EFSA GYAKORNOKI PROGRAM 2024

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) idén is lehetőséget biztosít arra, hogy az érdeklődők gyakornoki program során 12 hónapon keresztül dolgozzanak az EFSA-nál.

A jelentkezési folyamat elősegítése érdekében az EFSA 2024. április 16-án 11:30 és 12:30 között webináriumot szervez mindenki számára, aki többet szeretne megtudni a programról. A webináriumra jelentkezni 2024. április 12-ig lehetett ezen a linken: https://events.efsa.europa.eu/event/ar/657/webinar-on-of-efsas-2024-traineeship-call

A gyakornoki programra 2024. április 29-ig lehet jelentkezni a következő linken: https://careers.efsa.europa.eu/jobs/efsa-traineeships-call-2024-407 

Alacsony az állatokban és élelmiszerekben található állatgyógyászati szermaradványok szintje

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) legutóbbi jelentése szerint az Európai Unióban továbbra is alacsony az állatokban és az állati eredetű élelmiszerekben található állatgyógyászati készítmények és egyéb szermaradványok szintje.

A jelentés számos anyagcsoportot vizsgál, beleértve a hormonokat, antibakteriális szereket, környezeti szennyeződéseket, tiltott anyagokat és egyéb állatgyógyászati készítményeket. Az EFSA 2022-re vonatkozó éves jelentése a tagállamok, valamint Izland és Norvégia által jelentett adatokat tartalmazza. 

2022-ben a nem megfelelő minták aránya 0,18 % volt, ami hasonló az előző 13 évhez, amikor a nem megfelelőség 0,17 % és 0,37 % között mozgott, 2021-ben ez 0,17% volt. A megcélzott minták (azaz az illegális használat felderítésére vagy a megengedett legmagasabb szintek be nem tartásának ellenőrzésére) vett minták általános meg nem felelési szintje 0,27 % volt, ami az előző négy évhez (0,24% -0,35%) hasonló, ám kismértékben magasabb, mint 2021-ben (0,24 %).
Az EFSA interaktív adattáblája segítségével bővebb információ érhető el az eredményekről.

Forrás:
https://www.efsa.europa.eu/hu/news/veterinary-drug-residues-animals-and-foods-remain-low
 

Az emberekben és állatokban előforduló antimikrobiális rezisztencia (AMR) elleni küzdelemhez további erőfeszítésekre van szükség

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) által nemrég kiadott jelentés szerint a szalmonella és a Campylobacter baktériumok, az ellenük általánosan használt antimikrobiális szerekkel szembeni rezisztenciáját továbbra is gyakran figyelik meg emberekben és állatokban.

A humán gyógyászatban a kritikusan fontos antimikrobiális szerekkel szembeni kombinált rezisztencia továbbra is nagyon alacsony, kivéve néhány országban a Salmonella és a Campylobacter coli bizonyos típusait. Ezenkívül nőtt az olyan élelmiszer-termelő állatokból származó Escherichia coli izolátumok aránya, amelyek a kulcsfontosságú antimikrobiális szerekkel szemben „teljes érzékenységet” vagy „nulla rezisztenciát” mutatnak. Ez amellett, hogy csökkent az ESBL-t vagy AmpC-t termelő E. coli izolátumok – amelyek bizonyos antibiotikumokat hatástalanná tehetnek – előfordulási gyakorisága, azt mutatja, hogy több uniós tagállamban előrelépés történt az élelmiszer-termelő állatokból származó E. coli antimikrobiális rezisztencia (AMR) csökkentése terén.

A szalmonella esetében karbapenemekkel szembeni rezisztenciát találtak emberekből származó izolátumokban, de élelmiszertermelő állatokban nem; élelmiszertermelő állatok izolátumaiban az E. coli esetében karbapenem-rezisztenciát mutattak ki. Bár a karbapenem rezisztencia előfordulását jelenleg nagyon alacsony szinten jelentették mind az emberekből, mind az állatokból származó izolátumokban, az elmúlt években több ország számolt be különböző állatfajokban karbapenemáz enzimeket termelő baktériumokról. Ez figyelmet és további vizsgálatot igényel, mivel a karbapenemek az antibiotikumok utolsó csoportja, és az ezekkel szembeni rezisztencia kimutatása aggodalomra ad okot.

2013 és 2022 között a jelentéstevő országok legalább fele a Salmonella Enteritidis és Campylobacter jejuni izolátumok fluorokinolonokkal szembeni rezisztenciájának növekvő tendenciáit figyelte meg, amelyek általában baromfikhoz kapcsolódnak. Ez a megállapítás közegészségügyi aggodalomra ad okot, mivel azokban a ritka esetekben, amikor a Salmonella vagy Campylobacter fertőzések súlyos betegséggé válnak, a fluorokinolonok a kezelésre használt antimikrobiális szerek közé tartoznak.

Az országok egyharmada az emberektől származó Campylobacter izolátumok makrolid-rezisztenciájának csökkenő tendenciáját figyelte meg, különösen a C. coli esetében. Ez figyelemre méltó, mivel a fluorokinolonokkal szembeni fokozott rezisztencia azt jelenti, hogy a makrolidok egyre fontosabbak az emberek súlyos élelmiszer-eredetű fertőzéseinek kezelésében.
A jelentéstevő országok kétharmadában az emberekből származó izolátumok penicillinekkel és tetraciklinekkel szembeni rezisztenciája idővel csökkent a Salmonella Typhimuriumban, amely általában sertésekhez és borjakhoz kapcsolódik. Ezeket az antimikrobiális szereket gyakran használják emberek és állatok bakteriális fertőzéseinek kezelésére.

Az antimikrobiális rezisztencia továbbra is jelentős közegészségügyi probléma, amelyet különböző frontokon és különböző szereplőknek kell kezelniük. Kulcsfontosságú intézkedésekre van szükség az antimikrobiális rezisztens baktériumok megjelenésének és terjedésének csökkentése érdekében. Ezek közé tartozik az antimikrobiális szerek körültekintő használatának előmozdítása; a fertőzésmegelőzési és -szabályozási gyakorlatok javításának támogatása; az új antimikrobiális szerek kifejlesztésére irányuló kutatás és innováció megerősítése; valamint annak biztosítása, hogy a szakpolitikák és eljárások nemzeti szinten rendelkezésre álljanak.
Az EFSA honlapján interaktív eszköz is elérhető a témában! 

Forrás: https://www.efsa.europa.eu/en/news/continued-efforts-needed-fight-antimicrobial-resistance-amr-humans-and-animals 
 

Szervetlen arzén az élelmiszerekben – az egészségügyi aggályok beigazolódtak

Az EFSA szervetlen arzénra vonatkozó legutóbbi kockázatértékelése szerint ezen szennyezőanyag fogyasztói expozíciója egészségügyi aggályokat vet fel. A megállapítás megerősíti az EFSA 2009-ben végzett, az élelmiszerekben előforduló szervetlen arzén kockázatairól szóló korábbi értékelésének eredményét.

Milyen élelmiszerek tartalmaznak szervetlen arzént?
Az arzén egy széles körben előforduló szennyező anyag, amely természetes és emberi tevékenység eredményeként egyaránt jelen van. Az arzén különböző formákban jelenik meg, kémiai szerkezetétől függően, azonban az EFSA jelen értékelése csak a szervetlen arzénra fókuszál. 
Az európai lakosság körében a szervetlen arzénnek való kitettség fő forrása az élelmiszerekben keresendő. Az étrendi expozíció fő tényezői a rizs, a rizsalapú termékek, valamint a gabonafélék és a gabonaalapú termékek. Az ivóvíz is hozzájárul az expozícióhoz, bár Európában általában alacsony a szintje.

Egészségügyi kockázatok
A szervetlen arzén hosszú távú bevitele számos káros hatással jár az emberi egészségre nézve, beleértve a rák bizonyos formáit is. Értékelésénél az EFSA a szervetlen arzénexpozícióval összefüggő bőrrákok megnövekedett előfordulási gyakoriságát tekintette a legfontosabb káros hatásnak. A szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy a bőrrák elleni védelem biztosítása védelmet nyújt más potenciálisan káros hatásokkal szemben is.

Az élelmiszerláncban nem szándékosan jelen lévő genotoxikus és rákkeltő anyagok értékelése során az EFSA kiszámítja az expozíciós tűréshatárt (MOE) a fogyasztók számára. A MOE két tényező aránya: az a dózis, amelynél kis, de mérhető káros hatás figyelhető meg, valamint az anyagnak való expozíció szintje egy adott populációban, az alacsony MOE nagyobb kockázatot jelent, mint a magasabb MOE.

A humán vizsgálatokból származó adatok alapján az 1 vagy annál kisebb MOE megfelelne a szervetlen arzén expozíciós szintjének, amely a bőrrák fokozott kockázatával járhat.
Felnőttek esetében a MOE értékek alacsonyak voltak – az átlagos fogyasztók esetében 2 és 0,4, míg a magas fogyasztók esetében 0,9 és 0,2 között mozognak. A szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy ez egészségügyi aggályokat vet fel.

Következő lépések
Az EFSA az élelmiszerekben előforduló szerves arzén kitettségével kapcsolatos lehetséges kockázatokat is értékeli. A kockázatértékelés elvégzését követően értékelni fogják az élelmiszerekben előforduló szerves és szervetlen arzén együttes expozíciójának lehetséges kockázatait.

Forrás:
https://www.efsa.europa.eu/en/news/inorganic-arsenic-food-health-concerns-confirmed
 

Megjelent a 2022-es évi zoonózis jelentés

2022-ben az EU-ban a kampilobakteriózis (137.107 jelentett esettel) és a szalmonellózis (65.208 jelentett esettel) volt a leggyakrabban jelentett zoonózis-betegség az emberek körében. Az esetek száma azonban még mindig alacsonyabb volt, mint a világjárvány előtti 2018–2019-es években. A nyugat-nílusi láz esetében a fertőzések számának növekedését figyelték meg.

A kampilobakteriózis fertőzés leggyakoribb forrása a csirkehús, szalmonellózis esetében viszont 19 tagállam és az Egyesült Királyság is teljesítette a baromfiban történő szalmonella csökkentésére vonatkozó kitűzött célját. 2018 óta ez a legmagasabb szám, amikor 14 tagállam teljesítette az összes célkitűzést, ami mérföldkő a zoonózis-betegségek elleni küzdelemre és a közegészség védelmére irányuló közös erőfeszítések terén. 2022-ben regisztrálták a valaha feljegyzett 2. legmagasabb számú nyugat-nílusi lázzal kapcsolatos esetet (1333 eset), míg a legmagasabb esetszámot (1612 eset) 2018-ban jegyezték fel. Ezeket a példátlanul magas számokat a szúnyogtevékenységre kedvezőbb éghajlati viszonyok okozhatják. 2022-ben 431 madár és 166 ló esetében regisztráltak nyugat-nílusi vírusfertőzöttséget az EU-ban, ami körülbelül kétszerese az előző évi adatoknak. A vírus kiterjesztette földrajzi területét is, és elérte a korábban érintetlen területeket (délnyugat-Franciaország, Észak-Németország és Dél-Olaszország). 

Az éves zoonózis jelentés nemcsak a szórványosan jelentett betegségeket vizsgálja, hanem az élelmiszer-eredetű járványokat is: olyan eseteket, amikor legalább két személy ugyanazt a betegséget ugyanazon szennyezett élelmiszer fogyasztásával szerzi meg. A bejelentett élelmiszer-eredetű járványok száma az EU-ban 44%-kal nőtt, a 2021. évi 4005-ről 2022-ben 5763 esetre nőtt, ami a világjárvány előtti évekhez hasonló szintet ért el, és az elmúlt évtizedben a járvány okozta halálesetek legnagyobb számát okozta (64). A halálesetek elsősorban a Listeria monocytogenes-nek tulajdoníthatók, és számos élelmiszerhez kapcsolódtak, a hústól és tejtermékektől a halakig és zöldségekig. A teljes genomszekvenálás gyakoribb használata fokozhatja a felügyelet érzékenységét, ezáltal növelve a járványkitörések észlelésének képességét a tagállamokban.

Az EFSA olyan térképeket és adattáblákat is közzétett, amelyek információkat szolgáltatnak a Brucella- ról, a zoonotikus tuberkulózisról és a Shiga toxintermelő E. coli-ról, és lehetővé teszik az adatok keresését is. Minden adattábla elérhető az EFSA honlapján.