Vissza

Országos parlagfű helyzetkép (2019.05.24.)

Országos parlagfű helyzetkép (2019.05.24.)

Országos parlagfű helyzetkép (2019.05.24.)
2019. május 24.

2019-ben a parlagfű kelése a tavalyi évhez képest egy-két héttel korábban kezdődött.

Az első szikleveles egyedek az ország nagy részén már március végén megjelentek (Veszprém megyében gyorsan felmelegedő homok területeken már március 20-án). A téli időjárás, és március, április hónap is rendkívül csapadékszegény volt. Emiatt a parlagfű első kelési hulláma a szokásosnál gyengébb volt.

A májusi időjárást mindeddig a rengeteg csapadék és hűvös időszakok jellemezték. A csapadékos időjárás hatására a bolygatott, nyílt talajfelszíneken erőteljes parlagfű kelés következett be.

Május harmadik dekádjának elején a parlagfüvek többsége szikleveles és 6 leveles fejlettség közötti, a legfejlettebb egyedek 8-12 levelesek, és már oldalhajtást képeznek. Magasságuk legfeljebb 15-25 cm (Hajdú-Bihar megyében legfeljebb 30-40 cm). A hideg időjárás a parlagfű fejlődését is visszafogta. Az elmúlt napokban lehullott jelentős mennyiségű csapadéknak köszönhetően folyamatos a kelés, és intenzív fejlődés várható.

A parlagfű leginkább táblaszéleken, táblák szegélyében, a kapás növényekkel elvetett, még gyomirtatlan táblákon, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon fordul elő.

Az őszi káposztarepcék virágzás vége fejlettségűek, vagy a becők a termésfejlődés különböző fenológiai stádiumaiban vannak. Az őszi káposztarepce állományok sok területen jól fejlettek, de jelentős az őszi, téli és tavaszi száraz időjárás következtében az átlagosnál gyengébben fejlett repcék aránya is. Erőteljes gyomosodás a tavasz eleji szárazság következtében nem alakult ki. A májusi csapadék hatására a szokásosnál több parlagfű csíranövény figyelhető meg bennük.

Az őszi búza kalászhányás kezdete – virágzás kezdete fenológiai állapotban van. Az őszi búza állományok többsége a májusi csapadék hatására erősen záródott, gyomelnyomó képességük erős, de jelentős a száraz időjárás következtében az átlagosnál fejletlenebb állományok aránya is. A búzák a májusi csapadék hatására kezdtek erőteljesebben fejlődni. Április hónapban a száraz időjárás következtében az őszi kalászosokban az átlagosnál kevesebb parlagfű kelt. A májusi csapadék hatására indult meg helyenként itt is jelentős parlagfű kelés. A búzatáblákban a kultúrnövény gyomelnyomó képessége érvényesül, így általában csak szálanként, ritka foltokban fordul elő parlagfű, amelynek a fejlettsége sziklevelestől a 6-8 leveles fenológiáig terjed. Hajdú-Bihar megyében a búza állományok gyomelnyomó képessége elmarad a várttól, ami miatt a parlagfű is nagyobb arányban található meg, mint a korábbi években. A ritka és alacsony kalászos állományokban a parlagfű szikleveles - 10 leveles állapotú.

A tavaszi gabonák vetését már február végén – március elején elvégezték. A kelésük és kezdeti fejlődésük gyenge, elhúzódó volt. Emiatt a kezdeti gyomelnyomó képességük gyenge volt. A talajmunkát és a téli talajnedvességet kihasználva ebben az időszakban megindult a parlagfű csírázása is ezeken a táblákon. A gyomirtásra kiemelt figyelmet kellett fordítani. A májusi csapadék és a hűvös idő hatására azonban erőteljes növekedés indult meg ezeknél a kultúráknál. Gyomelnyomó képességük javult. A tavaszi árpa jelenleg két nóduszos fenológiai állapotban van.

A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A napraforgó állományok 2-6 leveles fejlettségűek, a hűvös időben lassabban fejlődnek. Kezdetben a száraz talajviszonyok következtében a parlagfű csak kisebb mennyiségben csírázott. Aztán a csapadékos időjárás hatására a parlagfűnél több kelési hullám volt jellemző és így a napraforgó táblákon különböző fejlettségű parlagfüvek találhatóak, ami megnehezíti a gyomirtást. A Dunántúlon a kezdeti alapkezeléseknél még előfordult, hogy nem kapták meg a szükséges mennyiségű bemosó csapadékot a gyomirtó szerek, míg a későbbi alapkezelések már nagy mennyiségű bemosó csapadékot kaptak. Az Alföldön nagyobb arányú volt a sikertelen preemergens kezelés a szárazság miatt, mivel hiányzott a bemosó csapadék a megfelelő hatékonysághoz. Mindezek miatt sok helyen fontosak lesznek a felülkezelések a parlagfűmentesség érdekében. Május hónapban már a sok csapadék és a szeles időjárás okozott problémát a posztemergens kezelések elvégzésében. Az a veszély fenyeget, hogy a gyomnövények kinőnek a herbicidérzékeny fenológiai stádiumból, mielőtt a gyomirtást el lehetne végezni. A parlagfű elsősorban a még posztemergensen nem gyomirtott napraforgó állományokban, valamint táblaszéleken van jelen, fejlettsége jelenleg szik - 8 leveles.

A kukorica 1-6 leveles fejlettségű, ami a hosszan elhúzódó vetésnek a következménye. Azonban találhatóak a még olyan területek is, ahol a napokban történt meg a vetés, vagy a talajok száradását követően fog megtörténni. A kukorica kezdeti fejlődésének nem kedvezett a hideg, napfényszegény időjárás. A kukorica besárgult, növekedése megállt, vagy nagyon lassú volt 2 héten keresztül.

Kezdetben – a száraz talajviszonyok következtében – a parlagfű és más gyomnövények kelése is vontatott volt. Aztán a csapadékos időjárás hatására a parlagfűnél több kelési hullám volt jellemző.

A parlagfű a kukorica állományokban jelenleg szik - 8 leveles állapotú. A heterogén gyomfejlettség megnehezíti az állománykezelések időpontjának meghatározását. A Dunántúlon a korai vetések preemergens kezelésénél még előfordult, hogy nem kapták meg a szükséges mennyiségű bemosó csapadékot a gyomirtó szerek, míg a későbbi alapkezelések már nagy mennyiségű bemosó csapadékot kaptak. Az Alföldön nagyobb arányú volt a sikertelen preemergens kezelés a szárazság miatt, mivel hiányzott a bemosó csapadék a megfelelő hatékonysághoz. Az április végén, május elején lehullott nagy mennyiségű csapadék kedvezően befolyásolta a preemergens gyomirtások hatékonyságát. Sok helyen fontosak lesznek a felülkezelések a parlagfűmentesség érdekében. Május hónapban már a sok csapadék és a szeles időjárás okozott problémát a korai posztemergens és posztemergens kezelések elvégzésében. A poszt gyomirtást sok helyen a stresszes állapotban lévő kukoricán végzik el.

Az állókultúrákban az aszpektusváltásig száraz időjárás uralkodott. A T4-es fajok csírázásának megindulásakor fordult csapadékosra az időjárás. Az ültetvényekben most nagy mennyiségű parlagfű csíranövény található szik – 2 leveles állapotban. A szőlő és gyümölcs ültetvényekben áprilistól zajlanak a glifozátos sorkezelések, valamint a mechanikai sorközművelések, ezzel is mérsékelve az ültetvényekben előforduló parlagfű fertőzöttséget. Azokban a gyümölcsösökben, szőlőkben ahol nem sikerült április végég az első gyomirtó sorkezeléseket elvégezni a májusi gyakori esőzések miatt, hátráltatva zajlanak a növényvédelmi munkák.

A mezőgazdaságilag nem művelt területeken is március végén – április hónapban az átlagosnál gyengébb, vontatott volt a parlagfű kelése. A májusban lehullott csapadék hatására folyamatossá vált a parlagfű kelése, ezzel együtt a fertőzöttség mértéke is jelentősen megnőtt. Ezeken a területeken a sziklevelestől 10 leveles állapotig van jelen a parlagfű, a legfejlettebbek 10-20 cm magasak. Hajdú-Bihar megyében ruderáliákon, utak szélén a legfejlettebb parlagfüvek már intenzív vegetatív növekedésben vannak, 30 cm-es nagyságúak.

Az utak mentén, árokpartokon, szegélyeknél folyamatosan végzik a kaszálást.