NÉBIH kerekasztal a 2015. évi gabonatermés élelmiszerbiztonsági kérdéseiről

Az idei évben szokatlan esemény tartotta lázban a gabonatermesztőket, kereskedőket, a gabona kalászfehéredése. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) azonnal megkezdte a vizsgálatokat és tanácskozást kezdeményezett a 2015. évi gabonatermés élelmiszerbiztonsági kérdései témában. A tanácskozásra 2015. július 23-án került sor az élelmiszerlánc – gabona kapcsán érintett – szereplőivel, szakmaközi szervezetek bevonásával.

A tanácskozást Dr. Tóth Beáta és Dr. Cseuz László a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. munkatársainak előadása nyitotta meg, melynek témája a kalászfehéredést okozó megbetegedések vizsgálata volt. A kifehéredés okait elemezve abiogén kiváltó tényezőként a szárazság- és hőstresszt, biogén stresszként elsősorban kalászfuzáriózist találtak (legtöbbször kukorica előveteményeknél). Az ország egész területéről származó növényminták vizsgálata során azt tapasztalták, hogy a kalászfehéredést mutató növények gyökérzete sok esetben fejletlen volt, melynek leggyakoribb oka, hogy vetéskor sok helyen a búza termőterületek vízzel telítettek, belvízzel borítottak voltak. A tavaszi csapadékhiányt követően, a májusi esők után hirtelen melegre fordult az idő, ami a növények számára szárazság és hőstresszt okozott. A fajták összetétele szerint elsősorban a közép, illetve kései éréscsoportba tartozó fajták szenvedtek el nagyobb mértékű termésveszteséget.

Ezt követően a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi munkatársa számolt be a megyékben végzett vizuális szemlék eredményéről.

Gabonaalapú élelmiszerek fuzárium toxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei

A növények és terményeik penészgombával történő fertőződése a mezőgazdaság régről ismert problémája. A különböző penészgombák jelenléte a terméshozamot, és a termények értékesíthetőséget csökkenti, jelentős veszteséghez vezet.

Megfigyelték, hogy a penészes takarmányt az állatok is visszautasítják, és ha mégis elfogyasztják, nem fejlődnek megfelelően, szaporodási zavarok lépnek fel, sőt megbetegedést, tömeges elhullást is észleltek. Több alkalommal leírták azt is, hogy a penészgombával fertőzött terményekből készült élelmiszerek rendszeres fogyasztása súlyos emberi megbetegedésekhez is vezetett.

Ennek oka, hogy egyes penészgombák erős biológiai hatású anyagokat, mikotoxinokat termelnek. A mikotoxinok az élelmiszerekben természetes módon képződő legveszélyesebb méreganyagok közé tartoznak.

Az egyes penészgomba fajok más-más körülmények között hajlamosak ilyen méreganyagok termelésére, és ezek megbetegítő hatása, tünetei is eltérőek. Mind az emberi, mind az állati szervezetet károsíthatják, befolyásolhatják a növekedést, szaporodást, a fertőzésekkel szembeni ellenálló képességet. Egyes mikotoxinok, ha rendszeresen a fogyasztó szervezetébe kerülnek, súlyos késői szövődményeket, vese-, májbetegséget, daganatos megbetegedéseket is okozhatnak.

Jelentőségük miatt világszerte, így az Európai Unióban és hazánkban is szigorú szabályozás alá esnek, rendszeres ellenőrzésük indokolt és szükséges.

Az Európai Unió által végzett tudományos vizsgálatok szerint a mikotoxinok közül a fuzáriumtoxinok igen elterjedtek az élelmiszerláncban. A fuzáriózis a gabonafélék egyik legsúlyosabb betegsége. A Fusarium penészgomba fajok emberre és állatra egyaránt veszélyes mikotoxinokat termelhetnek. A fuzáriumtoxinok jelentős része már a szántóföldön termelődhet (deoxinivalenol, T2, zearalenon), s szennyezheti a gabonákat.

A Fusarium fertőzés, és a fuzáriumtoxinok keletkezése teljesen nem küszöbölhető ki, azonban a Fusarium fertőzés kialakulásának és a gombák toxintermelésének csökkentésére számos, a helyes mezőgazdasági gyakorlatra épülő agrotechnikai, növényvédelmi és tárolástechnikai megoldás áll rendelkezésre. A toxinnal szennyezett gabonából a toxint utólag eltávolítani nem lehet, noha a különböző tisztítási, malomipari eljárásokkal a toxinszint csökkenthető.

A csökkentés fontosságát felismerve, számos nemzeti és nemzetközi szakirodalom, útmutató jelent meg, melyek a termelők munkáját kívánják elősegíteni, ráirányítva a figyelmet arra, hogy az élelmiszerlánc valamennyi szereplőjének, kiemelten az elsődleges termelőknek mekkora felelőssége van a piacra kerülő termések biztonságának szavatolásában. Jelen tájékoztató anyagunkban a témában készült hazai és nemzetközi szakirodalom és jogi szabályozás legfontosabb üzeneteit összegezzük.

Ahhoz, hogy az asztalunkra kerülő élelmiszer biztonságos legyen, a termőföldtől az asztalig az élelmiszerlánc minden szereplőjének meg kell tenni a szükséges és lehetséges intézkedéseket, de a legfontosabb lépés a gabonák fuzárium fertőzöttségének, és a toxin kialakulásának csökkentése.

Letölthető anyag
Gabonaalapú élelmiszerek fuzárium toxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei című tanulmány