Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer

A  mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (továbbiakban. Mkk. törvény) tükrében a mezőgazdasági káresemény bejelentésével, mezőgazdasági biztosítási szerződések jelentőségével, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásával kapcsolatos legfontosabb információk.

Ki jogosult kárenyhítő juttatásra?

Kárenyhítő juttatásra az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki az Mkk. törvény által létrehozott kockázatközösség tagja és teljesíti a törvény 11. § (1) bekezdése alapján meghatározott feltételeket:

a) a termőföld az egységes kérelem benyújtásakor, a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésekor és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor is a használatában volt,

b) a használatában levő termőföldön bekövetkezett mezőgazdasági káreseményt – az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint – az erre a célra létrehozott elektronikus felületen bejelentette,

c) elemi káreseményt szenvedett el,

d) 30%-ot meghaladó mértékű üzemi szintű hozamérték-csökkenést szenvedett el,

e) az agrárkár-megállapító szerv az elemi káresemény tényét, valamint a d) pontban foglaltakat a 14. § (2) bekezdése szerinti döntéssel igazolta,

f) a kárenyhítő juttatás megállapítása iránti kérelmet tárgyév november 30-áig az erre a célra létrehozott elektronikus felületen benyújtotta,

g) a kárenyhítési hozzájárulást a 10. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak alapján határidőben és maradéktalanul megfizette, és

h) a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor az elemi káreseményen alapuló okon kívüli okból nem minősül nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.

Az agrárkár-enyhítési rendszernek az Mkk. törvény alapján kötelezően tagja azon mezőgazdasági termelő, aki meghatározott nagyságú termőterülettel rendelkezik (szántóföldi növények esetében 10 illetve szántóföldi zöldség növények esetében 5 hektár, szőlő-gyümölcs ültetvénynél 1 hektár). Továbbá önkéntes elhatározása alapján az Mkk törvény szerinti termőterület nagyságot el nem érő területen gazdálkodó mezőgazdasági termelő is. A mezőgazdasági termelő a kockázatközösség tagjává a törvényben meghatározott megművelt területnagyság felett az egységes kérelem benyújtásával, illetve kisebb terület esetén az egységes kérelemben tett nyilatkozatával válhat.

 Kárenyhítő hozzájárulás mértéke és annak megfizetése

A kárenyhítési hozzájárulás mértéke évenként a mezőgazdasági termelő használatában levő, ültetvényművelésre valamint szántóföldi zöldség termesztésére szolgáló termőföld után hektáronként 3000 forint, egyéb szántóföldi kultúrák termesztésére szolgáló termőföld után hektáronként 1000 forint. A 2013. november 1-től tárgyév (2014) október 31-ig terjedő kárenyhítési év vonatkozásában a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettségéről az MVH (2014) július 15-éig értesíti a mezőgazdasági termelőt, aki a hozzájárulást (2014) szeptember 15-ig köteles maradéktalanul megfizetni.

Mezőgazdasági káresemény bejelentése

A kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő számára az első és legfontosabb lépés a mezőgazdasági káresemény határidőben történő bejelentése, amelyet – a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet (továbbiakban: kárenyhítési rendelet) 4. § (1) bekezdése alapján – annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell megtenni. A károsodást kiváltó aszály, belvíz, mezőgazdasági árvíz vagy tavaszi fagy, téli fagy káresemények bekövetkezésének – a bekövetkezés tényleges időpontjától függetlenül – azt az időpontot kell tekinteni, amikor a növénykultúra vonatkozásában a károsodás első alkalommal észlelhetővé válik. A károsodást kiváltó felhőszakadás, jégeső vagy vihar káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor a növénykultúra vonatkozásában a káresemény első alkalommal észlelhető. A kárbejelentést legkésőbb a betakarítás előtt 10 nappal kell megtenni! A kárbejelentést a kárt szenvedett terület szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságához az alábbi linken található elektronikus felületen kell benyújtani:

http://www.mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/mainmenu/ekerelem

Mezőgazdasági biztosítási szerződés jelentősége

A törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az egységes kérelmében, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelmének benyújtása során bejelentett adatok alapján számított üzemi szintű referenciahozam-értékének legalább felére kiterjedően nem köt a mezőgazdasági káresemények közül az adott növényi kultúrára jellemző káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítást. A mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági biztosítás díjához támogatást vehet igénybe, amelynek részletes szabályait a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásról szóló 19/2014. (X.29.) FM rendelet szabályozza.

Kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtása

A kárenyhítő juttatás iránti kérelmet a tárgyév november 30-ig kell benyújtani az erre a célra létrehozott elektronikus felületen.

Fontos!

A kárenyhítési rendelet 4. § (1) bekezdése szerinti elektronikus kárbejelentés nem minősül kárenyhítő juttatás iránti kérelemnek. A kárenyhítő juttatás igényléséhez, minden esetben a kárenyhítési rendelet 9. § (1) bekezdése szerinti kérelem benyújtása szükséges. Az agrárkár-megállapító szerv a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtására vonatkozóan a mezőgazdasági termelő részére külön értesítést, felszólítást nem küld.

Kárenyhítő juttatás kifizetése

A kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelőt az MVH a tárgyévet követő év március 31-éig határozatban értesíti a kárenyhítési igénye kielégítésének mértékéről és teljesíti a kifizetéseket.

Hogyan történik a gázolaj jövedéki adó visszatérítése?

A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítésre jogosult a mezőgazdasági, agrár-, vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény szerint nyilvántartásba vett jogi személyre, jogi személyiség nélküli szervezetre és természetes személy és családi gazdálkodó, akinek használatában (tulajdonosként vagy más jogcímen):

Hogyan történik a gázolaj jövedéki adó visszatérítése?
A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítésre jogosult a mezőgazdasági, agrár-, vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény szerint nyilvántartásba vett jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, természetes személy és családi gazdálkodó, akinek használatában (tulajdonosként vagy más jogcímen):

  a) szántó, kert, gyümölcsös, szőlő és gyep (rét, legelő) művelési ágú földterület van, és ott mezőgazdasági termelőtevékenységet folytat,
  b) erdő művelési ágú földterület van, és ott erdőgazdálkodási tevékenységet folytat,
  c) vízjogi üzemeltetési engedély szerinti halastó van, és halgazdálkodási tevékenységet folytat.

Jövedékiadó-visszatérítés igénybe vehető:
  a) mezőgazdasági termelő a szántó, kert, gyümölcsös, szőlő és gyep (rét, legelő) művelési ágban a mezőgazdasági termelési célú földművelési munkákhoz, valamint a betakarításhoz kapcsolódó közvetlen szállításhoz,
  b) erdő-felújítási  célú munkákhoz,
  c) a tóterület nettó üzemelő vízfelületét figyelembe véve - közvetlenül a halgazdálkodáshoz felhasznált gázolajmennyiség után jogosult, beleértve-amennyiben a mezőgazdasági termelő a földművelési, az erdőfelújítási és halgazdálkodási munkákhoz gépi bérmunka-szolgáltatást vesz igénybe – a gépi bérmunka-szolgáltatás során felhasznált, a gépi bérmunka-szolgáltatást végző által kiállított számlán feltüntetett gázolajmennyiséget is.

Éves szinten hektáronként legfeljebb 97 liter gázolaj jövedéki adójának 82 %-a igényelhető vissza gázolaj vagy bérmunka számla alapján, melyet a a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény szabályoz.

A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés feltételeiről és szabályairól szóló 341/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet alapján szükséges, hogy a mezőgazdasági termelő a gázolaj vásárlásáról vagy a gépi bérmunka-szolgáltatás igénybevételéről saját nevére szóló számlával rendelkezzen.  A gépi bérmunka-szolgáltatás igénybevétele esetén a bérmunkát végző által kibocsátott számlán elkülönítetten kell, hogy szerepeljen a tényleges üzemanyag-felhasználás mennyisége és összege.

A mezőgazdasági termelő a számlán feltüntetett üzemanyag-mennyiségre a számla szerinti teljesítés időpontjában hatályos, legalacsonyabb jövedékiadó-mértékkel számított adót igényelheti vissza.

A 2003. évi CXXVII. törvény (Jöt.) 48/B. § (1) bekezdésének c) pontja alapján az adóbevallási kötelezettségét elektronikus úton a jogszabályban meghatározott módon és technikai feltételekkel teljesíti a vámhatósághoz a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés feltételeiről és szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó mezőgazdasági termelő.

A fenti rendelkezés 2014. január 1-jei hatályba lépésével a mezőgazdasági visszatérítés igénylésére rendszeresített BEV_J04 számú nyomtatvány kizárólag elektronikusan nyújtható be.