A hamis növényvédő szerek veszélyeire hívja fel a figyelmet a Nébih

A hamis növényvédő szerek használata egyaránt veszélyezteti a termést, a környezetet és az egészséget. Erre hívja fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egyhetes „Ne permetezz kockázatot” című kommunikációs kampánya. A hatóság közösségi média felületein edukatív tartalmakkal és interaktív kvízzel ösztönzi a hobbi és professzionális gazdálkodókat arra, hogy kizárólag engedéllyel rendelkező, megbízható forrásból származó készítményeket vásároljanak. Csökkentve ezzel a gazdasági és növényegészségügyi kockázatokat.

Az Európai Növényvédelmi Szövetség becslése szerint Európában a növényvédőszer-kereskedelem 14 százaléka érintett a hamisításban és az illegális forgalmazásban, Magyarországon ez az arány mintegy 10 százalék körül van. A hamisított készítmények ismeretlen eredetűek és összetételűek, ezért sem hatékonyságuk, sem biztonságuk nem garantált. Minőségük és tényleges összetételük ellenőrizetlen, használatuk veszélyes lehet. 

Ezzel szemben a legálisan forgalmazott növényvédő szereket a hatóság szigorú, többlépcsős vizsgálat után engedélyezi, figyelembe véve a hatékonyságot, az ember és a környezet számára elfogadható kockázatot, és a minőségi paramétereket. Az engedélyezett készítményeket a forgalmazás teljes időtartama alatt ellenőrzik. Az előírásoknak megfelelően, magyar nyelvű címkével, a használati utasítás és a veszélyjelzések betartása mellett biztonságosan lehet alkalmazni.

A Nébih „Ne permetezz kockázatot” kommunikációs kampányhete a hamis növényvédő szerek jelentette kockázatot helyezi a középpontba. A hatóság a játékos és edukatív tartalmakkal felhívja a figyelmet arra, hogy növényvédő szert – online és fizikai üzletben egyaránt – kizárólag engedéllyel rendelkező, magyarországi forgalmazótól vásároljunk. Kiemelten foglalkozik a hamisítványok felismerésével is: gyanúra adhat okot például a feltűnően alacsony ár, a hibás vagy hiányos címke, a magyar nyelvű használati útmutató hiánya, valamint az ismeretlen vagy külföldi eladó. 

Kétségtelen, a vásárlóknak nincs könnyű dolga, hisz a hamis szerek lehetnek gyenge minőségűek, nem megfelelő vagy eltérő hatóanyag-tartalommal, de akár jó minőségű utánzatok is, amelyek csomagolásukban és beltartalmukban megtévesztésig az eredetire hasonlítanak. A biztonságos beszerzéshez elengedhetetlen a megbízható forgalmazó választása, a számla megőrzése, valamint az utcai árusok, piacok, ismeretlen zugkereskedők és külföldi online hirdetések kerülése. Gyanú esetén a Nébih ZöldSzáma (06-80/263-244) hívható, valamint bejelentés tehető a növényvédelmi hatóságnál. 

A kampány üzenete világos: minden hamis termék megvásárlásával illegális tevékenységet támogatunk, és saját egészségünket, a környezetet, valamint a jövő termésbiztonságát kockáztatjuk. Fontos a felelős, legális vásárlás, annak érdekében, hogy ne permetezzünk kockázatot. A kampányt a Nébih közösségi média felületein követhetik nyomon: https://www.facebook.com/nebIh.hu/ és https://www.instagram.com/nebih_hun/

Növényvédő szerek alkalmazhatósága a különböző kukorica kultúrákban

A növényvédő szerek kiválasztásakor kiemelt jelentőséggel bír, hogy az adott készítmény milyen kukorica kultúrában alkalmazható. A Nébih szakemberei összegyűjtötték a megfelelő szer megtalálását segítő legfontosabb tudnivalókat.

Frissítve: 2025.08.05.

Az engedélyokiratok külön megnevezik a felhasználási lehetőségeket – például szemes, siló-, csemege-, pattogatni való vagy takarmánykukorica esetében. Ezek a megnevezések határozzák meg, hogy az egyes növényvédő szerek mely kultúrákban alkalmazhatók.  Az engedélyezett felhasználás a jogszabályi előírások és a hatósági gyakorlat szerint kultúratípusonként eltérő lehet. 
Fontos kiemelni, hogy az alábbi magyarázat nem vonatkozik a vetőmag előállítás céljából termelt (hibrid) kukoricákra.

A szemes kukoricát akkor takarítják be, amikor a szemek teljesen beérnek és a növény megszárad, ezt követően élelmiszeripari és takarmányozási célra egyaránt felhasználható. A silókukoricát ezzel szemben zöld állapotban, a legnagyobb zöldtömeg és cukor-, valamint keményítőtartalom elérésekor takarítják be, elsősorban takarmányozási célból. 

A takarmánykukorica kultúrában engedélyezett szerek silókukoricában, valamint a takarmányozás céljára termesztett szemes kukoricában egyaránt alkalmazhatóak. 

Az árukukorica kategóriába azok a szemes kukorica felhasználási célok tartoznak, amelyeket nem közvetlen emberi fogyasztásra szánnak. Az árukukoricára engedélyezett növényvédő szerek kijuttathatók a takarmányozási célú szemes kukoricában is.

A Nébih álláspontja, hogy minden csemegekukoricában engedélyezett készítmény felhasználható pattogatni való kukoricában. A gazdák döntésének még hatékonyabb támogatása érdekében a hatóság a jövőben az engedélyokiratban külön nevesíti majd, ha egy szer pattogatni való kukoricában felhasználható. A nevesítést akkor is elvégzik a szakemberek, ha csemegekukoricában engedélyezett a készítmény, valamint az intézkedés az új engedélyezési eljárás mellett a technológiai módosításra és felülvizsgálatra benyújtott készítményeket is érinti.

Fontos kiemelni, hogy a gyomirtó szerekkel szemben a pattogatni való kukorica és a csemegekukorica hibridek érzékenyebben reagálnak, mint a szemes vagy a silókukorica hibridek. Ezek közül is a csemegekukorica hibridek a legérzékenyebbek, még a pattogatni való kukoricánál is jobban. Ezért ezekben a kultúrákban a gyomirtó szerek használata különös körültekintést igényel. Gyomirtó szerek csemegekukoricában való engedélyezéséhez széleskörű vizsgálatokat kell végrehajtani a szelektivitás igazolására. Mivel a különböző fajták és hibridek eltérően reagálhatnak, az engedélyokiratokban figyelmeztető mondatok szerepelnek, például: „Csemegekukoricában a készítmény használatára vonatkozóan a felhasználás előtt a fajtafenntartó véleményét is ki kell kérni.” A kijuttatásra vonatkozóan további információk is szerepelhetnek a készítmények engedélyokirataiban, ezért az adott készítmény kijuttatása előtt mindenképpen meg kell ismerni az engedélyokirat tartalmát.

A készítmények okiratai letölthetőek a Nébih növényvédő szer adatbázisában: https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/kereso

További kérdés esetén a növényvédelmi szakemberek a Nébih ügyfélszolgálatán keresztül, az ugyfelszolgalat@nebih.gov.hu címen állnak rendelkezésre.

Növényvédőszer-maradékok ellenőrzése: elérhetőek a legfrissebb adatok

Elérhetőek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2022 és 2024 között végzett növényvédőszer-maradék vizsgálatainak összefoglaló eredményei. Az adatok közzétételével a hivatal célja, hogy a kutatók, a szakemberek és maguk a fogyasztók is hiteles, naprakész információkhoz juthassanak a növényi és állati eredetű élelmiszerek biztonságáról.

Az Európai Unió közös mintavételei mellett a Nébih önálló hazai mintavételi tervet is készít, amelyek alapján laboratóriumi vizsgálatok történnek. A hatóság célja, hogy a vizsgálati eredményeket minden érdeklődővel és kutatóval megossza, elősegítve ezzel, hogy a fogyasztók hiteles információk alapján hozhassanak tudatos döntéseket a növényi és állati eredetű élelmiszerek kiválasztásakor.
 
A közzétett táblázat tartalmazza a 2022-2024 között végzett laboratóriumi vizsgálatok összesített eredményeit, kiemelve azon eseteket, mikor a mért értékek meghaladták a jogszabályban rögzített határértékeket, és így a Nébih hatósági eljárás indítását kezdeményezte. A táblázat tartalmazza azon mérési eredményeket is, amelyek a vizsgált anyagtípusban nem érték el a megadott határértékeket. Továbbá olyan esetekről is elérhetőek adatok, amikor a mért paraméter szintje nem érte el a kimutatási határt (KH) – vagyis azt a legkisebb mennyiséget, amely alapján a vizsgált komponens jelenléte még megbízhatóan igazolható. 

Az eredmények – forrásmegjelölés mellett – szabadon felhasználhatóak. 
 

Felhívás a növényvédő szernek nem minősülő növényvédelmi hatású készítmények engedélytulajdonosainak

A Nébih felhívja a növényvédő szernek nem minősülő növényvédelmi hatású készítmények engedélytulajdonosainak figyelmét, hogy fokozottan ügyeljenek az „újraengedélyezési” kérelmek időben történő elindítására. Kiemelten fontos, hogy az érintettek legalább fél évvel az engedély lejárta előtt nyújtsák be a dokumentációt.

2026. január 1-től a növényvédő szernek nem minősülő növényvédelmi hatású készítmények „újraengedélyezéshez” szükséges dokumentációt* legkésőbb 6 hónappal az engedélyben meghatározott érvényességi idő lejárta előtt be kell nyújtani az engedélyező hatósághoz.  Ennek elmulasztása esetén a készítmény „újraengedélyezése” nem történhet meg, a hatóság visszavonja a szer forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét, megfelelő türelmi idő biztosítása mellett**.

A Nébih kéri az engedélytulajdonosokat, hogy folyamatosan kövessék nyomon a készítményeik érvényességi idejét.

Kapcsolódó jogszabály:
* 89/2004. (V.15.) FVM rendelet 9. melléklete
** 89/2004. (V.15.) FVM rendelet 18. § (10) bekezdés

Védjük meg közösen a hazai ültetvényeket a szőlő aranyszínű sárgaság betegség ellen

Az amerikai szőlőkabóca által terjesztett, a szőlő aranyszínű sárgasága betegség a legnagyobb veszély jelenleg a magyar szőlőtermesztés számára, a hatékony védekezéshez elengedhetetlen minden érintett közreműködése. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a témához kapcsolódó fontos tudnivalókra, valamint a szükséges teendőkre hívja fel a szőlősgazdák figyelmét.

Az amerikai szőlőkabóca által terjesztett, a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma betegségére (Grapevine flavescence dorée, FD) az európai szőlőfajták közül szinte mindegyik fogékony. A Merlot ugyan kevésbé, ugyanakkor a Chardonnay, a Zweigelt, valamint a Kékfrankos és Pinot noir mellett a Szürkebarát, a Cabernet sauvignon, a Cabernet franc és a Rizling különösen hajlamos a szőlő legpusztítóbbnak számító, fitoplazmás betegségére. 
A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma az amerikai alanyfajtákat gyakran tünetmentesen fertőzi. A kórokozó más növényeken is előfordulhat, például erdei iszalagon, égerféléken, bálványfán, fűzön és mogyorón, de gazdasági kárt kizárólag a szőlőben okoz. A kórokozó szőlőállományon belüli terjesztéséért felelős amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) hazánkban mára az ország minden vármegyéjében előfordul. A szőlőtőkén élő kabócafaj tojásai a régebbi vesszők kérge alatt telelnek, és belőlük öt fejlődési szakasz után alakul ki a kifejlett rovar. A kabóca, amikor a szőlő nedvét szívja, nem okoz nagy kárt. Az igazi gond az, hogy egyik szőlőtőkéről a másikra terjeszti a szőlő aranyszínű sárgaság betegséget. 

A betegség jelenléte hazánkban
A hazánkban 2013 óta jelen lévő FD betegség terjedési mértéke és üteme, a hatósági intézkedéseknek köszönhetően, jelenleg stagnál. Jelentős eredmény, hogy az ország északi részén található történelmi borvidékek továbbra is mentesek a kórokozótól. Valamennyi érintettnek fontos azonban szem előtt tartani, hogy a legcélravezetőbb és legköltséghatékonyabb védelmet a károsító bejutásának megelőzése jelenti, mivel annak megtelepedése esetén a károsítómentesség visszaállításának esélye már igen csekély. Éppen ezért a szakemberek mellett a szőlősgazdák részéről egyaránt elengedhetetlen a betegség súlyos növényegészségügyi és gazdasági kockázatának ismerete, valamint a védekezéshez szükséges teendők elvégzése. 

Hogyan előzhetjük meg a betegség terjedését?
A megelőzés alapja a hatóság által ellenőrzött, minőségtanúsított szaporítóanyag vásárlása és ültetése. Mivel az FD betegség ellen nincs növényvédő szer, a terjedését a gazdanövények irtásával lehet visszaszorítani. Továbbá a szőlő védelmét az amerikai szőlőkabóca elleni, időben elvégzett kezelésekkel lehet biztosítani, mivel a kabóca egyedszámának csökkentésével a járványveszély is mérsékelhető. A kabóca vektor elleni védekezés kötelező minden szőlőtermő területen, amelyet az illetékes hatóság körülhatárolt területként kijelölt, valamint az ország összes szőlő szaporítóanyag-termő területén. Emellett javasolt a védekezés az összes egyéb szőlőtermő területen is.
Az amerikai szőlőkabóca elleni védekezéshez alkalmazott készítmények dózisa és javasolt hígítási aránya, továbbá az élelmezés-egészségügyi várakozási idők a készítmények engedélyokiratában érhetőek el.
Engedélykereső: https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/kereso

Az FD betegség az emberi egészségre nem jelent veszélyt, a hatósági intézkedések pedig nem érintik a bor készítését és annak forgalmazását. A magyar szőlőtermesztés számára azonban jelenleg a szőlő aranyszínű sárgasága betegség jelenti a legnagyobb veszélyt, amelynek súlyosbodása számos ágazat életére is hatással lehet, ezért elengedhetetlen a védekezés.