Növényvédőszer-maradékok ellenőrzése: elérhetőek a legfrissebb adatok

Elérhetőek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2022 és 2024 között végzett növényvédőszer-maradék vizsgálatainak összefoglaló eredményei. Az adatok közzétételével a hivatal célja, hogy a kutatók, a szakemberek és maguk a fogyasztók is hiteles, naprakész információkhoz juthassanak a növényi és állati eredetű élelmiszerek biztonságáról.

Az Európai Unió közös mintavételei mellett a Nébih önálló hazai mintavételi tervet is készít, amelyek alapján laboratóriumi vizsgálatok történnek. A hatóság célja, hogy a vizsgálati eredményeket minden érdeklődővel és kutatóval megossza, elősegítve ezzel, hogy a fogyasztók hiteles információk alapján hozhassanak tudatos döntéseket a növényi és állati eredetű élelmiszerek kiválasztásakor.
 
A közzétett táblázat tartalmazza a 2022-2024 között végzett laboratóriumi vizsgálatok összesített eredményeit, kiemelve azon eseteket, mikor a mért értékek meghaladták a jogszabályban rögzített határértékeket, és így a Nébih hatósági eljárás indítását kezdeményezte. A táblázat tartalmazza azon mérési eredményeket is, amelyek a vizsgált anyagtípusban nem érték el a megadott határértékeket. Továbbá olyan esetekről is elérhetőek adatok, amikor a mért paraméter szintje nem érte el a kimutatási határt (KH) – vagyis azt a legkisebb mennyiséget, amely alapján a vizsgált komponens jelenléte még megbízhatóan igazolható. 

Az eredmények – forrásmegjelölés mellett – szabadon felhasználhatóak. 
 

Növényvédőszer-maradványok élelmiszerekben: Mi a helyzet az EU-ban?

Továbbra is alacsony a növényvédőszer-maradványok emberi egészségre gyakorolt kockázata az Európai Élelemiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) legfrissebb, 2023-as évre vonatkozó jelentése alapján. Az eredmények azt mutatják, hogy a minták 99%-a megfelelt az uniós jogszabályoknak.

Az EFSA az unió, Norvégia és Izland területén a 12 leggyakrabban fogyasztott élelmiszerből véletlenszerűen vett, összesen több mint 13 ezer minta eredményeit elemezte. Az összehangolt uniós ellenőrzési program (MACP) háromévente mintát vesz ugyanazokból az árukból a tendenciák nyomon követése érdekében.

2023-ban ezek a következők voltak: sárgarépa, karfiol, kivi (zöld, piros és sárga), hagyma, narancs, körte, burgonya, szárított bab, barna rizs, rozs, szarvasmarhamáj és baromfizsír. A 2023-as eredmények szinte megegyeznek a 2020-ban vizsgált azonos élelmiszerekből vett minták eredményeivel (a minták 99,1%-a felelt meg a jogszabályoknak 2020-ban).

A 2023-ban elemzett minták:

• 70%-a nem tartalmazott számszerűsíthető mennyiségben szermaradványt,
• 28%-a tartalmazott jogszabályi határértéken belül szermaradványt,
• 2%-a lépte túl a maximális növényvédőszer-maradék szintet, ebből a mérési bizonytalanság figyelembevételével végül 1% nem felelt meg az előírásoknak.

A nem megfelelt minták aránya legnagyobb mértékben a szárazbab és a barna rizs esetében nőtt. A nem megfelelt szárazbab minták közül az argentin és a madagaszkári minták aránya volt a legmagasabb, míg a barna rizs esetében a legmagasabb arányt az indiai és a pakisztáni minták mutatták.

Az EFSA növényvédőszer-maradékokról szóló éves jelentése tartalmazza a többéves nemzeti ellenőrzési program (MANCP) eredményeit is, amely a kockázat szintje alapján célzott mintavételből gyűjt adatokat.
Ezek a nemzeti ellenőrzési programok 132 793 mintát tartalmaztak, amelyek 98%-a megfelelt az uniós jogszabályoknak. A többéves nemzeti ellenőrzési terv megfelelési aránya 2021-ben 97,5%, 2022-ben pedig 97,8% volt.

Az EFSA az eredmények elemzésének részeként étrendi kockázatértékelést végzett. Az értékelés alapján a vizsgált élelmiszerekben található növényvédőszer-maradványok alacsony kockázatot jelentenek a fogyasztók egészségére nézve.
Részletes eredmények az EFSA honlapján közzétett interaktív eszköz segítségével érhetők el.
 

Növényvédőszer-maradékot mutattak ki fejes salátában

Határérték feletti folpet növényvédő szer hatóanyag-maradékot mutatott ki a PENNY Market Kft. logisztikai központjában vett, fejes saláta mintában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) laboratóriuma. A termék visszahívása, eredetének, termelőjének azonosítása folyamatban van. A mért növényvédőszer-maradék nem jelent akut egészségügyi kockázatot.

Az éves élelmiszerlánc-biztonsági monitoring terv részeként, a PENNY Market Kft. logisztikai központjában, 2016. január 12-én vett fejes saláta mintában a NÉBIH szolnoki laboratóriuma folpet növényvédőszer-maradékot mutatott ki a megengedettnél nagyobb mennyiségben: 2 mg/kg helyett 5,67 mg/kg értéket mértek. A tétel mennyisége 1200 db volt. A folpet gombaölő növényvédőszer-hatóanyag a termesztett növényeinket károsító, számos gombafaj ellen nyújt hatékony védelmet.

A tétel visszahívása, eredetének, termelőjének azonosítása folyamatban van.

Minden hasonló esetben, így most is hangsúlyozzuk, hogy a jogszabály által (396/2005/EK rendelet) előírt szermaradék határérték (MRL) nem tekinthető egészségügyi határértéknek, így az MRL bizonyos mértékű túllépése nem jelent minden esetben egészségügyi kockázatot. Ezeket a határértékeket elsősorban azért állapítják meg, hogy az integrált növényvédelem előírásait betartva, a termés kellő védelme mellett a növényvédő szer használat a lehető legminimálisabb legyen (okszerű növényvédő szer használat). A forgalomba kerülő termékeknek minden esetben meg kell felelniük ezeknek a határérték-előírásoknak.

Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság

Kapcsolódó anyagok:
közlemény letölthető formában

Kérdezz-felelek a növényvédőszermaradékok egészségügyi kockázatáról

A növényvédőszer-maradékok a növényvédőszerek vagy más néven peszticidek, illetve bomlástermékeik kis mennyiségei, melyek a terményekben vagy azok felületén a betakarítást, szüretelést, illetve tárolást követően is megmaradhatnak. Az elvárt hatás kifejtéséhez a növényvédőszerek bizonyos mennyiségének esetenként a kezelt terményeken is jelen kell lennie. Nem minden élelmiszer tartalmaz szermaradékot. Azokban az élelmiszerekben is, melyekben kimutathatóak, általában csak nagyon kis mennyiségben vPRk jelen, így nem jelenthetnek kockázatot a fogyasztó egészségére nézve.

Milyen anyagok a növényvédőszerek?
A növényvédőszerek kémiai vagy biológiai anyagok, melyek segítségével a kártevők (pl. rágcsálók, rovarok, gombák és gyomnövények) elpusztíthatók. Az inszekticidekkel a rovar-, a fungicidekkel a mikroszkópikus gomba-, míg a herbicidekkel a gyomnövény-fertőzöttséget lehet csökkenteni.

Mennyire veszélyesek a növényvédő szerek?
A növényvédőszerek egy része erősen mérgező anyag. VPRk köztük olyanok, amelyek a helytelenül végzett növényvédelmi munkák, belélegzés, szándékos vagy véletlen lenyelés esetén – mennyiségtől függően – azonnali mérgezést okozhatnak. Ezért mind az engedélyezés, mind a felhasználás és az ellenőrzés rendkívüli gondossággal történik. Ha a növényvédőszereket előírás szerint alkalmazzák, akkor azok használata, és az így kezelt termények fogyasztása biztonságos.

Miért van szükség növényvédőszerekre?
Növényvédelmi munkák nélkül a termés egy része tönkremenne, s ezzel súlyos gazdasági károkat okozna. Megváltozott világban élünk, ahol a növekvő számú világnépesség a korábbinál sokkal nagyobb mennyiségű élelmiszert igényel, mely jó minőségben már nem állítható elő növényvédő szerek alkalmazása nélkül.

Ki ellenőrzi a zöldségek, gyümölcsök szermaradék- tartalmát?
A forgalmazott termékek vizsgálatát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságainak munkatársai az éves ellenőrzési tervnek megfelelően végzik.

Mennyi szermaradék van a hazai forgalomban kapható zöldségeken, gyümölcsökön?
A forgalomban levő termékekben a maximálisan megengedhető növényvédőszer-maradék mennyiségét (angol megnevezéssel Maximum Residue Limit, MRL) jogszabályok rögzítik. Minél érzékenyebb műszerrel vizsgálják a termékeket, annál nagyobb a valószínűsége, hogy nyomokban fellelik az alkalmazott szerek maradékait. A termesztésük során növényvédőszerrel kezelt termékek 40-60%-ánál egyáltalán nem tudtak szermaradékot kimutatni, és csak a minták 1-2 %-a haladja meg kis mértékben a határértéket.

A bio élelmiszerek teljesen mentesek a növényvédő szermaradékoktól?
A bio (ökológiai) élelmiszerek termesztésének különleges szabályai vPRk, az alkalmazható növényvédő szerek köre korlátozott. Időnként a bio élelmiszerekben is találnak növényvédőszermaradékot az ellenőrzések során.

Megbetegszem, ha szermaradékot tartalmazó élelmiszert fogyasztottam?
Ez attól függ, hogy az elfogyasztott termék milyen és mennyi növényvédő szermaradékot tartalmazott, mennyit fogyasztott belőle és ki (életkor, testsúly, fejlettség stb.) fogyasztotta. Minden egyes engedélyezett szerre megadják azt a mennyiséget, amelyet az életünk során – akár naponta – elfogyasztva sem betegednénk meg (megengedhető napi bevitel), valamint azt az értéket, amely egyszeri alkalommal történő, nagy mennyiségű zöldség, gyümölcs fogyasztás esetén sem okozhat egészségkárosodásra utaló tüneteket (ún. akut referencia dózis). Ezeket az értékeket sokszoros, általában százszoros biztonsági faktor beépítésével állapítják meg. Növényvédő szerek esetén a határérték (MRL) nem azonos az egészségügyi korláttal. Tehát ha esetenként a határértéket kismértékben meghaladó szermaradékot tartalmazó terméket fogyasztunk, az még nem kockáztatja az egészséget.

Mire ügyeljek vásárláskor?
A zöldséget, gyümölcsöt mindig megbízható helyről (üzletben, piacon) szerezzük be! Ne vásároljunk ellenőrizetlen helyen, alkalmi árustól. Gyanakodjunk, ha egy árut az utcán, aluljáróban illegális árusok kínálnak. A növényvédőszeres kezelést követően szigorúan be kell tartani az élelmezés-egészségügyi várakozási időt, amely a permetezés és fogyasztás időpontja közötti időtartamot jelöli. Sajnos előfordul, hogy olyan terméseket lopnak, majd értékesítenek az utcán, melyek élelmezés- egészségügyi várakozási ideje még nem járt le. A növényvédőszer címkéjén feltüntetett dózisra és az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartására a saját kiskertünkben megtermelt zöldség, gyümölcs permetezését követően is ügyeljünk!

Mosással, hámozással eltávolíthatók a szermaradékok?
Bizonyos szermaradékok mosással, hámozással teljesen eltávolíthatók, más szereknek a mennyisége csökkenthető ily módon. Egyes szerek maradéka azonban nem a zöldség, gyümölcs felületén, hanem PRk belsejében van, vagyis a mosás, hámozás nem távolítja el azokat. Az alapos mosás – és nem csak a felületi öblítés – azonban mindig ajánlott! Javasolt két percig tiszta vízben áztatni úgy, hogy az egyes darabok egymástól történő elkülönítésével a teljes felületükről eltávolítható legyen minden szennyezés, s ezt követően még egyszer tiszta vízben átmosni.

A növényvédőszerek körültekintő alkalmazás mellett egészségünkre nem jelentenek veszélyt!