Faanyagterméklánc-felügyelet – European Timber Regulation (EUTR) - LÁNCSZEREPLŐKNEK

• Az EUTR hatálya, általános fogalmak, tudnivalók

  • 1. Mire terjed ki az EUTR hatálya, mi minősül faterméknek?

    A fatermékek körét a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló, AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 995/2010/EU RENDELETÉNEK (2010. október 20.) melléklete határozza meg, gyakorlatilag a kitermelt hengeres fától a készház-panelig bezárólag a legtöbb fából készült termék annak minősül. 

    A rendelet melléklete úgynevezett KN (Közösségi Nomenklatúra) kódokhoz rendelten definiálja az egyes fatermékeket. A KN kódok értelmezéséhez az interneten a KN kód keresőkkel tud további pontosítást végezni.

  • 2. Legfontosabb tudnivalók az EUTR szabályokról

    Az alábbi oldalon olvashat részletesen a legfontosabb szabályokról:

    https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/2114639024/Legfontosabb+tudnivalok+az+EUTR+szabalyokrol.pdf

  • 3. Mit jelent a kellő gondosság?

    Az angol „due diligence” kifejezésből származik a magyar kellő gondosság elnevezés. A kellő gondosság lényegében kellő körültekintéssel való eljárást jelent, illetve azt, hogy a piaci szereplők kötelesek felmérni és ellenőrizni, mennyire valószínű, hogy az általuk megvásárolt vagy előállított fatermék illegálisan kitermelt faanyagot tartalmaz, vagy egyéb illegális tevékenység kapcsolódik hozzá. Az érintettek saját tevékenységük és a kereskedelmi partnereik ellenőrzésével biztosíthatják a kockázatok felelősségteljes kezelését, ezáltal minimálisra csökkentve az illegálisan kitermelt fa vagy az ilyen fát tartalmazó fatermékek uniós piacon való forgalomba hozatalának kockázatát.

  • 4. Mit jelent a kellő gondosság elvén alapuló rendszer (DDS)?

    A piaci szereplőnek minősülő faanyag kereskedelmi lánc szereplőknek az általuk forgalomba hozott fatermékek legális eredetének és nyomon követhetőségének biztosítása érdekében létre kell hoznia és fenn kell tartania (működtetnie) egy kellő gondosság elvén alapuló nyomon követhetőségi rendszert.

    Erről itt olvashat részletesen:

    https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/2114639024/Hazai+DDS+utmutato.pdf  

    FONTOS! A közzétett anyagok nem mintarendszert, hanem a saját DDS létrehozásához szükséges információkat tartalmaznak.
     

  • 5. Tűzifa értékesítéssel szeretnék foglalkozni, milyen kötelezettségeim vannak? Milyen engedélyekre van szükségem?

    A legfontosabb információkról ezen az oldalon olvashat:

    https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/2114639024/Legfontosabb+tudnivalok+az+EUTR+szabalyokrol.pdf

    Természetesen a további hatóságok (adóhatóság, önkormányzat stb.) hatáskörébe tartozó kötelezettségeknek is eleget kell tenni, de ennek ismertetése jelen tájékoztatás keretein túlmutatnak.

  • 6. Erdőgazdálkodó vagyok, a gazdálkodásom alatt álló erdőrészletnek több tulajdonosa is van, akik a tulajdoni hányaduk mértéke alapján a kitermelt faanyagot megkapják. Ezek a tulajdonosok a kitermelt faanyagot, mint saját tulajdonukat, milyen feltételekkel értékesíthetik?

    A tulajdonosok csak EUTR technikai azonosító számmal értékesíthetik a rájuk eső faanyagot. Az EUTR technikai azonosító szám megszerzéséhez szükséges EUTR regisztrációt az Útmutató az EUTR nyilvántartásba történő bejelentkezéshez dokumentum alapján tudják elvégezni.

  • 7. Megmaradt tűzifámat eladhatom? Nem foglalkozom fakereskedéssel, csak nem szeretném, hogy itt álljon a fa az udvaron.

    Tűzifa egyszeri értékesítése is faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenység, emiatt el kell végezni a regisztrációt az EUTR-ben, melyhez ezen az oldalon talál segítséget:

    https://portal.nebih.gov.hu/-/eutr-nyilvantartasba-vetel-utmutatok.

    Amennyiben fogyasztónak (végfelhasználónak) értékesíti a tűzifát, szigorú számadású szállítójegyet is ki kell állítania a szállításhoz, mellyel kapcsolatban  a https://portal.nebih.gov.hu/eutr-szakmai oldalon, az "Erdei faválaszték – hengeres fa, tűzifa, apríték" rész "Szállítójegy" pontjában talál bővebb információkat. Ha kereskedő részére történik a tűzifa értékesítése, úgy a szerződő felek a tűzifa átruházásáról szóló szerződésben rendelkezhetnek arról, melyiküket terheli a szigorú számadású szállítójegy kiállítási kötelezettség.

  • 8. Az udvaromban lévő fát szeretném kivágatni, mely munkáért cserébe a faanyagot a fakitermelő részére adnám át. Ebben az esetben terhel valamilyen kötelezettség a fa átadásával kapcsolatban?

    Amennyiben belterületi termőföldnek nem minősülő ingatlanon (pl. ház udvarán) álló fák kitermelésével bízunk meg vállalkozót, akinek a fakitermelési jogot átengedjük, akkor a vállalkozó minősül piaci szereplőnek, és ő köteles eleget tenni a faanyag kereskedelmi lánccal kapcsolatos kötelezettségeknek. Fontos, hogy csak EUTR számmal rendelkező fakitermelő, faápoló, kertépítő céggel szerződjünk. Előzetesen azonban érdemes faápolóval megvizsgáltatni a kivágásra szánt fát, hogy valóban nincs-e lehetőség a megtartására, mivel a klímaváltozás hatásainak csökkentésében minden egyes belterületi fa rendkívüli nagy szerepet játszhat.

  • 9. EUTR szabályozás tekintetében van-e különbség a kis- és nagykereskedelmi értékesítés között?

    Alapvető különbség nincsen, de az EUTR regisztráció során a ténylegesen végzett tevékenységeket kell bejelenteni, ha az mindkét értékesítési formára kiterjed, akkor egyszerre mindkettőt.

  • 10. A DDS kötelezettség csak a nyilvántartási kötelezettség leírása, ha egy faipari vállalkozás csak olyan magyar cégtől vásárol faterméket, akinek van EUTR azonosítója?

    Az EUTR rendelet szerinti DDS létrehozási és alkalmazási kötelezettsége csak a piaci szereplőnek van. A faipari vállalkozás jelen esetben nem piaci szereplőnek, hanem kereskedőnek minősül, mivel egy magyar cégtől vásárol faterméket, és legfeljebb ez a magyar cég minősülhet piaci szereplőnek.

    A magyar cég akkor minősül piaci szereplőnek, ha a faipari vállalkozásnak történő eladása olyan kereskedelmi ügylet, amely során az uniós piacon ő hozza elsőként forgalomba a szóban forgó faterméket. Ha a magyar cég szintén már egy uniós piaci szereplőtől vásárolta a faterméket, akkor ő is kereskedőnek minősül. A faipari vállalkozás viszont nagyon helyesen teszi, ha a kérdésfelvetés szerint meggyőződik arról, hogy akitől veszi a faterméket, az rendelkezik-e EUTR azonosítóval, illetve az érintett faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenysége nem áll felfüggesztés vagy tiltás alatt. Mindezek kiderítésére az EUTR kereső (https://portal.nebih.gov.hu/eutr-kereso) használható.

    A kérdés ugyanakkor helyesen irányítja arra a figyelmet, hogy a DDS létrehozási és alkalmazási kötelezettség magában foglalja azt a fajta nyomonkövetési, azaz nyilvántartásvezetési kötelezettséget is, ami a kereskedők kötelezettsége is. 

    Az EUTR rendelet 5. cikke szerint a kereskedőknek az ellátási lánc egészében képesnek kell lenniük azonosítani azokat a piaci szereplőket vagy kereskedőket, akiktől a fát vagy fatermékeket vásárolták, valamint azokat a kereskedőket, akiknek a fát vagy fatermékeket eladták, és az erre vonatkozó információkat legalább öt évig meg kell őrizniük, illetve azokat kérésre a hatáskörrel rendelkező hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk.

  • 11. Mit jelent az, hogy valaki végfelhasználó a faanyag kereskedelmi láncban?

    Végfelhasználó az a gazdasági szereplő vagy természetes személy, aki a faanyagot vagy faterméket nem továbbértékesítés, hanem saját felhasználás (beépítés nem EUTR hatálya alá tartozó termékbe, feldolgozás saját, nem EUTR termékbe vagy fogyasztás) céljából szerzi meg, és azzal megszakítja a faanyag EUTR szerinti továbbértékesítési/nyomonkövetési láncát.

  • 12. TEÁOR, ÖVTJ, TESZOR, KN – mi a különbség?

    A TEÁOR a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása (pl. 47.52).

    Az ÖVTJ az egyéni vállalkozók tevékenységi jegyzéke (részletesebb, adminisztratív célokra).

    A TESZOR termékosztályozás (mit állít elő a vállalkozás).

    A KN vám- és termékosztályozás, amelyet többek között az EUTR melléklete is használ.

    Az EUTR regisztráció során a fenti osztályozásoknak megfelelően kell a faanyag kereskedelmi láncban megadott tevékenységeket bejelenteni, előre meghatározott értéklistából történő kiválasztással.

  • 13. Fa nyílászárók kiskereskedelme (ajtó, ablak) TEÁOR’25 szerint hova tartozik?

    Fa nyílászárók lakossági (kiskereskedelmi) értékesítése tipikusan a 47-es ágazatba tartozik, gyakran a 47.52 (vasáru, építőanyag, festék, üveg kiskereskedeleme) a megfelelő besorolás, ha építőanyag jellegű termékek szaküzleti értékesítéséről van szó.

  • 14. Mi a különbség a 46.13 és 46.83 TEÁOR kód között?

    A 46.13 ügynöki (közvetítői) nagykereskedelem: a vállalkozás jutalékért közvetít, jellemzően nem szerez tulajdont a termék felett.

    A 46.83 fa- és építőanyag nagykereskedelem: a vállalkozás megveszi a terméket és saját nevében értékesíti tovább.

  • 15. Tűzifa kiskereskedelméhez milyen ÖVTJ-kódot érdemes használni az egyéni vállalkozónak?

    A KSH ÖVTJ’25 struktúrájában a tüzelőanyag-kiskereskedelem külön tételként szerepel ÖVTJ 47.78.12 „Tüzelőanyag-kiskereskedelem” megnevezéssel.

  • 16. Papírtermékek közül mi tartozik az EUTR hatálya alá?

    Az EUTR melléklete több papír- és cellulózterméket is felsorol (KN 47–48 fejezet egyes tételei). A döntő szempont mindig a konkrét KN-kód; általánosságban a szűzrostos cellulóz- és papírtermékek az EUTR alá tartoznak, míg bizonyos nyomtatott termékek és az újrahasznosított papírtermékek kivételt képezhetnek.

• EUTR regisztráció

  • 1. Erdőgazdálkodóként mikor kell az EUTR regisztrációt elvégeznem?

    Ha az erdőgazdálkodó 

    • Magyarországon kívülre értékesít faterméket (értékesítés alatt értve a lábon történő eladást is), vagy
    • nem csak az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételével érintett erdőből értékesít faterméket (hanem pl. fásításból vagy más erdőgazdálkodótól, kereskedőtől vásárolt faterméket), vagy 
    • nem csak erdei faválasztékot értékesít, hanem feldolgozott faterméket (pl. általa előállított fűrészárut).

    Ha a fenti feltételek közül egyik sem teljesül (tehát az erdőgazdálkodó csak a saját erdejéből kizárólag belföldre értékesít erdei faválasztékot), az erdőgazdálkodó a faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenységét végezheti az erdőgazdálkodói kódjával, az fog technikai azonosító számának minősülni külön regisztráció nélkül.

  • 2. Faanyag kereskedelmi láncszereplőnek minősülök-e? Kinek kell bejelentkeznie az EUTR hatósági nyilvántartásba?

    Aki a faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenységet végez, annak az előírt adatait be kell jelentenie a Nébih-hez. Ez alól az előző kérdésnél az erdőgazdálkodókra vonatkozóan ismertetettek képeznek kivételt.

    A faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenységek:

    • fatermékek előállítása, mező- és erdőgazdasági földnek minősülő földrészletről fa lábon történő értékesítése,
    • fatermékek feldolgozása bérmunkában vagy továbbértékesítés céljából,
    • fatermékekkel történő kereskedés,
    • fatermékek szállítása fuvarozási tevékenységként,
    • fatermékek bértárolása.

    Az adatok bejelentése (a regisztráció) az Útmutató az EUTR nyilvántartásba történő bejelentkezéshez dokumentum szerint hajtható végre.

  • 3. Hogyan tudom az EUTR hatósági nyilvántartásba bejelentett tevékenységeimet, telephely-címemet módosítani?

    Az adatokat azon felületre ismételten belépve lehet módosítani, ahol az eredeti regisztrációt is elvégezte. A módosítás menetét az Útmutató az EUTR nyilvántartásba történő bejelentkezéshez dokumentum részletesen bemutatja.

  • 4. Külföldi cégként van lehetőségem az EUTR nyilvántartásba regisztrálni?

    Igen, végrehajtható a regisztráció, azonban ehhez ügyfélkapuval rendelkező személynek kell meghatalmazással bírnia a külföldi cégtől. A meghatalmazás létrehozásához a Felhasználói útmutató a Nébih Ügyfélprofil Rendszeréhez (ÜPR), míg a regisztráció elvégzéséhez az Útmutató az EUTR nyilvántartásába történő bejelentkezéshez dokumentumban talál segítséget.

  • 5. Amennyiben az asztalos fa bútort állít elő és ad el, kell, hogy legyen EUTR száma, mert kereskedőnek minősül?

    Igen, az asztalosnak ebben az esetben kell, hogy legyen EUTR technikai azonosító száma, de nem biztos, hogy kereskedőnek minősül. 

    Mivel a fa bútor az EUTR rendelet mellékletében szerepel, ezért az EUTR szabályok és a hazai erdőtörvényi előírások vonatkoznak rá.

    Amennyiben az asztalos EU-n kívüli harmadik országból importál faanyagot és abból készített fabútort hoz először forgalomba az uniós piacon, akkor ő piaci szereplőnek minősül.

    Amennyiben az asztalos olyan faanyagból készíti a fabútort, amelyet már más uniós gazdasági szereplő állított elő vagy importált és adta el neki, akkor az asztalos kereskedőnek minősül. 

    Az EUTR technikai azonosító szám beszerzése érdekében a Nébih regisztráció kötelezettsége mind a piaci szereplőre, mind a kereskedőre vonatkozik. A piaci szereplő és a kereskedő az erdőtörvény alapján faanyag kereskedelmi lánc szereplőnek minősülnek.

    A faanyag kereskedelmi lánc szereplője a bejelentési kötelezettségét Útmutató az EUTR nyilvántartásába történő bejelentkezéshez dokumentumban leírtak szerint tudja teljesíteni.

  • 6. Amennyiben egy asztalos – jellemzően a helyszínen összeállított, beépített bútorok esetében – a bútorlapot és a beépítési szolgáltatást külön értékesíti, EUTR azonosítóval kell-e rendelkeznie?

    Amennyiben az asztalos az általa vásárolt bútorlapot tovább értékesíti megrendelőjének, majd szolgáltatás keretében azt be is építi ezen végfelhasználónál, úgy az asztalos által vásárolt és megrendelőjének továbbértékesített bútorlap tekintetében az asztalos kereskedőnek minősül, így EUTR technikai azonosító számmal kell rendelkeznie.

    A termék értékesítéséhez nem alkalmasak az asztalosok által leggyakrabban használt szolgáltatás típusú (43-al kezdődő) tevékenységek, ezekkel nem is lehet regisztrálni a nyilvántartásba.

  • 7. Amennyiben minden alkalommal a végfelhasználónak minősülő megrendelővel veteti meg a bútor alapanyagot, és az asztalos csak szolgáltatást számláz, nem kell EUTR regisztrációval rendelkeznie?

    Amennyiben minden esetben az asztalos végfelhasználónak minősülő megrendelője vásárolja meg közvetlenül a bútoralkatrészt, majd az asztalos a lapraszerelt bútort szolgáltatás keretében szereli össze és adja át, illetve beépíti a megrendelőjénél, úgy az asztalos nem minősül a faanyag kereskedelmi lánc szereplőjének, következésképpen nem szükséges EUTR technikai azonosító számmal rendelkeznie.

    Amennyiben a vásárolt faterméken további átalakítást (méretre szabást, furatolást, marást) végez, akkor az már nem szolgáltatás, hanem bútorgyártási tevékenység. Ennek végzéséhez rendelkezni kell EUTR regisztrációval, melyet a Útmutató az EUTR nyilvántartásába történő bejelentkezéshez dokumentumban leírtak szerint tud elvégezni.

  • 8. Amennyiben egy gazdasági szereplő az EUTR rendelet melléklete szerinti faipari alapanyagot vásárol, azt beépíti, és a végtermék nem az EUTR-ben meghatározott vámtarifaszámú fatermék, majd így értékesíti, nem kell EUTR számmal rendelkeznie?

    Ilyen esetben valóban nem kell EUTR technikai azonosító számmal rendelkeznie. Tehát amennyiben a faipari alapanyagot vásárló a faterméket kizárólag olyan termékbe építi be, amely nem tartozik az EUTR rendelet hatálya alá, akkor az EUTR szabályokat és ebből fakadóan az erdőtörvény szerinti szabályokat sem kell alkalmaznia, így nem szükséges EUTR technikai azonosító számmal sem rendelkeznie.

    Kiemelt fontosságú azonban a termékek helyes besorolása a Kombinált Nómenklatúra (Vámtarifaszám) szerint, hiszen a bútorok is több különböző KN kód (VTSZ szám) alatt jelennek még, és ezek közül több is az EUTR rendelet hatálya alá tartozik.

  • 9. Adhat-e el viszonteladó EUTR számmal nem rendelkező lapszabászatnak faipari alapanyagot úgy, hogy tudja, az tovább értékesíti?

    Nem. Abban az esetben, ha a viszonteladó tudja, hogy a tőle vásárolt faterméket továbbértékesítés céljából veszi meg a lapszabászat, akkor jár el helyesen, ha a lapszabászatnak nem értékesít faterméket addig, amíg annak nincs EUTR technikai azonosító száma. Ezzel a viszonteladó teljesíti kereskedői nyomonkövetési kötelezettségét.

    Emellett a viszonteladónak meg kell győződnie arról, ha rendelkezik is EUTR technikai azonosító számmal a lapszabászat, nem áll-e felfüggesztés vagy tiltás alatt a lapszabászat faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenysége. Ha igen, szintén nem értékesíthet a részére.

    Mindezekről a viszont eladó az EUTR keresőben tud meggyőződni (https://portal.nebih.gov.hu/eutr-kereso).

  • 10. A cégem építőipari kivitelezéssel foglalkozik, és fogalmam sincs, hogy mikor és mihez kellene EUTR regisztráció.

    Amennyiben a cég főtevékenysége építőipari generálkivitelezés, és önálló, rendszeres faanyag-kereskedelmi tevékenységet nem végeznek, az alábbiakra legyenek figyelemmel:

    Kivitelezési szolgáltatásba beépülő faanyag

    Amennyiben a faalapú termék kizárólag a kivitelezési szolgáltatás részeként kerül beépítésre, és a megrendelő részére kiállított számla kizárólag szolgáltatást tartalmaz, akkor a cég ebben az esetben végfogyasztónak minősül a faanyag kereskedelmi láncban, ezért nem kell EUTR technikai azonosítóval rendelkeznie.

    Alvállalkozó részére történő önálló termékátadás

    Az alvállalkozó részére önálló termékként, számlázott módon átadott faalapú termék (pl. OSB lap) EUTR hatálya alá tartozó fatermékkel való kereskedelmi ügyletnek minősül, és ezáltal kereskedői státuszt keletkeztet az Ön cégénél. Az ilyen tevékenység csak EUTR technikai azonosító szám birtokában végezhető, és az EUTR hatósági nyilvántartásba 47-es kezdetű, kiskereskedelmi tevékenységet kell bejelenteni. Generál kivitelezéssel, szakipari építéssel nem lehet az EUTR regisztrációt elvégezni, mert ezek szolgáltatások.

    A fatermék megjelenik a cég saját számláján értékesítési oldalon

    Amennyiben a cég egyes esetekben tovább értékesít és számláz faterméket, akkor az ehhez kapcsolódó kötelezettségeket már előzetesen meg kell vizsgálni. Például, ha a tető készítéshez szükséges faanyag a vevő kérésére kirészletezve, tovább számlázva jelenik meg, akkor az Ön cégének szükséges az EUTR regisztrációt elvégeznie, és a kiskereskedelmi tevékenységnek meg kell jelenni a cégnyilvántartásban is felvett tevékenységként. Ezen tevékenységet kell majd kiválasztania az EUTR regisztrációs felületen is.

    Ha a vevő kérésére a cég elkészíti és beépíti a konyhabútort, ami termékként értékesítésre kerül, akkor ehhez rendelkezni kell a cégnyilvántartásban bútorgyártási tevékenységi körrel, és azt be kell jelenteni az EUTR hatósági nyilvántartásba is.

  • 11. Miért nem találom a 2025-ös új TEÁOR számokat a hatósági regisztrációs felületen?

    A regisztrációs felületen Ön egy TEÁOR/TESZOR/ÖVTJ kódoláshoz hasonlatos, de egyedi kódolást, további bontást tartalmazó statikus rendszert talál.

    A rendszerben szereplő kódokról itt írtunk bővebben:

    https://portal.nebih.gov.hu/hu/-/az-eutr-termekek-es-tevekenysegi-korok-bejelentese-a-hatosagi-nyilvantartasi-rendszerbe

    A fejlesztés alapja a TEÁOR 2008. évi osztályozása volt. Az azóta bekövetkezett kódváltások a Központi Statisztikai Hivatal honlapján követhetőek.

    Osztályozások - Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR’25) – Központi Statisztikai Hivatal

    Például, amennyiben az Önök cégkivonatában most már csak "31.00 - Bútorgyártás" TEÁOR szerepel, de korábban ez például konyhabútorgyártás vagy fa hálószoba bútor gyártás vagy egyéb máshova nem sorolt fabútor gyártása volt, akkor az annak megfelelő korábbi kódon tudja a ténylegesen végzett tevékenységét regisztrálni.

  • 12. Mi a FELIR szám és az EUTR technikai azonosító szám között a különbség? Nekem melyikre van szükségem?

    Az 578/2020. (XII.14.) Korm. rendeletből részletesen tájékozódhat az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer (FELIR) működéséről.

    A FELIR azonosító köteles tevékenységeket az említett Korm. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A felsorolás 45. pontja tartalmazza a faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenység is.

    Az EUTR technikai azonosító szám egy olyan FELIR szám, amihez az ügyfél faanyag kereskedelmi lánc tevékenységet rögzített az EUTR hatósági nyilvántartásban.

    EUTR regisztráció nélkül a FELIR szám nem minősül EUTR technikai azonosító számnak!

    Tehát, ha valakinek van FELIR azonosítója, akkor csak azokat a tevékenységeket végezheti azzal, amelyek ehhez a számhoz a Nébih hatósági nyilvántartásaiban hozzákapcsolásra kerültek. Hiába van tehát valakinek talajvédelmi szakértői tevékenységhez FELIR száma, azzal faanyag kereskedelmi tevékenységet nem végezhet.

  • 13. Akitől faanyagot vásárolnék, miért kér tőlem EUTR számot, amikor én nem is foglalkozom faanyagok kereskedelmével, azt csak saját magam felhasználom?

    Az EUTR hatálya alá tartozó terméket az EUTR rendelet mellékletében találja meg.

    Amennyiben egy kereskedő a vevője/megrendelője részére olyan számlát állít ki, amin szerepel az EUTR rendelet mellékletében feltüntetett termék, akkor a számlát kiállító vállalkozás köteles EUTR technikai azonosító számot beszerezni.

    A vevőnek csak akkor kell EUTR technikai azonosító számmal rendelkeznie, ha a vásárolt terméket tovább értékesíti, vagy olyan termékbe építi be, termékké alakítja át, amelyik szintén az EUTR hatálya alá tartozik, és ezeket kereskedelmi forgalomban értékesíti is.

    Amennyiben egy vállalkozás saját maga nem vásárol EUTR szerinti faterméket, csak a saját vevői részére ilyen fatermékekkel kapcsolatos szolgáltatást végez (pl. összeszerelés), és ennek megfelelően szolgáltatást számláz ki fatermék elkülönített értékesítése nélkül, akkor ezen tevékenység nem EUTR regisztráció köteles.

    Szintén nem köteles regisztrálni az, aki ugyan EUTR szerinti faterméket vásárol, de olyan terméket állít elő annak felhasználásával, ami nem szerepel az EUTR rendelet mellékletében.

• Nyomonkövetés, származásigazolás

  • 1. A fatermékre vonatkozóan milyen információkat kell gyűjteni és nyilvántartani? Mit jelenet információkhoz való hozzáférés?

    A Faanyag nyomonkövetéséhez alapvetően szükséges adatok című cikkben részletesen bemutatjuk a gyűjtendő információkat, a vezetendő nyilvántartásokat. Az információkhoz való hozzáférés azt jelenti, hogy a fatermékek származási helyének megállapításához és forgalmazásának a nyomon követéséhez a szükséges dokumentációkat, információkat meg kell őrizni, ezeket a faanyag kereskedelmi láncban érintett szereplőnek rendelkezésére kell bocsátani vagy ezek beszerzését elő kell segíteni.

  • 2. Meddig kell megőrizni a faanyag kereskedelmi lánccal kapcsolatos dokumentumokat, bizonylatokat?

    A faanyag kereskedelmi lánccal kapcsolatos dokumentumokat, bizonylatokat keletkezésüktől, illetve felhasználásuktól számított öt évig kell megőrizni. Felhasználásra nem került szállítójegy és műveleti lap tömbök esetében ez a nyilvántartásba a felhasználás elmaradásáról szóló bejegyzés dátumától számított öt év.

  • 3. Kinek kell DDS-t létrehoznia, fenntartania?

    Minden olyan faanyag kereskedelmi lánc szereplőnek, aki Magyarország területén elsőként hoz forgalomba faterméket, azaz

    • az erdőgazdálkodóknak, földhasználóknak, ingatlantulajdonosoknak, egyéb haszonvételi jogosultaknak, ha kitermelt vagy lábon álló fát értékesítenek,
    • az Európai Unió területén kívülről az Unióba faterméket importálónak.

  • 4. Erdőgazdálkodó vagyok, a gazdálkodásom alatt álló erdőrészlet faanyagát lábon kívánom értékesíteni. Ebben az esetben is szükség van a kellő gondosság elvén alapuló rendszer (DDS) létrehozására?

    Igen, ebben az esetben is létre kell hozni és működtetni a DDS-t, mivel a A lábon eladott erdőből származó faanyag forgalmazása című cikkben részletezettek alapján a lábon történő értékesítés is forgalomba hozatalnak minősül.

  • 5. Mit kell tartalmaznia a DDS-nek?

    A https://portal.nebih.gov.hu/-/dds-es-kereskedoi-feldolgozoi-nyilvantartas oldalon található ismertetők, leírások nyújtanak segítséget a DDS elkészítéséhez.

    FONTOS! A közzétett anyagok nem mintarendszert, hanem a saját DDS létrehozásához szükséges információkat tartalmaznak, többek között a Hazai DDS útmutatót.

  • 6. Milyen gyakran kell a DDS szerinti kockázatelemzést elvégezni?

    A DDS szerinti kockázatelemzést minden beszállítóra és beszerzett fatermékre vonatkozóan el kell végezni.

    Beszállítók esetében legalább évente, illetve a beszállító tevékenysége kapcsán felmerült új információ esetén, új beszállítónál pedig értelemszerűem az első beszerzést megelőzően.

    A beszerezni kívánt fatermékek kockázatelemzésének végrehajtása függ a fatermék kitermelési helyétől, az eladó faanyag kereskedelmi láncban betöltött szerepétől, így annak függvényében dönthető el, hogy a kockázatelemzés a megkövetelt alapbizonylatok meglétének és megfelelőségének leellenőrzésével végrehajtható, vagy külön vizsgálat szükséges hozzá.

  • 7. Melyek a nyomonkövethetőséget, illetve a származást igazoló dokumentumok?

    Minden olyan dokumentum, amelyben hiteles adatok szerepelnek arra vonatkozóan, hogy egyértelműen megállapítható legyen a faanyag kereskedelmi lánc szereplő által eladott vagy vásárolt fatermék megnevezése, fafaja, kitermelési helye, mennyisége, mennyiségi egysége, valamint a jogszerű kitermelést igazoló iratok megléte vagy az azokra vonatkozó megfelelő hivatkozás szerepel.

    Az iratokból továbbá egyértelműen ki kell derüljön az értékesítésben részt vevő felek beazonosításához szükséges minden adat.

  • 8. Melyek a szállítmányt kísérő dokumentumok?

    Erdei faválaszték esetén a szállítmányt nyomdai úton előállított vagy a Nébih által jóváhagyott nyomtatványkitöltő programmal készített, szigorú számadású szállítójeggyel kell kísérni. Bizonyos esetekben, korlátozottan nem szigorú számadású szállítójegy is használható.

    A szállítójegyekkel kapcsolatosan az alábbi helyeken talál részletes információkat:

    https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/2114639024/Szallitojegy+hasznalati+kotelezettseg.pdf

    https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/629927936/Kitoltesi+tudnivalok+a+nyomdai+uton+eloallitott+szigoru+szamadasu+szallitojegyhez.pdf

    Emellett be kell tartani a közúti áruszállításra és az adózásra (EKÁER, számla stb.) vonatkozó jogszabályokból fakadó kötelezettségeket is.

    Nem erdei faválasztékok szállításához szállítójegy helyett a faanyag kereskedelmi lánc szereplő által célszerűnek tartott, ügyvitelében rendszeresített bizonylat (pl. szállítólevél) is használható.

    A szállítmányt kísérő dokumentumon szerepelnie kell a szállított fatermék beazonosításához szükséges összes jellemzőnek (pl. fatermék megnevezése, fafaja, mennyisége, mennyiségi egysége stb.) valamint az értékesítésben részt vevő felek beazonosításához szükséges összes adatnak.

    Az import szállítmányokkal kapcsolatos előírásokat a GYIK külön fejezete tartalmazza.

  • 9. Nekem kell megvizsgálni és eldönteni, hogy a terméket alkotó fa legális forrásból származik? Hogyan?

    Minden faanyag kereskedelmi lánc szereplőnek meg kell győződnie az általa forgalomba hozott vagy forgalmazott faterméket alkotó fa legális eredetéről. 

    Piaci szereplőnek minősülő láncszereplőnek a DDS-ében rögzített kockázatértékelést és  csökkentést kell végrehajtania a legális eredet biztosítása érdekében.

    Kereskedő láncszereplőnek a legális eredet megítéléséhez 

    • a jogszabályban előírt dokumentumok (szállítójegy, számla stb.) meglétét és hiánytalan, pontos kitöltését kell megkövetelnie,
    • a kellő gondosság elvén alapuló nyomon követhetőségi eljárásában meghatározottakat (pl. az eladó EUTR regisztrációjának ellenőrzése, meggyőződés arról, hogy nem áll tevékenysége tiltás, felfüggesztés alatt) kell végrehajtania. Mindezekhez az EUTR kereső használható: https://portal.nebih.gov.hu/eutr-kereso

  • 10. Kereskedő vagyok, másik faanyag kereskedelmi lánc szereplőtől vásárolok tűzifát, melyhez kapcsolódóan egy számlát és egy szállítójegyet kapok, melyen azonban nem szerepel a faanyag kitermelési helye. Honnan szerezhetek tudomást ezen információról?

    Az eladónak biztosítania kell az érintett faterméket alkotó fa kitermelési helyére vonatkozó információ átadását, azt tőle kell beszerezni. Amennyiben az eladó nem adja át ezen információt, el kell állni az érintett fatermék beszerzésétől.

  • 11. Mit tegyek, ha kiderül, hogy eredetigazolási hiányosságokkal érintett az általam megvásárolt fatermék?

    Ilyen esetben az érintett faterméket haladéktalanul ki kell vonni a forgalomból, amennyiben továbbadásra került, a vevők tájékoztatása mellett haladéktalanul vissza kell hívni, a megtett intézkedésekről pedig tájékoztatni kell a Nébih EUTR hatóságát.

  • 12. Lábon értékesítettem a gazdálkodásom alatt álló erdőrészlet faanyagát, így a ténylegesen kitermelt faanyag mennyiségéről nincs teljes körű információm, ezért a fakitermelésre vonatkozó végrehajtás-bejelentőn az erdőrészletből kitermelésre tervezett faanyag mennyiségét tüntetném fel. Ez így megfelelő, érhet-e emiatt valamilyen hátrány vagy szankció mennyiségbeli eltérés esetén?

    Lábon történő értékesítés esetén a vevővel olyan szerződést kell kötni, amelyben az erdőgazdálkodó részéről kikötésre kerül, hogy a vevő köteles átadni részére a kitermelt faanyag mennyiségét, fafaját, választékát, készletre vételi dátumát. Az átadott adatok alapján a fakitermelési végrehajtás-bejelentőt már a valóságnak megfelelően tudja kitölteni az erdőgazdálkodó.

    A fakitermelési végrehajtás-bejelentőn nem szereplő, az erdőgazdálkodó által lábon értékesített fafajok, választékok, illetve mennyiségek esetében vélelmezni kell azok illegális eredetét.

    További részletes tudnivalók találhatók A lábon eladott erdőből származó faanyag forgalmazása című cikkben.

  • 13. Külföldi székhellyel és telephellyel rendelkező cégként szeretnék tűzifa hirdetést feladni Magyarországon. Ebben az esetben is a hirdetésekben fel kell tüntetni az EUTR technikai azonosító számot?

    Igen, a hirdetés jogszerű megjelentetéséhez a cégnek rendelkeznie kell EUTR technikai azonosító számmal, ahhoz pedig el kell végezni – az Útmutató az EUTR nyilvántartásba történő bejelentkezéshez dokumentum alapján – az EUTR regisztrációt.

    A regisztrációhoz ügyfélkapuval rendelkező személynek kell meghatalmazással bírnia a külföldi cégtől, a meghatalmazás létrehozásához az ÜPR használati útmutató című dokumentumban talál segítséget.

  • 14. FSC és PEFC tanúsítvánnyal rendelkezek, ezek elégségesek-e az EUTR szabályoknak való megfeleléshez?

    A fenti tanúsítási rendszerek nem az EUTR előírások érvényesítésére lettek megalkotva, emiatt e tanúsítványok önmagukban nem elégségesek a legális fakitermelésből való származás igazolására.

• Importtal kapcsolatos követelmények

  • 1. Az import szállítmányokat milyen dokumentumoknak kell kísérniük, azoknak milyen nyelven kell rendelkezésre állniuk?

    A Tájékoztatás a külföldi fatermékek behozatalát kötelezően kísérő dokumentációról cikkünk részletesen bemutatja a szükséges dokumentumokat.

  • 2. Mi az exportőri nyilatkozat, ki állítja ki, és mit kell tartalmaznia?

    A Tájékoztatás a külföldi fatermékek behozatalát kötelezően kísérő dokumentációról cikkünk részletesen bemutatja az exportőri nyilatkozat kötelező tartalmát.

  • 3. Amennyiben egy piaci szereplő EU-s partnertől vásárol, akkor is importál?

    Fontos megkülönböztetni a vámjogi szempontból értelmezhető klasszikus értelembe vett import fogalmát attól a tevékenységtől, amit az erdőtörvény szintén import tevékenységként használ.

    Vámjogi értelemben import az, amikor az EU-n kívüli országból hoznak be egy terméket, majd a vámeljárást követően engedélyezik annak értékesítését az unió belső piacán, azaz ezen a belső piacon szabad forgalomba helyezik. Ha egy gazdasági szereplő az EU-n kívülről hoz be és értékesít a belső piacon faterméket, akkor ő piaci szereplőnek minősül.

    Ha valaki egy másik EU-s tagállamból vásárol faterméket, akkor az vámjogi szempontból nem minősül importőrnek, az EUTR szempontjából pedig egyértelműen kereskedőnek minősül. Ugyanakkor az erdőtörvény is használja az import fogalmát a bármely más országból, így akár Kínából, akár egy másik EU-s tagállamból behozott fatermék vonatkozásában. Ezt annak érdekében teszi, mert bármely viszonylatra vonatkozóan közös szabályokat állapít meg az árukísérő dokumentumokra és azok tartalmára vonatkozóan, azaz ezeket a piaci szereplőknek és a kereskedőknek egyformán kell teljesíteniük. 

    Ha egy uniós gazdasági szereplő egy másik EU-s partnertől vásárol faterméket, akkor fogalmilag kizárt, hogy a faterméket vásárló uniós gazdasági szereplő piaci szereplő legyen, ő csak kereskedőnek minősülhet.

• Szállítójegy

  • 1. Nem tudok szállítójegy tömböt használatra bejelenteni, azt írja ki a rendszer, hogy nem vagyok jogosult rá!

    Szállítójegy tömböt használatra csak regisztrált faanyag kereskedelmi lánc szereplő vagy nyilvántartásba vett erdőgazdálkodó tud bejelenteni. 

    Amennyiben megszűnt valamilyen oknál fogva a regisztrációja vagy az erdőgazdálkodói jogviszonya, a https://epapir.gov.hu/ oldalon keresztül a „Faanyag kereskedelem” témacsoport, a „Faanyag kereskedelmi lánccal kapcsolatos adatszolgáltatás” ügytípus és a „Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal e-Papír” címzett kiválasztásával beküldött E papíron tudja kérni a bejelentett tömb lezárását a szükséges adatok (első és utolsó kitöltött lap sorszáma, a kitöltés dátuma, amennyiben nem került teljes egészében felhasználásra a tömb, az idő előtti lezárás okának) megadásával.

    Gazdálkodó szervezetnek nem minősülő természetes személy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 1537 Budapest, Pf. 407 címre küldött levélben is kezdeményezheti a fenti adatok megadásával az érintett tömb lezárását.

  • 2. Az erdőgazdálkodó átadja az erdő tulajdonosainak a nekik járó, kitermelt faanyagot. A tulajdonosok a faanyagot, mint saját tulajdonukat, saját célra hazaszállíthatják nem szigorú számadású szállítójeggyel?

    Mivel a fakitermelés az erdőgazdálkodó személyéhez kötött erdei haszonvételi jog ezért az erdőtulajdonosok nem minősülnek fakitermelésre jogosultnak, így nem alkalmazhatják a nem szigorú számadású szállítójegyet, hanem a tulajdonrészükért járó faanyagot csak szigorú számadású szállítójeggyel tudják hazaszállítani. A szállítójegyet elsődlegesen az erdőgazdálkodónak kell kiállítania, kivéve ha a tulajdonos maga is faanyag kereskedelmi lánc szereplő, és továbbértékesítés céljából szállítja el a fát.

  • 3. Hol kell a szállítónak aláírnia a szállítójegyet?

    A szállítónak a szállítójegyet alá kell írnia annak átvétele igazolásául (a hatóságom által közreadott minta, illetve a Pátria Nyomda Zrt. által előállított szállítójegyek 24. számú rovatában), illetve a szállítójármű elindulása és megérkezése időpontját igazoló rovatoknál (a hatóságom által közreadott minta, illetve a Pátria Nyomda Zrt. által előállított szállítójegyek 25. számú rovatában).

  • 4. A szállítójármű elindulásának időpontját kinek kell kitöltenie?

    A szállítójármű elindulásának időpontját a szállítónak kell kitöltenie a szállítójegy minden, szállítmányt kísérő példányán. A szállítójegy szállítmányt nem kísérő példányain nem szerepelhet az elindulás (és értelemszerűen a megérkezés, ill. a kiszolgáltatás) időpontja, azt a szállítójegyet kiállító személy nem írhatja rá előre!

  • 5. Mi a teendő, ha szállítás közben megváltozik a kiszolgáltatás helye?

    Előfordulhat, hogy szállítás közben – pl. műszaki okokból vagy a vevő szállítás közben adott új utasítása alapján – megváltozik a szállítójegyen kiszolgáltatás helyeként feltüntetett, tényleges lerakodási hely. Ilyenkor a változás ismertté válása után azonnal, tehát még a szállítás közben, a szállító felelős azért, hogy az új kiszolgáltatási helyet a szállítójegy – szállítmányt kísérő összes példányának – megjegyzés rovatában feltüntesse a változás okának megjelölése mellett. Ennek hiányában a szállítás a megváltozott útszakaszra szállítójegy nélkül végzett szállításnak minősül, a kiállított szállítójegy nem igazolja a szállított erdei faválaszték eredetét!

  • 6. Szállítás közben elromlott a szállítójármű, így az erdei faválaszték szállítását csak a gépjármű megjavítása után, másnap tudtuk csak befejezni? Érvényes a kiállított szállítójegy a másnapi szállításra is?

    Igen, ha a szállítójegy megjegyzés rovatában feltüntetésre kerül a javítás idejére történő megállás helye és időszaka is.

  • 7. Az erdőrészletben történik a fakitermelés, fakészletezés. A fahasználat még nincs lejelentve az erdészeti hatóságnál. Mikortól lehet a fát más telephelyre elszállítani, vagy különösen közvetlenül értékesíteni? Ez esetben mik a készletnyilvántartás, dokumentáltság különös szabályai? Mivel a készletre vétel egy pl. felkészítőhelyen nem folyamatos (nincs állandó szakirányítói jelenlét), megelőzheti-e az értékesítés, illetve állandó telephelyre szállítás a fakitermelés lejelentését és/vagy a készletre vételt?

    Készletre vétel nélkül értékesítés nem történhet, hiszen ezen kiinduló adatok hiányában a kitermelt faanyaggal történő elszámolás, a fakitermelés lejelentésének dokumentuma nem állítható elő valósághűen.

    A készletre vétel legkésőbb az elszállításkor, illetve az eladáskor megvalósul, hiszen az adásvételhez, illetve a szállításhoz szükséges szállítójegy kiállításához ismerni kell az érintett erdei faválaszték mennyiségét, fafaját.

    A nyomonkövethetőség olyan készletnyilvántartást követel meg, amelyből az előállított, illetve értékesített fatermékek és a tulajdonváltás jellemző körülményeinek beazonosításához szükséges adatok egyértelműen megállapíthatóak. Ebből fakadóan a készletre vétel és az értékesítés dátuma megegyezhet, ha az erdőgazdálkodó külön készletre vételt nem végez.

  • 8. Meddig kell a szállítójegy tömböket megőrizni?

    A szállítójegy tömböket az utolsó használatuktól (az utolsó kitöltött lap dátumától) számított öt évig kell megőrizni. Ha egy tömb nem kerül felhasználásra, akkor a szállítójegy-nyilvántartásba a felhasználás elmaradásáról szóló bejegyzés dátumától kell számítani az öt évet.

  • 9. Hibásan jelentettem be a szállítójegyet, elírtam annak sorszámát, mit tehetek?

    A bejelentett sorszámtartomány a szállítójegy sorának kijelölése utáni megnyitásra megjelenő „Módosítás” gombra kattintva javítható a bejelentő felületen. Természetesen a módosított sorszámtartomány is dokumentálásra kerül a későbbi ellenőrzés érdekében.

  • 10. Véletlenül a saját nevemre jelentettem be a szállítójegyet az általam képviselt cég helyett, hogyan javítható a hiba?

    A saját név alatt szereplő, még „Bejelentett” állapotú szállítójegy tömböket törölni kell a bejelentő felületen (a megnyitás után megjelenő „Törlés” gombbal), majd a képviselt cég nevében újra be kell jelenteni azokat. Egy esetleges hatósági ellenőrzéskor a téves bejelentés hivatkozható meg, azt látni fogja a rendszerben az ellenőrzést végző személy.

• Műveleti lap

  • 1. A műveleti lap tömböt nem tudom a szakirányító vállalkozás nevében használatra bejelenteni, mi a teendő?

    A műveleti lap tömböt annak a jogosult erdészeti szakszemélyzetnek kell használatra bejelentenie, aki abból ténylegesen a műveleti lapokat ki fogja állítani. A bejelentett tömbből más jogosult erdészeti szakszemélyzet nem állíthat ki műveleti lapot.

  • 2. Kinek kell a műveleti lap tömbökről nyilvántartást vezetni, azokat megőrizni?

    Annak a jogosult erdészeti szakszemélyzetnek kell a műveleti lap tömbökről nyilvántartást vezetni és annak kell azokat megőrizni, aki azokat használatra bejelentette.

  • 3. Meddig kell a műveleti lap tömböket megőrizni?

    A műveleti lap tömböket az utolsó használatuktól (az utolsó kitöltött lap dátumától) számított öt évig kell megőrizni. Ha egy tömb nem kerül felhasználásra, akkor a műveleti lap- nyilvántartásba a felhasználás elmaradásáról szóló bejegyzés dátumától kell számítani az öt évet.

  • 4. Az erdőgazdálkodó vásárolta a műveleti lap tömböt, hogyan használható fel az jogszerűen?

    Az erdőgazdálkodónak dokumentáltan át kell adnia a tömböt a jogosult erdészeti szakszemélyzetének, aki azt használatra bejelenti, a nyilvántartásába bevezeti. A tömbből csak az azt beszerző erdőgazdálkodónak állíthat ki tömböt a szakszemélyzet, és csak a tömböt használatra bejelentő szakszemélyzet írhat bele a tömbbe.

  • 5. Kinek állíthatok ki az általam vagy az engem alkalmazó szakirányító vállalkozás által beszerzett tömbökből műveleti lapot?

    A jogosult erdészeti szakszemélyzet által beszerzett műveleti lap tömbből bármely erdőgazdálkodónak kiállítható műveleti lap, akivel a szakszemélyzet a szakirányításra vonatkozó megbízással, szerződéssel rendelkezik. A szakirányító vállalkozás által beszerzett tömbből csak a szakirányító vállalkozás működési körében állítható ki műveleti lap.

  • 6. A fakitermelés végrehajtása közben derül ki, hogy a fakitermeléshez kiállított műveleti lapon szereplő mennyiségekhez vagy fafajokhoz képest több kerül ki a fakitermelésből. Ilyenkor mi a teendő?

    Amennyiben a fakitermelés végrehajtása során kiderül, hogy a műveleti lapon feltüntetett kitermelhető mennyiség vagy fafaj meghatározásához alkalmazott becslési módszer nem volt helyes, vagy a becslés nem volt megfelelően pontos, a kiállított műveleti lap mellett – az addig végrehajtott fakitermelés adatai és a még visszalévő fakitermelésre elvégzett új becsléssel felvett adatok alapján – új műveleti lapot kell kiállítani.

    Az új műveleti lapból egyértelműen ki kell derülnie, hogy az a korábban kiállított műveleti lappal együtt érvényes, azaz a két műveleti lapon szereplő kitermelhető fatérfogat adatok együttes mennyisége a mérvadó, vagy az új műveleti lap magában foglalja, így hatálytalanítja a korábbit.

• Egyéb

  • 1. Mennyi idő múlva kerülhetek le a honlapon közzétett jogsértések listájáról?

    A közzétételtől számított ötödik év leteltekor. A tevékenység korlátozásra utaló határozati részt hamarabb is el lehet távolítani, amennyiben az ügyfél igazolja, hogy a korlátozás megszüntetéséhez szükséges feltételt teljesítette.

    Az érintett faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenységének felfüggesztése vagy tiltása, a felfüggesztés vagy a tiltás fennállásáig szerepel a honlapon.

  • 2. Erdővédelmi bírság kiszabása esetén fordulhatok-e a hatósághoz méltányossági kérelemmel?

    Erre a vonatkozó jogszabályi környezet alapján nincs lehetőség.