null 2019 tavaszán ismét vakcinázzák veszettség ellen a rókákat

2019 tavaszán ismét vakcinázzák veszettség ellen a rókákat

2019. március 22, péntek

2019. március 29. és április 14. között zajlik Magyarországon a rókák tavaszi veszettség elleni vakcinázása. Az érintett térségekben a vakcinázás kezdetétől számított 21 napig ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el az illetékes járási főállatorvos. A csalétekszórás a lakott, beépített területeket nem érinti.

2019 tavaszán hazánk 41.970 négyzetkilométernyi területén végzi a rókák veszettség elleni vakcinázását az állategészségügyi hatóság. Az immunizációs program költségeihez az Európai Unió 75%-os társfinanszírozást biztosít Magyarország részére.

A vakcina tartalmú csalétkeket kisrepülőgépekről juttatják ki a kezelendő területre, de lakott, sűrűn beépített területeken nem szórnak ki csalit. Immunizálásra kijelölt területek találhatók Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megyékben.

A csalétek az ember számára kellemetlen szagú, belsejében alumínium-műanyag fóliában található a vakcina. Annak érdekében, hogy a rókák minél nagyobb arányban egyék meg a csalétekbe rejtett oltóanyagot, az érintett térségekben a vakcinázás kezdetétől számított 21 napos időtartamra az illetékes járási főállatorvos ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el.

A térképen az ország kezelt területe látható.

A térképen az ország kezelt területe látható.

A vakcinázással érintett települések listáját – megyei bontásban – a lentiekben letölthető táblázat tartalmazza. Felhívjuk a figyelmet, hogy a lista tájékoztató jellegű, az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendelésének tényéről, valamint annak időtartamáról az illetékes járási állategészségügyi hivatal, illetve a települési önkormányzatok tudnak tájékoztatást adni.

A veszettség vírusára a vadon élő és házi emlősállatok egyaránt fogékonyak, de vakcinázással a betegség megelőzhető. A kutyák védőoltása kötelező, illetve ajánlott a szabadba kijáró macskák veszettség elleni oltása is. Vadállatokban a fertőzés fő fenntartói a vörös rókák, melyek magyarországi állománya mintegy 75.000 egyedre becsülhető. Az immunizálási program hatékonyságát kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a Nébih. Az eredmények azt mutatják, hogy a vakcinázott területeken a rókák mintegy háromnegyede veszi fel a vakcina tartalmú csalétket.

Hazánkban a veszettség a vakcinázási programnak köszönhetően mára ritkán fordul elő. Emberi megbetegedésre 1994 óta nem került sor. Állatok esetében legutóbb 2017 márciusában mutatták ki a vírust Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, egy rókában és két kecskében. 2018-ban és 2019-ben mindezidáig nem találtak Magyarországon veszett állatot. Az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) vonatkozó szabályai alapján a betegség utolsó előfordulásától számított két év után tekinthető veszettségtől mentesnek egy ország, ha ezt a vizsgálati adatok is alátámasztják. A betegség esetleges megjelenése, illetve az ország mentességének igazolása szempontjából egyaránt fontos, hogy a lakosság jelentse az állategészségügyi hatóságnak, ha veszettség gyanúja merül fel akár házi- akár vadállatokban. Bár gyakran érkezik bejelentés lakott területen látott rókákról, ezek általában egészséges rókák, melyek a nem megfelelően tárolt hulladékból szedik táplálékukat, a jelenlétük önmagában nem jelenti a veszettség gyanúját. A veszett állatok agresszívak vagy éppen feltűnően szelídek lesznek (a vadállatok néhány lépésre megközelíthetők, megfoghatók), esetleg görcsrohamok vagy bénulásos tünetek figyelhetők meg. Ilyen tünetek esetén a helyileg illetékes állategészségügyi hatóságot, vadállatok esetében a vadászati hatóságot kell értesíteni.

A veszettségről és a mentesítési programról további információk olvashatók a Nébih tematikus honlapján (www.veszettsegmentesites.hu).

Kapcsolódó anyagok:
Térkép az ország kezelt területeiről (jpg)
A vakcinázással érintett települések listája (excel)


Friss hírek

2024. március 6, szerda

ÖKO vetőmag adatbázis tájékoztató

Az Európai Unió Bizottsága 889/2008/EK rendelete engedélyezi a nem ökológiai gazdálkodásból származó vetőmag és burgonya vetőgumó használatát is ökológiai gazdálkodásban, amennyiben a termelők nem tudnak ökológiai módszerekkel előállított szaporítóanyagot beszerezni. Az engedélyezési eljárást a tagállamok hatáskörébe utalja. Ennek érdekében előírja a tagállamok számára egy számítógépes adatbázis létrehozását és folyamatos működtetését azoknak a fajtáknak nyilvántartására, melyekből igazoltan rendelkezésre áll az ország területén ökológiai gazdálkodásból származó vetőmag, illetve burgonya vetőgumó.

Tovább >

2024. február 20, kedd

Közlemény elveszett „fehér könyvről" (2024.02.20.)

A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >