A campylobacter cimkéjű tartalom.

Kérdezz-felelek a Campylobacter okozta megbetegedésekről

Kérdezz-felelek a Campylobacter okozta megbetegedésekről

Az élelmiszer eredetű megbetegedéseket Magyarországon leggyakrabban a Salmonella és Campylobacter baktériumok okozzák. A kampilobakteriózis fertőzésekért többnyire a baromfi húsból készült, nem megfelelően tárolt vagy hőkezelt, illetve a nyers baromfi által szennyezett ételek felelősek. A betegség a higiénés szabályok betartásával és az élelmiszerek megfelelő hűtésével, alapos átsütésével, főzésével megelőzhető.

Mi a kampilobakteriózis, és hogyan történik a fertőzés?

A kampilobakteriózist a Campylobacter baktériumok okozzák. A megbetegedésben a baktériumnak a szájon keresztül a szervezetbe kell jutni. Ez történhet nem megfelelően előkészített, tárolt élelmiszer útján vagy szennyezett kézzel, ivóvízzel, élelmiszerek fogyasztása, fertőzött állatokkal való közvetlen érintkezés útján. A fertőzés forrása a beteg vagy tünetmentes fertőzött házi és vadon élő állat, leggyakrabban a csirke. A fertőzés beteg embertől, vagy házi kedvenctől (kutyától, macskától) is származhat, egyes kutatások szerint rovarok is közvetíthetik.

Hogyan kerül az ételbe a Campylobacter?

A baktérium az élővilágban nagyon gyakori, az egészségesnek látszó élőlények (elsősorban szárnyasok) bélrendszerében is előfordul. A kórokozó a beteg, vagy tünetmentes fertőzött személy vagy állat székletével, ürülékével kerül a külvilágba. A Campylobacter fajok terjesztésében a nyers, vagy nem eléggé átsült baromfi hús, a hőkezelés nélkül fogyasztott tej, elvétve az ivóvíz vagy környezetből eredő szennyeződés játszik szerepet. A szarvasmarha és a sertés húsának fertőzöttsége alacsonynak tekinthető. A tej hőkezelés (forralás, pasztőrözés) nélküli fogyasztása („nyerstej”) azonban komoly fogyasztói kockázatot jelent. A tojás általában nem szennyezett ezzel a baktériummal. Ételeinkre leggyakrabban a nyers baromfi húsról eredő keresztszennyeződésként, kéz, eszköz, edény, munkafelület közvetítésével kerül rá.

Milyen tünetei vannak a betegségnek?

A betegség lappangási ideje 1-10 nap, rendszerint 2-5 nap. A legtöbb fertőzés tünetmentesen zajlik le, de egészen súlyos megbetegedést is gyakran okoz. Tünetei a láz, hasi (görcsös) fájdalom, hasmenés, mely akár véres is lehet. A hányinger gyakori, de a hányás ritka. A hasi fájdalom olyan erős lehet, hogy akár vakbélgyulladás, hashártyagyulladás gyanúját is keltheti. A fertőzés iránt a kisgyermekek a legfogékonyabbak, a legtöbb fertőzés a két év alatt korosztályt érinti. A betegség tíz napig is elhúzódhat, és időnként visszaesések tapasztalhatók, főleg felnőttek között. Súlyos esetekben ízületi vagy idegrendszeri szövődmények is kialakulhatnak.

Hogyan lehet a megbetegedést megelőzni?

A Campylobacter baktériumokat csak az alapos sütés-főzés pusztítja el. Ezért az étel csak akkor fogyasztható biztonsággal, ha az teljes egészében felforrt, vagy ételhőmérővel ellenőrizhetően belsejében is elérte a 75 °C-ot. A nyers tejet mindig forraljuk fel! A megmaradt ételt minél hamarabb le kell hűteni, és hűtőbe kell tenni (legfeljebb 5 °C fok). A Campylobacterek általában nem képesek az élelmiszerben szaporodni, azonban ott életben maradnak. Ezért nagyon lényeges, hogy fogyasztás előtt az ételmaradékot újra át kell forrósítani, nem elég csak megmelegíteni. Nagyon fontos a nyersanyagok (főleg a nyers húsok) és a késztermékek elkülönítése. Legalább ilyen fontos a gyakori kézmosás. Mindig mosson kezet, mielőtt ételkészítésbe kezdene, és amikor befejezte a nyersanyagok (húsok) előkészítését. Állatok gondozása, simogatása után, étkezés előtt is mosson kezet! Ne engedje be a kutyát, macskát a konyhába!

Mi a teendő megbetegedés esetén?

A betegség lefolyása, időtartama, súlyossága változó, azonban a betegek többsége gyógyszeres kezelés nélkül meggyógyul. A megbetegedés a kisgyermekekre, idősekre, legyengült szervezetűekre különösen veszélyes lehet. Ha a fenti tüneteket észleli magán, mindenképpen forduljon orvoshoz! Ha valaki beteg, vagy vele egy háztartásában élő személy megbetegedett, különösen ügyeljen az alapos kézmosásra, kézfertőtlenítésre. Lázas, hasmenéses beteg ételkészítéssel, ételfelszolgálással ne foglalkozzon, nehogy másokat is megfertőzzön!

Kérdezz-felelek a Campylobacter okozta megbetegedésekről


Friss hírek

2024. június 4, kedd

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2024.06.04.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

2024. június 4, kedd

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2024.06.04.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

Átlagos (0 Szavazatok)

Közös EFSA-ECDC jelentés az antimikróbás rezisztenciáról

Közös EFSA-ECDC jelentés az antimikróbás rezisztenciáról

2014. május 28, szerda

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) munkatársai közösen elemezték az antimikróbás rezisztenciát a zoonótikus és indikátor baktériumok között. Az értékeléshez 26 tagállam, 2012-ben szolgáltatott adatait használták fel.

Rezisztencia a zoonótikus baktériumok közül a Salmonella és a Campylobacter emberi, állati és élelmiszer izolátumaiban, az indikátor Escherichia coli és a meticillin – rezisztens Staphylococcus aureus állatokban és élelmiszerekben egyaránt kimutatható. Az emberekből izolált Salmonella magas rezisztencia szinteket mutatott ampicillinnel, szulfonamidokkal és tetraciklinekkel szemben, míg a rezisztencia a harmadik generációs kefalosporinokkal és fluorokinolonokkal szemben alacsony maradt.

Szárnyasokból, sertésből, szarvasmarhából és húsfélékből izolált Salmonella és Escherichia coli mikrobiológiai rezisztenciája ampicillinnel, szulfonamidokkal és tetraciklinekkel szemben általános, míg a mikrobiológiai rezisztencia a harmadik generációs kefalosporinokkal szemben általában alacsony volt. Magas és nagyon magas mikrobiológiai rezisztenciát figyeltek meg (fluoro)kinolonokkal szemben pulykából, szárnyasokból és brojler húsokból izolált Salmonella esetében.

Az emberből izolált Campylobacter ampicillin, ciprofloxacin, nalidixsav és tetraciklin rezisztenciája magas, míg az eritromicin rezisztencia alacsony, illetve mérsékelt volt. A szárnyasokból, brojler húsokból, sertésből, szarvasmarhából izolált Campylobacter mikrobiológiai rezisztenciája ciprofloxacinnal, nalidixsavval és tetraciklinekkel szemben magas, illetve kiugróan magas volt, azonban eritromicin és gentamicin esetében a rezisztencia jóval alacsonyabb értékeket mutatott. Több tagállamban a ciprofloxacin rezisztencia emelkedő trendjét figyelték meg az elemzők az emberből, brojlerből és/vagy sertésből izolált Campylobacter esetében.

Multi-rezisztencia és társrezisztencia (co-resistance) a fontosabb antimikróbás szerekkel szemben mind az emberi, mind az állati izolátumokban jelen volt, és első alkalommal figyeltek meg multi-rezisztencia szerkezetet Salmonella szerotípusoknál. Nagyon kevés állati izolátum mutatott társrezisztenciát (co-resistance) a fontosabb antimikrobás szerekkel szemben. Az állati eredetű Salmonella szerotípusok némelyike (Kentucky és Infantis) magas rezisztenciát mutatott ciprofloxacinnal szemben.

A jelentés megtekinthető az EFSA honlapján:
http://www.efsa.europa.eu/en/press/news/140325.htm


Friss hírek

2024. június 4, kedd

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2024.06.04.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

2024. június 4, kedd

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2024.06.04.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

Átlagos (0 Szavazatok)