Zoonózisok és élelmiszerfertőzések az Európai Unióban és hazánkban

A 2011. évről szóló EFSA-ECDC zoonózis jelentésben foglalt eredmények bemutatását, megbeszélését és a hazai helyzet megvitatását tűzte ki célul a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatósága (NÉBIH ÉKI), április 23-án megrendezett szemináriumán.

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) 27 tagállamból kapott információk elemezését végezte el a zoonózisok és az élelmiszer-eredetű megbetegedések előfordulásáról 2011-ben. A leggyakrabban jelentett zoonózis a kampilobakteriózis volt, 220 209 megerősített humán esettel. Az Unióban még mindig magas a Campylobacter jelenléte a brojler húsokban.

A megerősített szalmonellózis esetszám csökkenő tendenciája megmaradt 2011-ben, 95 548 esettel. A legtöbb tagállamban teljesültek a Salmonella előfordulásának csökkentésére irányuló célkitűzések a szárnyas populációkban. Az élelmiszerek vonatkozásában a Salmonellát leggyakrabban húsban és húskészítményekben mutatták ki. A listeriózis esetszám 1 476-ra csökkent, és a Lysteriát csak ritkán mutatták ki határérték feletti mennyiségben fogyasztásra kész élelmiszerekben. Összesen 9 485 megerősített verotoxikus Escherichia coli (VTEC) fertőzést jelentettek. Ez a 2010. évi adatokhoz képest 159,4%-os emelkedést jelent, mely a 2011 nyarán elsősorban Németországot érintő nagy VTEC/STEC járványnak tulajdonítható. A VTEC baktériumot élelmiszerben és állatokban is kimutatták. A humán yersiniózis esetek száma 7 017-re nőtt, a Yersinia enterocoliticát sertésekből és sertés húsokból izolálták. 132 Mycobacterium bovis és 330 brucellózis humán esetet is jelentettek. A tuberkolózis gyakorisága nőtt a szarvasmarha állományokban, a brucellózisé csökkent a szarvasmarha, birka és kecske állományokban. 268 humán trichinellózist, 781 humán echinococcózist jelentettek és a parazitákat elsősorban a vadonélő állatokban mutatták ki. Egy humán veszettség eset fordult elő, az állatok veszettségének esetszáma csökkent.

Összesen 5 648 élelmiszer-eredetű járványt jelentettek, melyek legtöbbjét Salmonella, baktérium toxinok, Campylobacter és vírusok okozták. A megbetegedések fő forrásai a tojás, a kevert élelmiszerek, a hal és a halkészítmények voltak.

Élelmiszerhamisítás - Tények és teendők

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatósága 2014. március 18-án szemináriumot szervezett az Igazgatóság Tábornok utcai telephelyén Élelmiszerhamisítás – tények és teendők címmel. A téma jelentőségét és aktualitását az is bizonyítja, hogy közel száz fő jelent meg, hogy meghallgathassák az előadókat, szakembereket.

Dr. Barna Sarolta igazgatóasszony (NÉBIH ÉKI) köszöntője után, a rendezvényt Dr. Szeitzné Dr. Szabó Mária igazgatóhelyettes (NÉBIH ÉKI) nyitotta meg. Véleménye szerint az évtized, vagy akár az évszázad egyik legjelentősebb problémájával állnak szemben a hatóságok, amely tevékenység ellen ugyan évezredek óta harcolnak a tisztességes emberek, de a jelenség a globalizációval soha nem látott méretekben és hatásokkal jelentkezhet. A rendezvény levezető elnöke, Dr. Helik Ferenc, a NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatóságának (KÜI) igazgatója bevezetőjében a KÜI munkájának jelentőségéről, a fogyasztói bizalom fenntartásáról, valamint az információcsere jelentőségéről beszélt, és arról, hogy a Hivatal milyen erőfeszítéseket tesz a feketegazdaság visszaszorításáért.

Felvezető előadásként Bors Edina (NÉBIH ÉTbI) és Plachy Melinda (NÉBIH-KÜI) az élelmiszerhamisítással kapcsolatos európai uniós munkacsoportot és annak megalakulását mutatta be, amely kezdeményezés célja egy információs hálózat létrehozása nemzeti kapcsolattartókon keresztül. Előadásában ismertette az élelmiszerhamisítás jogszabályi definícióját, valamint az azzal kapcsolatban felmerült aggályokat. Prezentációjában rávilágított az adatközlés és információcsere gátjaira, valamint bemutatta a jelenleg használatos informatikai rendszert, amely egy átmenteti eszköz a készülőben lévő új rendszer előtt.

Bogáthné Hajdu Edit (NÉBIH ÉTbI) a molekuláris biológiai vizsgálatok alkalmazásának tapasztalatait ismertette, amelyeknek nagy jelentőségük van a hamisítások felderítésében. A közelmúltban két kiemelt eseményre emlékeztetve mutatta be a vizsgálatok fontosságát; a 2013-as „lóhús botrány”, amely Magyarországot is érintő, egész Európában gondot okozó krízis volt, valamint az előző év decemberében itthon napvilágra került gesztenyepüré hamisítás esetén. Az előző eset kapcsán ismertette a Bizottság által kiadott ajánlást, amely tartalmazza a követendő vizsgálati módszert is, valamint áttekintette a tagállamok által végzett vizsgálatok eredményeit.

A következő két prezentáció a külföldi tapasztalatokat ismertette: Dr. Szeitzné Dr. Szabó Mária (NÉBIH ÉKI) az angliai élelmiszerhamisítás bejelentő rendszert mutatta be. Ismertette az előzményeket, az élelmiszerhamisítás definícióját, típusait, és a brit élelmiszerbiztonsági hivatal (FSA) ajánlásait arra vonatkozóan, hogy mi a teendők élelmiszerhamisítás esetén, és milyen formában jelenthetik a hamisítás gyanúját a helyi hatóságok, a vállalkozások dolgozói, valamint a fogyasztók. Tengerentúli kitekintésként pedig Farkas Zsuzsa (NÉBIH ÉKI) az USA élelmiszerhamisítás elleni törvénytervezetét mutatta be, amely tervezetet az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hivatal (FDA) készített. Az előadás fontos részét képezte az Egyesült Államokban használatos élelmiszervédelmi útmutatók, programok, eszközök bemutatása. Emellett szó volt a szándékos élelmiszerhamisítás típusairól, a szabályozásról, és az előírt élelmiszervédelmi intézkedésekről.

Záró előadásként Mészáros László (NÉBIH ÉKI) egy vállalkozásoknak szóló élelmiszervédelmi útmutatóba engedett bepillantást, amelyet még a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (a NÉBIH ÉKI jogelődje) 2010-ben készített és adott ki. A kiadványban megtalálható „A hatékony védelem tíz+1 aranyszabálya”, valamint az anyag kitér a szándékos károkozás megelőzésének lehetőségeire és az általános biztonságra. Az előadó kiemelte, hogy az anyagot érdemes lenne aktualizálni, ugyanakkor jelen formájában is fontos információkat tartalmaz, és hasznos segédeszköze lehet az élelmiszerhamisítás, szándékos károkozás elleni küzdelemnek.
 
A rendezvény kötetlen megbeszéléssel, a kérdések megválaszolásával zárult.

Program
 

1. Élelmiszerhamisítással kapcsolatos munkacsoport bemutatása (Bors Edina (ÉTbI) és Plachy Melinda (KÜI))

2. Molekuláris biológiai vizsgálatok alkalmazásának tapasztalatai a hamisítások felderítésében (Bogáthné Hajdu Edit (ÉTbI))

3. Élelmiszerhamisítás bejelentő rendszer Angliában (Szeitzné Szabó Mária (ÉKI))

4. Élelmiszerhamisítás elleni törvénytervezet az USA-ban (Farkas Zsuzsa (ÉKI))

5. Élelmiszervédelmi útmutató vállalkozásoknak (Mészáros László (ÉKI))

Zoonózisok és élelmiszerfertőzések az Európai Unióban és hazánkban

Hagyomány, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által kiadott éves zoonózis jelentést követően, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatósága (ÉKI) szemináriumot rendez, amelyen bemutatásra kerülnek az aktuális évre vonatkozó összesített adatok, és a témában megjelent legfontosabb hírek. Idén sem volt ez másképp, a 2014. április 15-én tartott mikrobiológiai szemináriumon, – amelyet a Tábornok utcai telephely előadótermében tartottak –, a program iránt érdeklődő számos kolléga és szakember jelent meg.

A délelőtti szekció során a hazai helyzetkép és események kerültek felvázolásra. A rendezvény megnyitóját követően, a nyitó előadás keretén belül maga a jelentés került bemutatásra, amely a 2012-es adatokat ismertette és hasonlította össze az előző évek eseményeinek adataival. Kiderült, hogy továbbra is a kampilobakteriózis és szalmonellózis vezeti azt a listát, amely az Európai Unióban, az igazolt humán megbetegedések bejelentési arányát tartalmazza. Az előadást követően a hatósági oldalról ismertették a hazai eredményeket a mikrobiológiai vizsgálatok alapján, valamint az élelmiszer eredetű megbetegedések bejelentésének és kivizsgálásának eredményeit az élelmiszerláncban. A NÉBIH szakmai kollégái mellett az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) munkatársa is megosztotta a tapasztalatokat, aki a 2013. évi, az élelmiszerrel is terjedő, bejelentendő fertőző betegségek járványügyi helyzetét prezentálta. A délelőtt zárásaként az Európai Bizottság élelmiszerbiztonsági események kommunikációja kapcsán összehívott munkacsoporti üléséről adtak beszámolót.

A délutáni szekció az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság tudományos hálózataira fókuszált, kiemelten az EFSA zoonózisokkal foglalkozó hálózatának tevékenységére, valamint az állategészségüggyel kapcsolatos munkájára. További érdekességként a jelenlévők az éves jelentés elkészítésének módjába is bepillantást nyerhettek. A nap második felében összefoglalták a gümőkór járványtani helyzetét Magyarországon, amelyből kiderült: habár akad némi előfordulás, de ez 0,1 százalék alatti, így 2014 januárjától Magyarország hivatalosan is gümőkór-mentes. A rendezvény végén a hallgatóság néhány további érdekességet ismerhetett meg az EFSA mikrobiológiai kockázatbecslési (MRA) és Újonnan felmerülő kockázatok (EREN) hálózatának munkájáról.

A program megtekintése
 

Az előadások megtekintése:
 

• Zoonózisok és élelmiszer eredetű események Európában az EFSA és az ECDC 2012 évi zoonózis jelentése alapján (Szeitzné Szabó Mária, Kerekes Kata)

• Élelmiszer mikrobiológiai monitoring tapasztalatok (Sréterné Lancz Zsuzsa)

• Az élelmiszerrel is terjedő, bejelentendő fertőző betegségek járványügyi helyzete, 2013 (Krisztalovics Katalin)

• Élelmiszer eredetű megbetegedés események bejelentésének, kivizsgálásának tapasztalatai az élelmiszerláncban 2013 (Zoltai Anna, Horváth Éva)

• Beszámoló a Bizottság élelmiszerbiztonsági események kommunikációja kapcsán összehívott munkacsoporti üléséről (Nagy Tünde)

• EFSA hálózatok - A tagállami kapcsolattartás fórumai (Sali Judit)

• Hogy készül a zoonózis jelentés, Tájékoztatás az EFSA zoonózisokkal foglalkozó hálózatának tevékenységéről (Vecsei Luca)

• Az EFSA állategészségüggyel kapcsolatos tevékenysége (Szögyényi Zsuzsa)

• A gümőkór járványtani helyzete Magyarországon (Jánosi Szilárd)

• Tájékoztatás az EFSA MRA és EREN hálózatának tevékenységéről (Szeitzné Szabó Mária, Mészáros László)