Lakossági tájékoztatás dioxin-gyanús ír sertéshús és hústermékek ügyében

A Bizottság Élelmiszerlánc és Állategészségügyi állandó bizottsága a tagállamok szakértői és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság tudományos állásfoglalása alapján a tagállamok végrehajtó hatóságai számra ajánlást tett közzé az Írországból származó sertések és azok termékeire vonatkozóan.

A dioxin és dioxin-szerű anyagok, amelyek a fogyasztók egészségére veszélyt jelentő szennyező anyagok, a fogyasztást követően, ahogy az állati testben, az emberi szervezetben is a zsírszövetben halmozódnak fel, a lehetséges káros egészségügyi hatások hosszan tartó bevitel esetén, hosszú távon jelentkeznek. Fentiekre tekintettel, a jogszabályokban a vonatkozó határértékek az adott termék zsírtartalmára vonatkozóan kerültek megállapításra.

Az ír eredetű sertésmájat tartalmazó májas termékek, tekintettel arra, hogy a máj zsírtartalma a többi szövethez képest alacsony, átlagosan 3,5g 100g májban, valószínűsíthetően, szennyezett alapanyagból történő előállítása esetén is, alacsony dioxin szennyezettségűek, ezáltal a rövid távú bevitel esetében a fogyasztással járó egészségügyi kockázat is alacsony. Fentiek alapján a Kaiser Food Kft. által előállított, részben ír eredetű sertésmájat is tartalmazó májas termékek nem jelentenek kiemelt kockázatot. Természetesen az érintett termékekkel kapcsolatban a végső döntés meghozatalához figyelembe kell venni a  laboratóriumi vizsgálatok eredményeit is.

Lakossági tájékoztatás ír eredetű sertéshús és hústermékek ügyében

A lengyel hatóságtól december 9-én érkezett tájékoztatás szerint, ír eredetű sertés hús érkezett Lengyelországon keresztül Magyarországra, egy érdi hűtőházhoz. Az értesítést követően az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság haladéktalanul helyszíni ellenőrzést végzett a megnevezett létesítményben. Az ellenőrzés során megállapításra került, hogy négy szállítmány dioxin szennyezettségre gyanús termék érkezett, összesen 71.342 kg mennyiségben. Az érintett termékek hazai forgalmazásra nem kerültek, a vállalkozás a teljes mennyiséget Romániába szállította. Az üggyel kapcsolatban a magyar főállatorvos értesítette a román főállatorvost.

Ugyancsak hírt kapott a magyar hatóság a bejelentési kötelezettségnek eleget tévő, felelős hazai élelmiszervállalkozótól, a Kaiser Food Kft.-től, hogy ír eredetű sertésmájat vett át a riasztást megelőző időszakban, két tételt, összesen 42.646 kg mennyiségben. Az egyik szállítmányból 14.582 kg-ot – más eredetű alapanyaggal együtt – felhasznált a cég márkaneve alatti és kereskedelemi láncok részére gyártott, saját márkás májas húskészítmények előállításához.
A fennmaradó mennyiséget a hatóság zárolta. Az ír eredetű alapanyagot is tartalmazó késztermékből összesen 77 tonnát gyártott a hazai üzem, amelyből a cég Pest megyei raktárában fellelhető 20 tonna terméket a hatóság zárolta, a kereskedelmi forgalomba került 57 tonna ügyében a Kaiser Food Kft. értesítette kereskedelmi partnereit, melyben megadta az érintett termékek listáját és elrendelte a gyártói felelősség keretében a termékek forgalomból való kivonását. A Kaiser Food Kft. a szennyezettségre gyanús alapanyagból és az azok felhasználásával előállított késztermékekből laboratóriumi vizsgálat céljára mintát vett, azok eredményének ismeretében dönt a termékek további felhasználásáról, forgalmazásáról vagy ártalmatlanításáról.

Dioxinnal szennyezett ír sertéshús

Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint ír sertések húsában az egészségügyi határértéket sokszorosan meghaladó dioxin-szennyezettséget találtak. Magyarországot érintő információkról egyelőre nem érkezett tájékoztatás.

Az Európai Bizottság hivatalos közleménye szerint az eddigi vizsgálatok alapján tizenegy uniós tagállamba (Belgium, Ciprus, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Franciaország, Hollandia, Németország, Lengyelország, Olaszország és Portugália) és további kilenc, unión kívüli országba (Japán, Egyesült Államok, Hong Kong, Kanada, Korea, Kína, Oroszország, Svájc, Szingapúr) exportáltak ír húsüzemek olyan termékeket, amelyek jelentős mennyiségű dioxint tartalmaznak. A jelenlegi információk alapján Magyarország nem érintett az ügyben, azonban nem zárható ki annak a lehetősége, hogy közvetetten a hazai vállalatok is vásároltak a kockázatos termékből. Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság ennek megfelelően fokozott készültség mellett ellenőrzi a potenciálisan érintett élelmiszerek körét.

Mit tegyen az élelmiszervállalkozó?

Az országos főállatorvos - hivatkozva a 2008. évi XLVI. törvényre - arra kéri az élelmiszervállalkozókat, hogy önellenőrzés keretében vizsgálják meg a vállalkozásukban felhasznált alapanyagok és készletek származási helyét és amennyiben közvetlenül vagy közvetetten Írországból származó sertéshúst, vagy abból készült terméket találnak, haladéktalanul jelezzék azt a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területileg illetékes Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságán. Ezeket a termékeket a vállalkozásoknak mintáznia és dioxinra, valamint dioxin szerű anyagokra laboratóriumban vizsgáltatnia kell. Ezeket az árukat a vizsgálatok lezártáig nem szabad forgalomba hozni, az értékesített termékeket pedig lehetőség szerint vissza kell vonni. Fontos hangsúlyozni, hogy a vállalkozó felelőssége, hogy a fogyasztóhoz eljuttatott élelmiszer biztonságos legyen, ennek érdekében nyomonkövetési rendszert kell működtetnie és a hatósággal való együttműködési kötelezettség terheli. Szankcióra számíthat tehát az a vállalkozás, amelynél az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság azt tapasztalja, hogy az önellenőrzés elmaradt.

Mit tegyen a vásárló?

A dioxin a környezetben is előforduló mérgező vegyület, az emberi szervezetbe elsősorban szennyezett levegővel és szennyezett élelmiszerekkel juthat be. Azonnali mérgezéshez ritkán vezet, inkább hosszú távú hatása a jelentős. A szervezetben felhalmozódva ugyanis idegrendszeri problémákhoz, az immunrendszer gyengüléséhez, illetve daganatos megbetegedésekhez vezethet.

Sertéshús, vagy abból készült termék vásárlásánál és az otthon tárolt élelmiszerek esetében a legfontosabb teendő, hogy meg kell vizsgálni a származási helyet. Amennyiben ez Írország, vagy nem dönthető el pontosan, a terméket célszerű elővigyázatosan kezelni. Magyar sertésből előállított élelmiszereket jelenlegi tudomásunk szerint nem érinti a probléma.

Kérdezz-felelek a dioxinok egészségi kockázatáról

A dioxinokat szándékosan sehol sem állítják elő, és nem használják fel, hanem bizonyos kémiai folyamatok melléktermékeként képződnek.

2014-es verzió, a frissítés folyamatban van.....

Milyen vegyületek a dioxinok?

A dioxinok egy közös csoportba tartozó, hasonló szerkezetű, színtelen, szagtalan, zsíroldékony vegyi anyagok, amelyek egy része (az összesen 210 féle vegyületből 17), különböző mértékben egészségre ártalmas. Egészségi ártalmasságukat a legtoxikusabb vegyülethez – a 2,3, 7,8-tetraklór-dibenzo-p-dioxinhoz (2,3,7,8 TCDD) – viszonyítják, és összegezve ún. toxikus egyenértékűségi faktor (TEQ, Toxic Equivalent Concentration) egységben adják meg.

Ha ilyen veszélyes, miért nem tiltják be?

A dioxinokat nem lehet betiltani, mivel szándékosan sehol sem állítják elő, és nem használják fel, hanem bizonyos kémiai folyamatok melléktermékeként képződnek. Képződésük a természetben is előfordul (vulkánok, erdőtüzek), de általában ipari tevékenység, illetve hulladékégetés a környezetszennyezés oka. Háttérszennyezésként az egész Földön előfordulhat, egyes területeken magasabb, máshol alacsonyabb mennyiségben. Európában, és hazánkban a dioxinszint csökkenő tendenciát mutat, melyet a hatóságok folyamatosan mérnek, és figyelemmel kísérnek.

Milyen élelmiszerekben és milyen mennyiségben fordulnak elő dioxinok?

Az élelmiszerekben a környezetből eredő háttérszennyezésként rendkívül kicsi, 1-2 pg/g (pikogramm/gramm) mennyiségben fordulnak elő. Ez a hihetetlenül kis mennyiség úgy érzékeltethető, hogy 1pg/g a szennyezettség, ha 1 gramm dioxin kerül bele 1 000 000 tonna élelmiszerbe. Érthető, ha a dioxinok csak bonyolult, költséges laboratóriumi vizsgálattal mutathatók ki. A környezet szennyeződés az élelmiszerláncba kerül. Az emberi és állati szervezetben a dioxinok felhalmozódnak, és kiürülésük, lebomlásuk rendkívül lassú, évekig, évtizedekig tart. Az emberi dioxin-terhelés 90%-a élelmiszerekkel, ennek zöme (az összes bevitel 80%-a) állati eredetű élelmiszerekkel (hús, tej, tojás, hal) kerül szervezetünkbe. Ebből is kiemelkedő a halak magas dioxintartalma, amely miatt egyes országokban a halfogyasztás korlátozására kellett kérni a lakosságot.

Milyen káros egészségi hatása van a dioxinnak?

Nagy mennyiségű dioxin akut (rövid időn belül jelentkező) mérgezéshez vezethet. Ez élelmiszer fogyasztása útján nem következhet be, ehhez az élelmiszerekben előforduló mennyiségek több ezerszeresét, milliószorosát kellene elfogyasztani. Akut mérgezés szándékosság, vagy baleset, ipari katasztrófa következménye lehet. A dioxinoknak azonban kis mennyiségben, hosszan tartó bevitele is egészségi kockázattal jár. Idegrendszeri, szaporodási, fejlődési zavarhoz vezet, a tanulási képességet is befolyásolja, az immunrendszer károsításával gyengíti a szervezet védekezőképességét, és növeli a későbbi életkorban előforduló daganatos megbetegedések valószínűségét.

Mennyi dioxint lehet károsodás nélkül elviselni?

Az európai tudományos szervezetek az elviselhető bevitelt (PTWI, Provisional Tolerable Weekly Intake) testsúlykilogrammra számítva heti 14 pikogrammban (pg/ ttkg/hét) határozták meg. Ez azt jelenti, hogy egy 60 kgos ember egy hét alatt 840 pg mennyiséget fogyaszthat el károsodás nélkül, mely egy napra arányosítva 120 pg. Gyermekeknél az alacsonyabb testsúly miatt ez arányosan kevesebb. Az elviselhető heti bevitel biztonsági faktor beiktatásával lett kiszámolva, tehát ennek az értéknek kismértékű túllépése még nem jelent egészségi kockázatot.

Van-e szabályozás Európában az élelmiszerek dioxintartalmára?

Európában, így hazánkban is a 1881/2006 EK rendelet (és módosítása: 565/2008/EK rendelet) szabályozza egyes élelmiszerek eltűrhető dioxintartalmát. A rendelet szerint a határérték állati eredetű élelmiszerekre 1-6 pg/g, növényi eredetű termékekre 0,75 pg/g (zsírtartalomra számítva). Az egészségi kockázat megítélésénél figyelembe kell venni, hogy az adott szennyezettségű élelmiszereket milyen mennyiségben és milyen gyakorisággal fogyasztják.

Akármilyen kis mennyiséget fogyasztok, megbetegszem?

A dioxinok egészségkárosító hatása arányos az élet során a szervezetben felhalmozódott dioxinok mennyisé gével. Állatkísérletekkel, és a hatástalannak bizonyuló, illetve minimális hatást kiváltó adagolásból levont következtetésekkel, biztonsági faktor közbeiktatásával állapították meg azt a szintet, amelynek rendszeres fogyasztása esetén sem várható egészségkárosító hatás. Ezt nevezik elviselhető bevitelnek. Ha valaki mégis fogyasztott dioxinnal szennyezett élelmiszert, nem jelenti azt, hogy meg is betegszik. Nagy ipari katasztrófák túlélői közül is csak kevesen betegedtek meg, pedig az élelmiszerekben előforduló mennyiség több ezerszerese, sőt milliószorosa érte szervezetüket. Akut mérgezési tünetekre biztosan nem kell számítani. Mivel azonban a dioxinok rendkívül veszélyes anyagok, melyek a szervezetben felhalmozódnak, és hosszú távú hatásuk más vegyi anyagok, és környezeti szennyezők hatásával összeadódhat, ezért minden elővigyázatossági intézkedés indokolt.