Sikeresen lezajlott a Halgazdálkodási Tevékenységek Ellenőrzését Támogató Kiemelt Projekt

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) eredményesen lebonyolította a „Halgazdálkodási Tevékenységek Ellenőrzését Támogató Kiemelt Projektet”. A program révén a Nébih hozzájárul a közös halászati politika szabályainak való megfeleléshez, egy hatékony és az uniós elvárásoknak megfelelő, halászati ellenőrzési rendszer kialakításához, valamint a halászati és akvakultúra ágazatok versenyképességének javításához.

A Nébih – a Magyar Halgazdálkodási Operatív Programhoz kapcsolódóan – a halgazdálkodási ellenőrzések támogatását tűzte ki célul. Ennek során megvalósult az élelmiszerlánc-biztonsági elemző rendszer korszerűsítése, és az ügyfelek elektronikus ügyintézésének egyszerűsítése.
Az „uniós ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendszer megvalósítása” tárgyú projekt elsődleges célja volt, hogy olyan informatikai rendszer jöjjön létre, amely támogatja a halgazdálkodási tevékenységek ellenőrzését. Ezenfelül egységes ellenőrzési rendszert is biztosít, így segítve az állami halőrök, a hivatásos halőrök, továbbá a halgazdálkodási ágazat más résztvevőinek hatékony és jogszerű feladatvégzését. 

Az új szakrendszer magas rendelkezésre állású üzemeltetéséhez és az informatikai biztonság megvalósításához nélkülözhetetlen volt az adatmentéseket és az adattárolást végző, elöregedett informatikai eszközök cseréje, valamint bővítése. Az elavult halgazdálkodási informatikai rendszer helyett komplex Halgazdálkodási Szakrendszer jött létre, mely kapcsolódik a Nébih által működtetett horizontális informatikai rendszerekhez. 
A megvalósult fejlesztéssel az ellenőrzést végzők elérhetik a rendszerben a halgazdálkodási ágazat szereplőiről a Nébih által nyilvántartott naprakész adatokat. Az adatbázis folyamatosan bővül a vizsgálatok eredményei alapján, megalapozva ezzel a halgazdálkodási hatóság eredményesebb munkáját.

A halőrzés hatékonyabb informatikai támogatásával várhatóan növekedni fog a felderített jogsértések száma, valamint a haltelepítési és halfogási adatok pontos ismeretében a halgazdálkodási hatóság megalapozottabb döntést hozhat.
Mindezek mellett az ellenőrzést végző személyek oktatására is nagy hangsúlyt fektetett a Nébih. 
A halgazdálkodási ellenőrzést végzők képzése, az ágazat szereplői és a közvélemény tájékoztatása egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy az informatikai rendszer segítséget nyújtson a hatósági és felügyeleti munkában. 

A projekt során a szakértők megismerték a hasonló adottságú (tengerrel nem rendelkező) országok halgazdálkodási problémáit, megoldási módszereit és az ellenőrzés támogatására szolgáló rendszereiket. 
A Nébih munkatársai az adatcserét és az adatelemzést elősegítő programokon, szakmai tanulmányutakon vettek részt, tapasztalataikat beépítették a hazai ellenőrzési munkába.

A projektet az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból, valamint hazai központi költségvetési előirányzatból vissza nem térítendő támogatás formájában finanszírozták, és 2017. áprilisától 2023. decemberéig tartott. 
A 311,18 millió forint össztámogatású projektnek köszönhetően hatékonyabbá vált az uniós ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendszer, a hazai halállomány védelme és a tisztességes halgazdálkodási szereplők támogatása.

Országos Halgazdálkodási Adattár (OHA) – Halgazdálkodók elektronikus adatszolgáltatása

A halgazdálkodásra jogosultak adatszolgáltatási kötelezettségei közül az egyik leggyakoribb a haltelepítések bejelentése a hatóság felé. Míg erre korábban – technikai okok miatt – elsősorban elektronikus levelezés útján, táblázatos formában nyílt lehetőség, 2020 júliusától már működik a Nébih Halgazdálkodási Szakrendszer bejelentő felülete. Az érintettekkel egyeztetve, a 2020. év végéig megvalósult haltelepítések bejelentését még a tavaly megkezdett módon lehetett megtenni. Felhívjuk a figyelmet, hogy 2021-től viszont már csak az e célra szolgáló informatikai programon keresztül teljesíthető az adatszolgáltatás!

Az érvényben lévő halgazdálkodási jogszabályok* pontosan meghatározzák a haltelepítések bejelentésének módját. Eszerint a telepítést megelőzően legalább három nappal, a halgazdálkodási hatóság által üzemeltetett informatikai programon keresztül kell a bejelentést megtenni. 

A Nébih, mint halgazdálkodási hatóság, felhívja a halgazdálkodásra jogosultak figyelmét, hogy a jogszabályok értelmében, mostantól minden halgazdálkodási vízterületre tervezett haltelepítést kötelező a halgazdálkodási hatóság által üzemeltetett informatikai programon keresztül, azaz a Nébih Halgazdálkodási Szakrendszerében megtenni. 

Mint arról már korábban is tájékoztattuk az érintetteket, a program többlépcsős átadásának köszönhetően, tavaly óta egyre több halgazdálkodással kapcsolatos ügytípus intézhető elektronikusan. Az ügyintézés a Nébih Ügyfélprofil Rendszerén (ÜPR) keresztül történik, ahol maga a halgazdálkodásra jogosult vagy a meghatalmazottja tud bejelentéseket tenni és kérelmeket intézni. 

Az ÜPR használata előzetes regisztrációhoz kötött. A regisztráció ellenőrzése időigényes folyamat, különös tekintettel a meghatalmazás hitelesítésére, ezért azt javasoljuk, hogy ne az utolsó pillanatban fogjanak hozzá a regisztrációhoz.

Mire van szükség az ÜPR regisztrációhoz?
Szükséges, hogy az ügyintéző, aki lehet maga a halgazdálkodásra jogosult (amennyiben a jogosult természetes személy) vagy annak meghatalmazottja, rendelkezzen Központi Azonosítási Ügynök útján történő azonosítási lehetőséggel (ügyfélkapu, vagy elektronikus személyi igazolvány, vagy telefonos azonosítás). 

Bejelentkezést követően letölthető egy meghatalmazási formanyomtatvány, amit a kitöltést és az aláírást követően elektronikus és postai úton is meg kell küldeni a szakrendszer üzemeltetőjének. Az elektronikus másolat az ügyintézés felgyorsítását szolgálja, de az eredeti dokumentum megküldésétől sem lehet eltekinteni. A regisztráció részletesebb leírása a korábban jelzett cikkben és a ÜPR belépési oldalán található meg.

Haltelepítések bejelentése
Az egyes telepítések elektronikus bejelentésével a halgazdálkodásra jogosult nemcsak eleget tesz a jogszabályban meghatározott kötelezettségének, de ezen az útvonalon a bejelentés egyszerre jut el az illetékes halgazdálkodási hatósághoz és a horgászszövetséghez is. A bejelentett telepítések minden pillanatban összesíthetőek, illetve könnyen összevethetőek a halgazdálkodási tervben az adott évre tervezett haltelepítéssel. A rendszer biztosítja, hogy a bejelentéseket minél pontosabban, hiánytalanul, a jogszabályi előírásoknak megfelelően lehessen megtenni.

Adatszolgáltatás a 2020. évről
A halgazdálkodásra jogosultak egyik fontos kötelezettsége a kezelésükben levő halgazdálkodási vízterületeken megvalósult éves haltelepítési és halfogási adatok szolgáltatása a megadott határidőig. Ebben az esetben a határidő a következő év május 1.

2021-től a bejelentéseket, azaz a 2020. évi összesített haltelepítési és a nem horgászatból származó (halászati engedélyes és rekreációs) halfogási adatokat már kizárólag a Nébih fent bemutatott szakrendszerén keresztül lehet megtenni.

A halgazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatások nagyon fontosak a vízterületek kezelésével és állapotával kapcsolatos stratégiai döntések szempontjából úgy a vízterület kezelőjének, mint nagyobb területek döntéshozóinak. Ezért kérünk minden halgazdálkodásra jogosultat, hogy időben, azaz 2021. május 1-ig tegye meg a 2020. évre vonatkozó adatszolgáltatását, hogy a halgazdálkodási hatóságnak ne kelljen jogszabály által meghatározott módon az elmaradt adatszolgáltatásért figyelmeztetésben részesíteni, esetleg halgazdálkodási bírsággal sújtani.

Javasoljuk, hogy minden halgazdálkodásra jogosult mielőbb regisztráljon a Nébih ÜPR rendszerébe, így már az idei, korai haltelepítéseket is szabályosan bejelenthetik és az adatszolgáltatásoknak is eleget tehetnek, emellett számos egyéb ügytípust egyszerűbben intézhetnek.

Észak-magyarországi nagyhalak után kutat a Nébih

Észak-magyarországi vízterületeken megfogott, majd visszaengedett, 10 kg-nál nagyobb pontyok fényképeit várja a Nébih Állami Halőri Szolgálata a sporthorgászoktól. A hatóság az elmúlt 7-8 évben készült fotókra számít, melyek segítségével hatékonyabban léphetnek fel a horgászat-halászat területén jelen lévő illegális tevékenységek, elsősorban szabálytalan pontyáttelepítések ellen.

A felhívásban érintett vízterületek:
•    Debreceni tó - Gólem tó (víztérkód: 05-0097-1-4)
•    Mályi tó (víztérkód: 05-0179-1-5)

E két vízterület esetében várják az elmúlt 7-8 évben megfogott (majd visszaengedett), 10 kg-ot meghaladó ponty egyedekről készült fényképeket a szakemberek az allamihalor@nebih.gov.hu e-mail címre. Kérjük, a levélben jelöljék meg, hogy a halakat melyik vízterületen és mikor fogták, esetleg a kifogáskor mért tömegüket, az e-mail tárgyában pedig a „Nagyhal” kifejezés szerepeljen.
Minden természetet és horgászatot kedvelő ember érdeke és kötelessége, hogy a halgazdálkodási vízterületeink halállománya fennmaradhasson. A fényképek beküldésével e munkához járulhatnak most hatékonyan hozzá a sporthorgászok.

Az illegális haláttelepítésekről
Természetes vizeink és annak halállománya nemzeti kincs. Megóvása és fenntarthatóságának biztosítása a halgazdálkodási hatóság kiemelt feladata. A sporthorgászat szemlélete egyre nagyobb teret hódít magának, hiszen manapság a horgásztársadalom jelentős része nem, mint élelmiszer tekint a halra, hanem pusztán a minél nagyobb zsákmány kifogásában érdekelt. Ennek következtében országszerte egyre több a sporthorgászatra és horgászversenyekre specializálódott magán horgásztó, melyek kimondottan a „nagyhal” fogásának élményét garantálják a horgászok számára. A nagytestű halak horgászati reklámértéket is képviselnek, így a magán tavak alapvető érdeke, hogy az általuk kezelt tóban minél több nagytestű hal legyen. Az ilyen nagytestű halak felnevelése azonban több évtizedes munka eredménye, ennek következtében nehezen beszerezhetőek és piaci értékük – egy 25-30kg ponty esetében – meghaladhatja a 600 000 Ft-ot. Mindezek alapján könnyebben megérthető, miért épült feketegazdaság az ilyen nagyhalak természetes vizeinkből való kifogására és magán horgásztavaknak történő értékesítésére. 

Kérjük, ha halászattal-horgászattal, halkereskedelemmel kapcsolatos jogsértést észlel, írjon az allamihalor@nebih.gov.hu e-mail címre!

Két üzletben több mint 70 kg haltermék árusítását tiltotta meg a Nébih ÁHSZ

Egy mohácsi és egy paksi halbolt ellenőrzése során több mint 10 kg kecsege és további 60 kg ponty, süllő és márna fagyasztott haltermék forgalomba hozatalát tiltották meg a Nébih Állami Halőri Szolgálat (ÁHSZ) halőrei. Az intézkedésekre a termékek ismeretlen eredete miatt volt szükség.

Egy mohácsi és egy paksi halboltban tartottak ellenőrzést e hét elején a Nébih ÁHSZ halőrei. Az üzletekben fellelt 36 db, több mint 10 kg összsúlyú, csomagolt, fagyasztott kecsege jelölésén halászati területként a Duna, halászati módként a kisszerszámos halászat szerepelt. Ezt azonban a halak származásának igazolásaként bemutatott dokumentumok nem támasztották alá és a halakat fogási tanúsítvány sem kísérte. Az ellenőrök számára amiatt is vált gyanússá a dunai címkézésű halak árusítása, mivel a kecsege őshonos, nem fogható, fogási tilalommal védett halfajunk. A két halboltban további 60 kg fagyasztott ponty, süllő és márna hal forgalomba hozatalát is megtiltották a szakemberek, mivel ezek eredetét sem tudták hitelt érdemlően igazolni.

Fontos tudni, hogy nyilvántartott halgazdálkodási vízterületről (például az olyan természetes vizekről, mint a Duna és a Tisza) származó hal, haltermék, vagy más hasznos víziállat kereskedelmi forgalomba csak fogási tanúsítvánnyal kerülhet. A fogási tanúsítvány haltételek esetében jelölési dokumentációnak minősül, amelyen fel kell tüntetni a fogási vízterület nevét. Eredeti példányát a halgazdálkodási hatóság a forgalmazás bármely szakaszában ellenőrizheti, amennyiben hiányzik, az igazolatlan eredetű halat, halterméket elkobozza és megsemmisítteti. 

Az ellenőrzött két üzlet tulajdonosával szemben igazolatlan eredetű hal forgalmazása tárgyában eljárást indít a Nébih, szankcióként akár 100 ezertől 500 ezer forintig terjedő halvédelmi bírság kiszabására is sor kerülhet.

Természetes vízi halállományunk nemzeti kincs, így a hal és élőhelyének megőrzése közös feladatunk. A Nébih kéri a lakosságot, ha horgászattal, halászattal, halkereskedelemmel összefüggésben szabálytalanságot tapasztalnak, jelezzék az allamihalor@nebih.gov.hu e-mail címen.
 

Tájékoztató az állami horgászjegyről és az éves területi engedéllyel kifogható halak mennyiségéről

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ismételten felhívja a horgászok figyelmét arra, hogy Magyarországon nincs olyan vízterület, ahová nem szükséges állami horgászjegyet váltaniuk a horgászati tevékenységhez. Az állami horgászjegyen túl területi engedély megváltása is kötelező. Fontos változás, hogy éves területi engedéllyel a naponta kifogható darabszámmal is védett halfajokból évente összesen legfeljebb 100 darab fogható ki az adott vízterületből.

A Nébih korábbi tájékoztatásait megerősítve, ismételten felhívjuk a hazánkban horgászók figyelmét, hogy a horgászati tevékenység végzéséhez Magyarország minden halgazdálkodási vízterületén állami horgászjegyet szükséges váltaniuk. Ez alól – a különböző horgászfórumokon terjedő híresztelésekkel ellentétben – a magántulajdonban lévő, nem nyilvántartott vízterületek sem jelentenek kivételt.

Az állami horgászjegy megváltása a nem nyilvántartott vízterületen is kötelező, ezekre a vízterületekre azonban egyéb szabályok is vonatkoznak. A nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületekre nem adható ki területi jegy, továbbá azokba tilos halat telepíteni, illetve a nem nyilvántartott vízterületből kifogni és megtartani csak idegen honos halfajt lehet. Azt a személyt, aki nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületbe halat telepít, illetve ezeken a vizeken állami horgászjegy nélkül horgászatot engedélyez, a hatóság halgazdálkodási bírsággal sújtja, az engedély nélkül horgászó személy pedig halvédelmi bírságra és a horgászati tevékenységtől történő eltiltásra számíthat.

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. CII. törvény végrehajtási rendeletébe (Vhr) új elemként került be, hogy egy horgásznak egy évben egy adott halgazdálkodási vízterületre csak egy darab érvényes, éves területi jegye lehet (27.§ (8) bek.). A Vhr. 9. mellékletében szerepel az az új rendelkezés, hogy "A naponta kifogható darabszámmal is védett halfajokból éves területi engedéllyel évente összesen legfeljebb 100 db fogható ki."

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a horgász az éves területi jegye birtokában egy adott vízterületen kifogta a 100 darabos „kvótát”, újabb éves jegyet ugyanoda már nem válthat. A korlátozás kizárólag az éves területi jegyekre vonatkozik, vagyis a horgász a kvóta túllépését követően is jogosult lehet napi vagy heti jegy váltására, amennyiben a halgazdálkodásra jogosult a helyi horgászrendjében erről másként nem rendelkezik.

A Nébih kéri az érintetteket, hogy a horgászattal, halvédelemmel kapcsolatos kérdéseiket juttassák el az allamihalor@nebih.gov.hu e-mail címre, illetve keressék a Nébih Állami Halőri Szolgálatának munkatársait a FeHoVa-n a „G” pavilon 34D standján.