A fajtabírálat cimkéjű tartalom.

Gesztenye-kerekasztalt és érzékszervi bírálatot tartott a Nébih

Gesztenye-kerekasztalt és érzékszervi bírálatot tartott a Nébih

2019. február 28, csütörtök

A gesztenye sokrétűen felhasználható, magas vitamin- és ásványianyag-tartalmú, ugyanakkor a dióféléknél alacsonyabb zsírtartalmú héjas gyümölcs. A gesztenyetermesztésben rejlő kiváló üzleti lehetőségeket jól mutatja, hogy a gyümölcs iránti kereslet a világ élelmiszerpiacán folyamatosan növekszik, és a gesztenye felvásárlási ára az elmúlt években duplájára nőtt. A gesztenyetermesztés nem kockázatmentes tevékenység, hiszen a fákat több károsító is fenyegeti, amelyek ellen a rezisztens fajták nemesítése jelentheti a leghatékonyabb megoldást – többek között ez hangzott el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) érzékszervi bírálattal egybe kötött kerekasztal-beszélgetésén, amelyen a termékpálya szinte valamennyi érintettje – termelő, nemesítő, erdész, faiskola-tulajdonos, méhész, cukrászmester, séf, vendéglátás-felügyeleti és gasztronómiai szakember, termesztéskutató, továbbá szakíró – képviseltette magát.

Magyarországon a gesztenyetermelők jelenleg mintegy 500 hektárnyi termőterületről évente körülbelül 4-500 tonna gyümölcsöt takarítanak be. A gesztenye hagyományos hazai termőterülete a Dunakanyar, a csapadékos Nyugat-Dunántúl (Vas, Zala és Somogy megye), illetve és Pécs és környéke. A magyar gesztenye-feldolgozás innovatív jellegét és magas színvonalát a nemzetközi gesztenye-ágazat szereplői rendszerint jó és követendő példaként említik, hiszen a magyar előállítók a hazai termőtájakon betakarított mennyiségnél jóval több gesztenyét dolgoznak fel, és sok olyan, magas hozzáadott értékű, innovatív termékeket juttatnak vissza a legnagyobb termőterülettel rendelkező mediterrán piacokra, amelyek ott jelenleg is újdonságnak és keresett ínyencségnek számítanak, mondta el a rendezvény bevezetőjében Zsigmond Richard, a Nébih újonnan alakult Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóságának (MGEI) vezetője.

Dr. Szani Zsolt, a Nébih MGEI Kertészeti Fajtakísérleti Osztályának témavezetője hangsúlyozta, hogy Magyarországon a szelídgesztenye-termesztés kiváló lehetőségeket, ám veszélyeket is rejt magában.

A jól ismert hazai szelídgesztenyefa-fajtákat három fő károsító, a kéregrák, a fitoftóra és a gubacsdarázs fenyegeti. A gubacsdarázs kártételét természetes ellenségének betelepítésével lehet csökkenteni. A kéregrák ellen, amely éppen a termőre forduló fákat támadja meg, jelenleg nem ismert semmilyen hatékony kémiai védekezés. Megoldást rezisztens fajták nemesítése jelenthet, amely során a kéregrákkal szemben ellenálló, Ázsiában őshonos fajtákat kereszteznek jól ismert európai gesztenyefajtákkal. A nemesítők számára ugyanilyen fontos cél, hogy a keresztezések során megőrizzék az európai fajtákra jellemző jó minőségű és ízletes gyümölcsöt, az új fajták forduljanak gyorsan termőre, és neveljenek olyan kis méretű fákat mint a japán vagy a kínai gesztenye.

Dr. Szani Zsolt kifejtette, hogy az egyes európai gesztenyefajták sajátos termőhely-igénnyel rendelkeznek és szorosan alkalmazkodtak a rájuk jellemző termőtájhoz. A magyar fajták az enyhén savanyú, alacsony mésztartalmú talajokat és a csapadékos termőhelyeket kedvelik. Ha a termesztők új fajtát kívánnak bevezetni Magyarországon, akkor az ültetvény telepítése előtt indokolt kipróbálni, hogy az új fajta képes-e alkalmazkodni a magyar termőtájakhoz. Mivel az Európai Unió Növényfajta-hivatala (CPVO) a Nébih-et jelölte ki gesztenyefajta közösségi szintű oltalomi célú vizsgálatok elvégzésére, Európában egyedül a Nébih növényfajta-kísérleti állomásain vizsgálnak új fajtajelölteket. Ez jelentős előnyt biztosít a hazai nemesítők és termelők számára, hiszen a nemesítők hazai termőhelyi feltételek és kedvező vizsgálatidíj-tételek mellett kaphatnak uniós szintű fajtaoltalmat.

A gesztenye termékpálya szereplői és laikus kóstolók a kerekasztal-beszélgetés után érzékszervi bírálatot tartottak, amelynek során a bírálók értékelték a különféle fajtájú héjas gesztenyék méretét, színét, alakját és a bél kifejthetőségét. Véleményt mondtak még a gesztenyefajták ízéről, illetve arról, hogy az egyes felhasználási céloknak melyik fajta a legmegfelelőbb.

Az érzékszervi bírálat alá vetett 15 gesztenyefajta az alábbi három fajtakörbe volt sorolható: 

  1. A Nemzeti Fajtajegyzéken szereplő fajták ('Iharosberényi 2', 'Iharosberényi 29', 'Kőszegszerdahelyi 29' és 'Nagymarosi 38')
  2. Az Európai Unió területén regisztrált interspecifikus fajták ('Bouche de Betizac', 'Bournette', 'Ferosacre','Marlhac' és 'Precoce Migoule')
  3. A Nagymaroson újonnan szelektált gesztenyék (Ezek még nem rendelkeznek fajtanévvel.)

A bíráló bizottság a termés és a magbél tulajdonságait 5 fokú skálán értékelte. Az 5-ös fokozat a legjobb, míg az 1-es fokozat a leggyengébb minősítést jelenti.

A termés színe alapján a bírálok a Nagymaroson újonnan szelektált gesztenyéket, illetve a 'Nagymarosi 38'-at ítélték legtetszősebbnek. A hazai fajták 4,3 - 4,7 pontot értek el. A termés mérete, alakja szempontjából a nagymarosi szelekciók mellett a 'Bouche de Betizac' és a 'Precoce Migoule' fajták szerepeltek a legjobban. A bél kifejthetősége során értékelték, hogy a héjtól és a bélrekesztől mennyire tisztán választható el. Erre a tulajdonságra nézve szintén az újonnan szelektált hazai gesztenyéket ítélték a legkedvezőbbnek, 3,9 - 4,6 közötti átlagos pontszámokkal.

A gesztenyebél értékelése során is hasonlóan alakultak az értékek, mint a termés esetében. Illat, íz (3,8 - 4,5) szempontjából és a bél állománya (3,5 - 4,4) szerint is az új szelekciók kapták a legmagasabb pontszámokat.  Az állomány értékelése során még a 'Bouche de Betizac' került a legjobbak közé.

Az összesített pontszámok alapján a nagymarosi új szelektált gesztenyék érték el a legmagasabb értékeket. Az interspecifikus fajták közül a 'Bouche de Betizac' valamint a 'Marlhac' kapták a legkedvezőbb értékelést.


A rendezvényen készült fényképek


Friss hírek

2024. május 2, csütörtök

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2024.05.13.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

2024. május 2, csütörtök

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2024.05.02.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

Átlagos (0 Szavazatok)

Aszalt szilva fajtabírálatot tartott a NÉBIH

Aszalt szilva fajtabírálatot tartott a NÉBIH

2017. április 26, szerda

18 szilvafajta aszalt mintáit ismerhették meg szakértők és aszalt szilva kedvelők a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) múlt hét pénteki aszalt szilva fajtabemutatóján, Budapesten. A rendezvényt megnyitó szakmai kerekasztal beszélgetésen az ágazat képviselői osztották meg tapasztalataikat az aszalt szilva jelentőségéről, a különböző fajták aszalhatóságáról, beltartalmi értékeiről, valamint az aszalt szilva piaci lehetőségeiről, majd „laikus” aszalt szilva kedvelőkkel együtt érzékszervi bírálaton értékelték a fajtákat.

A szilva friss gyümölcsként az évnek csak egy rövid időszakában áll rendelkezésre (2-3 hónap), de mivel egy igen jó és egészséges gyümölcsről van szó, ezért jelentős az igény tartósítására, megőrzésére. Az ivólé és befőtt készítése csak a mai kor emberének adatott meg, de az aszalás ennél sokkal régebbi módszer (mintegy 5000 éves írott múltra tekint vissza), hogy a téli gyümölcshiányos, vitaminhiányos időszakban is hozzájuthassunk a vitaminokhoz, ásványi anyagokhoz.

A bírált szilvafajták a NÉBIH Pölöskei Fajtakísérleti Állomásáról és a NAIK Ceglédi Kutató Állomásáról származtak. Minden fajtát az aszaláshoz optimális időpontban szüretetek, majd a NÉBIH Helvéciai Fajtakísérleti Állomásán aszaltak és tároltak. A bírálat előtt 48 órával a mintákat 20%-os cukor oldatban rehidratálták a szakemberek, hogy a fogyasztáskor azok nedvességtartalma optimális legyen, vagyis, a gyümölcs húsállománya könnyen rágható legyen.

A bírált fajták:

1. Beregi datolya 7. Csacsanszka najbolja 13. Stanley
2. Besztercei Bt2 8. Csacsanszka rodna 14. Szultán
3. Tuleu dulce 9. Debreceni muskotály 15. Utility
4. Besztercei muskotály 10. Empress 16. Viktória
5. Bluefre 11. Gabi féle kökény 17. Valjevka
6. C1501 12. Gömöri nyakas 18. ZDR


A bírált fajták teljes listája elérhető a NÉBIH honlapján: link A bírálat során a bírálók értékelték a gyümölcs színét, küllemét, állományát, ízét és a héj minőségét. A különböző fajták igen eltérőek voltak mind megjelenésüket, mind ízüket illetően. Összességében elmondható, hogy a sötét színű (majdnem fekete) aszalványok inkább tetszettek a bírálóknak, mint a világosabb színűek. A küllem értékelésénél a nagyobb méretű és fényes fekete színű mintákat kedvelték (pl.: Empress, Stanley, Tuleu dulce, Valjevka). Az állomány tulajdonságra a legmagasabb pontszámokat a Tuleu dulce, a ZDR, a C1501, a Gömöri nyakas, a Stanley, az Utility és a Bluefre fajták kapták. A bírálók a legjobb ízűnek a Tuleu dulce-t, a Stanley-t, a ZDR-t, a Gabi féle kökényt, a Utility-t és a Beregi datolyát találták. Legfinomabb (legvékonyabb) héja a Gabi féle kökénynek, a Tuleu dulce-nak, és az Empress fajtának volt.

A különböző tulajdonságokra adott pontszámokat összesítve a legjobbnak értékelt fajta a Tuleu dulce, a Gömöri nyakas, a Gabi féle kökény, a Stanley és az Empress fajták voltak.

A bírálók érdeklődve és örömmel fogadták a szilva fajtabírálatot, hiszen az aszalt szilvának köztudottan jelentős az egészségre gyakorolt pozitív hatása, érdemes lenne többet fogyasztani a kiváló minőségű hazai gyümölcsökből készült aszalványokból.

Kapcsolódó anyagok:
közlemény letölthető formában
aszalt szilva háttéranyag
előadás



Friss hírek

2024. május 17, péntek

Május 18-tól Bács-Kiskun vármegyében is véget ér a tűzgyújtási tilalom

Az elmúlt 24 órában lehullott csapadéknak és a jelenleg is zajló esőzésnek köszönhetően csökkent a tűzveszély, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal egyetértésben, 2024. május 18-tól visszavonja a tűzgyújtási tilalmat Bács-Kiskun vármegyében. A hatósági döntés eredményeképpen egyetlen vármegyében sem lesz érvényben tűzgyújtási tilalom az országban.

Tovább >

2024. május 16, csütörtök

Új űrlappal válik egyszerűbbé a szőlőiskolai üzemeltetők ügyintézése

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a szőlőiskolát üzemeltetők figyelmét a hivatal honlapján elérhető új nyomtatványra. A Nébih a ‒ többpéldányos, papíralapú űrlap helyett használható ‒ elektronikus nyilvántartási lapot a termelők terheinek csökkentése érdekében hozta létre. A szőlőiskolában felhasznált szaporítóanyagokról szóló nyomtatványt az őstermelők postai úton is, a cégek és az egyéni vállalkozók pedig elektronikusan küldhetik be. A leltár és címkerendelés adatait július 31-ig, a szaporítási jelentés adatait viszont már május 20-ig várja a hivatal.

Tovább >

Átlagos (0 Szavazatok)