel történő ellátásában.
A növényvédő szerek kijutatásával megvédjük növényeinket a különböző betegségektől, károsítóktól, meg tudjuk akadályozni termőföldjeinken a gyomok elszaporodását. A kedvező hatások mellett azonban számolnunk kell a káros hatásokkal is, így a növényvédő szerrel kezelt termények (gyümölcsök, zöldségek) kezelés utáni szermaradék tartalmával.
Magyarországon több száz növényvédő szer készítmény használata engedélyezett. A leggondosabban elvégzett kezeléseknél sem kerülhető el azonban az, hogy a kijuttatott szereknek bizonyos hányada a természetbe jutva ne szennyezze környezetünket. Az Európai Unió és ezen belül a hazai Növényvédelmi Szervezet intézményei a kémiai szerek felhasználásának szigorú szabályozásával törekednek a természet, a környezet és a fogyasztók egészségének védelmére.
Az Európai Unióban, így Magyarországon is kizárólag akkor használhatók a növényvédő szerek, ha tudományos adatokkal először bizonyítják, hogy
nincs káros hatásuk a fogyasztóra, termelőre vagy arra, aki közvetlenül érintkezhet a kezelt állománnyal,
nem idéznek elő elfogadhatatlan hatásokat a környezetben,
ugyanakkor megfelelő termelést könnyítő és termésvédő tulajdonsággal rendelkezzenek.
Az Európai Unióban 2008. szeptember 1-jén lépett életbe a növényvédőszer-maradékok szabályozását felülvizsgáló 396/2005. számú rendelet:
Az Európai Parlament és a Tanács 2005. február 23-i 396/2005/EK rendelete a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról.
Az immár egységes maximálisan megengedett növényvédőszer-maradék mennyiség -határérték (a növényvédő szer hatóanyag és esetlegesen jelenlévő bomlástermékeinek mg/termény kg-ban kifejezett értéke; angolul használt rövidítése: MRL) szabályozása az EU Bizottság, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) és a tagállamok engedélyezési hatóságainak közös szakmai felelőssége.
A fogyasztók és a környezet védelme érdekében számos, a növényvédő szerek elővizsgálatait szigorító és felhasználását korlátozó intézkedés született. A szigorítások következtében több növényvédő szer visszavonásra került, részben toxikológiai részben az élesedő piaci verseny miatt gazdasági okból, mely a növekvő kutatási költségekkel magyarázható.
A forgalomba kerülő termények, élelmiszerek növényvédőszer-maradék tartalmát a legtöbb fejlett ország rendszeresen ellenőrzi.
A vizsgáló laboratóriumok az alkalmazott szűrővizsgálati programmal, mintegy 200 – 250 különböző hatóanyag vizsgálatát végzik feldolgozatlan friss növényi
termékekben.
Hazai helyzet
Az élelmiszer biztonságot alapvetően befolyásolja a növényvédő szerek környezetkímélő, szakszerű felhasználása a szerengedélyezési folyamatot követően. Ennek biztosítása jelentős feladatokat jelent a forgalmazást és felhasználást ellenőrző, hatósági mintavételezést is végző felügyelői hálózatnak, valamint a friss - a közvetlen fogyasztásra kerülő - termékekben a növényvédőszer-maradékokat ellenőrző laboratóriumoknak.
Magyarországon - a fejlett országokhoz hasonlóan - a fogyasztók népegészségügyi védelme, a természet és környezetvédelem megköveteli a mezőgazdaságból eredő és az egészségre káros szennyezések fokozott és szigorú szabályozását és ellenőrzését.
Mindez szükségessé teszi a hatékony területi ellenőrzést, a forgalomba kerülő
növényi termények növényvédőszer-maradékokra irányuló rendszeres laboratóriumi vizsgálatát, a szabálytalanságokat elkövetők jogi felelősségre vonását.
Az analitikai laboratóriumok a 70-es évek elejétől rendszeresen vizsgálják a
hazai - közvetlen fogyasztásra szánt - friss növényi termények, valamint gabonafélék és környezetvédelmi felszíni víz- és talajminták, valamint szúrópróbaszerűen Magyarországra érkező nem hazai növényi termények növényvédő szer - maradék tartalmát.
Jelenleg országosan négy analitikai laboratórium végzi a minták vizsgálatát.
A hazai vizsgálati minták mintázása betakarításkor a termőhelyen, a piaci elárusító
helyeken, a nem hazai vizsgálati mintáké a határállomásokon, nagykereskedőknél, illetve a nagy áruházláncok logisztikai központjaiban történik.
Magyarországon, a vizsgálandó hatóanyagok körének kiválasztása az alábbiak szerint történik:
Hazai terményeknél:
ismert eredetűeknél (a kezelési körülményeket ismertnek tekintve): a termelőáltal kötelezően vezetett permetezési napló adatai alapján;
ismeretlen eredetűeknél: az adott kultúrában engedélyezett szerek és az alkalmazás-technológiaiismeretek alapján.- exportra menő terményeknél a fogadó ország esetleges különlegeselőírásait is figyelembe vételével, valamint az egységesített nemzetközi előírásainakpl. FAO/WHO vagy az Európai Uniós előírásainak.
Nem hazai termények esetében a vizsgálati szempontok kialakításánál az importáló ország növényvédelmi gyakorlata, illetve a termény tárolásakor alkalmazott készítményeknek van meghatározó szerepe.
Valamennyi laboratórium rendszeresen ellenőrzött minőségbiztosítási rendszerben
dolgozik, ezen túlmenően akkreditált minősítésűek:
A laboratóriumok egységes vizsgálati rend szerint, közel azonos technikai feltételek mellett dolgoznak. Ha szükséges, egyedi és speciális ellenőrző módszereket alkalmaznak. Megállapítható, hogy a jelenlegi ellenőrzési rendszer alkalmas az EU szigorú előírásainak.
A számítógépes adatfeldolgozás a szermaradék analitikai hálózatban a 80-as évek elején került bevezetésre a vizsgálati eredmények feldolgozásra. Jelenleg egy szélesebb körű, két nyelvű, statisztikai és vizuális feldolgozást lehetővé tevő
online adatkezelő rendszer működik a hálózatunkban. Az adatok archiválhatók, fizikailag is külön tárolhatók.
Intézkedések
A laboratóriumok a vizsgálati eredményeket minden esetben az érvényes Uniós szermaradék határérték előírásokkal vetik egybe, és döntéseiket a termény forgalomba hozhatóságára ennek megfelelően hozzák meg. Amennyiben a szermaradék tartalom az engedélyezett értéknél magasabb, a termény forgalomba nem hozható, a termelő és forgalmazó ellen hatósági, államigazgatási eljárás indul, és növényvédelmi bírság szabható ki. Nem hazai termények esetében, gyakrabban előforduló kifogásolt minta esetében, saját hatáskörben intézkedünk a kérdéses relációból származó import tétel ismételt vizsgálatáról, vagy a tétel ideiglenes beléptetéséről, ami a kedvező vizsgálati eredményig forgalmazási korlátozást jelent.
Külön kihívást jelent az Unióban már jól működő RASFF (Rapid Alert System for Food and Feed) információs rendszer, amely gyorsan értesíti a tagországokat, az emberi egészséget veszélyeztető problémáról.
A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.
Tovább >A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.
Tovább >
