Fogyás és étrend-kiegészítők: gyakori témák a félrevezető influenszer-tartalmak között
Egy uniós projekt a félrevezető élelmiszerkommunikáció jellemzőire, módszereire és az annak különösen kitett csoportokra is rámutatott.
Az Európai Élelmiszerinformációs Tanács (EUFIC) koordinálásával megvalósuló Infoodmation projekt keretében 16 európai országból több mint 540.000 közösségimédia-bejegyzést elemeztek, amelyek közül mintegy 24.000 élelmiszerekkel kapcsolatos volt. A kutatók emellett 13 európai országból származó 322 potenciálisan félrevezető példát is megvizsgáltak, köztük közösségimédia-bejegyzéseket, csomagolásokat és reklámokat. Az eredményeket az EUFIC és a Fundación Maldita.es, egy független spanyol tényellenőrző és oknyomozó szervezet szakmai workshopján mutatták be.
A vizsgált influenszer-tartalmak között az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatosan 474, a fogyáshoz kötődően 256, a „szuperélelmiszerekről” 242, míg a méregtelenítésről 76 félrevezető bejegyzés jelent meg. A félretájékoztatás gyakran nem egyértelműen hamis állítások közzétételében, hanem sugallatokban, túlzásokban vagy fontos összefüggések elhallgatásában nyilvánult meg. Az egészségre vagy fenntarthatóságra vonatkozó állítások 67%-ában nem álltak rendelkezésre ezek értékeléséhez szükséges tápérték- vagy összetevő-információk. Gyakoriak voltak a hitelesség látszatát keltő logók és címkék, a tanúsítványokra való hivatkozás, a szerkesztőségi tartalomnak álcázott reklámok, valamint a szenzációhajhász vagy riadalmat keltő állítások. Sokszor jelentek meg olyan szövegek, amelyek szerint a „természetes” élelmiszerek jobbak, a „szuperélelmiszerek” különleges előnyökkel bírnak, a helyi és a hagyományos élelmiszerek pedig eleve kedvezőbbek.
A vizsgált példák 52%-ában élelmiszeripari szereplő állt a kommunikáció mögött, míg a gyakran fogyasztott ételeket veszélyesnek vagy mérgezőnek beállító, riadalmat keltő tartalmak inkább az influenszerekhez kapcsolódtak. A workshopon különösen kiszolgáltatott csoportként emelték ki a gyermekeket és a fiatalokat, a krónikus egészségi problémákkal élőket, valamint a kedvezőtlenebb társadalmi-gazdasági helyzetben lévőket. A résztvevők a gyermekeket célzó élelmiszermarketing szabályainak hatékonyabb érvényesítését, az influenszer-tartalmak és a fizetett együttműködések szigorúbb ellenőrzését, valamint a közösségimédia-platformok nagyobb felelősségvállalását tartották fontosnak — írja a MedicalXpress.