null A szennyező anyagok közül a szervetlen arzén és az ólom okozza a legtöbb megbetegedést

A szennyező anyagok közül a szervetlen arzén és az ólom okozza a legtöbb megbetegedést

2026. szeptember 1, kedd

A WHO szerint az élelmiszerek okozta halálesetek 73%-áért a kémiai szennyező anyagok felelősek, melyek 2021-ben 6,26 millió megbetegedést és 1,12 millió halálesetet okoztak.

A Food Safety News számolt be az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Élelmiszer-eredetű Betegségek Terhével Foglalkozó Epidemiológiai Referenciacsoport (FERG) Vegyi Anyagokkal és Toxinokkal Foglalkozó Munkacsoportjának jelentéséről, amelyben 9 veszélyforrás (szervetlen arzén, ólom, aflatoxin B1 és M1, metil-higany, kadmium, dioxinok, mogyoróallergén, maniókacianid) terhét becsülték meg 2000 és 2021 között. Bár ebben az időszakban csökkenés volt tapasztalható, az élelmiszer-eredetű vegyi anyagok továbbra is jelentős mértékben hozzájárultak a szív- és érrendszeri betegségekhez, a rákos megbetegedésekhez és az értelmi fogyatékossághoz. 

A vizsgált anyagok közül a szervetlen arzén és az ólom jártak az élen, nagyrészt azért, mert a hosszan tartó expozíció növeli a szívbetegségek és a rák kockázatát. E két veszélytényezőből eredő szív- és érrendszeri betegségek okozták az élelmiszer-eredetű vegyi anyagokhoz köthető halálesetek 88,9%-át, 1,12 millió halálesetet — írja honlapján az ENSZ. A vegyi szennyezés a Délkelet-Ázsia és a Csendes-óceán nyugati részén élőket sújtotta leginkább. Az 5 év alatti gyermekek körében a metil-higany járult hozzá legnagyobb mértékben az egészségügyi terhekhez, melynek aránya Amerikában volt a legmagasabb.


Friss hírek

2026. September 15, Tuesday

Szinte minden vizsgált tonhalban találtak parazitát egy kutatás során

Egy felmérés szerint a brazíliai tonhalak 96%-a parazitával fertőzött.

Tovább >

2026. September 14, Monday

A korai életszakaszban történő cukorkorlátozás évtizedekkel később is csökkentheti egyes daganatok kockázatát

Egy új kutatás szerint alacsonyabb volt több daganattípus kialakulásának kockázata is azoknál a felnőtteknél, akik életük első 1000 napjában kevesebb cukrot fogyasztottak.

Tovább >