Lóhús a lasagneban – terítéken az élelmiszer-bűnőzés

Rizsliszttel kevert gesztenyemassza, marhára „festett” sertéshús, lóhússal megspékelt lasagne – csak néhány az elmúlt év élelmiszerhamisítási botrányai közül. Egyre több hamisítással, emberi fogyasztásra alkalmatlan termék illegális forgalmazásával kapcsolatos ügyre derül fény. A tapasztalatokról, lehetőségekről, teendőkről szólt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) „Együtt az élelmiszerlánc-bűnözés ellen” című budapesti konferenciája, melyet az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) is támogatott.

Élelmiszerbűnözők. Bár a jog nem használja e fogalmat, de kétségtelenül élő, létező terminus. Napjainkban Magyarországon és külföldön egyaránt megemelkedtek a csalással, hamisítással, emberi fogyasztásra alkalmatlan termékek illegális forgalmazásával kapcsolatos ügyek. A jelenség nem csak az élelmiszerek, hanem az élelmiszerláncba bekerülő egyéb anyagok esetében (takarmányok, növényvédő szerek, állatgyógyászati termékek, illegális hormonok stb.) is megfigyelhető. A szervezett bűnözés révén pedig a hamis termékek megtalálhatják útjukat a legális élelmiszerláncba is.

Az élelmiszerhamisítások, csalások elleni küzdelem összeurópai ügy, és ebben a kockázatok tudományos értékelésnek és a határozott hatósági intézkedéseknek egyaránt kiemelt szerepe van. A nemzetközi tapasztalatokról az EFSA, valamint a német és az írországi élelmiszerbiztonsági hivatalok vezető munkatársai számoltak be.
„Az élelmiszerhamisítás elleni küzdelem a NÉBIH talán legfontosabb feladata az elkövetkező négy évben. E harc kiemelt szerepet kapott a tavaly elfogadott Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiában is, melyben a hatóság zéró toleranciát hirdetett az élelmiszerbűnözőkkel szemben.” – fogalmazott dr. Bognár Lajos helyettes államtitkár. A hamisítások felderítése, bizonyítása ugyanakkor speciális ismereteket, felkészültséget igényel az ellenőröktől. A hazai tapasztalatokat, lehetőségeket, teendőket az ÁNTSZ, a NAV és a NÉBIH munkatársai mutatták be.

Az előadásokat feldolgozó kerekasztal beszélgetésen szóba került többek között a hatóságok közti csapatmunka szerepe a felderítésben; a nemzetközi együttműködések; az élelmiszerhamisítás kimutatásának módszerei, lehetőségei és a nyilvánosság kiemelt helyzete.

Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatóság

Élelmiszerhamisítás - Tények és teendők

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatósága 2014. március 18-án szemináriumot szervezett az Igazgatóság Tábornok utcai telephelyén Élelmiszerhamisítás – tények és teendők címmel. A téma jelentőségét és aktualitását az is bizonyítja, hogy közel száz fő jelent meg, hogy meghallgathassák az előadókat, szakembereket.

Dr. Barna Sarolta igazgatóasszony (NÉBIH ÉKI) köszöntője után, a rendezvényt Dr. Szeitzné Dr. Szabó Mária igazgatóhelyettes (NÉBIH ÉKI) nyitotta meg. Véleménye szerint az évtized, vagy akár az évszázad egyik legjelentősebb problémájával állnak szemben a hatóságok, amely tevékenység ellen ugyan évezredek óta harcolnak a tisztességes emberek, de a jelenség a globalizációval soha nem látott méretekben és hatásokkal jelentkezhet. A rendezvény levezető elnöke, Dr. Helik Ferenc, a NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatóságának (KÜI) igazgatója bevezetőjében a KÜI munkájának jelentőségéről, a fogyasztói bizalom fenntartásáról, valamint az információcsere jelentőségéről beszélt, és arról, hogy a Hivatal milyen erőfeszítéseket tesz a feketegazdaság visszaszorításáért.

Felvezető előadásként Bors Edina (NÉBIH ÉTbI) és Plachy Melinda (NÉBIH-KÜI) az élelmiszerhamisítással kapcsolatos európai uniós munkacsoportot és annak megalakulását mutatta be, amely kezdeményezés célja egy információs hálózat létrehozása nemzeti kapcsolattartókon keresztül. Előadásában ismertette az élelmiszerhamisítás jogszabályi definícióját, valamint az azzal kapcsolatban felmerült aggályokat. Prezentációjában rávilágított az adatközlés és információcsere gátjaira, valamint bemutatta a jelenleg használatos informatikai rendszert, amely egy átmenteti eszköz a készülőben lévő új rendszer előtt.

Bogáthné Hajdu Edit (NÉBIH ÉTbI) a molekuláris biológiai vizsgálatok alkalmazásának tapasztalatait ismertette, amelyeknek nagy jelentőségük van a hamisítások felderítésében. A közelmúltban két kiemelt eseményre emlékeztetve mutatta be a vizsgálatok fontosságát; a 2013-as „lóhús botrány”, amely Magyarországot is érintő, egész Európában gondot okozó krízis volt, valamint az előző év decemberében itthon napvilágra került gesztenyepüré hamisítás esetén. Az előző eset kapcsán ismertette a Bizottság által kiadott ajánlást, amely tartalmazza a követendő vizsgálati módszert is, valamint áttekintette a tagállamok által végzett vizsgálatok eredményeit.

A következő két prezentáció a külföldi tapasztalatokat ismertette: Dr. Szeitzné Dr. Szabó Mária (NÉBIH ÉKI) az angliai élelmiszerhamisítás bejelentő rendszert mutatta be. Ismertette az előzményeket, az élelmiszerhamisítás definícióját, típusait, és a brit élelmiszerbiztonsági hivatal (FSA) ajánlásait arra vonatkozóan, hogy mi a teendők élelmiszerhamisítás esetén, és milyen formában jelenthetik a hamisítás gyanúját a helyi hatóságok, a vállalkozások dolgozói, valamint a fogyasztók. Tengerentúli kitekintésként pedig Farkas Zsuzsa (NÉBIH ÉKI) az USA élelmiszerhamisítás elleni törvénytervezetét mutatta be, amely tervezetet az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hivatal (FDA) készített. Az előadás fontos részét képezte az Egyesült Államokban használatos élelmiszervédelmi útmutatók, programok, eszközök bemutatása. Emellett szó volt a szándékos élelmiszerhamisítás típusairól, a szabályozásról, és az előírt élelmiszervédelmi intézkedésekről.

Záró előadásként Mészáros László (NÉBIH ÉKI) egy vállalkozásoknak szóló élelmiszervédelmi útmutatóba engedett bepillantást, amelyet még a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (a NÉBIH ÉKI jogelődje) 2010-ben készített és adott ki. A kiadványban megtalálható „A hatékony védelem tíz+1 aranyszabálya”, valamint az anyag kitér a szándékos károkozás megelőzésének lehetőségeire és az általános biztonságra. Az előadó kiemelte, hogy az anyagot érdemes lenne aktualizálni, ugyanakkor jelen formájában is fontos információkat tartalmaz, és hasznos segédeszköze lehet az élelmiszerhamisítás, szándékos károkozás elleni küzdelemnek.
 
A rendezvény kötetlen megbeszéléssel, a kérdések megválaszolásával zárult.

Program
 

1. Élelmiszerhamisítással kapcsolatos munkacsoport bemutatása (Bors Edina (ÉTbI) és Plachy Melinda (KÜI))

2. Molekuláris biológiai vizsgálatok alkalmazásának tapasztalatai a hamisítások felderítésében (Bogáthné Hajdu Edit (ÉTbI))

3. Élelmiszerhamisítás bejelentő rendszer Angliában (Szeitzné Szabó Mária (ÉKI))

4. Élelmiszerhamisítás elleni törvénytervezet az USA-ban (Farkas Zsuzsa (ÉKI))

5. Élelmiszervédelmi útmutató vállalkozásoknak (Mészáros László (ÉKI))