Mikor gondoljunk élelmiszer közvetítette megbetegedésre? (közismert néven ételmérgezésre, ételfertőzésre)

Az élelmiszer fogyasztására visszavezethető megbetegedések száma Magyarországon a becslések szerint évente több tízezerre tehető, melyek többsége a háztartásokban fordul elő. Szerencsére általában enyhe lefolyásúak, így sokan nem is keresik fel a háziorvosukat, ezért a megbetegedések túlnyomó többségéről az egészségügyi ellátás és a hatóságok nem szereznek tudomást.

A megbetegedésért felelős, azt kiváltó kórokozó, vagy méreganyag nem egyenletesen oszlik el az ételben, emiatt nem feltétlenül betegszik meg mindenki, aki az adott élelmiszerből fogyasztott. Mindemellett a betegség kialakulását befolyásolja az általános egészségi állapot és védekező képesség is. Közismert, hogy a csecsemők, kisgyermekek, idősek, és a beteg-, vagy legyengült immunrendszerű emberek könnyebben betegszenek meg, és tüneteik is általában súlyosabbak.

1. Miért kap hangsúlyt napjainkban ez a téma?

- Mert a hagyományos kórokozók megváltoztak és új kórokozók jelentek meg.

- Mert megfigyelhető a lakosság immunállapotának (védekező képességének) romlása.

- Mert megváltoztak az élelmiszer-, takarmány előállítási és állattartási technológiák.

- Mert fokozottabb a környezetszennyezés, melyek hatásai nem kerülik el az élelmiszereket sem.

- Mert a turizmus és nemzetközi élelmiszerkereskedelem során az emberek és az élelmiszerek mozgása további kockázatokat jelent.

2. Az ételmérgezés, ételfertőzés tünetei

Az ételmérgezés, ételfertőzés tünetei leggyakrabban az emésztőrendszerre korlátozódnak, azaz émelygés, hányinger, hányás, gyomorfájdalom, hasmenés, hasi görcsök jelentkeznek. Ezeket a tüneteket általános tünetek is kísérhetik, mint fejfájás, rossz közérzet, szédülés, gyengeség, izomfájdalmak stb. Fertőzések esetében láz, hidegrázás is felléphet A lappangási idő (az étel fogyasztása és a tünetek megjelenése között eltelt idő) a megbetegedést kiváltó októl függ. Általában 6-48 óra, de fél órától több napig, akár több hétig is változhat. Ez utóbbi esetben már nehéz a kiváltó tényezőt felderíteni, legtöbbször ismeretlen marad. Akinek az ismertetett tünetei vannak, gyakran a „kívülről” származó, nem otthon fogyasztott, vagy otthon készített ételeket, élelmiszereket veszi sorra. Azonban nem árt tudni, hogy a legtöbb megbetegedés okát a háztartásokban kell keresni.

3. Az ismertetett tünetek jelentkezése kapcsán mikor kell élelmiszerfertőzésre, élelmiszermérgezésre (hétköznapi szóhasználattal élve „ételmérgezésre”) gondolni?

- Ha a tünetek kialakulása kapcsolatba hozható valamilyen élelmiszer fogyasztásával,

- ha az azonos élelmiszert fogyasztók hasonló lappangási idővel és tünetekkel megbetegedtek,

- ha azonos helyről származó étel(ek)ből fogyasztók körében közel azonos időben, hasonló tünetekkel járó megbetegedések fordultak elő,

- ha a tünetek jelentkezését megelőzően vadon termett, gombaszakértő által meg nem vizsgált gombából készült ételt fogyasztottak,

- ha külföldi tartózkodás, főleg mediterrán vagy egzotikus utazás alatt vagy után jelentkeztek a tünetek,

- ha ismeretlen helyről, vagy idegen háztartásból származó ételt (pl. lakodalmi kóstolót) fogyasztottak,

- ha az elfogyasztott étellel kapcsolatban érzékszervi kifogások voltak,

- ha az ételt szennyezés, fertőzés érhette (pl. rovaroktól, rágcsálóktól vagy szennyezett nyersanyagoktól, eszközöktől),

- ha az étel készítője, kezelője, (pl. a háziasszony) az ételkészítéskor gyomor-, bélrendszeri megbetegedésben szenvedett,

- ha e szempontból magas kockázatot jelentő ételeket, élelmiszereket fogyasztottak, mint pl. főzött tojáskrémes sütemények, nyers tojásos hidegkonyhai készítmények, madártej, tejes-, tejfölös-, tejszínes ételek, darált hússal készült ételek, házi disznótoros, vastag húsok, - ha nyers, forralatlan tejet, abból készült tejterméket fogyasztottak,

- ha felületesen átsütött ételt (pl. angolosan elkészített húst, darált húsból készült ételt, egyben sütött nagy tömb húst, parázson, roston sütött grill ételeket) fogyasztottak, - ha ásott kút vizét itták vagy azzal készült ételt fogyasztottak,

- ha az elfogyasztott víz zavaros, rossz ízű, szennyezett volt,

- ha a kiránduláson ismeretlen forrás, patak vizéből ittak,

- ha mosatlan salátát, zöldséget, gyümölcsöt fogyasztottak,

- ha forrásvízzel, ásott kút vizével mosott gyümölcsöt, salátát fogyasztottak,

- ha helytelenül tárolt, rosszul hűtött, vagy túltárolt ételt fogyasztottak,

- ha a több órája elkészített főtt ételt a fogyasztás előtt nem sütötték, nem forralták át,

- ha nagyobb társasággal étkezetek, ahol az ételek a nagy létszám ellátására nem alkalmas, kis konyhában készültek.

4. Mikor lehet gyanús az élelmiszer?

Ha annak elfogyasztásakor idegen, szokatlan ízt, szagot, elszíneződést vagy más elváltozást, egyéb rendellenességet észlelt. Azonban tudni kell, hogy az érzékszervileg észlelhető elváltozás nem feltétlen velejárója a szennyezett ételnek, hiszen a legtöbb esetben a vegyi anyag illetve mikroorganizmus (láthatatlan mérető gomba, baktérium vagy vírus) jelenlétére semmilyen, érzékszervileg tapasztalható változás nem utal.

5. Mit tegyen a beteg?

Hányás, többször fellépő híg széklet, rossz közérzet, láz, illetve idegrendszeri tünetek (nyelési nehézség, beszédzavar, nehezített artikuláció, kettős látás vagy hallucináció) esetén feltétlenül, a lehető legrövidebb időn belül forduljon orvoshoz. Gombamérgezés gyanúja esetén életmentő lehet a gombás ételből fogyasztott valamennyi személy mielőbbi kórházba juttatása, mert a kórházi megfigyelés akkor is szükséges, ha van olyan fogyasztó, akinek nincsenek tünetei. A gyilkos galóca méreganyagának máj- és vesekárosító hatása például több nap elteltével jelentkezhet. A hányással, hasmenéssel elvesztett folyadékot és sót pótolni kell! Igyon gyakran, kis mennyiségekben szénsavmentes ásványvizet! Erős hányinger, hányás esetén 5-10 percenként kanálnyi mennyiségű víz, folyadék fogyasztása ajánlott. Gondolja át, és esetleg jegyezze fel, hogy az első tünetek jelentkezése előtti 48-72 órában hol, mikor, mit evett és ivott? A vásárolt alapanyagot vagy készételt hol és mikor vásárolta, milyen volt a lejárati ideje, felhasználásig, elfogyasztásig hol és hogyan tárolta? Ezekre a kérdésekre adott válaszok sokat segíthetnek az orvosnak és a kivizsgálást végző szakembernek. Ha van olyan étel, amely a megbetegedés kialakulásában szerepet játszott, ne fogyasszon belőle senki! Tegye azt zárt, külön edénybe, és adja át az élelmiszer ellenőrző hatóságnak laboratóriumi vizsgálatra. A gombás ételt, a nyers gomba maradékát, esetleg a gomba tisztítási hulladékát is tegyék el laboratóriumi vizsgálat céljára. A fogyasztott mérgező gomba gyors azonosítása életmentő lehet. Ha mások is ettek a gyanús ételből, kérdezze meg őket, nekik is voltak-e hasonló tüneteik? Ez szintén hasznos információ lehet a kivizsgálást végző hatósági szakembereknek.

6. Mit tegyen a beteg környezete?

A legfontosabb, hogy fokozottan figyeljen a higiénére, a konyha és a beteg környezetének tisztaságára! Alaposan kezet kell mosni ételkészítés, illetve étkezés előtt, és minden olyan művelet után, mely a kéz szennyeződését okozhatja. Kezet kell mosni az ételkészítés megkezdése előtt, WC használat után, hulladékkezelés után, orrfújás, tüsszentés után, továbbá az ételkészítés folyamán gyakorta. Gondoskodni kell a mellékhelyiségek tisztaságáról, ebben az időszakban gyakrabban használjanak fertőtlenítő hatású tisztítószereket.

7. Mit tesz az orvos?

A kórokozó azonosítása érdekében laboratóriumi vizsgálatra mintát vesz a betegtől: széklet, hányadék, gyomormosó folyadék, egyes esetekben vér, vizelet vizsgálatára kerülhet sor. Gombamérgezés gyanúja esetén azonnal kórházba utalja a beteget és mindenkit, aki vele azonos gombás ételt fogyasztott. Bejelenti a megbetegedést az illetékes hatóságoknak.

8. Az élelmiszer-lánc ellenőrző szervezet feladatai

Az egységes élelmiszer-lánc ellenőrző szervezet felállításával az élelmiszerlánc-biztonságért kizárólagosan a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) felel. A szervezet az élelmiszerbiztonságra ható minden tényezőt figyelemmel kísér, így az ételmérgezések, ételfertőzések felderítésében és megelőzésében is elsődleges szerepe és feladatai vannak. Az élelmiszer közvetítette megbetegedés, vagy annak gyanúja esetén a vizsgálatot járványügyi szempontból végző közegészségügyi hatósággal szoros együttműködésben történik az esemény feltárása. Az emberi egészségre veszélyes élelmiszer fogyasztásakor vagy forgalomba kerülésekor az MgSzH élelmiszer-biztonsági szerve az élelmiszer-lánchoz tartozó minden területen azonnali vizsgálatot végez. Akár több megyét, vagy az egész országot érintően elvégzett nyomon követéssel és laboratóriumi vizsgálatokkal tárja fel a termék eredetét és tartózkodását. A szennyezett vagy nem megfelelő élelmiszertételt a kereskedelmi forgalomban zárolja és intézkedik megsemmisítéséről. Az élelmiszer közvetítette akut megbetegedések hátterében álló kóroki tényezők azonnali feltárása érdekében munkaidőn kívül az MGSZH megyei és központi élelmiszer-biztonsági igazgatóságai készenléti és ügyeleti szolgálatot működtetnek, mely biztosítja az események 24 órás vizsgálatát, a szakszerű és azonnali eljárást és laboratóriumi vizsgálatot.