Kötelező a porelvezető adapterek (deflektor) alkalmazása a vetés során

Elkezdődtek a földeken a tavaszi munkálatok, így a tavaszi vetések is. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy csávázott vetőmagvak vetése esetén, pneumatikus vetőgépek használatakor a magokról esetlegesen ledörzsölődő port, megfelelő csővezetékkel, a talaj felszínére vagy a barázdába kell levezetni.

A csávázott vetőmagok kezelése és vetése során leporlódó, rovar- vagy gombaölő növényvédő szer tartalmú por kockázatot jelent az ember egészségére és a környezetre. Ilyen kockázat adódhat vetés közben, mikor a rovarölő szer hatású csávázó szer maradvány a környékbeli virágzó növényzetre kerülve a nem cél szervezetekre káros hatással van. Emellett meg kell jegyezni, hogy a gombaölő hatású szerek elsodródása ugyancsak elfogadhatatlan mértékben terheli a nem kezelt területek életközösségeit. A por elsodródásával elsősorban a pneumatikus vetőgépek használata esetén kell számolni. A helyzetet súlyosbítja, ha poros a vetőmag, vagy ha az időjárási körülmények, pl. szeles idő fokozza a por elsodródásának lehetőségét. Kísérleti adatokkal alátámasztott tény, hogy a porelvezető adapter, más néven deflektor alkalmazásával a csávázott vetőmagról esetlegesen leváló por elsodródásának mértéke minimálisra csökkenthető. A deflektor a pneumatikus szemenkénti vetőgépek ventillátorából kilépő elhasznált levegőt egy csővezeték segítségével levezeti a barázdába, meggátolva a környezeti károkozást.

A deflektorok használatának szükségessége elsőként a neonikotinoid típusú hatóanyagokkal kezelt vetőmagok alkalmazása kapcsán merült fel. Az Európai Unió tagállamaiban a deflektor alkalmazása jellemzően kötelező minden olyan esetben, amikor kockázatos növényvédő szerrel csávázott magot vetnek. Magyarországon a rovar- és gombaölő csávázó szerek engedélyokirataiban egyértelműen meghatározzák a kockázatcsökkentő eszköz használatának szükségességét, mindemellett a csávázó üzem által, valamint kiemelten a csávázott vetőmag vetésekor betartandó előírások is feltűntetik .

Mezőgazdasági környezetünk megóvása a fenntartható termelés szempontjából alapvető követelmény, melyet az engedélyező hatóság a földhasználók érdekeinek figyelembevételével kezel. A fogyasztók egészségének védelme, a fajok sokszínűségének fenntartása és a mezőgazdasági termelés biztonsága közös érdekünk.

Parlagfű elleni védekezés kukoricában

A parlagfű a legnagyobb kárt a kapásnövényekben, leginkább a kukoricavetésekben okozza, agresszivitásával elnyomja a kultúrnövényeket, miközben felhasználja a talaj tápanyag- és vízkészletét. A hatékony védekezés módjairól érdemes növényvédelmi szakemberek tanácsát kérni.

A parlagfű magja mélyebb talajrétegekben több évtizedig megőrzi életképességét. A nem bolygatott területeken, ahol zárt növénytakaró alakul ki, a parlagfű nem talál életteret. Később azonban, bolygatás hatására, amikor talajfelszínre kerül, még négy évtized múlva is életképes a parlagfű magja. Ezzel szemben a rendszeresen művelt területeken, ahol évről-évre csírázásra késztetjük és elpusztítjuk a kikelt növényeket, öt év alatt minimálisra csökkenthetjük a parlagfű magkészletet a talajban.

Parlagfűvel erősen fertőzött területeken célszerű olyan kultúrát termeszteni, amely sűrű, jó gyomelnyomó képességű (őszi kalászosok, őszi káposztarepce) vagy amelyben eredményesen tudunk védekezni ellene (kukorica). A parlagfű ellen a kukoricavetésekben agrotechnikai, mechanikai és kémiai gyomszabályozási védekezési módszerek kiegészítő alkalmazásával érhető el a legjobb eredmény. Az agrotechnikai eszközökkel a kultúrnövény jó kondíciója, versenyképessége, gyomelnyomó képessége erősödhet. Fontos a megfelelő fajta választása. Jó minőségű, gyommagoktól mentes, lehetőleg fémzárolt vetőmagot használjunk. Biztosítsuk, hogy optimális legyen a vetésidő, a növénysűrűség, a tápanyag-utánpótlás, hogy a kukorica gyorsan, egyenletesen keljen és fejlődjön. A talajművelő eszközökkel a kukorica igényeinek megfelelő, jó kultúrállapotú talaj hozható létre, emellett a kikelt gyomnövények is elpusztulnak. A parlagfű elleni védelemben fontos, hogy a vetőágy gyommentes legyen, így a kultúrnövény egyenletesen, jól fejlődhet és a gyomnövények egyöntetű kelésével lehetővé válhat a védekezés optimális időzítése.

A parlagfű ellen hatékony védekezési lehetőségek széles választéka áll rendelkezésre vetés után, kelés előtt és kelést követően is. Az utóbbi években kukoricavetésekben a preemergens (vetés után, kelés előtt kijuttatott) növényvédőszeres-technológiák jelentősége csökkent, ez esetben az állománykezelések váltak dominánssá.

A technológia megválasztásához az adott év időjárási viszonyait kell figyelembe venni. A preemergens növényvédő szerek jó hatásához a kijuttatást követő két héten belül legalább 15-20 mm bemosó csapadék szükséges. A preemergens kezelések optimális hatékonyságához rög-, és szármaradvány-mentes, aprómorzsás talajfelszín szükséges. Az alkalmazott dózisokat a talaj kötöttségéhez, szervesanyag-tartalmához kell igazítani.

A kukorica vetése befejeződött az országban. A kukorica fejlettsége a vetés idejétől függően nagyon változó, többnyire 1-7 leveles közötti. Homokterületeken a korábban elvetett kukoricák 7-9 leveles fejlettségűek. A parlagfű fejlettsége nagyon heterogén, a sziklevelestől a 10 levelesig. A legfejlettebb egyedek 15-20 cm-es nagyságúak.

Az állománykezelések elvégzésére még lehetőség van a kukorica 8 leveles fejlettségi állapotáig. A 7-8 leveles fejlettségű kukoricában viszont már többnyire a gyomnövények túlságosan fejlettek, emiatt a gyomirtó szerek gyengébb eredményt adnak. Ennél fejlettebb állományban már csak mechanikai védekezés jöhet szóba. A sorközművelésre sík területen, precíz vetést követően kerülhet sor, mert különben a kukorica is károsodhat. Az állománykezelések a gyomnövények ismeretében célzottan végezhetők. Az állománykezelésre engedélyezett növényvédő szerek széles választéka áll rendelkezésre, magról kelő és évelő egy- és kétszikű gyomnövények ellen is eredményesen lehet védekezni.

A kukorica kelése utáni gyomszabályozás során a szakmai ismeretek különösen fontosak, a gazdálkodóknak célszerű segítséget kérni. A leghatékonyabb és leghatásosabb technológiák kiválasztásában a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara területi szakemberei nyújtanak segítséget.

Vidékfejlesztési Minisztérium