A „chia mag” (aztékzsályamag) forgalmazásának szabályai

2020. július 3, péntek

Az utóbbi évek egyik slágerterméke, a „chia mag” (aztékzsályamag) az Európai Unióban új élelmiszernek (novel food) minősül, ezért kizárólag az új élelmiszerekre vonatkozó előírásoknak megfelelően forgalmazható. Az alábbiakban összefoglaljuk az aztékzsályamag forgalmazásának aktuális speciális feltételeit.

A „chia mag” (hivatalosan magyarul aztékzsályamag) egy egynyári lágyszárú növény, az aztékzsálya magja. Nagy arányban tartalmaz rostot, fehérjét, omega-3 és omega-6 esszenciális zsírsavakat. Magas rosttartalma (18-30%) miatt fontos szerepet játszhat a napi ajánlott rostbevitel biztosításában. Pozitív tulajdonságai mellett azonban a „chia” magnak lehetnek kedvezőtlen egészségi hatásai is. Magas rosttartalma miatt túlzott fogyasztása emésztőrendszeri problémákat (haspuffadást, görcsös hasi fájdalmat, hasmenést) okozhat. Nem zárható ki az aztékzsályamag esetleges allergizáló hatása sem, néhány esetben ugyanis keresztallergiás reakciót jelentettek a szezámmagra, illetve a mustárra érzékenyeknél.

Engedélyeztetés

Az aztékzsályamag az Európai Unióban ún. „új élelmiszer”-nek minősül. Az új élelmiszerek forgalmazását szigorú és speciális engedélyezési folyamat előzi meg, amelyhez az elsődleges értékelést az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) végzi.

Az engedélyezett új élelmiszerek listáját és forgalmazásuk speciális feltételeit az új élelmiszerek uniós jegyzéke (2017/2470/EU végrehajtási rendelet) tartalmazza. Az uniós jegyzék létrehozásával egyidejűleg 2018. január 1-től megszűnt az új élelmiszerek lényegi egyenértékűségen alapuló „notifikációja”. Ez alapján az aztékzsályamag kizárólag a jegyzék 1. táblázatában meghatározott élelmiszerkategóriákban, a meghatározott felhasználási feltételeknek (pl. felhasználható mennyiségek) és jelölési előírásoknak megfelelően forgalmazható. Az aztékzsályamagnak és az abból származó/azt tartalmazó élelmiszer termékeknek a jegyzék 2. táblázatában szereplő specifikációknak is meg kell felelniük. Az uniós jegyzékben szereplő speciális feltételeken túl az új élelmiszereknek természetesen eleget kell tenniük az élelmiszerekre és forgalmazásukra vonatkozó egyéb jogszabályi követelményeknek is, így például a vállalkozásoknak rendelkezniük kell az aztékzsályamag származását bizonyító dokumentációval (nyomon követhetőség). Az első új élelmiszerként történő forgalomba hozatali engedély kiadása óta elfogadásra került a felhasználás kiterjesztésére irányuló kérelem, amellyel egyidejűleg törlésre került a maximális napi bevitelre vonatkozó címkézési követelmény, valamint új termékként engedélyezve lett a részben zsírtalanított aztékzsályamagpor.

Az engedélyezési folyamat mellett a „chia mag” forgalmazásának és üzleti célú felhasználásának is szigorú feltételei vannak. Ezek egyike, hogy a vásárlók számára az aztékzsályamag önmagában kizárólag előrecsomagolt formában értékesíthető, kimérve, azaz lédig termékként nem árusítható! A termékeken az „Aztékzsályamag (Salvia hispanica)” megnevezésnek kell szerepelnie. Tekintettel azonban arra, hogy a fogyasztók körében az aztékzsályamag „chia mag”- ként vált ismertté, így ezt a nevet kiegészítésként fel lehet tüntetni a terméken, viszont mind az összetevők, mind a termék megnevezésénél az „aztékzsályamag (Salvia hispanica)” elnevezésnek szerepelnie kell.

Az új élelmiszerek uniós jegyzékében  szereplő termékkategóriákat az aztékzsályamag esetében és az azokhoz tartozó követelményeket az alábbi táblázat tartalmazza:

Engedélyezett új élelmiszer

Az új élelmiszer felhasználásának feltételei

Adott élelmiszer-kategória

Maximális mennyiségek

Aztékzsályamag (Salvia hispanica)

Kenyér és zsemlefélék

5 % (egész vagy őrölt aztékzsályamag)

Sütött sütőipari termékek (a kenyér és zsemlefélék kivételével)

10 % egész aztékzsályamag

Reggeli gabonapelyhek

10 % egész aztékzsályamag

Gabonamag-, álgabonamag- és/vagy hüvelyesalapú, sterilizált, fogyasztásra kész ételek

5 % egész aztékzsályamag

Gyümölcs-, csonthéjas- és magkeverékek

  

Előrecsomagolt aztékzsályamag önmagában

  

Édességek (beleértve a csokoládét és a csokoládétermékeket is), a rágógumi kivételével

  

Tejtermékek (beleértve a joghurtot is) és hasonlók

  

Fagyasztott állapotban fogyasztható készítmények

  

Gyümölcs- és zöldségtermékek (beleértve a kenhető gyümölcskészítményeket, a gabonával/gabona nélkül készített kompótokat, a tejtermékek alá rétegezett vagy azokkal keverhető gyümölcskészítményeket, a gyümölcsdesszerteket, a kevert gyümölcsöket kókusztejjel, ikerpoharakban)

  

Alkoholmentes italok (beleértve a gyümölcsleveket és gyümölcs-/zöldség-italkeverékeket)

  

Gyártásuk, feldolgozásuk vagy elkészítésük során 120 °C-on vagy azt meghaladó hőmérsékleten hőkezelést nem igénylő pudingok

  

Salvia hispanica (aztékzsálya) magjából származó olaj

Zsírok és olajok

10 %

Tiszta aztékzsályaolaj

2 g/nap

A 2002/46/EK irányelvben meghatározott étrend-kiegészítők

2 g/nap

Részben zsírtalanított aztékzsályamagporok (Salvia hispanica-porok)

Magas fehérjetartalmú por

Ízesítés nélküli savanyú tejtermékek, ideértve a természetes, ízesítés nélküli írót (kivéve a sterilizált írót), savanyítás utáni hőkezelés nélkül

0,7 %

Ízesítés nélküli savanyú tejtermékek, savanyítás utáni hőkezeléssel

0,7 %

Ízesített savanyú tejtermékek, beleértve a hőkezelt termékeket is

0,7 %

Édesipari termékek

10 %

A 2001/112/EGK irányelvben meghatározott gyümölcslevek és zöldséglevek

2,5 %

A 2001/112/EGK irányelvben meghatározott gyümölcsnektárok, zöldségnektárok és hasonló termékek

2,5 %

Ízesített italok

3 %

A 2002/46/EK irányelvben meghatározott étrend-kiegészítők, kivéve a csecsemőknek és kisgyermekeknek készült étrend-kiegészítőket

7,5 g/nap

Magas rosttartalmú por

Édesipari termékek

4 %

2001/112/EGK irányelvben meghatározott gyümölcslevek és zöldséglevek

2,5 %

A 2001/112/EGK irányelvben meghatározott gyümölcsnektárok, zöldségnektárok és hasonló termékek

4 %

Ízesített italok

4 %

A 2002/46/EK irányelvben meghatározott étrend-kiegészítők, kivéve a csecsemőknek és kisgyermekeknek készült étrend-kiegészítőket

12 g/nap

Az aztékzsályamag, az ebből származó olaj és részben zsírtalanított aztékzsályamagpor az új élelmiszerek uniós jegyzékében (2. táblázat) szereplő specifikációit az alábbi táblázat tartalmazza:

Aztékzsályamag (Salvia hispanica)

Leírás/meghatározás:

Az azték zsálya (Salvia hispanica L.) az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozó, nyári évelő lágyszárú növény. Betakarítás után a magok mechanikai tisztításon esnek át. A virágokat, leveleket és a növény egyéb részeit eltávolítják.

Szárazanyag: 90–97 %

Fehérje: 15–26 %

Zsír: 18–39 %

Szénhidrát (*): 18–43 %

Nyersrost (**): 18–43 %

Hamu: 3–7 %

(*)

A szénhidrátok rostértéket is magukban foglalják

 

(**)

A nyersrost a rost azon része, amely főként emészthetetlen cellulózból, pentozánokból és ligninből áll.

Előállítási folyamat:

Az aztékzsálya-magot tartalmazó gyümölcslevek és gyümölcslékeverékek előállítási folyamata előduzzasztási és pasztőrözési lépéseket is tartalmaz. Az előállítás során mikrobiológiai ellenőrzéseket végeznek és felügyeleti rendszereket alkalmaznak.

Salvia hispanica (aztékzsálya) magjából származó olaj

Leírás/meghatározás:

Az aztékzsályaolajat (99,9 %-os tisztaságú) aztékzsályamagokból (Salvia hispanica L.) nyerik hidegsajtolással. Az eljárás oldószer hozzáadása nélkül történik, a sajtolást követően az olajat derítőmedencében tárolják, ahol kiszűrik belőle a szennyeződéseket. Előállítható szuperkritikus CO2-vel történő extrakcióval is.

Előállítási folyamat:

Az olajat hidegsajtolással nyerik. Az eljárás oldószer hozzáadása nélkül történik, a sajtolást követően az olajat derítőmedencében tárolják, ahol kiszűrik belőle a szennyeződéseket.

Savasság (olajsavban kifejezve): ≤ 2,0 %

Peroxidszám (PV): ≤ 10 meq/kg

Oldhatatlan szennyeződések: ≤ 0,05 %

Alfa-linolénsav: ≥ 60 %

Linolsav: 15–20 %

Részben zsírtalanított aztékzsályamagporok (Salvia hispanica-porok)

Leírás/meghatározás:

Új élelmiszerek az aztékzsálya (Salvia hispanica L.) egészben lévő magjainak préselésével és őrlésével nyert, részben zsírtalanított aztékzsályamagporok (Salvia hispanica-porok).

Fizikai-érzékszervi tulajdonságok:

Idegen anyag: 0.1 %

Magas fehérjetartalmú por

Magas rosttartalmú por

Részecskeméret

               

≤ 130 μm

               

≤ 400 μm

Kémiai összetétel:

Magas fehérjetartalmú Salvia hispanica-por

Magas rosttartalmú Salvia hispanica-por

Nedvesség:

≤ 9,0 %

≤ 9,0 %

Fehérje:

≥ 40,0 %

≥ 24,0 %

Zsír:

≤ 17 %


≤ 12 %

Rost:


≤ 30 %


≥ 50 %

Mikrobiológiai kritériumok:

Összcsíraszám: ≤ 10 000 CFU/g

Élesztők: ≤ 500 CFU/g

Penészgombák: ≤ 500 CFU/g

Staphylococcus aureus: ≤ 10 CFU/g

Kóliformok: < 100 MPN/g

Enterobacteriaceae: ≤ 100 CFU/g

Bacillus cereus: ≤ 50 CFU/g

Escherichia coli: < 10 MPN/g

Listeria monocytogenes: nincs/g

Salmonella spp.: 25 g-os mintában nincs jelen

Szennyező anyagok:

Arzén: ≤ 0,1 ppm

Kadmium: ≤ 0,1 ppm

Ólom: ≤ 0,1 ppm

Higany: ≤ 0,1 ppm

Összes aflatoxin: ≤ 4 ppb

Ochratoxin-A: ≤ 1 ppb

Az engedélyezés során a felhasználás feltételeinek meghatározása az engedélykérelemben benyújtott adatok alapján történik. A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy az általa forgalmazni kívánt új élelmiszer a javasolt felhasználási szintek és beviteli mennyiségek mellett nem jelent kockázatot az emberi egészségre. A kérelmező által benyújtott információkat az EFSA értékeli.

Kapcsolódó anyagok:
Az EU Bizottsághoz benyújtott érvényes új élelmiszeres kérelmek összefoglalója nyilvánosan elérhető a Bizottság honlapján.
A hivatkozott jogszabályok aktuális változatai elérhetőek a Nébih jogszabály gyűjteményében.

Friss hírek

2026. május 28, csütörtök

Kérdezz-felelek a növényvédőszermaradékok egészségügyi kockázatáról

A növényvédőszer-maradékok a növényvédő szerek vagy más néven peszticidek, illetve bomlástermékeik kis mennyiségei, melyek a terményekben vagy azok felületén a betakarítást, szüretelést, illetve tárolást követően is megmaradhatnak. Az elvárt hatás kifejtéséhez a növényvédő szerek bizonyos mennyiségének esetenként a kezelt terményeken is jelen kell lennie. Nem minden élelmiszer tartalmaz szermaradékot. Azokban az élelmiszerekben is, melyekben kimutathatóak, általában csak nagyon kis mennyiségben vannak jelen, így nem jelenthetnek kockázatot a fogyasztó egészségére nézve.

Tovább >

2026. május 27, szerda

Harmadik országból származó ökológiai termékek behozatala és forgalomba hozatala

Ökológiai és átállási termékek harmadik országból történő importálását végző élelmiszer-vállalkozó tevékenységét tanúsító szervezet ellenőrzése alatt folytathatja. E célból szükséges a tevékenység megkezdése előtt a szervezetnél a nyilvántartásba vételét kérni.

Tovább >

Általános tájékoztató a kender alapú élelmiszerek forgalomba hozataláról és azok szabályozásáról

2024. január 11, csütörtök

A kender (Cannabis sativa L.) különböző ipari célokra sokoldalúan felhasznált növény. Élelmiszercélú felhasználásra hagyományosan a kender magját használják, amelyből főként olajat állítanak elő.

A kender (Cannabis sativa L.) növény az emberi szervezet működésére ható, bioaktív vegyületeket, ún. kannabinoidokat tartalmaz, ezért a kenderből készült élelmiszerek előállítása során ezeket figyelembe kell venni. Ilyen kannabinoidok például a pszichoaktív hatású THC (Δ9- tetrahidrokannabinol) és a nem pszichoaktív, de farmakológiai hatású CBD (kannabidiol) vegyületek.


THC tartalom
A kender (mint növény) termesztésére, forgalmazására és felhasználására vonatkozó szabályokat a 162/2003. (X. 16.) Korm. Rendelet artalmazza. Ennek megfelelően élelmiszer kizárólag olyan kenderfajtából állítható elő, amelynek THC tartalma a növény légszáraz állapotú, gyökérzettől és száraktól mentes homogenizált részében nem éri el a 0,2%-ot. Az ilyen legálisan termeszthető, élelmiszer célú kenderfajták magja a növény egyéb részeitől eltérően nem tartalmaz THC-t.A kendermagból készült termékben ha THC mutatható ki, az más növényi részből (elsősorban a kender növény lomb- és murvalevelének epidermiszét borító mirigyszőrökből) történő szennyeződést jelez, vagy azt, hogy élelmiszer előállítás céljára nem termeszthető kenderből származik.
Élelmiszerek maximális megengedhető THC tartalmára (THC határértékre) vonatkozó szabályokat a Bizottság (EU) 2023/915 rendelete tartalmazza. Ennek megfelelően a kendermagban, a részben zsírtalanított kendermagban és egyéb kendermagból készített termékben legfeljebb 3 mg/kg, a kendermagolajban legfeljebb 7,5 mg/kg lehet a THC és THC-ekvivalensek mennyisége.

CBD tartalom
A THC mellett a másik fő kannabinoid a nem pszichoaktív, de farmakológiai hatású CBD. Ez a vegyület a legtöbb EU tagállamban gyógyszerhatóanyagnak minősül, ezért a gyógyszerszabályozás alá tartozik vagy élelmiszercélú felhasználás esetén pedig új élelmiszernek minősül és azokat az új élelmiszerekről szóló 2015/2283/EU rendelet szerint engedélyeztetni kell.

Kender részei, mint új élelmiszerek
Új élelmiszereknek nevezzük azokat az élelmiszereket, amelyeket 1997. előtt nem fogyasztottunk jelentős mértékben az EU területén és azok fogyasztása az élelmiszer újszerűségéből adódóan élelmiszerbiztonsági kockázatot vethet fel. Az új élelmiszerekről szóló 2015/2283/EU rendelet több olyan élelmiszer kategóriát sorol fel, amelynek, ha nem igazolt az 1997. előtti fogyasztási hagyománya, akkor azok természetéből, szerkezetéből, felhasználási módjából vagy az alkalmazott előállítási technológiából adódóan kockázatot jelenthet a fogyasztó számára. Emiatt az új élelmiszerek forgalomba hozatalát szigorú élelmiszerbiztonsági értékelés előzi meg az engedélyezés során. A kender növény bizonyos részeiből előállított élelmiszer-összetevők - amelyek 1997. előtti fogyasztási hagyománya az EU területén nem igazolt - a rendelet hatálya alá tartozhatnak azok összetételétől, előállítási és felhasználási módjuktól függően.

Az EU Bizottság honlapján elérhető új élelmiszer katalógusban tájékoztató jellegű információk találhatóak élelmiszer összetevők új élelmiszer státuszára vonatkozóan, azok fogyasztási hagyományai alapján. 

A kenderhez (Cannabis sativa L.) tartozó jelenlegi leírás szerint az ebből a növényből készített számos élelmiszer vagy élelmiszer összetevő nem tartozik az új élelmiszeres rendelet hatálya alá, mivel azok 1997. előtti fogyasztási hagyománya igazolt. Ilyen például a kender magja, a magból hagyományos eljárással (pl. sajtolással) készült olaj, a magból készült liszt és annak zsírtalanított formája. Szintén nem minősül új élelmiszernek a kender levél vizes forrázata önmagában és gyógynövényforrázatokban történő felhasználása. A katalógus hangsúlyozza, hogy kizárólag azok a kenderlevelek használhatók fel forrázat készítéséhez, melyek nem a termő ágvégződésen helyezkednek el. A katalógus azonban felhívja a figyelmet arra, hogy az EU tagállamok nemzeti szabályozása korlátozhatja ezeknek a termékeknek, mint élelmiszereknek vagy élelmiszer-összetevőknek a forgalomba helyezését. Magyarországon ilyen nemzeti korlátozás a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK, jogelőd: OGYÉI) „élelmiszerekben és étrend-kiegészítőkben alkalmazásra nem javasolt növények” listája alapján van érvényben. Ennek jelenleg érvényes változata alapján a magolaj CBD tartalma (feldolgozás során történő szennyeződés) nem haladja meg a 25 mg/kg mennyiséget. 
A kender növényben előforduló kannabinoid vegyületek (pl. kannabidiol, kannabidiolsav, kannabigerol, kannabinol, kannabikromén) élelmiszerek összetevőjeként - a katalógus alapján - új élelmiszernek minősülnek, mivel azok 1997. előtti biztonságos fogyasztási hagyománya az EU területén nem igazolt. Ez vonatkozik mind a kender növényből készült extraktumokra, és minden olyan termékre, amelyekhez kannabinoid tartalmú extraktumot összetevőként adnak hozzá (pl. CBD-vel dúsított kendermag olaj), illetve vonatkozik bármely más növényből készült extraktumra is, amely kannabinoidokat tartalmaz. Új élelmiszernek minősülnek a szintetikusan előállított kannabinoidok is. Az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) állásfoglalást adott ki a folyamatban lévő CBD összetevők új élelmiszerként történő kockázatértékeléséről, mely szerint a CBD biztonságossága a meglévő tudományos információk alapján egyelőre nem állapítható meg. 2026. februárjában az EFSA frissítette állásfoglalását, melyben megerősítette, hogy a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok még mindig hiányosak, ezzel egyidejűleg a CBD biztonságos bevitelének szintjét ideiglenesen 0,0275 mg/ttkg/nap-ban határozta meg — ez kb. 2 mg/napnak felel meg egy 70 kg-os felnőtt esetében. Az ideiglenes biztonságos szint kizárólag olyan étrend-kiegészítő készítményekre vonatkozik, amelyek legalább 98% tisztaságú CBD-t tartalmaznak, nanorészecskék nélkül, és amelyek gyártási folyamata biztonságosnak minősül, valamint esetükben nem igazolt genotoxikus kockázat. Az összes rendelkezésre álló adat alapján a CBD biztonságossága 25 év alatti személyek, terhes vagy szoptató nők, valamint egyidejűleg gyógyszert szedő személyek esetében nem állapítható meg.

Kendermag olaj/kenderolaj és CBD olaj
A kendermag olaj vagy kenderolaj a kender magjából sajtolással előállított olaj, nem minősül új élelmiszernek.
A CBD olaj olyan olajat jelent, amely CBD-t tartalmaz. Gyakran ezt is a kender magjából állítják elő, azonban CBD-vel dúsítják, ezért az ilyen termékek új élelmiszernek minősülnek és ezeket forgalomba hozataluk előtt engedélyeztetni kell a 2283/2015/EU rendelet értelmében.  
Amennyiben viszont a kendermag olajat/kenderolajat a sajtolástól eltérően olyan új technológiával állítják elő, amely besorolható az új élelmiszerekről szóló 2283/2015/EU rendelet 3. cikk (2) bekezdés vii. kategóriájába*, abban az esetben az is új élelmiszernek minősül.
* “az Unión belül élelmiszer előállítására 1997. május 15. előtt nem használt előállítási eljárás során létrejött élelmiszerek, amely eljárás az élelmiszerek összetételében vagy szerkezetében olyan számottevő változásokat idéz elő, amelyek hatással vannak azok tápértékére, az anyagcserére vagy a bennük található nemkívánatos anyagok mennyiségére”.


Egészségre vonatkozó állítások
A kender alapú termékeken - ugyanúgy, mint bármely más élelmiszeren - tilos az egészségre vonatkozó állítások alkalmazása, kivéve, ha azokat az EU Bizottság az 1924/2006/EK rendeletnek megfelelően engedélyezte és szerepelnek az engedélyezett állítások listáján vagy még az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) általi értékelésük folyamatban van.

A Bizottság által engedélyezett és elutasított egészségre vonatkozó állítások listája az alábbi  linken érhető el angol nyelven:
https://ec.europa.eu/food/food-feed-portal/screen/health-claims/eu-register
Az értékelés alatt álló állítások listája az alábbi linken kereshető angol nyelven:
http://www.efsa.europa.eu/en/topics/topic/article13.

Az OGYÉI állásfoglalást adott ki a kannabidiollal (CBD) való tevékenységre vonatkozóan. Ebben az állásfoglalásban a megállapítások a CBD-re mint humán gyógyszer hatóanyagra és mint étrend-kiegészítőre vonatkoznak. A kender fentiektől eltérő felhasználási feltételeinek tárgyalásai jelenleg napirendi ponton vannak az EU Bizottságban. Ezekkel kapcsolatos új információk esetén tájékoztatónkat frissítjük.


Friss hírek

2026. május 28, csütörtök

Kérdezz-felelek a növényvédőszermaradékok egészségügyi kockázatáról

A növényvédőszer-maradékok a növényvédő szerek vagy más néven peszticidek, illetve bomlástermékeik kis mennyiségei, melyek a terményekben vagy azok felületén a betakarítást, szüretelést, illetve tárolást követően is megmaradhatnak. Az elvárt hatás kifejtéséhez a növényvédő szerek bizonyos mennyiségének esetenként a kezelt terményeken is jelen kell lennie. Nem minden élelmiszer tartalmaz szermaradékot. Azokban az élelmiszerekben is, melyekben kimutathatóak, általában csak nagyon kis mennyiségben vannak jelen, így nem jelenthetnek kockázatot a fogyasztó egészségére nézve.

Tovább >

2026. május 27, szerda

Harmadik országból származó ökológiai termékek behozatala és forgalomba hozatala

Ökológiai és átállási termékek harmadik országból történő importálását végző élelmiszer-vállalkozó tevékenységét tanúsító szervezet ellenőrzése alatt folytathatja. E célból szükséges a tevékenység megkezdése előtt a szervezetnél a nyilvántartásba vételét kérni.

Tovább >

null Mit kell tudni a növényvédő szerekről?

Mit kell tudni a növényvédő szerekről?

2020. január 29, szerda

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2020 első időszakában egy 18 részből álló cikksorozatban járja végig a növényvédelem területét érintő változásokat. A sorozat második elemében a növényvédő szerekről olvashatnak az érdeklődők.

Növényvédő szernek (peszticidnek) minősül minden olyan készítmény, amely alkalmas a haszonnövények és/vagy dísznövények, illetve a termények biotikus károsodásának gátlására azáltal, hogy a károsító szervezetet (pl.: állati kártevő, gyomnövény, kórokozó) távol tartja, elriasztja, terméketlenné teszi, növekedésében gátolja vagy elpusztítja.

A peszticidek típusai:

  • az állati kártevők elleni készítmények (Pl.: rovar-, atka- vagy csigaölő, vadriasztó),
  • a kórokozók elleni készítmények (pl.: gomba- és baktériumölő), valamint
  • a gyomirtó szerek.

A növényvédő szerek olyan készítmények, amelyek egy vagy több hatóanyagot tartalmaznak. Ezek a hatóanyagok lehetnek természetes eredetű, illetve kémiai, biológiai vagy biotechnológiai úton előállított anyagok, valamint élő szervezetek. Legfontosabb tulajdonságuk, hogy alkalmasak a károsítók jelenlétének szabályozására a növényeken, növényi részeken, továbbá a növények életfolyamatait ellenőrzött módon befolyásolják.

A növényvédő szereket csoportosíthatjuk a következők szerint:

  • Forgalmi kategóriák
  • Hatóanyag és növény kapcsolata
  • Hatásspektrum
  • Hatás (kórokozó és növény kapcsolata)
  • Bejutás (állati kártevők és növény kapcsolata)
  • Alkalmazás és kijuttatás módja
  • Formuláció
  • Méhveszélyesség
  • Veszélyesség vízi szervezetekre
  • Veszélyesség (mérgező tulajdonság/toxikológiai tulajdonság)
  • Humán egészségügyi hatás
  • Munkaegészségügyi várakozási idő
  • Élelmezés-egészségügyi várakozási idő

A növényvédő szerek biztonságos felhasználásának az elsődleges és egyben legfontosabb iránymutatója a készítmények engedélyokirata. Ebben a részletes dokumentumban szigorúan fel kell tüntetni a fentiekben felsorolt tulajdonságokat. A hazánkban forgalomba hozható és felhasználható valamennyi növényvédő szer engedélyezését a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal végzi. Az engedélyezési folyamat szigorú szabályairól, követelményeiről és korlátozásairól uniós1 és hazai2 jogszabályok rendelkeznek.

Számos esetben a kémiai növényvédelem, vagyis a növényvédő szerek alkalmazása ad kielégítő megoldást egy-egy növényvédelmi problémára. Annak érdekében, hogy ez a tevékenység gazdaságos, hatékony, egyúttal környezetkímélő is legyen, a készítményeket differenciáltan, az adott helyzet sajátosságaihoz igazítva és minden esetben a jogszabályi követelményeket3 betartva kell alkalmazni.

Hivatkozott jogszabályok:

  1. a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK rendelet
  2. a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004 (V.15.) FVM rendelet
  3. a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010 (IV.23.) FVM rendelet

Friss hírek

2026. június 9, kedd

Új állategészségügyi intézkedések az élőállat-szállításban

A Törökországban, Bulgáriában és Görögországban fennálló kedvezőtlen állategészségügyi járványhelyzet miatt az országos főállatorvos új védelmi intézkedést rendelt el: haszonállatot szállító járművek csak tisztítást és fertőtlenítést követően léphetnek be az országba. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kéri az érintettek felelős közreműködését és az állategészségügyi előírások maradéktalan betartását.

Tovább >

2026. június 8, hétfő

Már mobilalkalmazáson is rögzíthetik a szakértők az amerikai szőlőkabóca észleléseket

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) országos Károsító-monitoring rendszere új funkcióval bővült. Mostantól a szőlő aranyszínű sárgaság (FD) betegség terjesztésért felelős amerikai szőlőkabóca előfordulási adatai és fejlődési alakjai már Android alapú mobilalkalmazáson keresztül is bejelenthetőek. A fejlesztés révén a szakemberek a terepi észleléseket közvetlenül, azonnal rögzíthetik a rendszerben.

Tovább >