A szívinfarktusos betegek vérében gyakran mutatható ki magas mikro- és nanoműanyag-szint
Egy új olasz kutatás szerint a szívinfarktuson átesett betegek koszorúereiben jóval gyakrabban találhatók mikro- és nanoműanyag-részecskék, mint az egészséges személyeknél.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) meghatározása szerint a mikroműanyagok olyan szilárd, vízben oldhatatlan műanyagrészecskék, amelyek mérete 5 mm-nél kisebb, míg a nanoműanyagok átmérője 1 µm alatti. Ezek a műanyagok ma már szinte mindenhol jelen vannak a környezetünkben, és egyre több bizonyíték utal arra, hogy az emberi szervezetbe is bekerülhetnek.
Az European Heart Journal folyóiratban publikált olasz vizsgálatban 61 beteg koszorúereiből vett vérmintákat elemeztek, hogy felmérjék a mikro- és nanoműanyag-részecskék előfordulását. Az eredmények szerint az akut, életveszélyes szívinfarktuson átesett betegek több mint 84%-ának koszorúereiben találtak mikroműanyagot. A krónikus koszorúér-betegségben szenvedőknél ez az arány 40% volt, míg a szívpanaszoktól mentes kontrollcsoportban 32% körüli. A kutatók nem csak nagyobb mennyiségű, de változatosabb összetételű műanyagrészecskéket is kimutattak a szívinfarktusos betegek mintáiban, a leggyakrabban azonosított polimer a polietilén volt. A vizsgálat arra is rámutatott, hogy a dohányzás és a tartós finomrészecske-terhelés összefügghet a mikroműanyagok vérben való megjelenésével. A kutatók szerint ezek a tényezők elősegíthetik, hogy a részecskék a tüdőn keresztül a vérkeringésbe jussanak. A tanulmány nem bizonyít ok-okozati kapcsolatot a mikro- és nanoműanyagok jelenléte és a szívinfarktus kialakulása között, ugyanakkor felveti, hogy ezek a részecskék szerepet játszhatnak a szív- és érrendszeri betegségek kockázatában, ezért további vizsgálatok szükségesek — írja az Ökotest.