null Magyarország talajtípusai

Magyarország talajtípusai

Magyarország talajtípusai

Általában a talajt azzal a barna színű réteggel azonosítjuk, amelyen járunk, gazdálkodunk. Azonban talajaink nagyon változatosak, sokszínűek. Hazánkban három leggyakrabban előforduló típusuk a csernozjom, a barna erdőtalajok, az öntés- és lejtőhordalék talajok.

Csernozjom (mezőségi) talaj

A csernozjom, vagy más néven mezőségi talajok Magyarország termőterületének 22%-át teszik ki. Jellemző erre a típusra, hogy felső termőrétege („A” szint) humuszban gazdag, jó termőképességű, sötét színű, laza, morzsás szerkezetű. Ha mélyebbre ásunk (30-60 cm), a kissé világosabb színű, kevesebb humuszt tartalmazó altalajhoz („B” szint) érünk. A „B” szint alatt pedig a humuszt már nem tartalmazó talajképző kőzetre („C” szint) bukkanunk. Ezek a talajok a beszédes, mezőségi elnevezésükből is adódóan füves növénytakaró alatt alakulnak ki.

A növénytermesztés sikeressége sok, talajjal kapcsolatos tényezőtől függ: humusztartalom, termőréteg mélysége, kémhatás (pH), víz-, levegő- és hőgazdálkodás, tápanyag-szolgáltató képesség. A csernozjom talajok esetében magas humusztartalomról, semleges vagy gyengén lúgos pH-ról (mérhető mésztartalommal), kiváló vízgazdálkodásról, jó tápanyag-szolgáltató képességről és viszonylag könnyű művelhetőségről beszélhetünk. Magyarországon a csernozjom az „ideális” talaj, amelyen a legigényesebb, nagy odafigyelést igénylő, „kényes” növények is nagy biztonsággal és magas terméshozammal termeszthetők. Szántóföldi növények közül pl. őszi búza, kukorica, napraforgó, szója, a zöldségek közül gyökérzöldségek, hagymafélék is kedvelik és számos gyümölcsfaj szép termést hoz rajtuk.  

 

Barna erdőtalajok

A barna erdőtalajok Magyarország mezőgazdasági területének mintegy 34%-át alkotják. E talajtípus is beszédes nevet kapott, hiszen erdők, fás területek, facsoportok, ligetek alatt alakul ki. Az erdőkben található speciális mikroklíma, a lehullott levelekből, ágakból származó nagy mennyiségű szerves anyag és egyéb folyamatok által jön létre. Bár az erdőtalaj erdők alatt alakul ki, sok esetben az erdő kivágása után, a területet művelésbe vonják, de a talaj főbb szerkezeti elemei nem változnak. Az erdőtalaj legfelső szintjén avart, bomló leveleket, ágakat találunk („A0” szint), mely alatt a barna színű humuszos „A” szint található. Ezt követi egy világosabb „E”, majd egy ismét sötétebb „B”, és végül a talajképző kőzet „C” szint.

A barna erdőtalajoknak több típusa létezik, azonban közös jellemzőjük a gazdag, humuszos feltalaj, a savanyú pH, amely miatt a tápanyag-szolgáltató képesség bizonyos típusoknál csökkenhet, illetve a savanyúságra érzékeny növényeknek sem ajánlott. Általában jó vízgazdálkodásúak és könnyen művelhetőek, azonban helytelen agrotechnika hatására a felső réteg porosodhat, amely rontja a talaj vízgazdálkodási jellemzőit, művelhetőségét is.

A barna erdőtalajok természetes növényzete igen változatos: tölgy, bükk, nyír, csarabosok. A barna erdőtalajok egyes típusai jellemzően jó tápanyag-szolgáltató képességgel rendelkeznek, ezért ezek szántóföldi művelésre is alkalmasak. A szántóföldi művelésbe volt területeken a csernozjom talajokon termeszthető növények jelentős része is megél, vagyis viszonylag magas termésbiztonsággal termeszthetők az igényesebb szántóföldi növények, mint például őszi búza, kukorica, napraforgó, szója vagy zab.

 

Öntés- és lejtőhordalék talajok

Az öntés- és lejtőhordalék talajok kialakulásában a víz nagy szerepet játszik.

Az öntéstalajok folyóvizek elöntése során képződnek, így elsősorban ártereken találhatók. Az erdőtalajokhoz és csernozjom talajokhoz képest jelentős különbség, hogy a talajképződés, „A-B-C” szintekre tagozódás nincs bennük. Amíg az előbb említett talajok esetében a szintekre tagozódás egy hosszú folyamat (talajképződési folyamat) eredménye, addig az öntéstalajoknál a rendszeres újabb és újabb elöntés és az ezekből visszamaradt, egymásra rakódott üledékek adják a talaj rétegzettségét. A talajképződés csak akkor indulhat meg, ha a talaj „nyugalomban” van, azonban ezt a nyugalmi állapotot a rendszeres elöntések gátolják.

A lejtőhordalék talajok esetében sem a talajképződési folyamatok hatására alakultak ki az egyes rétegek, hanem azokat a víz által szállított és egymásra rakott, különböző anyagok adják. Tehát rétegzettségük és tulajdonságuk attól függ, hogy a víz honnan szállította az anyagokat jelenlegi helyükre.

Az öntés- és lejtőhordalék talajok területi kiterjedése Magyarországon kb. 11%. Humusztartalmuk igen csekély, vízgazdálkodásuk általában jó, tápanyag-szolgáltató képességük a hordaléktól és az öntés jellegétől függ, de általában közepesnek mondható. Árterületeken elöntéskor jellemző a túlzott vízhatás, így őszi vetésű növényeknek nem ajánlott. Ezeket a területeket elsősorban állattartáshoz szorosan kapcsolódó legelőnek hasznosíthatják, de a mandula, dió, szilva, alma, körte, szamóca, cseresznye is szépen megélhet rajta.


Friss hírek

Egy újabb „aranyhasú” hazajutásában segített az ÁHSZ
2020. augusztus 7, péntek

Egy újabb „aranyhasú” hazajutásában segített az ÁHSZ

Ismét eredményes akción van túl a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ). A halászati őrök a júniusban felderített ügyben az eljárást és bírságolást követően sikeresen visszaszállítottak az eredeti élőhelyére egy újabb jogszerűtlenül kifogott és áttelepített tőpontyot. A méretes, 27 kg-os, 92 cm testhosszúságú hal 17 km megtétele után került vissza a Vasmegyei megtalálási helyéről az eredeti „otthonába”.

Tovább >

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben
2020. július 31, péntek

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben

Az elmúlt napok átlagosnál melegebb időjárása miatt az alföldi térség erdőterületein található avar, gyep és tűlevél réteg kiszáradása miatt fokozott tűzveszély alakult ki. 2020. augusztus 1-től három megyében életbe lépett a tűzgyújtási tilalom. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, Magyarországon ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.

Tovább >

Átlagos (0 Szavazatok)