Továbbra is mentesek vagyunk a Xylella fastidiosa kiemelt zárlati károsítótól, de fontos a megelőzés

A 2025-ös vizsgálatok alapján az egyik legveszélyesebb növénykárosítónak számító Xyllela fastidiosa baktérium továbbra sincs jelen Magyarországon, a behurcolás kockázata azonban változatlanul magas. A védekezést nehezíti, hogy a baktériumnak több alfaja ismert, eltérő gazdanövénykörrel és eltérő járványügyi kockázattal. A hatóságok fokozottan ellenőriznek és célzottan mintát vesznek az ország Xylella-mentes státuszának megőrzése érdekében.

Hazánkban évente tervszerű, országos lefedettségű felderítések zajlanak a Xylella baktérium kimutatására. A hatóság által begyűjtött növényi minták laboratóriumi vizsgálatai eddig minden esetben negatív eredményt hoztak, így a károsító jelenléte továbbra sem igazolt hazánkban. A felderítések kiterjednek többek között gyümölcsösökre, szőlőültetvényekre, faiskolákra, kertészeti árudákra, közterületekre és üvegházakra. 2025-ben Tolna vármegyében kiemelt mintavételezés történt az olajfa-ültetvények telepítésével összefüggésben. Emellett továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a faiskolai ellenőrzések, a tavalyi évben több mint 100 szaporítóanyag-termelő helyen végeztek felderítést a vármegyei növényvédelmi felügyelők. 
A Xylella fastidiosa behurcolásának legnagyobb veszélyét a tünetmentesen fertőzött növények behozatala jelenti. Fontos megakadályozni a baktérium bekerülését, hiszen hazai jelenléte esetén a növények faszövetéből táplálkozó honos kabócák könnyen tovább terjeszthetik. Közülük a tajtékos kabóca (Philaenus spumarius) egész Európában, így hazánkban is széles körben elterjedt. A hatósági tapasztalatok alapján a legmagasabb kockázatot az olyan import dísznövény- és szaporítóanyag-tételek jelentik, amelyek: 
•    olyan régiókból származnak, ahol a kórokozó jelenléte igazolt (Dél- Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Portugália), 
•    az új telepítések, különösen a mediterrán eredetű idősebb olajfák és mandulafák, 
•    a jelentős forgalmat lebonyolító kertészeti árudák, valamint
•    a kockázatos szállítmányokat kezelő kereskedelmi egységek. 
A növényegészségügyi hatóság kiemelt célja a baktérium behurcolásának megelőzése, ezért tovább növeli az import eredetű, magas kockázatú tételekre irányuló ellenőrzések számát. Az új ültetvénytelepítések vizsgálata szintén kiemelt figyelmet kap.  
A Xylella fastidiosa elleni védekezést segítő, szükség szerint frissülő károsítóspecifikus útmutatók és tájékoztatók – köztük az Integrált Károsító-specifikus Ellenőrzési Adatlap (IKEA) és a hazai készenléti terv – továbbra is elérhetők a https://portal.nebih.gov.hu/novenyegeszsegugy aloldalon. A megelőzés érdekében a Nébih kiemelt hangsúlyt fektet a lakossági tájékoztatásra is, többek között az EFSA PlantHealth4Life kampányához való csatlakozással, figyelemfelhívó kommunikációval és a növényútlevéllel kapcsolatos vásárlási tudnivalók ismertetésével. 
A hivatal folyamatos intézkedésekkel mindent megtesz Magyarország Xylella fastidiosa-mentes státuszának megőrzéséértt, és szükség esetén gyorsan, összehangoltan reagál minden bejelentésre és újonnan felmerülő kockázatra. 
A hatóság kiemelt figyelmet fordít a bejelentések kivizsgálására, valamint a gyanús esetek gyors és szakszerű kezelésére annak érdekében, hogy egy esetleges megjelenés esetén a szükséges növényegészségügyi intézkedések azonnal megkezdhetők legyenek.
A Xylella fastidiosa elleni védekezés jogi alapját az alábbi uniós jogszabályok biztosítják:
-    a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről szóló 2016/2031/EU rendelet,
-    a karantén károsítók uniós jegyzékét tartalmazó 2019/2072/EU végrehajtási rendelet,
-    valamint a Xylella fastidiosa baktériumra vonatkozó speciális intézkedéseket meghatározó 2020/1201/EU végrehajtási rendelet.
A Xylella fastidiosa zárlati károsító gyanúját haladéktalanul be kell jelenteni a Nébih, valamint az illetékes vármegyei kormányhivatal részére.
A bejelentés a Nébih honlapján elérhető formanyomtatványon tehető meg: https://portal.nebih.gov.hu/-/bejelentes-kotelezett-karositok

Tájékoztatás az EDU távoktatási portál tervezett rendszerfejlesztéséről

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) EDU távoktatási portálján átfogó rendszerfejlesztés valósul meg a 2025. december 15. és 2026. január 31. közötti időszakban. A fejlesztési munkálatok miatt a portál bizonyos e-learning képzései ebben az időszakban átmenetileg nem lesznek elérhetőek.

A karbantartás az alábbi képzéseket érinti az EDU távoktatási portál felületén:
•    „ASP járványügyi képzés vadászok számára”
•    „Felhatalmazás Növényútlevél Kiadására”

A Nébih tájékoztatja az érintetteket, hogy akiknek munkavégzéséhez szükséges valamelyik képzés teljesítése, javasolt a tananyag elvégzése 2025. december 14-ig, ameddig a képzések zavartalanul hozzáférhetőek.
A portál ismételt elérhetőségéről a fejlesztés befejezését követően újabb tájékoztatás jelenik meg.

Köszönjük a megértést és türelmet!
 

Békés vármegyében is megjelent a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó betegség

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elsőként Újkígyóson majd Mezőberényben vett laboratóriumi mintákban igazolta a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó kórokozó jelenlétét Békés vármegyében. Ezzel már 13 vármegye érintett. A betegség ellen továbbra is csak megelőző intézkedésekkel lehet védekezni, ezért kiemelten fontos, hogy a gazdák rendszeresen ellenőrizzék ültetvényeiket, és gyanú esetén haladéktalanul értesítsék a hatóságokat.

A hatósági mintavételre a Grapevine flavescence dorée (FD) fitoplazma, mint zárlati károsító jelenlétének gyanúja miatt volt szükség Újkígyóson és Mezőberényben. A tüneteket mutató szőlőlevél minták vizsgálata során a Nébih laboratóriuma igazolta a zárlati kórokozó jelenlétét. A megerősített fertőzés okán a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal növényvédelmi szakemberei haladéktalanul megkezdték a zárlati intézkedéseket annak érdekében, hogy felszámolják a károsító által okozott fertőzést, és megakadályozzák annak megtelepedését és továbbterjedését.  

A hatóság ismételten felhívja a szőlőtermesztők figyelmét, hogy az FD elleni védekezés csak preventív eszközökkel, köztük az egészséges szaporítóanyag beszerzésével és vektora, az amerikai szőlőkabóca elleni védekezéssel valósítható meg. A védekezés megfelelő időzítésében segítséget nyújt a Nébih károsító monitoring rendszere. Az interaktív térkép segítségével nyomon követhető az amerikai szőlőkabóca terjedése. 

Amennyiben nem-honos károsítókkal vagy az általuk okozott tünetekkel találkozik, haladéktalanul értesítsék a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal növényegészségügyi felügyelőjét és a Nébih-et. 

A bejelentéssel kapcsolatos további információk elérhetőek: https://portal.nebih.gov.hu/-/bejelentes-kotelezett-karositok

A témában minden fontos információ elérhető a Nébih tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/amerikai-szolokaboca

Kulcsfontosságú a korai felismerés a szőlő aranyszínű sárgaság betegség elleni védekezésben

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a szőlősgazdák figyelmét a szőlő aranyszínű sárgaság betegség korai felismerésének fontosságára. A kórokozó súlyos növényegészségügyi és gazdasági károkat okozhat, komoly veszélyt jelentve a hazai szőlőtermesztésre. A hatékony védekezéshez fontos, hogy a gazdák rendszeresen ellenőrizzék ültetvényeiket, és gyanú esetén haladéktalanul értesítsék a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal növényegészségügyi felügyelőjét és a Nébih-et.

Minden szőlőtermesztőnek ismernie kell a szőlő aranyszínű sárgaság betegség jellemzőit, hiszen e súlyos kór a teljes hazai szőlőtermelést veszélyezteti. A már 15 magyar borvidéken jelen lévő karantén kórokozó a szőlőben komoly növényegészségügyi, ezáltal súlyos gazdasági károkat okoz. 

A fitoplazmás betegség önálló terjedésre nem képes, a fertőzést rovarvektor, elsősorban az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) terjeszti. A kórokozó jelenléte csakis laboratóriumi vizsgálattal igazolható minden kétséget kizáróan, azonban a legjellemzőbb tünetek a nyári hónapoktól az ültetvényeken is megfigyelhetőek. A fertőzés jelei közé tartozik a levelek fonák felé történő kanalasodása, háromszög alakú sodródása, valamint a fehér borszőlőfajták sárguló, foltokban elhaló levelei. A kékszőlő-fajták esetében a levélerek között vörösödés lép fel, miközben a főerek zöldek maradnak. A levelek papírszerűen megkeményednek, majd lehullanak. A hajtások nem fásodnak, a vesszők elvékonyodnak, gumiszerűvé válnak, és gyakran a „szomorúfűzre” emlékeztető, csüngő formát vesznek fel. Emellett rövidülnek az ízközök, a fürtök fejlődése zavart szenved: a bogyók aszottá válnak, rossz ízűek, alacsony cukor-, de magas savtartalmúak lesznek. 

Amerikai szőlőkabóca imágója (Fotó: Tüh Annamária)

A betegség szempontjából különösen veszélyes, hogy az amerikai eredetű szőlőfajták gyakran tünetmentesek, így rejtetten is fennmaradhat a kórokozó az ültetvényben. Emiatt nemcsak a tünetek felismerése, hanem a betegség terjesztéséért felelős amerikai szőlőkabóca elleni védekezés is kiemelt jelentőségű. Augusztus elején az amerikai szőlőkabóca kifejlett egyedei tömegesen jelen lehetnek a szőlőültetvényeken, különösen a hajtások felső levelein. A fertőzőképesség kialakulásához a kabócának 7-8 napos folyamatos táplálkozásra van szüksége, de már az L3-as lárvastádiumú lárva is képes felvenni a fitoplazmát. A kifejlett rovar 5-6 mm-es, világosbarna-narancssárga színű, feji részének teteje enyhén csúcsos és annak elülső élén fekete csík mintázat látható. A rovarok megfigyeléséhez sárga ragacslapokat ajánlott kihelyezni. Fontos tudni, hogy a kabóca könnyen összetéveszthető más fajokkal, ezért pontos beazonosításához laboratóriumi vizsgálat javasolt.

A védekezés megfelelő időzítésében segítséget nyújt a Nébih károsító monitoring rendszere. Az interaktív térkép segítségével nyomon követhető az amerikai szőlőkabóca terjedése. A rendszerben a kormányhivatalok növényvédelmi felülegyelői az észlelés helye mellett a szőlőkabóca fejlődési stádiumát is rögzítik. A szőlősgazdák felelőssége kulcsfontosságú: ha nem lépünk időben, a betegség visszafordíthatatlan károkat okozhat a teljes hazai növénytermesztésben. Fontos, hogy a termesztők gyanú esetén értesítsék a területileg illetékes kormányhivatalt és a Nébih-et a novenyegeszsegugy@nebih.gov.hu e-mail címen. A bejelentéshez szükséges formanyomtatvány, valamint a témában további hasznos információk elérhetőek a Nébih tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/amerikai-szolokaboca. 
 

Szőlő aranyszínű sárgasága képgaléria

Két rovarölő szer kapott szükséghelyzeti engedélyt amerikai szőlőkabóca ellen

Szükséghelyzeti engedélyt adott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a NeemAzal-TS és a Pyregard készítményekre, hogy több készítmény álljon az ökotermesztők rendelkezésére a szőlő aranyszínű sárgaság betegség (Grapevine flavescence dorée, FD) elleni védekezésben. A két készítmény szőlőkultúrában ökológiai és konvencionális termesztésben egyaránt felhasználható az amerikai szőlőkabóca ellen.

A szőlő aranyszínű sárgaság kórokozó Somló borvidéken való megjelenésével már a hazai borvidékek közel 70%-át érinti a fertőzés. A fitoplazma terjesztéséért felelős amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) ellen ökológiai termesztésben használható készítmények azonban csak korlátozott számban állnak a gazdálkodók rendelkezésére. A Nébih a védekezés segítése érdekében két, ökológiai termesztésben is használható rovarölő szerre adott ki szükséghelyzeti engedélyt.

Pyregard
A Magyarországon nem engedélyezett Pyregard (40 g/l piretrin) rovarölő szer 2025. július 8-tól 2025. október 31-ig használható fel hazánk egész területén ökológiai és konvencionális termesztésben földi permetezéssel kijuttatva. A készítmény szőlőkultúrában az amerikai szőlőkabóca ellen (növényvizsgálat alapján) a lárvák és a kifejlett alak ellen maximum 2 alkalommal 0,75 l/ha dózisban 800-1000 l/ha permetlével juttatható ki. Fontos kiemelni, hogy virágzó gyomnövényeket tömegesen látogató méhek jelenléte esetén a készítmény nem használható! Szőlőben előírás szerinti felhasználás esetén az élelmezés-egészségügyi várakozási idő 7 nap. A készítményt vagy bármely más piretrin hatóanyagot tartalmazó készítményt ugyanazon a területen maximum kétszeri felhasználással alkalmazható a teljes vegetáció alatt.

NeemAzal-T/S
A NeemAzal-T/S (10 g/l azadiraktin) rovarölő szer Magyarország egész területén szőlő kultúrában földi permetezéses kijuttatással 2025. július 17-től 2025. november 13-ig használható fel. A készítmény szőlő kultúrában amerikai szőlőkabóca ellen maximum 2 alkalommal 3,0 l/ha dózisban, 400-800 l/ha permetlé mennyiséggel juttatható ki. Szőlőben előírás szerinti felhasználás esetén az élelmezés-egészségügyi várakozási idő 3 nap.

Mindkét készítmény szükséghelyzeti felhasználásakor az engedélyokiratukban megjelölt munkavédelmi szabályok és környezetvédelmi előírások szigorú betartása szükséges. A dokumentumok letölthetőek a Nébih növényvédő szer adatbázisából: https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/kereso 

Az amerikai szőlőkabóca elleni, alapengedéllyel rendelkező készítmények összefoglaló táblázata az alábbiakban elérhető: https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/1504431079/Engedelyezett+rovarolo+szerek.pdf/ff46090e-f6b0-45e7-0845-1383a899b3e2?t=1750927468584

Az amerikai szőlőkabócával kapcsolatos további tudnivalókról a Hivatal oldaláról tájékozódhatnak: https://portal.nebih.gov.hu/amerikai-szolokaboca