Zoonózisok és élelmiszerfertőzések az Európai Unióban és hazánkban

A 2011. évről szóló EFSA-ECDC zoonózis jelentésben foglalt eredmények bemutatását, megbeszélését és a hazai helyzet megvitatását tűzte ki célul a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatósága (NÉBIH ÉKI), április 23-án megrendezett szemináriumán.

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) 27 tagállamból kapott információk elemezését végezte el a zoonózisok és az élelmiszer-eredetű megbetegedések előfordulásáról 2011-ben. A leggyakrabban jelentett zoonózis a kampilobakteriózis volt, 220 209 megerősített humán esettel. Az Unióban még mindig magas a Campylobacter jelenléte a brojler húsokban.

A megerősített szalmonellózis esetszám csökkenő tendenciája megmaradt 2011-ben, 95 548 esettel. A legtöbb tagállamban teljesültek a Salmonella előfordulásának csökkentésére irányuló célkitűzések a szárnyas populációkban. Az élelmiszerek vonatkozásában a Salmonellát leggyakrabban húsban és húskészítményekben mutatták ki. A listeriózis esetszám 1 476-ra csökkent, és a Lysteriát csak ritkán mutatták ki határérték feletti mennyiségben fogyasztásra kész élelmiszerekben. Összesen 9 485 megerősített verotoxikus Escherichia coli (VTEC) fertőzést jelentettek. Ez a 2010. évi adatokhoz képest 159,4%-os emelkedést jelent, mely a 2011 nyarán elsősorban Németországot érintő nagy VTEC/STEC járványnak tulajdonítható. A VTEC baktériumot élelmiszerben és állatokban is kimutatták. A humán yersiniózis esetek száma 7 017-re nőtt, a Yersinia enterocoliticát sertésekből és sertés húsokból izolálták. 132 Mycobacterium bovis és 330 brucellózis humán esetet is jelentettek. A tuberkolózis gyakorisága nőtt a szarvasmarha állományokban, a brucellózisé csökkent a szarvasmarha, birka és kecske állományokban. 268 humán trichinellózist, 781 humán echinococcózist jelentettek és a parazitákat elsősorban a vadonélő állatokban mutatták ki. Egy humán veszettség eset fordult elő, az állatok veszettségének esetszáma csökkent.

Összesen 5 648 élelmiszer-eredetű járványt jelentettek, melyek legtöbbjét Salmonella, baktérium toxinok, Campylobacter és vírusok okozták. A megbetegedések fő forrásai a tojás, a kevert élelmiszerek, a hal és a halkészítmények voltak.

Zoonózisok és élelmiszerfertőzések az Európai Unióban és hazánkban

Hagyomány, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által kiadott éves zoonózis jelentést követően, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatósága (ÉKI) szemináriumot rendez, amelyen bemutatásra kerülnek az aktuális évre vonatkozó összesített adatok, és a témában megjelent legfontosabb hírek. Idén sem volt ez másképp, a 2014. április 15-én tartott mikrobiológiai szemináriumon, – amelyet a Tábornok utcai telephely előadótermében tartottak –, a program iránt érdeklődő számos kolléga és szakember jelent meg.

A délelőtti szekció során a hazai helyzetkép és események kerültek felvázolásra. A rendezvény megnyitóját követően, a nyitó előadás keretén belül maga a jelentés került bemutatásra, amely a 2012-es adatokat ismertette és hasonlította össze az előző évek eseményeinek adataival. Kiderült, hogy továbbra is a kampilobakteriózis és szalmonellózis vezeti azt a listát, amely az Európai Unióban, az igazolt humán megbetegedések bejelentési arányát tartalmazza. Az előadást követően a hatósági oldalról ismertették a hazai eredményeket a mikrobiológiai vizsgálatok alapján, valamint az élelmiszer eredetű megbetegedések bejelentésének és kivizsgálásának eredményeit az élelmiszerláncban. A NÉBIH szakmai kollégái mellett az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) munkatársa is megosztotta a tapasztalatokat, aki a 2013. évi, az élelmiszerrel is terjedő, bejelentendő fertőző betegségek járványügyi helyzetét prezentálta. A délelőtt zárásaként az Európai Bizottság élelmiszerbiztonsági események kommunikációja kapcsán összehívott munkacsoporti üléséről adtak beszámolót.

A délutáni szekció az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság tudományos hálózataira fókuszált, kiemelten az EFSA zoonózisokkal foglalkozó hálózatának tevékenységére, valamint az állategészségüggyel kapcsolatos munkájára. További érdekességként a jelenlévők az éves jelentés elkészítésének módjába is bepillantást nyerhettek. A nap második felében összefoglalták a gümőkór járványtani helyzetét Magyarországon, amelyből kiderült: habár akad némi előfordulás, de ez 0,1 százalék alatti, így 2014 januárjától Magyarország hivatalosan is gümőkór-mentes. A rendezvény végén a hallgatóság néhány további érdekességet ismerhetett meg az EFSA mikrobiológiai kockázatbecslési (MRA) és Újonnan felmerülő kockázatok (EREN) hálózatának munkájáról.

A program megtekintése
 

Az előadások megtekintése:
 

• Zoonózisok és élelmiszer eredetű események Európában az EFSA és az ECDC 2012 évi zoonózis jelentése alapján (Szeitzné Szabó Mária, Kerekes Kata)

• Élelmiszer mikrobiológiai monitoring tapasztalatok (Sréterné Lancz Zsuzsa)

• Az élelmiszerrel is terjedő, bejelentendő fertőző betegségek járványügyi helyzete, 2013 (Krisztalovics Katalin)

• Élelmiszer eredetű megbetegedés események bejelentésének, kivizsgálásának tapasztalatai az élelmiszerláncban 2013 (Zoltai Anna, Horváth Éva)

• Beszámoló a Bizottság élelmiszerbiztonsági események kommunikációja kapcsán összehívott munkacsoporti üléséről (Nagy Tünde)

• EFSA hálózatok - A tagállami kapcsolattartás fórumai (Sali Judit)

• Hogy készül a zoonózis jelentés, Tájékoztatás az EFSA zoonózisokkal foglalkozó hálózatának tevékenységéről (Vecsei Luca)

• Az EFSA állategészségüggyel kapcsolatos tevékenysége (Szögyényi Zsuzsa)

• A gümőkór járványtani helyzete Magyarországon (Jánosi Szilárd)

• Tájékoztatás az EFSA MRA és EREN hálózatának tevékenységéről (Szeitzné Szabó Mária, Mészáros László)