A Nemzeti Agrárkár-enyhítési Rendszer 2009. évtől hatályos új feltételrendszer
2009. május 11, hétfő
A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszer fagykár, belvízkár, aszálykár bekövetkezésekor nyújt kárenyhítési juttatást a rendszerhez csatlakozott mezőgazdasági termelők részére.
Az agrárkár-enyhítési rendszer működésének részletes szabályozását a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló 2008. évi CI. törvény (a továbbiakban: új Krt.), továbbá az agrárkár-enyhítési eljárásról szóló 32/2009. (III. 31.) FVM rendelet (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) előírásai határozzák meg.
A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszer a mezőgazdasági termelők befizetéseiből és az állam ezzel legalább azonos összegű költségvetési támogatásából gazdálkodó „biztosítási rendszer”, amely – a jogszabályokban előírt részletes feltételek teljesülése esetén – fagykár, belvízkár, aszálykár bekövetkezésekor nyújt kárenyhítési juttatást a rendszerhez csatlakozott mezőgazdasági termelők részére.
A rendszerhez történő csatlakozás, fizetési kötelezettség teljesítése
Azok a termőföldet használó termelők, akik gazdálkodói szervezeti formában vagy egyéni vállalkozóként működnek, a területalapú támogatásuk igénylésével /azaz az egységes kérelemnek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) megyei kirendeltségéhez történő benyújtásával/ automatikusan tagjaivá válnak a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszernek, és ezáltal a használt földterületük arányában kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezettek.
- az új Krt. alapján nem kell kárenyhítési szerződést kötni, az új Krt. hatálybalépésével a korábban kötött kárenyhítési szerződések megszűnnek;
-a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerben való részvétel a mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek és egyéni vállalkozók számára (kis- és középvállalkozások) a törvény erejénél fogvakötelező;
-az őstermelők szabadon dönthetnek a rendszerhez történő csatlakozásról;
- az őstermelők kárenyhítési rendszerhez történő önkéntes csatlakozása a végrehajtási rendelet 1. számú melléklete szerinti nyilatkozatnak az illetékes megyei MVH kirendeltséghez való megküldésével, határozatlan időre szólóan történik;
-az az őstermelő, aki a korábbi törvény (2006. évi LXXXVIII. törvény) alapján érvényes kárenyhítési szerződéssel rendelkezett, akkor is tagja az átalakított kárenyhítési rendszernek, ha nem nyújtja be a nyilatkozatot. Amennyiben azonban nem kíván a rendszernek tagja lenni, akkor arról legkésőbb az egységes kérelem benyújtására előírt határidőig nyilatkoznia kell (ellenkező esetben az MVH kompenzálja, azaz más támogatásból visszatartja a hozzájárulás összegét). A kilépő-nyilatkozatnak legalább a következő adatokat tartalmaznia kell: név, regisztrációs szám, a kilépési szándék egyértelmű kimondása, eredeti aláírás, dátum, valamint két tanú neve, lakcíme és aláírása;
- a kárenyhítési rendszerbe bevont termőterületek megállapítása az egységes kérelemben feltüntetett jogosult területből történik. Ahogyan eddig, úgy továbbra is a szántó (mint „egyéb termőföldterület”), szőlő- és gyümölcsültetvények tartoznak a kárenyhítési rendszerbe;
- a befizetési kötelezettség összege szőlő és gyümölcs ültetvényterület után évenként és hektáronként 2 000 Ft, egyéb termőföld, azaz szántó után évenként és hektáronként 800 Ft;
- a befizetést június 30-ra történő beérkezéssel, banki átutalással teljesíteni kell. Kizárólag az a befizetés fogadható el, amit – az előírt kötelezettség teljes összegére vonatkozóan – legkésőbb ezen a napon jóváírnak a kárenyhítési lebonyolítási számlán, tehát a tényleges határidő ennél korábbi: az átutalást javasolt legkésőbb június 20-ig elindítani, hogy ez a feltétel biztonsággal teljesüljön!
- a fizetési kötelezettségüket nem teljesítőkkel szemben az MVH a törvény alapján felhatalmazást kapott arra, hogy az egyéb jogcímekkel megegyező módon rendezze a hátralékok beszedését, azaz a kárenyhítési hozzájárulás a fizetendő egyéb támogatásokból kompenzálható, azaz visszatartható.
Figyelem! A kompenzált hozzájárulás határidőn túli befizetésnek minősül, a gazdálkodó a tárgyévben kárenyhítő juttatásra nem lesz jogosult!
- az MVH a fizetési kötelezettségüket részben teljesítőkkel szemben is – az előző ponthoz hasonlóan – érvényesíti kompenzációra vonatkozó jogosítványát. Figyelem! A kompenzált hozzájárulás – még ha csak kis részben is történt – határidőn túli befizetésnek minősül, a gazdálkodó a tárgyévben kárenyhítő juttatásra nem lesz jogosult!
- a kárenyhítési rendszerből való kilépés csak az őstermelők részére engedélyezett, és (hasonlóan az önkéntes csatlakozáshoz) nyilatkozat alapján történik. A kilépő-nyilatkozatnak legalább a következő adatokat tartalmaznia kell: név, regisztrációs szám, a kilépési szándék egyértelmű kimondása, eredeti aláírás, dátum, valamint két tanú neve, lakcíme és aláírása;
- az őstermelők részére az önkéntes csatlakozás, illetve a kilépés minden évben az egységes kérelem benyújtására megszabott határidőig lehetséges.
(Aki a határidőt elmulasztja, az csak a következő évtől kezdődően lesz tagja a rendszernek, illetve aki nem nyilatkozik az egységes kérelem benyújtására előírt határidőig a kilépési szándékáról, az a tárgyévben tag marad és attól nem-fizetés esetén be kell hajtani a kárenyhítési hozzájárulás összegét.)
A káresemények bejelentése
A kárenyhítési törvényben meghatározott elemi károk közül a belvíz- és a fagykárokat - a végrehajtási rendelet 2. számú melléklete szerinti nyomtatványon – a keletkezésüktől számított tíz napon belül be kell jelenteni a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) területi szervéhez (ahhoz a megyei hivatalhoz, amelynél a termelő az egyéb szakigazgatással kapcsolatos ügyeit is intézi). A bejelentést követően a megyei szakigazgatási hivatal helyszíni ellenőrzést követően a káresemény bekövetkezéséről jegyzőkönyvet vesz föl. A belvíz- és fagykárok bejelentésének elmulasztása esetén a termelő nem részesülhet kárenyhítő juttatásban.
Az aszálykárokat nem kell bejelenteni, egyedi aszálykár-bejelentésekkel a megyei hivatalok nem foglalkoznak. Aszálykár után kárenyhítő juttatást a termelő csak az esetben igényelhet, ha az aszályhelyzet fennállásáról (a vízmérleg-, hőmérsékleti-, távérzékelési- és termésbecslési adatok alapján) a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter közleményt ad ki, amely az FVM honlapján és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben kihirdetésre kerül.
A termelőnek a megyei hivatalhoz be kell jelenteni, továbbá még a biztosító intézettel kötött biztosítási szerződéseket is. Ugyanarra az elemi kárra teljes összegű kártérítés és kárenyhítő juttatás nem vehető igénybe, azaz a kárenyhítő juttatásként csak a teljes összegű kárenyhítési juttatás és a biztosító által kifizetett kártérítés különbözete igényelhető.
A kárenyhítési jogosultság megállapítása
Kárenyhítő juttatásra az a károsult termelő jogosult, aki a kárenyhítési hozzájárulását maradéktalanul befizette, az előzőekben ismertetett bejelentési kötelezettségeinek eleget tett és gazdálkodása hozamérték-csökkenésének mértéke az általa használt összes termőfölddel összefüggő gazdálkodása egészére vonatkoztatva 30%-nál nagyobb. A gyep- és legelőterülettel összefüggő gazdálkodás adatait figyelmen kívül kell hagyni. A hozamérték-csökkenés mértékét a tárgyévi hozamérték és három korábbi elemikár-mentes év termésátlagának és a termelt növények (termények) piaci átlagárának szorzataként megállapított úgynevezett referencia-hozamérték hányadosa adja. Kiszámításához a termelő saját, dokumentált termésadatai és az FVM által kihirdetett referenciaárak szolgálnak segítségül.
A termésadatokat dokumentáló bizonylatokat ajánlatos hosszabb távra megőriznie még akkor is, ha az adott években nem szenvedett el semmiféle elemi kárt.
A kárenyhítési igények benyújtása
A kárenyhítési juttatás iránti igénynek tárgyév október 20-ig kell beérkeznie az MgSzH-hoz (a kérelem a végrehajtási rendelet 4., 5. és 6. számú mellékleteinek három eredeti példányából áll). A postai feladásnál különösen ügyelni kell arra, hogy a kérelem a megadott határidőre teljes biztonsággal megérkezzék, mivel a határidőn túl beadott kérelmek vizsgálat nélkül visszautasításra kerülnek.
Az adott év kárenyhítésébe a tárgyévet megelőző október 1-jétől a tárgyév szeptember 30-ig keletkezett elemi károkat lehet bevonni, vagyis a tárgyév október 1. után keletkezett elemi károkat, illetve azok hatását már a következő év hozamérték-csökkenésénél kell figyelembe venni.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelem elbírálása
A megyei hivatal a záradékolt kérelmeket a tárgyév november 10-éig eljuttatja az MVH-hoz.
A kárenyhítő juttatás kifizetése
Az MVH a kárenyhítési igények és a kárenyhítési forrás összehasonlítását követően kifizetési tervet készít, amelyet az FVM jóváhagyás céljából elküld az Európai Unió Bizottságához. A bizottsági jóváhagyást követően pedig megkezdi a kárenyhítő juttatások kifizetését. A kárenyhítési törvény lehetővé teszi azt is, hogy az MVH a kárenyhítő juttatások terhére 90%-os mértékű előleget fizessen ki, amennyiben a károsult termelő a kárenyhítési kérelmében ezt külön jelzi.
Az előleg-kifizetési terv (december elejei) jóváhagyását követően az MVH a tárgyév végéig kifizeti az előlegeket és a maradék 10%-ot a kifizetési terv jóváhagyását követően a tárgyévet követő év első negyedében rendezi a kárenyhítő juttatások kedvezményezettjeivel. Ugyancsak ekkor történik meg az előzőekben már említett, korrekciók miatt ismételt kérelmeket benyújtó termelőkkel való végleges elszámolás is.
Amennyiben egy termelőnek bármilyen okból is több kárenyhítő juttatás került kifizetésre, mint amennyire a végelszámolás során jogosult lett volna, az MVH a többletet határozat kiadásával visszaköveteli, és azt a termelőnek harminc napon belül vissza kell fizetnie. A kárenyhítő juttatással kapcsolatban mind az MVH, mind pedig az MgSzH ellenőrzést kezdeményezhet. A kárenyhítési jogszabályok megsértése esetén az MgSzH területi szerve által kiállított jegyzőkönyv alapján a jogosulatlanul igénybevett támogatás tényét az MVH határozatban állapítja meg, és gondoskodik a jogosulatlanul igénybevett kárenyhítő juttatás behajtásáról.
Figyelem! Jelen összefoglaló kizárólag a kárenyhítési rendszer legfontosabb elemeire hívja fel a figyelmet, a jogokat és a teljes körű kötelezettségeket, illetve a további szükséges információkat a vonatkozó jogszabályok tartalmazzák!
