A xylella cimkéjű tartalom.

Továbbra is mentesek vagyunk a Xylella fastidiosa kiemelt zárlati károsítótól, de fontos a megelőzés

Továbbra is mentesek vagyunk a Xylella fastidiosa kiemelt zárlati károsítótól, de fontos a megelőzés

2026. január 19, hétfő

A 2025-ös vizsgálatok alapján az egyik legveszélyesebb növénykárosítónak számító Xyllela fastidiosa baktérium továbbra sincs jelen Magyarországon, a behurcolás kockázata azonban változatlanul magas. A védekezést nehezíti, hogy a baktériumnak több alfaja ismert, eltérő gazdanövénykörrel és eltérő járványügyi kockázattal. A hatóságok fokozottan ellenőriznek és célzottan mintát vesznek az ország Xylella-mentes státuszának megőrzése érdekében.

Hazánkban évente tervszerű, országos lefedettségű felderítések zajlanak a Xylella baktérium kimutatására. A hatóság által begyűjtött növényi minták laboratóriumi vizsgálatai eddig minden esetben negatív eredményt hoztak, így a károsító jelenléte továbbra sem igazolt hazánkban. A felderítések kiterjednek többek között gyümölcsösökre, szőlőültetvényekre, faiskolákra, kertészeti árudákra, közterületekre és üvegházakra. 2025-ben Tolna vármegyében kiemelt mintavételezés történt az olajfa-ültetvények telepítésével összefüggésben. Emellett továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a faiskolai ellenőrzések, a tavalyi évben több mint 100 szaporítóanyag-termelő helyen végeztek felderítést a vármegyei növényvédelmi felügyelők. 
A Xylella fastidiosa behurcolásának legnagyobb veszélyét a tünetmentesen fertőzött növények behozatala jelenti. Fontos megakadályozni a baktérium bekerülését, hiszen hazai jelenléte esetén a növények faszövetéből táplálkozó honos kabócák könnyen tovább terjeszthetik. Közülük a tajtékos kabóca (Philaenus spumarius) egész Európában, így hazánkban is széles körben elterjedt. A hatósági tapasztalatok alapján a legmagasabb kockázatot az olyan import dísznövény- és szaporítóanyag-tételek jelentik, amelyek: 
•    olyan régiókból származnak, ahol a kórokozó jelenléte igazolt (Dél- Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Portugália), 
•    az új telepítések, különösen a mediterrán eredetű idősebb olajfák és mandulafák, 
•    a jelentős forgalmat lebonyolító kertészeti árudák, valamint
•    a kockázatos szállítmányokat kezelő kereskedelmi egységek. 
A növényegészségügyi hatóság kiemelt célja a baktérium behurcolásának megelőzése, ezért tovább növeli az import eredetű, magas kockázatú tételekre irányuló ellenőrzések számát. Az új ültetvénytelepítések vizsgálata szintén kiemelt figyelmet kap.  
A Xylella fastidiosa elleni védekezést segítő, szükség szerint frissülő károsítóspecifikus útmutatók és tájékoztatók – köztük az Integrált Károsító-specifikus Ellenőrzési Adatlap (IKEA) és a hazai készenléti terv – továbbra is elérhetők a https://portal.nebih.gov.hu/novenyegeszsegugy aloldalon. A megelőzés érdekében a Nébih kiemelt hangsúlyt fektet a lakossági tájékoztatásra is, többek között az EFSA PlantHealth4Life kampányához való csatlakozással, figyelemfelhívó kommunikációval és a növényútlevéllel kapcsolatos vásárlási tudnivalók ismertetésével. 
A hivatal folyamatos intézkedésekkel mindent megtesz Magyarország Xylella fastidiosa-mentes státuszának megőrzéséértt, és szükség esetén gyorsan, összehangoltan reagál minden bejelentésre és újonnan felmerülő kockázatra. 
A hatóság kiemelt figyelmet fordít a bejelentések kivizsgálására, valamint a gyanús esetek gyors és szakszerű kezelésére annak érdekében, hogy egy esetleges megjelenés esetén a szükséges növényegészségügyi intézkedések azonnal megkezdhetők legyenek.
A Xylella fastidiosa elleni védekezés jogi alapját az alábbi uniós jogszabályok biztosítják:
-    a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről szóló 2016/2031/EU rendelet,
-    a karantén károsítók uniós jegyzékét tartalmazó 2019/2072/EU végrehajtási rendelet,
-    valamint a Xylella fastidiosa baktériumra vonatkozó speciális intézkedéseket meghatározó 2020/1201/EU végrehajtási rendelet.
A Xylella fastidiosa zárlati károsító gyanúját haladéktalanul be kell jelenteni a Nébih, valamint az illetékes vármegyei kormányhivatal részére.
A bejelentés a Nébih honlapján elérhető formanyomtatványon tehető meg: https://portal.nebih.gov.hu/-/bejelentes-kotelezett-karositok


Friss hírek

2026. február 18, szerda

Felhívás ENAR adategyeztetésre szarvasmarha-, juh- és kecske-, sertés- valamint baromfitartók számára

___

Tovább >

2026. február 17, kedd

Március végéig zajlik a szarvasmarha-, juh- és kecske-, sertés-, valamint baromfitartók ENAR adategyeztetése

A vonatkozó rendelet* alapján az állattartóknak idén március 31-ig van lehetőségük az ENAR adategyeztetésre. Újdonság, hogy a szarvasmarha-, a juh- és kecskefélék, valamint a sertések mellett idén előszőr a baromfik vonatkozásában is kötelező az adategyeztetés. Az adatok naprakészen tartása az állatalapú támogatási kérelmet benyújtók számára kiemelten fontos.

Tovább >

Átlagos (0 Szavazatok)

Szép, de veszélyes: miért ne hozzunk növényt a nyaralásból?

Szép, de veszélyes: miért ne hozzunk növényt a nyaralásból?

2025. július 10, csütörtök

Súlyos veszélyt jelent Magyarország növényvilágára a Xylella fastidiosa baktérium, ami akár egy külföldi nyaralásról hazahozott hajtással is könnyen behurcolható hazánkba. A kórokozó népszerű dísznövényeket és gyümölcstermő fajokat, mint a szőlő, az olajfa, a leander és a levendula támad meg. A már fertőzött gazdanövények olyan országokban találhatóak meg, amelyek kedvelt nyaralási úti célok, például Franciaország, Olaszország, Spanyolország vagy az Amerikai Egyesült Államok. A megelőzés közös felelősségünk! Már egyetlen tünetmentes növény is elegendő lehet a fertőzés behurcolásához és elterjesztéséhez, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kiemelten kéri, hogy senki se hozzon haza növényt külföldről.

A nyári időszakban, amikor sokan utaznak mediterrán országokba – például Franciaországba, Dél-Olaszországba vagy Spanyolországba – különösen fontos, hogy az utazók ne hozzanak magukkal növényeket, hajtásokat és magokat. Ezek között ugyanis tünetmentes, de fertőzött példányok is lehetnek, amelyek elindíthatják a Xylella fastidiosa baktérium terjedését Magyarországon. Főként a citrusfélék, a levendula és a kávécserje esetében fokozott a kockázat, de az éghajlati tényezők változásával ma már Magyarországon egyre gyakoribb az olajfaligetek telepítése is. 

A több mint 600 tápnövénnyel terjeszthető Xylella fastidiosa baktériumfaj az amerikai kontinensen őshonos, jelenlétét azonban már Európában is számos helyen igazolták. Továbbterjedését a növények faszövetéből táplálkozó kabócák biztosítják, melyek közül a tajtékos kabóca (Philaenus spumarius) egész Európában, így Magyarországon is széles körben elterjedt. 

A betegség jelentős természeti és gazdasági kárt okoz. A terjesztő vektor hazai jelenléte miatt kiemelten fontos a kórokozó behurcolásának megelőzése, amelynek kulcsa a növényegészségügyi előírások betartása. Többek között ültetésre szánt növények – köztük a Xylella gazdanövények – az EU-n belül csak érvényes növényútlevéllel szállíthatóak, míg az ún. harmadik országoknál növényegészségügyi export bizonyítvány is kell. A kiemelt kockázatú gazdanövényeknél kötelező a laboratóriumi vizsgálat is.

A Xylella fastidiosa jelenléte miatt a hazai növényvilágra különösen veszélyes az olajfa, a leander, a levendula, a mandula, a citrusfélék, a pacsirtafű és a kávécserje behozatala. Növényegészségügyi és azon belül a kórokozó szempontjából a területi elterjedést figyelembevéve Európában Dél-Franciaország (Korzika és Nizza környéke, Provence-Alpes-Côte d’Azur, Occitanie), Dél-Olaszország (Puglia tartomány, Toszkána, Lazió), Portugália (Algarve, Lisszabon, Porto) és Spanyolország (Alicante megye (Valencia), Extremadura, Madrid és Baleár-szigetek) kiemelten kockázatos. Az unión kívül az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Kína és Izrael esetében kulcsfontosságú, hogy ültetésre szánt növény vagy mag csakis az előírásoknak megfelelően érkezzen. 

 Xylella fastidiosa baktérim elterjedési térképe

1. ábra Xylella fastidiosa baktérim elterjedési térképe (Forrás: EPPO adatbázis)

További információk a Xylella fastidiosa baktériumról:
https://portal.nebih.gov.hu/-/tobb-szaz-novenyt-erinto-nem-honos-karosito-a-xylella-fastidiosa-nevu-bakterium 

További ismeretet nyújtanak a Xylella fastidiosa baktériumról: Általános tájékoztató az Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet (EPPO) globális adatbázisából 
 


Friss hírek

2026. február 18, szerda

Felhívás ENAR adategyeztetésre szarvasmarha-, juh- és kecske-, sertés- valamint baromfitartók számára

___

Tovább >

2026. február 17, kedd

Március végéig zajlik a szarvasmarha-, juh- és kecske-, sertés-, valamint baromfitartók ENAR adategyeztetése

A vonatkozó rendelet* alapján az állattartóknak idén március 31-ig van lehetőségük az ENAR adategyeztetésre. Újdonság, hogy a szarvasmarha-, a juh- és kecskefélék, valamint a sertések mellett idén előszőr a baromfik vonatkozásában is kötelező az adategyeztetés. Az adatok naprakészen tartása az állatalapú támogatási kérelmet benyújtók számára kiemelten fontos.

Tovább >

Átlagos (0 Szavazatok)