Ismét javítások történtek az eGN-rendszerben

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatja az elektronikus gazdálkodási napló (eGN) felhasználóit, hogy újabb frissítés zajlott le a rendszerben. A jelenlegi verzióban számos funkció változott, többek között lehetővé vált a napló adatainak pdf formátumban történő exportálása, a tenyészkódok és a legeltetett állatok azonosító adatainál pedig automatikus TIR alapú ellenőrzés történik.

Az eGN fejlesztői a következő javításokat hajtották végre:

• Tenyészet rögzítésekor annak kódját a Tenyészet Információs Rendszer (TIR) alapján ellenőrzi a rendszer.
• A Legeltetés művelet adatainak kitöltésekor az eGN ellenőrzi a partner állatfajait a TIR-ben. Amennyiben a legeltetési időszakban felvett állat nincs a tenyészetben, abban az esetben erről a felhasználó figyelmeztető üzenetet kap.
• A Termőhely űrlapon a Tábla egyedi azonosító immár módosítható a „Véglegesített” állapotban.
• A Kötelezettségvállalás egyedi azonosító-mezőkben már csak 8 számjegy adható meg a Termőhely és Talajvizsgálat űrlapon. Ez segíti az esetleges elírások kiküszöbölését.
• Trágyatároló kapacitás esetében lehetséges a 0 érték megadása is.
• Öntözés műveletnél a rendszer a megadott dátumintervallum szerint engedi a maximális üzemóra megadását.
• A műveleteknél lehetőség nyílt a művelettel érintett terület csökkentésére %-os értékkel.
• A Talajvizsgálat űrlapon „a mintavétel dátuma”- mező elnevezését is módosították a szakemberek. A mező neve „Jegyzőkönyv-kiállítás dátuma” lett.  Itt a vizsgálati jegyzőkönyv kiállításának dátumát kell megadni.
• A Terület összesítő lapon az „AÖP támogatásba vont terület”- mező megnevezése ugyancsak megváltozott. A mező neve „AÖP jó gyakorlattal érintett terület (ha)” lett.  Ebben a mezőben az AÖP jó gyakorlattal érintett terület nagysága jelenik meg, hiszen a termőhelyeknél kizárólag akkor van lehetőség AÖP jogcím választására, ha a jó gyakorlatot is kiválasztották.
• Az újításoknak köszönhetően PDF dokumentum generálása is lehetővé vált, az eddigi excel formátumok mellett. A PDF-et nyomtatóbarát formátumban hozhatják létre a felhasználók. 
   

Újabb javítások az eGN rendszerben

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatja a felhasználókat, hogy január 26-án élesedett az eGN rendszer új verziója. A program újonnan közzétett változata több hibát is korrigál.

Az eGN fejlesztői az alábbi javításokat végezték el:

1.    Korrigáltak több az ideiglenes mentést követő, sikertelen beadást eredményező hibát 
2.    Javították az ültetvénynél a sor és tőtáv kerekítési hibáját, mely az exportált dokumentumoknál volt tapasztalható.
3.    A szervestrágya eseménynél, az átadó/átvevő Felir számának megadása után a nevet nem jelenítette meg az eGN, így az űrlapot a felhasználó nem tudta rögzíteni. Ezt is módosították az informatikai szakemberek. 
4.    Az új verzióban, az exportban az ültetvény hasznosításnál, az ízeltlábú búvóhely esetén a tizedes jegyek már megfelelően megjelennek. 
5.    A külső programokkal beküldött adatoknál előfordult, hogy a termőhely területének módosítása nem sikerült, mert a „legalább egy jogcím szükséges” -hibaüzenetet generálta a rendszer. Ez a technikai probléma is elhárult.
6.    A külső programokkal beküldött állományváltozás adatoknál is hibaüzenettel szembesültek a felhasználók. Amennyiben a záró érték 0 volt, „Az állatállomány-változás adatok alapján a havi záró mennyiség kisebb, mint 0!” -értesítés jelent meg. Az üzenethez kapcsolódó hibát ugyancsak javították. 
 

Újabb javítások és fejlesztések történtek az eGN rendszerben

Az elmúlt hetekben számos javaslat érkezett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (Nébih) az eGN rendszer kapcsán. A felhasználói észrevételek kezelésén a szakemberek folyamatosan dolgoztak. A tegnapi napon élesítették az eGN új verzióját, amely számos problémát orvosol.

Az alábbi javítások, módosítások történtek meg az eGN-ben: 

1. A fejlesztők elhárították a termőhely és a forrás termőhely duplikálódásának problémáját. Termőhely duplikálódás az éven belül másolásnál, az ellenőrzés és az ideiglenes mentés gombokra kattintva történhetett. A forrás termőhely duplikálódása pedig a hasznosítás és a művelet másolásával, a beadás gombra kattintva fordult elő.
2. Megszüntették, hogy a kurzor véletlenszerűen átugorjon egy másik állatfajra a tenyészeteknél, a módosítás gomb megnyomásával. 
3. Az állatállomány-változás lapon beállították, hogy a hónapok megfelelő sorrendben jelenjenek meg. 
4. Az éven belüli másoláskor, a növényvédelmi megfigyeléshez kapcsolódó műveletek másolási hibája elhárult. 
5. Az éven belüli másoláskor, a hasznosítással másolt műveletek másolásának hibája ugyancsak megszűnt. 
6. A terület összesítőn, valamint a jogosultságok és kötelezettségek lapon a helyes adatok már anélkül is megjelennek, hogy a felhasználó az utolsó termőhelyre lapozna.
7. A művelet adatok immár a „Művelet adatok beillesztése vágólapról” párbeszédpanelen is láthatóak. 
8. Az ellenőrzés gomb, majd az ideiglenes mentés gomb megnyomásakor a termőhely adatok nem tűnnek el a felületen a naplóból, és ezt követően az EK betöltés is működhet. 
9. A termőhelyen rögzített jogcímek felületről történő eltűnése megoldódott. Ez abban az esetben volt jellemző hiba, ha szerkesztették a termőhelyet, és ideiglenes beadás történt. 
10. Az újként felvett művelet azonnali másolásakor a másolt felület a célhasznosítás alatt megjelenik. 
11. Külső szoftveres feltöltésnél több talajvizsgálat is felvehetővé vált egy KET-hez (közvetlenül az eGN-ben eddig is rendelkezésre állt ez a lehetőség). 
12. Külső szoftveres feltöltésnél EK táblával nem rendelkező gazdának olyan hibaüzenet érkezett, hogy az adott EK sorszámmal már szerepel tábla a naplóban. Ezt a hibát is helyrehozták az informatikai szakemberek. 
13. Szintén külső szoftveres feltöltésnél, a szövegesen megadott termésnövelő anyagok megjelenítésének hibája elhárult.

A fenti javításoknak köszönhetően az eGN rendszerben most már minden sikeresen feltöltött adat megjelenik. A Nébih kéri az érintetteket, hogy ellenőrizzék, minden adatuk szerepel-e a rendszerben.
 

A Nébih API-jai

Az élelmiszerlánc-felügyeleti tevékenységet megalapozó adatvagyon valódi értékét annak minősége és naprakészsége határozza meg. Felmerül a kérdés: hogyan érhető el ez egyszerűen, az adminisztrációs terhek növekedése nélkül? A válasz egyszerű: a Nébih házhoz megy az adatért! Ugyanis a vállalatirányítási rendszerek egyre több, Nébih által felügyelt területen alakíthatnak ki közvetlen adatkapcsolatot.

A Nébih az API-k rendszeresítésében látja több, az agrár- és élelmiszerlánc szereplőket érintő adatszolgáltatás megkönnyítésének lehetőségét, és az innováció előmozdítását az állami szektorban. Első lépésként 2023-ban létrehozták az Elektronikus Gazdálkodási Naplót (e-GN) és az Élelmiszertermelő állatok kezelésére alkalmazott antibiotikum tartalmú készítmények felhasználásának bejelentő rendszerét (AMR), de hamarosan a Talajtani adatbázis adatszolgáltatásánál (Talajweb) is elérhetővé válik a közvetlen ügyintézés. Ezenfelül a Nébih további interfészek tervezésével is segíti majd ügyfeleit, hiszen a gépi adatszolgáltatás javítja a szervezeti adatvagyon digitális minőségét és a belső folyamatok fejlesztése által emeli a közszolgáltatások színvonalát. 
A fejlesztések iránt nagy az érdeklődés: a magyar agráriumot kiszolgáló, számos szoftverfejlesztő cég szeretné, ha az általuk készített telepirányítási program csatlakozhatna ezekhez a szolgáltatásokhoz. Ennek oka, hogy valós értéktöbbletet jelent a termék számára, ha a felhasználó hatékonyabbá tudja tenni az állami kötelezettségek teljesítését az egységes adatszerkezetnek és a gépek közötti szabályozott kommunikációs csatornának köszönhetően. 

Mi az az API? 
Az API (Application Programming Interface) Alkalmazásprogramozási Felület, amely napjaink egyik legelterjedtebb informatikai megoldása. Ma már mindenki magától értetődőnek veszi, hogy a világ bármely pontján, bármikor és bárkivel kapcsolatba léphet, vagyis: az eszközök kapcsolódnak egymáshoz, „követik” egymás állapotát, segítenek a navigációban és más eszközök helyzetének meghatározásában. Ezek a kényelmi előnyök legtöbbször az API-nak köszönhetőek.
Összefoglalva: az API-k a számítástechnikai eszközök és programok közötti kapcsolatok kialakításában, a rugalmas adatcserében, valamint az információk biztonságos áramoltatásában jelentenek segítséget.

A szomszéd API-ja mindig zöldebb?
Az üzleti világban már régóta használnak API-kat különböző célfeladatokra, viszont az államigazgatás szereplői csak az utóbbi években kezdték el szélesebb körben bevezetni ezt a technológiát. Ennek okai komplexek, mivel a közszféra digitális átállása Európa-szerte kihívásokkal szembesül gazdasági, szervezeti, technikai, kiberbiztonsági és jogszabályi szempontokból egyaránt.  
A gép-gép kapcsolatból felhasználói előnyök származnak. Erre jó hazai közigazgatási példa a Nemzeti Adó- és Vámhivatal online számla programja, amely teljesen átalakította a számlázási gyakorlatot, mert a vállalkozó a saját okoseszközéről közvetlenül küldhet adatokat az adóhatóság felé. Kitekintve Európára többféle megközelítéssel találkozhatunk az API-k alkalmazási területével kapcsolatban. Az adatküldés integrálása mellett egyes szakigazgatási ágazatokban megjelenik a közérdekű adatok API által történő megosztása is, amiből látható, hogy a felek közötti közvetlen adatkapcsolat kiépítése hosszabb távon kölcsönös előnyökkel kecsegtet.

A témában további híreket olvashatnak a Nébih tematikus honlapján.
 

Állattartók és szoftverfejlesztőik, figyelem! Interfész készül az antibiotikum felhasználási adatok elektronikus benyújtásához

A Nébih hamarosan az antibiotikum felhasználási adatok elektronikus benyújtását is lehetővé teszi interfészen keresztül. A fejlesztés révén a felhasználók az adatokat közvetlenül beküldhetik az állattartó telepi szoftverekből. A telepirányítási szoftverfejlesztők a Nébih API szolgáltatás oldalon elérhető dokumentáció alapján végezhetik el saját rendszereikben a szükséges fejlesztéseket.

Az élelmiszertermelő állatok kezelésére használt antibiotikum tartalmú készítmények felhasznált mennyiségét eddig csak közvetlenül a Nébih szakrendszerébe tölthették fel az érintettek. Azonban a mostani fejlesztéssel az interfészen keresztül történő adatszolgáltatást is elérhetővé teszi a hivatal, ami az adminisztrációs terhek további jelentős csökkenését jelenti. 

A most közzétett fejlesztői dokumentum az antibiotikum felhasználási adatok és a Nébih adatbázisában lévő gyógyszertörzskönyv olvasására szolgáló műveletek leírását tartalmazza. Az API-hoz történő kapcsolódás előfeltétele a „csatlakozási kérelem” formanyomtatvány beküldése, ami – az interfész részletes dokumentációjával együtt – a Nébih API szolgáltatás oldalon érhető el. A közvetlen adatbeküldés lehetőségét biztosító fejlesztés során a Nébih először a tesztrendszerhez ad hozzáférést. A teszteléshez szükséges API tokent, valamint a tesztfelhasználókhoz tartozó tokent a kitöltött „csatlakozási kérelem” nyomtatvány beküldése után kapják meg a felhasználók. Az éles rendszerhez szükséges hozzáférés megadására a sikeres tesztidőszakot követően kerülhet sor. 

A tesztelésre és a csatlakozásra a tervek szerint 2023. június 15-től nyílik lehetőség. A fejlesztők számára készített útmutató (developer's guide) azonban már elérhető a hivatal API szolgáltatás aloldalán.