Első öko őszi búza fajtabemutató Fertődön

A Nébih 2020-ban indította el a közel 20 ha-os Fertődi Fajtakísérleti Állomás átállítását ökológiai minősítésre. Az első kísérlet a területen a posztregisztrációs őszi búza fajtateszt volt. Az idei kísérlet vetése 2022 őszén már átállt ökológiai minősítésű területen történt. Ennek a munkának egyik fontos mérföldkövét jelenti, hogy június 22-én a Nébih az ÖMKi-vel közösen megrendezte az első öko őszi búza fajtabemutatóját Fertődön.

Az ÖMKi 2020-ban kezdte el az öko kisparcellás búza fajtateszteket. A hálózat egy rendkívüli és sokszereplős együttműködésnek köszönhetően jött létre, melyben a Nébih, a VSZT, vetőmagforgalmazó cégek (Karintia Kft., Lajtamag Kft., RWA Magyarország Kft., Saatbau Linz Hungária Kft., Tradisco Seeds Kft.), valamint a hazai agrárkutatásban élen járó intézmények, így a martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet, a Szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft., a Debreceni Egyetem, a MATE karcagi kutatóintézete, valamint ökogazdálkodók (Csoroszlya Farm és Decsi Árpád) vesznek részt.

A júniusi fajtabemutató a szántóföldön kezdődött, ahol Péntek Ákos, állomásvezető ‒ beszámolva az átállás alatti évek tapasztalatairól ‒ bemutatta az állomást és megosztotta a legfontosabb tudnivalókat az öko őszi búza kísérlet agrotechnikájáról, melynek ‒ az eddigi tapasztalatok alapján ‒ az egyik lényeges eleme az időben elvégzett gyomfésűzés. Beszámolója szerint a kísérletben 19 őszi búzafajta és 5 tönkölybúzafajta, továbbá ősgabona fajták szerepeltek.
A program során a fajtáik bemutatása mellett a fajtatulajdonosok lehetőséget kaptak azon tapasztalataik megosztására is, hogy az ökológiai gazdálkodás során mely meghatározó tulajdonságokat érdemes figyelembe venni a fajtaválasztáskor.
A szántóföldi szemlét követően Várszegi Gábor, a Nébih MGEI igazgatója, miután előadásában ismertette azokat az uniós irányelveket, melyek hatására megfogalmazódott  a törekvés, hogy a Nébih ökológiai körülmények között vizsgálja az ökológiai gazdálkodásra alkalmas fajtákat, tájékoztatta a jelenlévőket az elmúlt 3 év tapasztalatairól és a jövőbeli tervekről is.
Dr. Mikó Péter, a VSZT Ökológiai vetőmag munkacsoportjának elnöke, valamint a martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet Kalászos Gabona Nemesítési Osztályának vezetője bemutatta a fajtateszt hálózatot, valamint az ökológiai nemesítés jelenlegi helyzetét. A beszámolók sorában őt követte az ÖMKi vezető kutatója, Dr. Szira Fruzsina, aki előadást tartott az ÖMKi ősgabona kísérleteinek eredményeiről, kedvező tulajdonságairól.
A tartalmas programot végül Balogh Stefánia, a Nébih MGEI vetőmag-minősítő mérnökének előadása zárta az öko vetőmag-adatbázis bemutatásával, továbbá az öko vetőmag-előállítás aktuális adataival. 
A fajtateszthálózat kialakítása az ökológiai gazdálkodás sikere érdekében történt, azt szorgalmazva, hogy a termelők megfelelő információkhoz jussanak a fajták teljesítőképességéről, ami hasznos információ lehet a térségükben legjobban teljesítő fajták kiválasztásában. Ebben kívánt segítséget nyújtani a szántóföldi bemutató is, mely a tervek szerint a következő évek során hagyománnyá válik majd a Fertődi Fajtakísérleti Állomáson.
A fajtateszt 2021-2022 éves eredményei elérhetőek az ÖMKi honlapján. 
 

Tájékoztató a téli időjárás növénytermesztést érintő hatásairól

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának tájékozatója

A téli kemény fagyok hatásai

2008 decemberének utolsó dekádjában igazi kemény hideg köszöntött be. Az éjszakai hőmérséklet általánosan -10 C^o alá süllyedt, nem egy helyen elérte a -20 C^o-ot is. Hó jelentős mennyiségben sem ezt az időszakot megelőzően, sem közben nem hullott, így vékony hótakaróról csak az ország északi és keleti tájain beszélhetünk, máshol gyakorlatilag hótakaró nem védte az őszi vetéseket. Ez az időjárás uralkodott tartósan, egészen 2009. január 14-ig. Akkor enyhülés következett ónos esővel, ami 2 napra jégpályává változtatta az utakat, de jégréteg vonta be a növényeket is. Ezt követően maradt az enyhe időjárás, éjszakai fagyok nélkül, nappal +5 - +10 C^o-os hőmérsékletekkel.

Először is tisztázni kell, hogy ez nem rendkívüli időjárás. A sokéves megfigyelés szerint a tél leghidegebb időszaka a január első két hete. Ilyenkor nem ritka a -10 C^o alatti hőmérséklet. Ezt támasztja alá az is, hogy az említett időszakban nem dőltek meg hideg rekordok. A tél első szakaszában nem hullott csapadék, vagy csak helyileg és kis mennyiségben. Ennek megfelelően hótakaró csak kevés helyen védte az őszi vetéseket, s ott is csak vékony rétegben.

A vizsgált időszak időjárása nem okozott komoly kárt a telelő növényállományban. Az őszi árpa és őszi búza nemesítés javította a fajták télállóságát, s ezeket vetik a termesztők. Hótakaró nélkül is kibírják a növények a -20 C^o-os hőmérsékletet, a két növényfajt összevetve az őszi árpa kissé kevésbé viseli el a komoly téli fagyokat. Nagyban függ a télállóság a növények fejlettségétől, kondíciójától, a teleléshez optimális állapot elérésétől. Az őszön jó minőségű magágyat készítettek a termelők, s időben vetették el a magvakat. A növények gyorsan keltek, egyenletes állomány alakult ki, s november végére elérték a teleléshez optimális állapotot. Az őszi búza 10 % alatti területi hányadán megkésett a vetés, itt nem fejlődött kellően a növényállomány, bár egészen december közepéig megfelelő időjárás segítette azt. Ezeken a területeken számíthatunk az állomány megritkulására. A jól fejlett állományoknál a hideghatás enyhe tüneteit láthatjuk, a növények levélzete kicsit „összeesett", de ez önmagában még nem okoz terméskiesést. A növényi károsítók jelenleg nem aktívak, kivéve a mezei pocok népességet, amely ilyenkor is károsít. Az őszön megjelentek a helmintospóriumos foltosság és a gabona lisztharmat tünetei a táblákon. E kórokozók telelő képleteit gyérítette a tartós hideg, de ez korántsem oldja meg a tavasz növényvédelmi gondjait. A kártevők közül meg kell említeni a levéltetvek őszi betelepedését a táblákba, s viszonylag tartós károsítását, s az ezzel járó vírusterjesztést. A vírusok tevékenysége, a tartós fagy és némi termesztés technológiai hiba miatt egyre több sárguló őszi árpa táblát lehet látni. A mezei pocok népességét nem csökkentette a száraz hideg, károsításával továbbra is számítani kell.

Az őszi káposztarepce állományok sajnos nem ilyen kiegyenlítettek. Augusztus végén száraz időjárás uralkodott, ezért nem lehetett jó minőségű magágyat készíteni. Aki erőltette a korai vetést, annak lassan kelő egyenetlen állomány lett az eredménye, amely a telelés időszakára - köszönhetően a hosszú ősznek - már túlfejlett. Mások kivártak a vetéssel az őszi csapadékig, ezek az állományok már a vetésnél megkéstek, s ezt az elmaradást a telelésig nem tudták teljesen behozni. Az őszi káposztarepce igényes a teleléshez optimális állapot elérésére, ami 8-11 leveles állapotot jelent. A kevésbé fejlett, vagy nem megfelelő kondícióban levő növényállomány nagyobb mértékű fagykárt szenvedhet, ez a vetésterület 5-7 %-ára érvényes. A másik véglet a túlfejlett állomány, amelynél a hajtáscsúcs is károsodhat, ez a vetésterület 5 %-os hányadán -főleg az alföldi táblákon - lehetséges. Most a táblák többségén a külső borító leveleken lehet a fagykár tüneteit látni, de a hajtáscsúcs nem sérült. Ehhez hozzájárult az is, hogy a termelők, felismerve a túlfejlődés veszélyét, őszi regulátor hatású növényvédő szeres kezelést alkalmaztak.

A repce károsítói közül ősszel tömegesen jelent meg a repcebolha, majd rövid idő elteltével a repcedarázs lárvája. Kártételük a növények kondícióját rontotta, illetve foltos pusztulást okozott, emiatt a termelők védekeztek a kártevők ellen. Az ősz második felében jelent meg a repceperonoszpóra, éppen csak tüneti szinten, és a fómás levélfoltosság és szárrák, ami gyenge kárt okozott. A kórokozók rontották a növényállomány kondícióját, amely negatívan hat a télállóságra, de fellépésük sem területi arányban, sem a fertőzés erősségében nem volt jelentős, így lényegesen nem befolyásolják a növényállomány telelését. Természetesen a kórokozók és az említett kártevők tevékenysége is leállt a fagyos időszakban. A mezei pocok itt is aktív, már foltos kipusztulást okozott és még további, folyamatos kártétele várható. A kártevővel erősebben fertőzött térség az Alföld, de a Dunántúlon is észlelhető a népesség emelkedése.

Az ültetvények mélynyugalmi állapotban vannak, ebben az állapotban elviselik a -20 C^o-os hideget, akár tartósan is. Természetesen ezt befolyásolja az ültetvény kondíciója, a vesszők őszi beérése. Fagykárra csak a leromlott állapotú, illetve a múlt évben túlterhelt ültetvényekben kell számítani, bár a vesszők beérését segítette a hosszan tartó ősz.

A telelő károsítók közül a hidegre érzékenyebb mediterrán-szubtrópusi fajok (tipikusan a gyapottok bagolylepke) nagyobb arányú pusztulása várható, illetve a honos károsítók egyes telelő alakjai is károsodnak. Ennek ellenére a tavaszi várható károsítás jelentős csökkenéséről korai lenne beszélni.

Nagy kérdés volt, hogy a hideg időszak végén jelentkező ónos eső, s a következtében kialakuló jégpáncél mit okoz a növényállományoknál, lesz-e kipállás. Szerencsére az ónos eső csak 2 napig tartott, így miatta károsodás nem alakult ki. A következő napok enyhe időjárása és a több napos eső valamit pótolt a tél addig elmaradt csapadékából.

Megkezdődött az őszi búza betakarítása

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság 2012. június 27-i tájékoztatása szerint – Nógrád megye kivételével – az ország valamennyi megyéjében megkezdődött az őszi árpa aratása. Az első betakarítási eredmények a véglegesen becsült termésátlag körül mozognak.

A 2012. június 27-ei adatok alapján a betakarítható 176 ezer hektár terület mintegy 35%-án fejeződtek be az aratási munkák. Az elért hozam 3.984 kg/ha. A legmagasabb termésátlagokat Somogy, (4.819 kg/ha) Borsod-Abaúj-Zemplén, (4.800 kg/ha) Tolna, (4.702 kg/ha) Baranya, (4.590 kg/ha) Fejér, (4.265 kg/ha) megyéből, míg a legalacsonyabbakat Veszprém (3.168 kg/ha) és Vas (3.119 kg/ha) megyéből jelezték. Az eddig learatott területek termésátlagai még megyén belül is igen nagy szórást mutatnak. Ezt támasztják alá Fejér megye adatai is, ahol a betakarított őszi árpa átlaga 1,5-5,8 t/ha között mozog. A nedvességtartalom a betakarításkor 9-15% között alakul, minőségi problémát ez idáig még nem jeleztek.

Június 26-án Fejér, Somogy, Tolna, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Heves megyében az őszi búza betakarítása is elkezdődött. Amennyiben visszatér a forró, száraz időjárás, akkor Péter-Pálra szinte minden megyében megindulhat az őszi búza folyamatos aratása.

Az őszi búza betakarítható területe 1.081 ezer hektár, amely közel 100 ezer hektárral több az előző évben betakarított területnél. A végleges termésbecslés alapján 3,85 t/ha átlagterméssel számolva mintegy 4-4,2 millió tonna őszi búza kerülhet a magtárakba. A június 26-i állapot alapján 2.650 hektár búzát takarítottak be 2.975 kg/ha hozam mellett, mely még nem tükrözi a ténylegesen becsült adatokat. A legtöbb megyében egyelőre a gyengébb adottságú területeken kezdték meg a munkákat. Tekintettel arra, hogy az aratás a kezdeti fázisában van,, így minőségi mutatók még nem állnak rendelkezésre.

Az őszi árpa és búza mellett egyes gazdaságok szórványosan már a tavaszi árpa, repce, valamint a magborsó aratását is megkezdték.

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
Földművelésügyi Igazgatóság