Növényvédő szerek alkalmazhatósága a különböző kukorica kultúrákban

A növényvédő szerek kiválasztásakor kiemelt jelentőséggel bír, hogy az adott készítmény milyen kukorica kultúrában alkalmazható. A Nébih szakemberei összegyűjtötték a megfelelő szer megtalálását segítő legfontosabb tudnivalókat.

Frissítve: 2025.08.05.

Az engedélyokiratok külön megnevezik a felhasználási lehetőségeket – például szemes, siló-, csemege-, pattogatni való vagy takarmánykukorica esetében. Ezek a megnevezések határozzák meg, hogy az egyes növényvédő szerek mely kultúrákban alkalmazhatók.  Az engedélyezett felhasználás a jogszabályi előírások és a hatósági gyakorlat szerint kultúratípusonként eltérő lehet. 
Fontos kiemelni, hogy az alábbi magyarázat nem vonatkozik a vetőmag előállítás céljából termelt (hibrid) kukoricákra.

A szemes kukoricát akkor takarítják be, amikor a szemek teljesen beérnek és a növény megszárad, ezt követően élelmiszeripari és takarmányozási célra egyaránt felhasználható. A silókukoricát ezzel szemben zöld állapotban, a legnagyobb zöldtömeg és cukor-, valamint keményítőtartalom elérésekor takarítják be, elsősorban takarmányozási célból. 

A takarmánykukorica kultúrában engedélyezett szerek silókukoricában, valamint a takarmányozás céljára termesztett szemes kukoricában egyaránt alkalmazhatóak. 

Az árukukorica kategóriába azok a szemes kukorica felhasználási célok tartoznak, amelyeket nem közvetlen emberi fogyasztásra szánnak. Az árukukoricára engedélyezett növényvédő szerek kijuttathatók a takarmányozási célú szemes kukoricában is.

A Nébih álláspontja, hogy minden csemegekukoricában engedélyezett készítmény felhasználható pattogatni való kukoricában. A gazdák döntésének még hatékonyabb támogatása érdekében a hatóság a jövőben az engedélyokiratban külön nevesíti majd, ha egy szer pattogatni való kukoricában felhasználható. A nevesítést akkor is elvégzik a szakemberek, ha csemegekukoricában engedélyezett a készítmény, valamint az intézkedés az új engedélyezési eljárás mellett a technológiai módosításra és felülvizsgálatra benyújtott készítményeket is érinti.

Fontos kiemelni, hogy a gyomirtó szerekkel szemben a pattogatni való kukorica és a csemegekukorica hibridek érzékenyebben reagálnak, mint a szemes vagy a silókukorica hibridek. Ezek közül is a csemegekukorica hibridek a legérzékenyebbek, még a pattogatni való kukoricánál is jobban. Ezért ezekben a kultúrákban a gyomirtó szerek használata különös körültekintést igényel. Gyomirtó szerek csemegekukoricában való engedélyezéséhez széleskörű vizsgálatokat kell végrehajtani a szelektivitás igazolására. Mivel a különböző fajták és hibridek eltérően reagálhatnak, az engedélyokiratokban figyelmeztető mondatok szerepelnek, például: „Csemegekukoricában a készítmény használatára vonatkozóan a felhasználás előtt a fajtafenntartó véleményét is ki kell kérni.” A kijuttatásra vonatkozóan további információk is szerepelhetnek a készítmények engedélyokirataiban, ezért az adott készítmény kijuttatása előtt mindenképpen meg kell ismerni az engedélyokirat tartalmát.

A készítmények okiratai letölthetőek a Nébih növényvédő szer adatbázisában: https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/kereso

További kérdés esetén a növényvédelmi szakemberek a Nébih ügyfélszolgálatán keresztül, az ugyfelszolgalat@nebih.gov.hu címen állnak rendelkezésre.

Növényvédőszer-maradékok ellenőrzése: elérhetőek a legfrissebb adatok

Elérhetőek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2022 és 2024 között végzett növényvédőszer-maradék vizsgálatainak összefoglaló eredményei. Az adatok közzétételével a hivatal célja, hogy a kutatók, a szakemberek és maguk a fogyasztók is hiteles, naprakész információkhoz juthassanak a növényi és állati eredetű élelmiszerek biztonságáról.

Az Európai Unió közös mintavételei mellett a Nébih önálló hazai mintavételi tervet is készít, amelyek alapján laboratóriumi vizsgálatok történnek. A hatóság célja, hogy a vizsgálati eredményeket minden érdeklődővel és kutatóval megossza, elősegítve ezzel, hogy a fogyasztók hiteles információk alapján hozhassanak tudatos döntéseket a növényi és állati eredetű élelmiszerek kiválasztásakor.
 
A közzétett táblázat tartalmazza a 2022-2024 között végzett laboratóriumi vizsgálatok összesített eredményeit, kiemelve azon eseteket, mikor a mért értékek meghaladták a jogszabályban rögzített határértékeket, és így a Nébih hatósági eljárás indítását kezdeményezte. A táblázat tartalmazza azon mérési eredményeket is, amelyek a vizsgált anyagtípusban nem érték el a megadott határértékeket. Továbbá olyan esetekről is elérhetőek adatok, amikor a mért paraméter szintje nem érte el a kimutatási határt (KH) – vagyis azt a legkisebb mennyiséget, amely alapján a vizsgált komponens jelenléte még megbízhatóan igazolható. 

Az eredmények – forrásmegjelölés mellett – szabadon felhasználhatóak. 
 

Felhívás a növényvédő szernek nem minősülő növényvédelmi hatású készítmények engedélytulajdonosainak

A Nébih felhívja a növényvédő szernek nem minősülő növényvédelmi hatású készítmények engedélytulajdonosainak figyelmét, hogy fokozottan ügyeljenek az „újraengedélyezési” kérelmek időben történő elindítására. Kiemelten fontos, hogy az érintettek legalább fél évvel az engedély lejárta előtt nyújtsák be a dokumentációt.

2026. január 1-től a növényvédő szernek nem minősülő növényvédelmi hatású készítmények „újraengedélyezéshez” szükséges dokumentációt* legkésőbb 6 hónappal az engedélyben meghatározott érvényességi idő lejárta előtt be kell nyújtani az engedélyező hatósághoz.  Ennek elmulasztása esetén a készítmény „újraengedélyezése” nem történhet meg, a hatóság visszavonja a szer forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét, megfelelő türelmi idő biztosítása mellett**.

A Nébih kéri az engedélytulajdonosokat, hogy folyamatosan kövessék nyomon a készítményeik érvényességi idejét.

Kapcsolódó jogszabály:
* 89/2004. (V.15.) FVM rendelet 9. melléklete
** 89/2004. (V.15.) FVM rendelet 18. § (10) bekezdés

Védjük meg közösen a hazai ültetvényeket a szőlő aranyszínű sárgaság betegség ellen

Az amerikai szőlőkabóca által terjesztett, a szőlő aranyszínű sárgasága betegség a legnagyobb veszély jelenleg a magyar szőlőtermesztés számára, a hatékony védekezéshez elengedhetetlen minden érintett közreműködése. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a témához kapcsolódó fontos tudnivalókra, valamint a szükséges teendőkre hívja fel a szőlősgazdák figyelmét.

Az amerikai szőlőkabóca által terjesztett, a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma betegségére (Grapevine flavescence dorée, FD) az európai szőlőfajták közül szinte mindegyik fogékony. A Merlot ugyan kevésbé, ugyanakkor a Chardonnay, a Zweigelt, valamint a Kékfrankos és Pinot noir mellett a Szürkebarát, a Cabernet sauvignon, a Cabernet franc és a Rizling különösen hajlamos a szőlő legpusztítóbbnak számító, fitoplazmás betegségére. 
A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma az amerikai alanyfajtákat gyakran tünetmentesen fertőzi. A kórokozó más növényeken is előfordulhat, például erdei iszalagon, égerféléken, bálványfán, fűzön és mogyorón, de gazdasági kárt kizárólag a szőlőben okoz. A kórokozó szőlőállományon belüli terjesztéséért felelős amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) hazánkban mára az ország minden vármegyéjében előfordul. A szőlőtőkén élő kabócafaj tojásai a régebbi vesszők kérge alatt telelnek, és belőlük öt fejlődési szakasz után alakul ki a kifejlett rovar. A kabóca, amikor a szőlő nedvét szívja, nem okoz nagy kárt. Az igazi gond az, hogy egyik szőlőtőkéről a másikra terjeszti a szőlő aranyszínű sárgaság betegséget. 

A betegség jelenléte hazánkban
A hazánkban 2013 óta jelen lévő FD betegség terjedési mértéke és üteme, a hatósági intézkedéseknek köszönhetően, jelenleg stagnál. Jelentős eredmény, hogy az ország északi részén található történelmi borvidékek továbbra is mentesek a kórokozótól. Valamennyi érintettnek fontos azonban szem előtt tartani, hogy a legcélravezetőbb és legköltséghatékonyabb védelmet a károsító bejutásának megelőzése jelenti, mivel annak megtelepedése esetén a károsítómentesség visszaállításának esélye már igen csekély. Éppen ezért a szakemberek mellett a szőlősgazdák részéről egyaránt elengedhetetlen a betegség súlyos növényegészségügyi és gazdasági kockázatának ismerete, valamint a védekezéshez szükséges teendők elvégzése. 

Hogyan előzhetjük meg a betegség terjedését?
A megelőzés alapja a hatóság által ellenőrzött, minőségtanúsított szaporítóanyag vásárlása és ültetése. Mivel az FD betegség ellen nincs növényvédő szer, a terjedését a gazdanövények irtásával lehet visszaszorítani. Továbbá a szőlő védelmét az amerikai szőlőkabóca elleni, időben elvégzett kezelésekkel lehet biztosítani, mivel a kabóca egyedszámának csökkentésével a járványveszély is mérsékelhető. A kabóca vektor elleni védekezés kötelező minden szőlőtermő területen, amelyet az illetékes hatóság körülhatárolt területként kijelölt, valamint az ország összes szőlő szaporítóanyag-termő területén. Emellett javasolt a védekezés az összes egyéb szőlőtermő területen is.
Az amerikai szőlőkabóca elleni védekezéshez alkalmazott készítmények dózisa és javasolt hígítási aránya, továbbá az élelmezés-egészségügyi várakozási idők a készítmények engedélyokiratában érhetőek el.
Engedélykereső: https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/kereso

Az FD betegség az emberi egészségre nem jelent veszélyt, a hatósági intézkedések pedig nem érintik a bor készítését és annak forgalmazását. A magyar szőlőtermesztés számára azonban jelenleg a szőlő aranyszínű sárgasága betegség jelenti a legnagyobb veszélyt, amelynek súlyosbodása számos ágazat életére is hatással lehet, ezért elengedhetetlen a védekezés.

Növényvédőszer-maradékok az uniós élelmiszerekben: megvannak a legfrissebb adatok

Az EFSA kiadta az európai uniós élelmiszerekben előforduló növényvédőszer-maradékokról szóló jelentését. 2021-ben összesen 87 863 élelmiszermintát gyűjtöttek az Európai Unióban. Az eredmények elemzése azt mutatja, hogy a minták 96,1%-a a megengedett szint alatt volt. Az EU által koordinált ellenőrzési program (EU MACP) során elemzett 13 845 minta 97,9%-a megfelelt a jogszabályi határértékeknek.

Az EU MACP keretén belül 12 élelmiszerből véletlenszerűen gyűjtött minták laborvizsgálatára került sor. 2021-ben ezek a padlizsán, a banán, a brokkoli, a termesztett gombák, a grapefruit, a dinnye, a paprika, a csemegeszőlő, a szűz olívaolaj, a búza, a szarvasmarha zsír és a csirketojás voltak.

Az összehangolt programban elemzett minták közül:
•    58,1% (8 043 minta) szermaradványoktól mentesnek tekinthető;
•    39,8% (5507) tartalmazott egy vagy több szermaradékot a megengedett szint alatti, vagy azzal egyenlő koncentrációban (ez az úgynevezett maximálisan megengedett növényvédőszer-maradék szint vagyis MRL);
•    2,1% (295) a megengedett szintet meghaladó szermaradékokat tartalmazott.
A szakemberek a termékek azonos választékát háromévente mintavételezik, ezáltal a csökkenő vagy esetleg növekvő tendencia is jól vizsgálható. 

Az MRL-t meghaladó növényvédőszer-maradékok általános aránya a 2018. évi 1,4%-ról 2021-ben 2,1%-ra emelkedett. A grapefruit kivételével az átlagos MRL-túllépési arány 2021-ben 1,4% volt, csakúgy, mint 2018-ban. 2021-ben a tagállamok felhívták a figyelmet arra, hogy az EU-n kívülről importált grapefruitokban magasabb a növényvédőszer-maradékok jelenléte, ezért még ugyanebben az évben az Európai Bizottság fokozta az ezirányú határellenőrzéseket.

A jelentés azt mutatja, hogy a 2021-ben elemzett élelmiszer-árucikkek valószínűleg nem jelentenek veszélyt a fogyasztók egészségére. Mindazonáltal a hatóság beszámolója  számos ajánlást is tartalmaz a növényvédőszer-maradékokra vonatkozó európai ellenőrzési rendszerek hatékonyságának növelésére.