Túlbecsülték a rovartenyésztés környezeti előnyeit?

A rovartenyésztést gyakran népszerűsítik fenntartható megoldásként az élelmiszerhiányra, a bizonyítékok azonban arra utalnak, hogy ha nem élelmiszer-hulladékot használnak rovartakarmányként, nagyobb környezeti hatást váltanak ki, mint a hagyományos alternatívák.

A Biological Reviews folyóiratban megjelent áttekintő tanulmány a rovartenyésztés környezeti hatásait vizsgálta mind az emberi élelmiszerfogyasztásban, mind az állati takarmányozásban. A kutatás szerint a rovartenyésztés az élelmiszerrendszer fenntarthatóságára a vártnál jóval kisebb pozitív hatást gyakorol. Az eredmények megkérdőjelezik a rovartenyésztés zöld hírnevét, ugyanis a nagy mennyiségben előállított rovarfehérje több mutató szerint is kevésbé környezetbarát, mint a hagyományos fehérjék előállítása. A tanulmány kiemeli azt is, hogy a biológiai biztonsági szabályozás hiánya miatt a rovarok kórokozókat, köztük új törzseket hordozhatnak és vihetnek át vadon élő populációkra, köztük veszélyeztetett beporzókra is, így komoly kockázatot jelenthetnek a természetes környezetre.

Bár a rovarfehérjét gyakran a hús fenntartható alternatívájának tartják, a gyártók többsége nem húsok, hanem növényi termékek helyettesítésére használja, amelyek előállítása eleve kisebb környezeti hatással jár. A szabályozási korlátozások az egészségügyi kockázatok miatt nem teszik lehetővé a hulladékkal etetést, ezért a körforgásos gazdálkodás sem megoldható. A magas energiafelhasználás és a tápanyagban gazdag takarmányok használata egyaránt megkérdőjelezi az iparág környezeti fenntarthatóságát és gazdasági életképességét.

A felmérésről a Food Ingredients First számolt be.