Vissza

Országos parlagfű helyzetkép (2018.10.04.)

Országos parlagfű helyzetkép (2018.10.04.)

Országos parlagfű helyzetkép (2018.10.04.)
2018. október 5.

A parlagfű növények többsége elvirágzott az országban.

Lezárult az idei évben a parlagfű növények fő virágzási időszaka, a pollenszórás jelentősen visszaesett. A ruderális és termőterületeken a zavartalanul fejlődő parlagfű állomány virágzása, pollenszórása befejeződött, a termésfejlődés és a termésérés a meghatározó fenológiai állapot. A termőhelytől, kelési időtől függően többnyire a magok 5-60 %-a már érett, kemény héjú, sötét színű. A zöld színűek többségének is kemény a héja. A tavaszi kelési időszakban kelt növényeknél jelentős mértékű a lomblevelek leszáradása és a növényelhalás is (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, szántón a parlagfüvek 50-60 %-án már a teljes növény lebarnult, leszáradt). Erőteljesebb pollenszórás már csak a nyár végén kelt növényeknél tapasztalható. A parlagfüvek nagysága országosan nagyon heterogén, az élőhelytől és a kelési időtől függően 15-220 cm-es magasságú, a legtöbb parlagfű 70-210 cm-es nagyság közötti, számos oldalelágazással, oldalhajtással. Az átlagosnál több a későn kelt, neoténiás növény. A növény csírázása minimálisra csökkent, tarlón és repcében figyelhetőek meg kisebb mennyiségben szik-4 leveles állapotú egyedek.

A nyári betakarítású növények tarlóin az erős gyomnyomás miatt az átlagosnál erősebb volt a parlagfű fertőzés. A területek többségén a tarlóhántás mellett tarlóápolást is kellett végezni. A tarlók elmunkálását a legtöbb helyen elvégezték. Jelenleg a tarlók döntő többségén nem okoz gondot a parlagfű, mivel vagy vegyszeresen, vagy mechanikai úton mentesítették a gazdálkodók a területeket a parlagfűtől.

Az őszi káposztarepce vetése befejeződött. A száraz talajviszonyok miatt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében csak kevés repcét tudtak vetni, a vetésekkel pedig megkéstek. A repce állományok jelenleg általában 2-6 levelesek. Az időben vetett fajták többségénél már elvégezték az őszi posztemergens gyomirtásokat is, parlagfű csak elvétve fordul elő.

Az őszi kalászosok talajelőkészítése nagy erőkkel zajlik. Megkezdődött az őszi gabonák vetése. A magágy-előkészítő munkálatokkal jelentős területméretek lettek mentesítve a parlagfűtől. Az ország nyugati részén a talaj nedvességtartalma megfelelő, jó minőségű talajmunkát lehet végezni.

A napraforgó betakarítása az ország nagy részén befejeződött. Sok helyen a gazdálkodók a talajmunkát is elvégezték utána, az őszi gabonák vetéséhez. Így ebben a kultúrában már nem jellemző a parlagfű-fertőzöttség.

A kukorica gyomirtások többnyire jól sikerültek, a területek többségén a parlagfű jelentéktelen, vagy kis mennyiségben található, viszont több területen, ahol még áll a kukorica, a táblaszélek, táblaszegélyek erősen fertőzöttek. A silókukorica betakarítása szinte teljes egészében befejeződött. A szemes kukorica betakarítása is folyik nagy erőkkel, a száraz időjárás segíti a munkát, a kukorica termőterület jelentős része már betakarításra került.

A szója állományok változatos képet mutattak. A többségüknél jó volt a gyomirtás, a többszöri gyomirtó szeres kezelésnek köszönhetően. A vetésterület kisebb részén (pl. bemosó csapadék hiánya, túlfejlett parlagfű permetezéskor) viszont nagyobb mennyiségű parlagfű van jelen a területen. Ahol nem sikerült a gyomirtás kellő hatékonysággal, és áll még a szója, ott a parlagfű túlnövi a kultúrnövényt. A szója területek legnagyobb része betakarításra került.

Nagy problémát jelentenek az ökológiai másodvetések (zöldítések), ahol a parlagfű sok területen 10-50 %-os borítottsággal van jelen. Ezeket a területeket viszont nem lehet gyomirtani és kaszálni, ezért a gazdák tehetetlenek.

Az ültetvényekben (szőlő, gyümölcsös) az átlagosnál erősebb a parlagfű fertőzöttség. A szőlőkben országszerte szüretelnek, az almaszedés is folyamatos. A gazdák továbbra is folyamatosan végzik a mechanikai gyomirtásokat, ezzel is mérsékelve az ültetvényekben előforduló parlagfű fertőzöttséget.

A parlagfű nagyobb mennyiségben leginkább a még talpon lévő kapás növényekkel elvetett táblák szegélyében, táblaszéleken, sikertelenül gyomirtott, vagy gyomirtási hibával érintett táblákon, táblarészeken, még műveletlen gabonatarlókon, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, bolygatott ruderális területeken, útszéleken, árokpartokon, dűlő utakon, erdészeti telepítésekben, városkörnyéki elhanyagolt területeken, elhanyagolt zártkertekben, belterületi, elhanyagolt kertekben fordul elő.

Ruderáliákon, parlagterületeken, továbbá extenzív, kisparcellás szántókon az átlagos évjárathoz képest erősebb a parlagfű fertőzés. A ruderáliákon, árokpartokon, útszéleken többnyire folyamatosan kaszálnak. Ezeknek a területeknek a nagy részén megtörtént a parlagfű-mentesítés.