Elegendő és jó minőségű kenyérgabona-vetőmag termett 2021-ben a magyar földeken

Aratás után hagyományosan augusztusban – az új kenyér havában –, Szent István napjára sütik az új búzából az első kenyeret. Az ország kenyere csakis kiváló minőségű gabonából készülhet, amelynek alapja a magas beltartalmi értékkel bíró vetőmag. A Nébih örömmel ad számot arról, hogy a jövő évi kenyérsütéshez már rendelkezésre áll a megfelelő vetőmagkészlet, hiszen 2021-ben mintegy 30 ezer hektáron, több mint 200 fajta, összesen csaknem 130 ezer tonna kenyérgabona-vetőmag termett a magyar földeken.

A jó termény és terméshozam alapja a megfelelő tulajdonságokkal rendelkező fajta. A fajtát a vetőmag hordozza, amit a gazda a jövedelmező betakarítás érdekében elvet. 2021-ben a hatósági szántóföldi szemle minősítése alapján megközelítőleg 30 ezer hektáron termett kenyérgabona-vetőmag (búza, rozs, tritikálé), amiből csaknem 25 ezer hektár a búza vetésterülete. A vetőmag ténytermés mintegy 130 ezer tonnát jelent, ráadásul a fajtaválaszték is bőséges: 177 búza-, 12 rozs- és 34 tritikálé fajta vetőmagját szaporították ebben az évben.

Túl az aratóünnepeken, a hazai termelők már betakarították a gabonavetőmagot, és a szántóföldön alkalmasnak minősített termény feldolgozása folyamatosan zajlik a vetőmagüzemekben. Ezzel párhuzamosan a hatósági laboratóriumok is gyors ütemben végzik a fémzároláshoz szükséges minősítő vetőmagvizsgálatokat.

Idén tavasszal ugyan szélsőséges volt az időjárás, de a kalászos gabonák terméseredményei a vetőmag-szaporításokban is jók lettek. Ami ugyanilyen fontos, hogy a gazdák egészséges terményt tudtak betakarítani, az állományokat sem rovarkártevők, sem gombás fertőzések nem károsították.

A jelenleg rendelkezésre álló információink alapján az őszi kalászos gabonák vetésére a vetőmagforgalmazók megfelelő mennyiségben és minőségben, széles fajtaválasztékban tudnak vetőmagot biztosítani. Azt azonban a gazdáknak kell szem előtt tartaniuk, hogy a sikeres növénytermesztés alapja a szabványos minőségű, hatóságilag ellenőrzött és fémzárolt vetőmag, ezért kizárólag ilyet szabad elvetniük a kenyérsütéshez!

NÉBIH kerekasztal a 2015. évi gabonatermés élelmiszerbiztonsági kérdéseiről

Az idei évben szokatlan esemény tartotta lázban a gabonatermesztőket, kereskedőket, a gabona kalászfehéredése. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) azonnal megkezdte a vizsgálatokat és tanácskozást kezdeményezett a 2015. évi gabonatermés élelmiszerbiztonsági kérdései témában. A tanácskozásra 2015. július 23-án került sor az élelmiszerlánc – gabona kapcsán érintett – szereplőivel, szakmaközi szervezetek bevonásával.

A tanácskozást Dr. Tóth Beáta és Dr. Cseuz László a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. munkatársainak előadása nyitotta meg, melynek témája a kalászfehéredést okozó megbetegedések vizsgálata volt. A kifehéredés okait elemezve abiogén kiváltó tényezőként a szárazság- és hőstresszt, biogén stresszként elsősorban kalászfuzáriózist találtak (legtöbbször kukorica előveteményeknél). Az ország egész területéről származó növényminták vizsgálata során azt tapasztalták, hogy a kalászfehéredést mutató növények gyökérzete sok esetben fejletlen volt, melynek leggyakoribb oka, hogy vetéskor sok helyen a búza termőterületek vízzel telítettek, belvízzel borítottak voltak. A tavaszi csapadékhiányt követően, a májusi esők után hirtelen melegre fordult az idő, ami a növények számára szárazság és hőstresszt okozott. A fajták összetétele szerint elsősorban a közép, illetve kései éréscsoportba tartozó fajták szenvedtek el nagyobb mértékű termésveszteséget.

Ezt követően a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi munkatársa számolt be a megyékben végzett vizuális szemlék eredményéről.

Gabona és repce tarlók ápolása, parlagfű-mentesítése és a védekezés alapelvei

A tarló hántása és ápolása során védekezzünk a parlagfű ellen is! Aparlagfű nem csak allergiát okoz több millió embernek, hanem 10-30 %-osterméskiesést is eredményezhet!

A gabona, valamint repcetarlók kezelése, rendbetétele fontos növénytermesztési- növényvédelmi technológiai láncszem, és egyben a parlagfű-mentesítés, valamint az évelő gyomnövények elleni védekezések fontos alapeleme. A kalászos gabonák betakarítását követően az elhanyagolt tarlókat szőnyegszerűen borítja a parlagfű, esetenként a csattanó maszlag, szerbtövis fajok, árvakelésű napraforgó, kender, ebszékfű, az évelők közül pedig a mezei aszat, folyondár szulák, tarackbúza, valamint a fenyércirok.

Az Aerobilógiai Hálózat által rendszeresen mért magas parlagfű pollen-koncentrációhoz jelentősen hozzájárulnak a műveletlen tarlók virágzó „parlagfű-mezői”, ezért a tarlók ápolása nem csak növénytermesztési, hanem közegészségügyi jelentőséggel is bír.

Tarlóhántással a betakarítást követően kelt gyomnövényeket, növényi maradványokat a talajba forgatjuk, ezáltal a gabonák, valamint a repce kártevőit és kórokozóit jelentős mértékben gyéríthetjük.

A hatékony tarlókezelés a mechanikai és növényvédőszeres védekezés megfelelő ötvözete. A betakarítás utáni legfontosabb teendő a különböző növényi maradványok, a szalma letakarítása. Ezzel elősegíthetjük az évelő gyomnövények mind gyorsabb újrahajtását. Az alacsony tarlóval történő betakarítás is ezt a célt szolgálja.

A kalászos növény és a repce lekerülését követően nagyon fontos feladat a talajnedvesség megőrzése, másrészt elő kell segíteni a talajharmat képződését és a nyári csapadék leszivárgását. A tarlóhántás során a talaj hajszálcsöveinek (kapillárisainak) az átvágásával a meleg és száraz nyári időszakban jelentősen csökkenthető a termőréteg vízvesztése, kiszáradása. A tarló időben végzett művelésével a talajélet korábban beindul, és a nedvesebb talaj előbb beérik az őszi magágy készítés idejére. A nyári tarlóápolás egyúttal megkönnyíti az őszi talajmunkákat is: kisebb lesz az energiaigénye az őszi szántásnak. A talajban megőrzött nedvesség hatására az őszi vetésű növények gyorsabban és jobban fejlődnek.

A tarlóhántás optimális talajművelő eszköze a forgatásos alapművelést végző tárcsa, valamint forgatás nélküli művelés esetén a különböző kultivátorok. A tarlóhántást sekélyen (kb. 10-12 cm) végezzük, és gondoskodni kell a hántott felszín egy menetben, általában gyűrűs- vagy
pálcáshengerrel történő lezárásáról is.

A tarló ápolása és esetleges növényvédőszeres gyomirtása a következő évek agrotechnikai munkáit teszi könnyebbé és olcsóbbá.

A megfelelő időben elvégzett tarlókezeléssel nemcsak egy olyan agresszív gyomnövény, mint a parlagfű nyárvégi, őszi utókelését akadályozhatjuk meg, hanem területünk következő évi gyomfertőzöttségét is mérsékelhetjük. Számos gyomnövény jóval kisebb költségszinten (pl. fenyércirok, tarackbúza) elpusztítható tarlón, mint szelektív gyomirtó szerekkel egy adott kultúrából.

A tarló gyomirtásáról
A mechanikai gyomirtás nem minden esetben kielégítő hatékonyságú. Mindig az adott körülményeknek megfelelően kell megválasztanunk, hogy mechanikai, vagy növényvédőszeres védekezést, vagy esetenként mindkettőt végezzük. A növényvédőszeres védekezés elvégzése elsősorban tarlókezelés formájában az évelő gyomnövények tömeges kihajtása esetén szükséges.

Amennyiben kihajtottak az évelő gyomfajok, úgy a növényvédőszeres védekezés elvégzésénél a gyomnövény megfelelő fenológiai állapotára kell koncentrálnunk. Tarackbúza esetében a 20-25 cm, fenyércirok esetében a 40-50 cm-es nagyság, aprószuláknál a virágzás, mezei aszatnál a tőlevélrózsás állapotban van a szisztemikus (felszívódó) gyomirtó szer kijuttatásának optimális időpontja. Erre a célra legalkalmasabbak a glifozát hatóanyagú növényvédőszerek. Tovább növelheti az egyébként is már adjuvált herbicidek hatékonyságát, ha a permetlébe szárazabb időjárás esetén további segédanyagokat, hatásfokozókat is adagolunk (pl. Hyspray, Frigate, Biofilm stb.). Kedvező hatású lehet a gyomirtó szerrel együtt kijuttatott 4 kg/ha feloldott amPRuPRtrát műtrágya is, mert fokozza a gyomok élettevékenységét, a glifozát hatóanyag felszívódását és hatáskifejtését a fehérje anyagcserében.

Amennyiben a területünkön erős a gabona árvakelés úgy PRk 1-3 leveles fejlettségekor valamilyen engedélyezett szuperszelektív egyszikűirtó alkalmazása célszerű. Természetesen ezek a készítmények tarackbúza, és fenyércirok ellen is hatékonyan alkalmazhatók a glifozátokhoz hasonlóan. Magról kelő gyomnövények (parlagfű, csattanó maszlag, selyemmályva, kender stb.) ellen azok 2-6 leveles (5-10 cm) állapotukban kell védekeznünk növényvédőszerrel. Az egyes készítmények dózisainak megválasztásánál mindig szigorúan tartsuk be a növényvédőszer engedélyokirat, vagy ha azzal nem rendelkezünk, akkor az PRk alapján készült címkén lévő előírásokat, paramétereket.

A leghatékonyabb védekezési módszer kiválasztásáról és a növényvédőszerek helyes használatával kapcsolatban kérjen segítséget a Növényvédő Mérnöki – és Növényorvosi Kamara növényorvos, növényvédelmi mérnök tagjaitól.

A földhasználók kötelezettségeiről
A parlagfű a tarlón sem juthat el a virágzásig, illetve a virágbimbós fenológiai állapotig.

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 17. § (1) 4. bekezdése kimondja, hogy a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.

Az idei évben a parlagfű-mentesítésben részt vevő hatóságok különös figyelmet szentelnek, a tarlók állapotának ellenőrzésére, hogy enyhítsenek a több mint 2,5 millió allergiás ember augusztusi, szeptemberi, parlagfű-pollen miatti szenvedésén. Így a felelőtlen földhasználó terület-nagyságtól függően tizenötezertől ötmillió forintig terjedő növényvédelmi bírságban részesülhet a tarlóművelés elmulasztása, és ennek következtében virágbimbós, illetve virágzó parlagfű állomány előfordulása esetén.

Dancza István