Helyettesítő hatóanyagok felhasználása a hazai növényvédelemben

Az elmúlt időszakban számos cikk született, amely azt sugallja, hogy a Magyarországon termett gyümölcsök az európai uniós átlag fölötti mértékben szennyezettek káros növényvédőszerekkel. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), valamint a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara a félreértések és a feleslegesen keltett pánik elkerülése érdekében az alábbi, lényeges tudnivalókra szeretné felhívni a hazai vásárlók figyelmét!

Mindenekelőtt tisztázzuk az alapfogalmakat és lássuk a jogi hátteret!
Alapvetően tudni kell, hogy a növényvédelemben az ún. helyettesítésre jelölt anyagok nem készítmények, hanem hatóanyagok. Ez azért fontos különbség, mert a hatóanyagokat – ideértve természetesen a helyettesítésre jelölt hatóanyagokat is – minden esetben EU-szinten engedélyezik, nem pedig tagállami hatáskörben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bármely uniós tagállamnak kizárólag akkor van joga valamely hatóanyagból növényvédelmi készítmények forgalmazását és felhasználását engedélyezni, ha az adott hatóanyagot az EU jóváhagyta! A helyettesítésre jelölt hatóanyagok használata így tehát nem magyar sajátosság, az egész EU-ban engedélyezett a felhasználásuk.

Mit jelent a növényvédőszer-hatóanyagok esetében a helyettesítésre jelölt státusz? 
Egyszerűsített megfogalmazásban az illető hatóanyagok megfelelnek ugyan a világviszonylatban legszigorúbb európai uniós engedélyezési eljárás alapján az előírásoknak, de olyan toxikológiai vagy ökotoxikológiai tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek miatt a (közel)jövőben szükségessé válhat a kiváltásuk újabb, korszerűbb hatóanyagokkal. Erre utal az elnevezés is. Egyrészt hangsúlyozni kívánjuk, hogy ezek engedélyezett hatóanyagok, tehát megfelelnek a jelenleg érvényben levő – nagyon is szigorú – előírásoknak. Másrészt viszont éppen a kockázatosságuk miatt, az ilyen hatóanyagokból készített termékek csak megfelelő szakmai végzettségű szakember felügyelete és felelősségvállalása mellett alkalmazhatók Magyarországon.

Miért használják ezeket a készítményeket a (nem csak magyar) gazdák? 
Azért, mert az EU-ban működik a világon a legszigorúbb és a legmegbízhatóbb növényvédőszer-engedélyezési rendszer, amelyben folyamatosan történik az engedélyezett hatóanyagok felülvizsgálata. A hatóanyagok újraengedélyezésekor mindig a legkorszerűbb elvek és ismeretek alapján járnak el a döntéshozók. A gazdák gyakran tapasztalhatják, hogy a régi, jól bevált hatóanyagok napjainkban már nem felelnek meg az előírásoknak, ezért visszavonják őket. A fejlesztések – amelyek egy-egy új hatóanyag esetében legalább 10 évig tartanak az engedélyezési eljárással együtt – nem tudják követni a visszavonások ütemét, így egyre kevesebb növényvédőszer áll a termelők rendelkezésére. Teljesen nyilvánvaló tehát, hogy a gazdák az elérhető és a jogszerűen engedélyezett készítményeket (beleértve a helyettesítésre jelölt hatóanyagokat tartalmazó készítményeket is) használják.
De egyúttal azt is láthatjuk, hogy a helyettesítésre jelölt hatóanyagot tartalmazó készítmények használata éppen azért nőtt meg, mert kivonták a környezetre és az emberi egészségre lényegesen nagyobb kockázatot jelentő hatóanyagokat! 

Végezetül néhány megnyugtató tény, amivel érdemes tisztában lenni!
•    A növényvédőszer-maradékok, illetve az azt tartalmazó növényi termékek nem fertőznek! 
•    Ahhoz, hogy a növényvédőszer-maradékokkal szennyezett termékek megbetegedést okozzanak, elég nagy (fogalmazhatunk úgy, hogy emberfeletti) mennyiséget kellene belőlük elfogyasztani nap, mint nap.
•    A nem megfelelő növényvédelemben részesített termékek esetében nagyobb lehet a kockázat, olyan kórokozók jelenléte miatt, amelyek akár akut egészségkárosodást is okozhatnak (pl. toxintermelő gombák). Ezt a kockázatot mindig össze kell vetni a növényvédőszerek felhasználásából fakadó kockázattal, és ez alapján kell megfelelő döntést hozni. Ez nem a gazdák és nem a vásárlók feladata, hanem az élelmiszerbiztonsági hatóságé!
•    Hazánkban a kijuttatásra engedélyezett növényvédőszereket élelmiszerbiztonsági és környezeti kockázatuk alapján három kategóriába soroljuk. Míg a legalacsonyabb kockázatú – III. kategóriába sorolt – termékek bárki által megvásárolhatóak és felhasználhatók, addig a nagyobb kockázatot jelentő I. kategóriába sorolt készítmények kizárólag felsőfokú végzettségű növényorvosok felügyelete mellett alkalmazhatóak. Ez a rendszer Európában egyedülálló szakmai kontrollt biztosít a magasabb élelmiszerbiztonsági és környezeti kockázatot jelentő növényvédőszerek alkalmazása során.
•    A hazai előállítású növényi termékek növényvédőszermaradék-tartalmát a Nébih éves monitoring terv alapján, folyamatosan ellenőrzi. A vizsgálatok tapasztalatai szerint a magyar termékek összességében biztonságosak, a gazdák tisztában vannak a felelősségükkel és annak megfelelően végzik termelő munkájukat. 
2021-ben 15 hazai előállítású növényi termékben mért a Nébih laboratóriuma kifogásolható növényvédőszer-maradékot, ezek között nincs olyan hatóanyag, ami jelenleg engedélyezett és helyettesítésre jelölt státuszú lenne. 
2022-ben a hazai előállítású növényi termékben eddig 6 esetben találtak kifogásolható növényvédőszer-hatóanyag maradékot a Nébih ellenőrei, de egyik esetben sem helyettesítésre jelölt hatóanyagról volt szó. 

Bár a megjelent újságcikkek vonatkozásában számos kijelentéstől elhatárolódunk, illetve cáfoljuk azokat, azzal egyetértünk, hogy hazánkban is törekedni kell a növényvédőszerek okozta kockázatok csökkentésére, mindezt anélkül, hogy a termelés biztonsága sérülne! Az Agrárminisztérium, a Nébih és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara egyaránt elkötelezett a környezet minél magasabb fokú óvása mellett, mint ahogyan elkötelezett a biztonságos, jó minőségű élelmiszerek gazdaságos előállításának támogatása mellett is!

A citrusfélék fokozott vizsgálatát kéri a Nébih a forgalmazóktól

Az utóbbi időben a rendszeres és alapos határellenőrzés ellenére is előfordultak a hazai boltokban olyan citrusfélék, amelyekben a megengedett határérték feletti vagy pedig az EU-ban már nem engedélyezett növényvédőszer-maradékot mutatott ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A hatóság kiemelten ellenőrzi a citrusfélék növényvédőszermaradék-tartalmát, de a fogyasztók teljes biztonsága érdekében ugyanilyen fontos a felelős vállalkozói magatartás és a fokozott önellenőrzés is.

A hatályos közösségi rendelkezések* alapján a citrusféléket már az EU-ba való belépéskor kiemelt ellenőrzésnek vetik alá, emiatt eleve kevesebb kifogásolt áru érkezhet az unió területére. A novembertől áprilisig tartó időszakban – azaz, amíg hazai idénygyümölcsök hiányában több citrusfélét fogyasztanak a magyar vásárlók – a Nébih, valamint a területileg illetékes kormányhivatalok fokozottan ellenőrzik a citrusfélék növényvédőszer-tartalmát. A figyelem elsődlegesen a határállomásokon beáramló import áru, valamint a nagybani piacok, logisztikai központok kínálatának átvizsgálására irányul, hogy a hibás gyümölcstételek innen már biztosan ne kerülhessenek tovább a lakosságot kiszolgáló üzletek polcaira, a piaci standokra.

A körültekintő hatósági ellenőrzés ellenére az elmúlt időszakban a szakemberek több esetben tapasztalták, hogy az Európai Unión kívüli országokból – elsősorban Törökországból – olyan gyümölcsök (pl. citrom, grapefruit, narancs, mandarin, klementin) érkeztek hazánkba, amelyek vagy a megengedett határérték felett tartalmaztak egy-egy növényvédőszer-hatóanyagot, vagy az EU-ban már nem engedélyezett növényvédőszert használtak fel a kezelésükre. Utóbbi esetben klórpirifosz, prokloráz és klórpirifosz-metil hatóanyagok jelenlétét mutatta ki a laboratórium a citrusfélékből. 

A negatív tapasztalatokra való tekintettel a Nébih mostantól még fokozottabban ellenőrzi az import citrusfélék növényvédőszermaradék-tartalmát a forgalmazóknál. Mindamellett az áruházláncok, forgalmazók felelősségét is fontos hangsúlyozni. Felhívjuk tehát az élelmiszer-vállalkozók figyelmét, hogy a vállalati önellenőrzés során kiemelten ellenőrizzék a Törökországból vagy más, nem EU-s országból származó citrusféléket! A fogyasztók biztonsága érdekében ugyanis így garantálható leghatékonyabban, hogy nem megfelelő tétel ne kerülhessen a polcokra, probléma esetén pedig mielőbb intézkedhessen a vállalkozás a forgalomból való kivonásról.

Visszavonják a mankoceb hatóanyagú növényvédő szereket

Az Európai Bizottság a növényvédő szer hatóanyagok felülvizsgálati programja során a mankoceb hatóanyag megújításának elutasításáról döntött. Ennek értelmében 2021. július 4-ig az Európai Unió minden tagállamában visszavonják az egyik legnagyobb mennyiségben felhasznált gombaölő szer hatóanyag, a mankoceb összes készítményét. A bizottság a készítmények forgalmazására és felhasználására adható türelmi idő lejáratát 2022. január 4. napjában állapította meg.

A mankoceb a ditiokarbamát-származékok közé tartozik, amely 1934 óta ismert vegyületcsoport. A lisztharmatok kivételével számos gombás betegség, mint például a peronoszpórák, varasodások és egyéb foltbetegségek  ellen széles körben használható. 
Az EFSA 2019-ben megerősítette, hogy a mankoceb hatóanyag az emberi egészségre káros hatású lehet,  emiatt  kezdeményezte a hatóanyag 1B kategóriába (reprodukciót károsító anyag) történő besorolását. Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) által a mankoceb 2020. márciusában reprotoxikus 1B és karcinogén Cat.2. osztályozást kapott.
Az Európai Bizottság ezek után javaslatot tett a mankoceb hatóanyag visszavonására, amelyet a tagállamok elfogadtak.

Mankoceb hatóanyagot tartalmazó készítmények visszavonása¹

1. Az engedélyező hatóság a mankoceb hatóanyagot tartalmazó készítmények forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét 2021. július 4-i hatállyal visszavonja. E határidő után a fent nevezett készítmények nem hozhatóak be Magyarországra forgalomba hozatal céljából.
2. Az engedélyező hatóság a legkésőbb 2021. július 4-ig hazánkba érkezett szerekre, valamint az értékesítési láncban meglévő készletek forgalmazására, felhasználására az alábbiak szerint türelmi időt biztosít: a nagy- és kiskereskedők meglévő raktérkészleteiket 2021. október 4-ig értékesíthetik, a készítmények pedig 2022. január 4-ig használhatók fel.

Az érintett készítmények:

• Alapengedélyek: Pergado MZ, Nautile WG, Moximate 725 WP , Profilux ,Quantum MZ , Baledo 75 WG , Baledo 80 WP, Baledo Gold, Cuprofix 30 DG, Micexanil WP,  Electis 75 WG, Ridomil Gold MZ 68 WG, Valis M, Dithane M-45, Dithane DG Neo-Tec, Equation Contact, Manfil 75 WG, Manfil 80 WP, Valbon, Vondozeb DG, Vondozeb Plus, Emzeb 80 WP, Cupertine, MFudan 75 WG, Fudan 80 WP ,Acrobat MZ WG, Moximate 725 WG
• Származtatott engedélyek: Cuprosan Super F, Roxam 75 WG, Milcozebe 80 WP, Avtar 75 NT, Manfil Plus 75 WG, Milcozebe DG, Indofil M 45 , Manco 80 WP ,Manzate 75 DF,Penncozeb DG,Trimanoc DG ,Penncozeb Plus, Tridex 750, Fudan Gold

A növényvédő szerek csoportosítása a hatóanyag és a növény kapcsolata szerint

A növényvédelem témakörét felölelő cikksorozatunk negyedik részében ismét a növényvédő szerek csoportosításával foglalkozunk, amelyet ezúttal a szerek hatóanyagai és a kezelt növényekre gyakorolt hatásuk szemszögéből közelítünk meg.

A hatóanyag a növényvédő szer azon komponense, mely a növényvédő szer kiváltott hatásáért felelős. A hatóanyag tulajdonságai határozzák meg – sok egyéb mellett – a növényvédő szernek azt a fontos jellemzőjét is, hogy az a növény melyik részén keresztül vagy melyik részében fejti ki a hatását. 

Ez alapján megkülönböztetünk 
•    felületen ható (kontakt), 
•    felszívódó (szisztemikus) és 
•    mélyreható (lokoszisztemikus) hatóanyagokat.

A felületen ható (kontakt) hatóanyag a növény felületén – tehát annak levelén, szárán, gyümölcsén stb. – fejti ki a hatását, vagyis a növény szöveteibe nem jut be. Hátránya, hogy a növény felületéről a csapadék vagy az öntözővíz részben eltávolítja, előnye viszont, hogy megelőző (preventív) védekezésre alkalmas, vagyis a kontakt növényvédő szerek alkalmazásával a károsítás megakadályozható. Az ilyen típusú szerek további előnye, hogy a célszervezetekben (károsítóban) nehezebben alakul ki az ellenálló képesség (rezisztencia). A gyomirtó szerek (herbicidek) közül ide tartoznak a perzselő hatású készítmények.

A felszívódó (szisztemikus) hatóanyag bejut a növény szöveteibe, ezáltal a növényt belülről védi, sőt a szövetek szállítórendszerében továbbhaladva a fiatal hajtásokba is eljut. A haladás iránya szerint megkülönböztetünk gyökér felé terjedő, sejtről sejtre terjedő és hajtáscsúcs felé terjedő hatóanyagokat. Az azonban tévhit, hogy a növénybe mélyen berágó kártevő, pl. almamoly lárva vagy dióóburok fúrólégy lárva utolérhető felszívódó növényvédő szerrel. Általános hátránya a felszívódó hatóanyagú növényvédő szereknek, hogy a károsítókban gyorsabb az ellenállóképesség (rezisztencia) kialakulása, emiatt a hatóanyag az adott célszervezetre többé nem lesz hatásos. 

A mélyhatású (lokoszisztemikus) hatóanyag a növény felületének felső sejtrétegeibe hatol be, és a bejutás helyén felszívódik. Hasonlóan a kontakt hatóanyagokhoz, a mélyhatású hatóanyag nem szállítódik, de a növényt belülről védi, éppen úgy, ahogyan a szisztemikus hatóanyagok. 

Fontos, hogy a növényvédő szeres kezelések megtervezésénél figyelembe kell venni – többek között – a készítményekben található hatóanyag hatáskifejtésének módját is.
 

A növényvédő szerek engedélyezéséről és hatóanyagaik vizsgálatáról

A növényvédő szerek alkalmazásának fontos szerepe van abban, hogy elegendő és jó minőségű élelmiszer kerüljön a fogyasztók asztalára az év minden napján. Sajnos azonban nem lehet kiküszöbölni, hogy ezeknek a szereknek a hatóanyag maradékai ne jelenjenek meg a növényi és állati eredetű élelmiszerekben, illetve azok felületén. Fontos cél, hogy a szermaradékok mennyisége minimális legyen, illetve hogy ne haladja meg az uniós szinten meghatározott, fogyasztókra nézve biztonságosnak ítélt határértékeket (maximum residue level - MRL)

Az Európai Unióban a növényvédő szer hatóanyagoknak a világ talán legszigorúbb engedélyezési folyamatán kell keresztül mennie. Ezen felül periodikus, illetve adott esetben ad hoc felülvizsgálaton is meg kell felelniük az uniós szinten meghatározott kritériumoknak, hogy aztán a növényvédő szerekben felhasználhatók legyenek. Az ún. jóváhagyási eljárás során kiemelt hangsúlyt kap egy hatóanyag akut és krónikus toxikológiai tulajdonsága. Ebből kifolyólag azok az anyagok, amelyek a tudomány jelenlegi állása szerint többek között bizonyítottan rákkeltő, reprodukciót károsító vagy hormonháztartást romboló tulajdonsággal rendelkeznek, nem használhatók fel növényvédő szerekben.

A növényvédő szerek engedélyezése során kiemelt figyelmet kapnak az élelmiszerekben megjelenő hatóanyagok maradékainak kérdése. Kizárólag olyan felhasználás engedélyezhető, amely esetében a maradékok a fogyasztói csoportok számára nem jelentenek rövid- vagy hosszútávon fogyasztói kockázatot. A fogyasztói kockázatbecslés szintén uniós szinten harmonizált és egységesen elfogadott metódus szerint készül, biztosítva minden európai polgár biztonságát. Tehát a növényvédő szerek engedélyezési folyamata jelenti az első lépcsőt a fogyasztók egészségének biztosítása érdekében.

Második lépcsőben szúrópróba szerűen a forgalomban lévő élelmiszerek hatóanyag maradék tartalmát vizsgálják. Uniós rendelet írja elő a tagállamok számára, hogy megbizonyosodjanak az élelmiszerekre megállapított határértékeknek való megfelelésről. Emellett uniós szinten is működik egy koordinált monitoring program. A tagállami hatóságok éves szinten több mint 75.000 élelmiszermintát vizsgálnak csaknem 600 különböző növényvédő szer hatóanyag tekintetében. A monitoring eredmények az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) honlapján elérhetők (https://www.efsa.europa.eu). A 2018-as magyarországi mintavételek alapján a piacra került feldolgozatlan növényi termékek 46%-a semmilyen növényvédő szert nem tartalmazott, 53%-ban csak az EU-s határértékeket meg nem haladó, tehát egészségre nem ártalmas mennyiségű szermaradékot találtak. A vizsgált minták kevesebb, mint 1%-a tartalmazott határérték feletti mennyiségű, vagy éppen az EU-ban nem engedélyezett hatóanyagot.

Az eredmények szerint a növényi termékek közel felénél ugyanúgy nem mutatható ki növényvédő szer, mintha biotermesztéssel állították volna elő.

A tagállami és az EU által koordinált monitoring vizsgálati eredményei alapján az EFSA minden évben elvégzi az európai fogyasztókat érő kockázatok becslését. Az EFSA a legutóbbi értékelése alapján megállapította, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint az uniós piacon forgalomban lévő élelmiszerekben megtalálható szermaradékok nagy valószínűséggel nem jelentenek a fogyasztók egészségére kockázatot. Megjegyzendő, hogy a több hatóanyagot tartalmazó élelmiszerek kockázatbecslési metódusa még nincs véglegesítve. A több évet felölelő előkészítő munka várhatóan még idén befejeződik, hogy aztán a jövőben már az ún. koktélhatásokat is vizsgálni tudjuk.

Az élelmiszerláncba kerülő szennyezések forrása lehet a talaj, és a talajra vagy növényre kijuttatott termésnövelő anyagok. Mivel Magyarországon a legszigorúbb Európában a termésnövelő anyagok engedélyezési rendszere, elmondhatjuk, hogy az ilyen módon a növényekbe kerülő szennyezések kockázata minimális, amíg e rendszer működik.  A magyar talajok szennyezettségi állapota európai szinten jónak tekinthető a kevesebb kijuttatott káros anyag miatt.