Síkvidéki területeink sajátos problémája a belvíz

A belvíz az ország közel felét érinti. A Dunát, a Tiszát és mellékfolyóikat már szabályozták, a legszükségesebb ármentesítési munkákat is elvégezték, így a legsúlyosabb belvízgondok mára már legfőképpen az Alföldön jelentkeznek annak kiterjedése és a vízbőség képződését elősegítő természeti adottságai miatt.

A belvíz nem csak művelt területeinken jelentkezik, hanem akadályozza a települési vagy az ipari létesítmények fejlesztését, súlyos károkat okozhat már meglévő épületeinkben is.

A sokévi átlagos belvízi elöntés 85 ezer hektárnyi területet érint országosan, de szélsőséges esetekben meghaladhatja a többszázezer hektárt is. Az elmúlt 40 évben csak néhány olyan év volt, amikor nem került sor jelentősebb belvízvédekezésre!

Belvizes területeink növekedését nemcsak a kedvezőtlen természeti adottságok, hanem a nem megfelelő emberi tevékenység is okozhatja. Például mély fekvésű területek beépítése, a csapadék- és szennyvízcsatornázás hiánya, vagy a nem megfelelő agrotechnika megválasztása nagymértékben hozzájárul a belvíz-veszélyeztetettség kialakulásához. Mezőgazdasági területen belvíz a nagy mennyiségű csapadékból, terepnél magasabb vízfolyások átszivárgó vizeiből és kedvezőtlen esésviszonyokból adódóan a magasabb területekről érkező vizekből keletkezik.

A belvíz kialakulásában meghatározó szerepet játszik a talaj rossz vízvezető képessége, a magas talajvízállás, elégtelen terepesés, eltérő talajú és vízgazdálkodású táblák, nehéz erőgépek alkalmazása, mélyművelés elmaradása, vízelvezető hálózat kiépítettségének hiánya, váratlan, nagy mennyiségű csapadék.

1. kép: Baranya megye, Szilágy, belvíz

A belvíz problémát vízgazdálkodási szemlélettel kell megoldani, figyelembe véve a vízgyűjtő adottságait, a kialakult birtokviszonyokat. A vízgazdálkodási beruházás feladatait funkcionális sorrendben kell megvalósítani.

Főbb vízgazdálkodási beruházási feladatok és sorrendjük:

• a befogadó hálózat megfelelő szintű kiépítése,
• területrendezés, táblásítás,
• úthálózat kialakítása,
• nyíltfelszíni csatornahálózat kialakítása, felszíni vízelvezetés,
• víztározás, vízvisszatartás lehetőségének megteremtése, a vízkormányzás megoldása,
• talajcsőhálózat kiépítése,
• talajcsőhálózat működéshez szükséges kiegészítő munkák (mélylazítás),
• talajjavítás,
• öntözés feltételeinek megteremtése.

2. kép: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Darvas, talajcsőhálózat kiépítése

Törekedni kell arra, hogy a belvízzel érintett területen gazdálkodók érdekeltek legyenek a tervezett vízgazdálkodási beruházás megvalósításában, mivel így a beruházás hatékonysága jelentősen növelhető, a megvalósítás és üzemeltetés költségei pedig csökkenthetők.

Ha ezeket a munkákat elvégezzük, a megteremtett termelésbiztonság lehetővé teszi, hogy megfelelő időben, mennyiségben piacképes minőségi termékeket állítsunk elő.

Közlemény - Vis maior bejelentés

Az elmúlt hónapok, napok viharai, heves esőzési miatt országosan több tízezer hektár termőföld került, kerül víz alá, komoly károkat okozva a gazdálkodóknak. Ezek a káresemények vis maiorként ismerhetők el, amennyiben a termelő bejelentést tesz a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH). A megalapozott és az MVH által elfogadott vis maior bejelentés alapján, az érintett ügyfelek mentesíthetőek az egyes jogcímekhez kapcsolódó kötelezettségek be nem tartásából fakadó szankciók, illetve levonások alól.

A vis maior bejelentést 2010. május 19-étől lehet benyújtani elektronikusan – az egységes kérelem benyújtásához hasonlóan – az Ügyfélkapun keresztül. A vis maior bejelentést 10 munkanapon belül kell benyújtania, attól az időponttól számítva, amikor a termelő abba a helyzetbe kerül, hogy képessé válik a vis maior bejelentés megtételére.

Belvíz, árvíz és szélvihar esetén a megyei Földművelésügyi Igazgatóságai (falugazdászok) igazolása is szükséges a bejelentéshez, melyet papír alapon kell eljuttatnia az MVH-hoz.

Felhívjuk továbbá az érintettek figyelmét, hogy a személyi jövedelem adóról szóló törvény alapján, elemi csapás okozta kár esetén a NÉBIH által kiállított jegyzőkönyv (igazolás) alapján, vállalkozói személyi jövedelemadó mérséklését lehet kérni.

A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszer fagykár, belvízkár, aszálykár és jégkár bekövetkezésekor nyújt kárenyhítési juttatást a rendszerhez csatlakozott mezőgazdasági termelők részére. A termelő a használatában lévő termőföldön a tárgyévben bekövetkezett fenti károkat, annak becsült nagyságát (érintett termőföld területe, a terméskiesés becsült mértéke), a káresemény bekövetkezésétől számított tíz napon belül az MgSzH által közzétett nyomtatványon köteles bejelenteni a termelő lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes megyei Földművelésügyi Igazgatósága részére. A káresemény késői vagy be nem jelentése esetén a termelő a tárgyévben kárenyhítő juttatásra nem lesz jogosult.

További részletes információkért javasoljuk, feltétlenül keressék mihamarabb a falugazdászokat!

Késésben a tavaszi szántóföldi növénytermesztési munkák

A 2013-ban ez idáig – hó és eső formájában – lehullott csapadék országosan 200 – 220 mm, mely minden megyében meghaladja az ezen időszakra jellemző mennyiséget. Eddig közel kétszerese, illetve háromszorosa hullott le a megszokott mennyiségnek, amely miatt mintegy két-három hetes késésben vannak a tavaszi munkálatok.

A jelenlegi csapadékos és hideg időjárás a tavaszi munkák végzését jelentősen hátráltatja. A gazdálkodók által tervezett tavaszi vetési szándék közel kettő és fél millió hektár. E területek mintegy 10%-án végezték el ez idáig a talaj előkészítést. Ez az arány az elmúlt év ugyanezen időszakában 45% volt.

A tervezett tavaszi vetésből március hó folyamán több mint 40 ezer hektáron került vetőmag a talajba (az elmúlt évben ennek közel hatszorosát vetették el). A tavaszi árpa ¼-ét vetették el eddig, e munkát tavaly ilyenkor már befejezték. A magborsó vetése a tervezett 20 ezer hektár területből 3 ezer hektáron (15%) valósult meg (az elmúlt év hasonló időszakában 97%-on).

Körülbelül két hetes csapadékmentes idő kellene a vízzel telített talajok számára, hogy a március első hetében elkezdett, és a kedvezőtlen időjárás miatt szünetelő talaj-előkészítési és vetési munkálatok folytatódjanak. A belvizes területeken még több időre van szükség, melyet az is befolyásol, hogy a vizet az adott területről mikor sikerül levezetni.

A belvíz okozta tényleges kár mértéke jelenleg még sem az őszi vetéseknél, sem az ez idáig elvetett tavaszi vetéseknél nem állapítható meg. Az elkövetkezendő időszak időjárása, illetve a csapadék utánpótlás mennyisége meghatározó lesz a már elvetett növények fejlődése, valamint az elvégzendő tavaszi munkálatok szempontjából.