Vissza

Bizonytalan mennyiségű kálium-kloridot tartalmazó konyhasó – élelmiszerbiztonsági vonatkozások

Bizonytalan mennyiségű kálium-kloridot tartalmazó konyhasó – élelmiszerbiztonsági vonatkozások

Bizonytalan mennyiségű kálium-kloridot tartalmazó konyhasó – élelmiszerbiztonsági vonatkozások
2014. szeptember 18.

Közérdekű bejelentés alapján indított vizsgálatok derítették fel, hogy csökkentett nátrium-klorid tartalmú só élelmiszer gyártásához állati takarmányozásra szánt kálium-kloridot használtak fel. A csökkentett nátrium tartalmú sóknál a nátrium-klorid egy részét (általában 30%-át) kálium-kloriddal helyettesítik a túlzott sófogyasztás – és annak káros hatásai – csökkentése érdekében. Jelen esetben a kálium-klorid összetevő nem emberi fogyasztásra készült, ami – mivel az állati takarmányozásra szánt alapanyagok specifikációja (szennyezőanyag tartalma stb.) nem egyenértékű az emberi fogyasztásra szánt termékekkel – kockázatot jelenthet. Az ország több pontjáról mintázott termékek laboratóriumi vizsgálatai során az is kiderült, hogy a forgalomba hozott csökkentett Na tartalmú sónak a nátrium és kálium tartalma változó, a gyártmánylap szerinti 70% nátrium-klorid és 30% kálium-klorid arány helyett előfordult 100%-os kálium-klorid, de 90%-os nátrium-klorid tartalom is.

Mi a kálium szerepe, és hogyan kerül szervezetünkbe?

A kálium a szervezet számára nélkülözhetetlen tápanyag, részt vesz az ingerületi folyamatokban, így az ideg-, és izomműködésben, a sav-bázis egyensúly és az ozmotikus nyomás fenntartásában. A szokásos étrenddel naponta az európai felnőttek átlagosan 3-4 g káliumot visznek be a szervezetükbe, és a nagy mennyiségű élelmiszert fogyasztók bevitele sem haladja meg a napi 5-6 g-t1. Hazai táplálkozási felmérés eredményei szerint a felnőttek átlagos kálium bevitele 2,8 g/nap (férfiak esetén 3,1 g/nap, nőknél 2,6 g/nap)2.

Az összes étrendi kálium bevitel több forrásból származhat. A kálium élelmiszerekben természetes tartalomként jelen van. Elsősorban gyümölcsökkel, zöldségfélékkel, magvakkal kerül szervezetünkbe. Bizonyos vegyületei élelmiszerekhez szándékosan is hozzáadhatók, és élelmiszer adalékanyagként is engedélyezettek. Egyes étrend-kiegészítőkben szintén megtalálható a kálium. Ezen kívül kálium juthat az emberi szervezetbe bizonyos gyógyszerekkel is.


Mi történik, ha a szokásosnál több káliumot fogyasztunk?

Mivel a stabil káliumszint fontos az élettani folyamatokhoz, szervezetünk a kálium egyensúly fenntartására törekszik, és egy bizonyos határig ki tudja védeni a szükségesnél nagyobb káliumbevitelt; a felesleget elsősorban a vesén keresztül, a vizelettel választja ki. Extrém nagy  mennyiségű kálium bevitel a vese kiválasztó képességét meghaladhatja, és emelkedett vér-káliumszintet eredményezhet, melyet hiperkalémiának neveznek. Az emelkedett szérum kálium szint a szív működését megzavarhatja. Csökkent, károsodott vesefunkcióval rendelkező egyéneknél a kockázat fokozott.


Milyen mértékű kálium bevitel esetén kell kockázattól tartani?

Az, hogy mennyi kálium bevitel okoz a vér káliumszintjében számottevő növekedést, egyénileg nagyon eltérő lehet. Az EFSA értékelése1 szerint a vizsgálatok azt mutatják, hogy egészséges felnőttek számára napi 3 g kálium (ami 5,7 g kálium-kloridnak felel meg) hosszú távú kiegészítő szedése esetén a normál étrend mellett nem tapasztaltak káros hatást. Néhány esetleírás azonban arra utalt, hogy napi 5-7 g káliumpótlás (ami 9,5-13,3 g kálium-kloridnak felel meg) egészségesnek tűnő felnőttek esetén is megemelkedett plazma káliumszintet, a szívműködés zavarát és perifériás idegi tüneteket okozott.


Kinek a számára jelenthet kockázatot a túlzott káliumbevitel?

Az idős emberek érzékenyebben reagálhatnak a kálium káros hatásaira csökkent veseműködés vagy a kálium egyensúlyra ható gyógyszerek miatt. Más csoportok is érzékenyek lehetnek a megnövekedett kálium bevitelre. Ilyenek pl. a megerőltető fizikai aktivitást végző emberek a bekövetkező dehidratáltság miatt, vagy akiknek csökkent a veseműködésük, akik bizonyos gyógyszereket szednek, vagy más kálium háztartást befolyásoló anyagcserezavaruk van.


Mennyi kálium kerülhet szervezetünkbe a csökkentett nátrium tartalmú sóval?

Hazai lakossági táplálkozási felmérés adatai szerint az átlagos napi sóbevitel férfiaknál 17,5 g, míg nőknél 12,1 g3. Amennyiben 100% kálium-klorid tartalmú só kerülne fogyasztásra, és ebből ugyanannyit fogyasztanának, mint nátrium-kloridból, a fenti átlagos sóbevitelt figyelembe véve ezzel férfiaknál 9,2 g, nőknél 6,3 g kálium kerülne a szervezetbe. A 30% kálium-klorid tartalmú só fogyasztása esetén ez férfiaknál 2,8 g, nőknél 1,9 g kálium bevitelt jelent. Tekintettel arra, hogy a konyhasó-fogyasztás több különböző forrásból adódik össze (kenyér, felvágottak, egyéb élelmiszeripari termékek), a csökkentett nátrium tartalmú sóval történő tényleges kálium bevitel ennél jóval kisebb. Itt kell megjegyezni, hogy a tiszta kálium-klorid íze keserű, a sóval (azaz a nátrium-kloriddal) nem összetéveszthető!


Kockázatértékelés:

Összegezve elmondhatjuk, hogy egészséges embereknél a kálium-klorid rövidtávú, konyhasó (nátrium-klorid) helyett történő fogyasztásának kockázata elhanyagolható, a lakosság kis részénél azonban (pl. akiknél a vesefunkció károsodott, éretlen vagy olyan gyógyszert szednek, amely a kálium szervezetbeni visszatartását okozza és bizonyos anyagcserezavaroknál) a kálium-klorid konyhasó helyett való használata kockázattal járhat.


_____________

Tolerable upper intake levels for vitamins and minerals. Scientific Committee for Food, Scientific Panel of Dietetic Products, Nutrition and Allergies. European Food Safety Authority (EFSA), Brussels 2006.

2 L. Biró , M. Szeitz-Szabó, Gy. Biró2, J. Sali: Dietary survey in Hungary, 2009. Part II: Vitamins, macro- and microelements, food supplements and food allergy, Acta Alimentaria, Vol. 40 (2), pp. 301–312 (2011)

3 Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet: Az étkezési sóról.
http://www.oeti.hu/?m1id=10m2id=228



Friss hírek

Második fordulójához érkezett az EFSA új kampánya
2019. május 6, hétfő

Második fordulójához érkezett az EFSA új kampánya

Bemutatkozik az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság
2019. április 30, kedd

Bemutatkozik az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság

Tavaszi különlegesség a kucsmagomba
2019. április 18, csütörtök

Tavaszi különlegesség a kucsmagomba

Nem állami laboratórium engedélyezése vagy nyilvántartásba vétele
2019. március 12, kedd

Nem állami laboratórium engedélyezése vagy nyilvántartásba vétele

A jód élettani jelentősége és túladagolásának kockázatai
2018. szeptember 11, kedd

A jód élettani jelentősége és túladagolásának kockázatai

Tropán alkaloidok
2018. március 22, csütörtök

Tropán alkaloidok

Az amigdalin
2018. március 20, kedd

Az amigdalin

Magyarországra is érkezett fipronillal szennyezett tojás és tojástermék
2017. augusztus 15, kedd

Magyarországra is érkezett fipronillal szennyezett tojás és tojástermék

Kérdezz-felelek a fipronilról és a holland tojásszennyezési esetről
2017. augusztus 10, csütörtök

Kérdezz-felelek a fipronilról és a holland tojásszennyezési esetről

Élelmiszer-biztonsági fogalommeghatározások
2017. január 24, kedd

Élelmiszer-biztonsági fogalommeghatározások

Az érzékszervi vizsgálatok szerepe és jelentősége
2016. november 15, kedd

Az érzékszervi vizsgálatok szerepe és jelentősége

Az e-kereskedelem előnyei és kockázatai
2016. szeptember 28, szerda

Az e-kereskedelem előnyei és kockázatai

Burgonyatermesztésünk védelme érdekében 100 tonna fertőzött lengyel burgonyát semmisített meg a NÉBIH
2016. május 2, hétfő

Burgonyatermesztésünk védelme érdekében 100 tonna fertőzött lengyel burgonyát semmisített meg a NÉBIH

Nem jelölt tejtartalom egy belga csokoládéban
2016. április 28, csütörtök

Nem jelölt tejtartalom egy belga csokoládéban

Fémdarabot találtak croissantban
2016. április 22, péntek

Fémdarabot találtak croissantban

Nem engedélyezett új élelmiszer összetevő (creatin származék) étrendkiegészítőben az USA-ból
2016. április 22, péntek

Nem engedélyezett új élelmiszer összetevő (creatin származék) étrendkiegészítőben az USA-ból