Tanácsok árvíz idejére állattartóknak, gazdálkodóknak

Az alábbiakban összegyűjtött tanácsokat az állattartók, gazdálkodók figyelmébe ajánljuk.

Tanácsok állattartóknak

Az árvíz nemcsak az emberek egészségét és életét, valamint az épített környezetet veszélyeztetheti, hanem gondjainkra bízott állataink is veszélybe kerülhetnek. Ezért fontos, hogy lehetőség szerint – szem előtt tartva, hogy a legfőbb szempont az emberi élet védelme – róluk is gondoskodjunk. Ehhez szükséges, hogy előre felkészüljünk, folyamatosan kövessük az időjárás előrejelzést, valamint legyünk tisztában az árvízveszélyes területekkel. 

• Kedvtelésből tartott állatainkat az esetleges menekítés során vigyük magunkkal, vagy még ezt megelőzően gondoskodjunk átmenetileg biztonságos elhelyezésükről ismerősöknél, esetleg állatpanzióban, állatmenhelyen. 
• Gazdasági haszonállatok esetében, amennyiben nem megoldható a biztonságos helyre történő elszállításuk, akkor törekedni kell zárt tartási helyük vízbetöréstől való védelméről, például homokzsákokkal. 
• Ha feltételezhető, hogy a tartási hely hosszabb időn keresztül nem lesz megközelíthető, akkor elegendő élelmet és ivóvizet kell biztosítani, amely akár több napon keresztül is kielégíti az állatok szükségleteit külső segítség nélkül is. 
• Az állatokat ne kössük meg, ezzel is biztosítva a menekülés lehetőségét. 
• Amennyiben menteni kell az állatokat, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a megriadt állapotban lévő állatok félelemből támadhatnak. Emiatt járjunk el fokozottan körültekintően, és mindenképp célszerű  szakember segítségét is igénybe venni . 
• Nagylétszámú állatállomány veszélyeztetettsége esetén mindenképpen konzultáljunk az állategészségügyi hatósággal és a katasztrófavédelemmel. 

Tanácsok gazdálkodóknak

• Ha a növényvédőszert vagy termésnövelőanyagot (műtrágyát) olyan helyen tárol, amelyet az árvíz elérhet, akkor haladéktalanul szállítsa vízjárás mentes területre. Az átázás következtében a növényvédő szer vagy a műtrágya teljesen elvesztheti hatékonyságát és a veszélyes anyag kimosódás környezeti károkat okozhat. 
• Az első árvízre történő figyelmeztetést követően ne végezzen tápanyagutánpótlást az árvízzel veszélyeztetett mezőgazdasági területeken. 
• Érdemes észben tartani, hogy az egészséges, jó állapotú talaj ellenállóbb az árvíz okozta káros hatásokkal szemben, és rajta könnyebb a víz levonulása utáni helyreállítás. 

Élelmiszerbiztonsági tájékoztató az árvízzel érintett területeken működő élelmiszervállalkozások számára

A nagy esőzések okozta árvizek, belvizek az óriási anyagi károkon túlmenően élelmiszerbiztonsági kérdéseket is felvetnek. A Nébih alábbi tanácsai az árvízzel érintett területeken működő élelmiszervállalkozásoknak szólnak.

Mit kell tenni az érintett területeken az élelmiszerekkel?

A védekezés ideje alatt is és a helyreállítási munkák során is ügyelni kell az élelmiszerek védelmére, az élelmiszerbiztonságra. Fontos a rendszeres és alapos kézmosás, kézfertőtlenítés.

• az árvízzel szennyezett élelmiszerek fogyasztásra nem alkalmasak!

• az érintett területeken beérő zöldségek, gyümölcsök szennyezettek lehetnek, (pl. dió, burgonya, gyökérzöldségek), ha érésük az árvíz idejére esett, és a termést az árvíz elérte, nem szabad felhasználni,

• az élelmiszereket szárazon, külső szennyeződéstől, rovaroktól, rágcsálóktól védve kell tartani,

• az áramkimaradás miatt a fagyasztó és hűtőszekrényekben, hűtőkamrákban maradt élelmiszereket, ha felolvadtak és érzékszervi elváltozást nem mutatnak, azonnal fel kell használni, (a felengedett, de még hideg élelmiszer fogyasztható, azonban a fagyasztásból + 5 ^oC fölé felmelegedett élelmiszer már nem biztonságos!)

• a vendéglátásban, közétkeztetésben az ételeket fogyasztás előtt alaposan át kell sütni, vagy főzni.

• a vízzáró csomagolású élelmiszerek (itt elsősorban a konzervekre kell gondolni) esetében a fogyaszthatósági döntést alapos, szinte egyenkénti csomagolás átvizsgálás, biztonságos lemosás, fertőtlenítés után lehet, nagy körültekintéssel meghozni.

• az élelmiszer, amelynél felmerülhetett a szennyezés, fertőzés gyanúja, fogyasztásra nem alkalmas, oly módon kell kidobni, hogy illetéktelenek ne férhessenek hozzá, (célszerű hypo-val leönteni).

Mit kell tenni az élelmiszer-vállalkozások árvízzel érintett ingatlanain, épületeiben?

• a helyreállítási munkák megkezdése előtt gondoskodni kell a területre munkavégzés miatt belépő dolgozók védelméről (védőruha, kesztyű, oltások, oktatások!)

• a terület megtisztításának, fertőtlenítésének nem csupán az épületekre, és eszközökre, hanem az udvarokra, szabad területekre is ki kell terjedni, 

• a művelt mezőgazdasági területeket, legelőket vegyszerrel fertőtleníteni nem szabad, ki kell várni a talaj természetes öntisztulását,

• a takarítást, fertőtlenítést a tiszta övezet felől a szennyezett övezet felé haladva kell kivitelezni,

• a külső területekről érkező gépjárművek és személyek szennyeződés behordása ellen kerékfertőtlenítők és fertőtlenítő lábtörlők beállításával védeni kell a már megtisztított és fertőtlenített területeket,

• ha a vízvezeték szennyezése felmerülhetett, a vezetéket és a kutat fertőtleníteni kell, (lásd később) - mindaddig az eszközök mosogatásához és a kézmosáshoz használt vizet fel kell forralni,

• a szennyeződött és megtisztításra nem alkalmas tárgyakat, a szennyeződött és fogyasztásra nem alkalmas élelmiszereket össze kell gyűjteni és hulladékként kezelni,

• a védekezésnél használt zsákokat (homokzsák) élelmiszertárolásra később sem szabad hasznosítani,

• ismételt üzemeléshez a helyiségeket alaposan ki kell takarítani, fertőtleníteni és szellőztetni, az eszközöket, berendezési tárgyakat le kell mosni és fertőtleníteni, a felhasználandó élelmiszerkészleteket nagy felelősséggel át kell vizsgálni,

• A vízvezeték szennyeződés esetén a hálózatot át kell mosni és fertőtleníteni.

Mivel lehet fertőtleníteni?

Legegyszerűbb fertőtlenítőszer a háztartási hypo és a klórmész.

10 liter 40 C-os vízhez 2 dl háztartási hypo, 5 perc áztatási, behatási idővel jó fertőtlenítő hatásfokú.

Jó fertőtlenítőszer a klórmész, melyből felhasználása előtt törzsoldatot kell készíteni, 30 g klórmész + 10 liter víz keverékével.

A fertőtlenítésnél a fertőtlenítőszer koncentráció mellett fontos betartani a behatási időt (áztatás, teljes felületet érő bemerítés).

A textiliák kifőzéssel vagy fertőtlenítőszeres oldatban áztatással fertőtleníthetők.

A bizonytalan minőségű víz csak olyan durva takarításhoz használható, amelyet alapos fertőtlenítés követ.

A fertőtlenítőszert az élelmiszerrel érintkező felületekről le kell öblíteni. Leöblítéséhez csak ivóvíz minőségű vizet használjon!

A fertőtlenítőszert az élelmiszerrel nem érintkező felületeken (pl. padozat) rajta lehet hagyni.

A szennyezett és nem tisztítható, feleslegessé vált tárgyak elégetése is szóba jöhet, amennyiben annak környezetszennyező hatása nincs.

A vizes fertőtlenítéssel nem kezelhető felületek (pl. gépek) fertőtlenítéséhez fertőtlenítő szakember szükséges, aki gázosítással, hidegködös vagy egyéb kezeléssel fertőtlenít.

A gázosítás, hidegködös eljárás során is ügyelni kell az élelmiszerek védelmére.

Kézfertőtlenítés

A vállalkozás által, normál munkamenetben használt kéz-fertőtlenítőszer használható.

Az élelmiszer-vállalkozások által üzemeltetett vízhálózat és saját kút fertőtlenítése

Ha a vízhálózat szennyeződhetett, az abból folyó víz nem ivóvíz!

Ivóvíz minőségű víz hiányában a vállalkozásnak tevékenységét saját hatáskörben korlátoznia kell, mérlegelve az élelmiszerbiztonságot!  Például: a higiénés kézmosás megléte mellett (kézmosóknál lajtos kocsiból származó ivóvíz és kézfertőtlenítő) csomagolt élelmiszerek kezelése, kiosztása, értékesítése folytatható.

Ivásra palackozott víz, eszközök mosogatására lajtos-kocsival szállított ivóvíz átmenetileg felhasználható.

A hálózat és kút fertőtlenítése, szükséges átmosása, tisztítása után a víz mikrobiológiai vizsgálatát el kell végeztetni. Negatív vízvizsgálati eredmény hiányában az üzemelést nem szabad megkezdeni.

A vállalkozás által üzemeltetett kút fertőtlenítése

30-40 métert nem meghaladó fúrt kút fertőtlenítése

A tározó aknát is és a kutat is ki kell tisztítani és fertőtleníteni.

• 1 m³ vízhez 100 ml nátrium hypoklorit-90 –et számolva a fertőtlenítőszert a tározó akna oldalára kell locsolni.

• 300 ml nátrium hypoklorit-90 –et kell az anyacsőbe önteni, majd a szivattyút többször néhány percig járatni, utána ismét 300 ml nátrium hypoklorit 90-et beönteni, és a vizet a tározóba (akna) szivattyúzni.

24 óra behatási idő után kell a rendszert kiszivattyúzni.

A 30-40 m-nél mélyebb kút fertőtlenítéséhez szakember segítségét vegye igénybe.

A vállalkozás által üzemeltetett ivóvíz hálózat, vezetékek mosása, fertőtlenítése

A szennyeződött épületekben a vízvezetéket át kell vizsgálni, a sérüléseket, hibákat ki kell javítani, (a későbbi visszaszívás megelőzése érdekében) majd a hálózatot nagy nyomással át kell mosni, a fent leírt mennyiségű fertőtlenítőszerrel feltölteni, és 24 óra állás után kifolyatni.

A leírt eljárásokat követően célszerű levenni a vízmintát.

Kerék és lábfertőtlenítő

Ideiglenes kerékfertőtlenítő készíthető szögvas keretbe szórt fűrészpor segítségével, amelyet fertőtlenítő oldattal (pl, hypo, nátrium hypoklorit -90) nedvesen kell tartani. Lábfertőtlenítésre tálca, láda beállítható.

Figyelem! A nátrium hypoklorit-90 veszélyes anyag, kezelésekor a kémiai biztonsági és munkavédelmi szabályokat be kell tartani!

További segítséget kérhet az illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-felügyeleti hatáskörben eljáró szerveitől.