Növényvédő szerek alkalmazhatósága a különböző kukorica kultúrákban

A növényvédő szerek kiválasztásakor kiemelt jelentőséggel bír, hogy az adott készítmény milyen kukorica kultúrában alkalmazható. A Nébih szakemberei összegyűjtötték a megfelelő szer megtalálását segítő legfontosabb tudnivalókat.

Frissítve: 2025.08.05.

Az engedélyokiratok külön megnevezik a felhasználási lehetőségeket – például szemes, siló-, csemege-, pattogatni való vagy takarmánykukorica esetében. Ezek a megnevezések határozzák meg, hogy az egyes növényvédő szerek mely kultúrákban alkalmazhatók.  Az engedélyezett felhasználás a jogszabályi előírások és a hatósági gyakorlat szerint kultúratípusonként eltérő lehet. 
Fontos kiemelni, hogy az alábbi magyarázat nem vonatkozik a vetőmag előállítás céljából termelt (hibrid) kukoricákra.

A szemes kukoricát akkor takarítják be, amikor a szemek teljesen beérnek és a növény megszárad, ezt követően élelmiszeripari és takarmányozási célra egyaránt felhasználható. A silókukoricát ezzel szemben zöld állapotban, a legnagyobb zöldtömeg és cukor-, valamint keményítőtartalom elérésekor takarítják be, elsősorban takarmányozási célból. 

A takarmánykukorica kultúrában engedélyezett szerek silókukoricában, valamint a takarmányozás céljára termesztett szemes kukoricában egyaránt alkalmazhatóak. 

Az árukukorica kategóriába azok a szemes kukorica felhasználási célok tartoznak, amelyeket nem közvetlen emberi fogyasztásra szánnak. Az árukukoricára engedélyezett növényvédő szerek kijuttathatók a takarmányozási célú szemes kukoricában is.

A Nébih álláspontja, hogy minden csemegekukoricában engedélyezett készítmény felhasználható pattogatni való kukoricában. A gazdák döntésének még hatékonyabb támogatása érdekében a hatóság a jövőben az engedélyokiratban külön nevesíti majd, ha egy szer pattogatni való kukoricában felhasználható. A nevesítést akkor is elvégzik a szakemberek, ha csemegekukoricában engedélyezett a készítmény, valamint az intézkedés az új engedélyezési eljárás mellett a technológiai módosításra és felülvizsgálatra benyújtott készítményeket is érinti.

Fontos kiemelni, hogy a gyomirtó szerekkel szemben a pattogatni való kukorica és a csemegekukorica hibridek érzékenyebben reagálnak, mint a szemes vagy a silókukorica hibridek. Ezek közül is a csemegekukorica hibridek a legérzékenyebbek, még a pattogatni való kukoricánál is jobban. Ezért ezekben a kultúrákban a gyomirtó szerek használata különös körültekintést igényel. Gyomirtó szerek csemegekukoricában való engedélyezéséhez széleskörű vizsgálatokat kell végrehajtani a szelektivitás igazolására. Mivel a különböző fajták és hibridek eltérően reagálhatnak, az engedélyokiratokban figyelmeztető mondatok szerepelnek, például: „Csemegekukoricában a készítmény használatára vonatkozóan a felhasználás előtt a fajtafenntartó véleményét is ki kell kérni.” A kijuttatásra vonatkozóan további információk is szerepelhetnek a készítmények engedélyokirataiban, ezért az adott készítmény kijuttatása előtt mindenképpen meg kell ismerni az engedélyokirat tartalmát.

A készítmények okiratai letölthetőek a Nébih növényvédő szer adatbázisában: https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/kereso

További kérdés esetén a növényvédelmi szakemberek a Nébih ügyfélszolgálatán keresztül, az ugyfelszolgalat@nebih.gov.hu címen állnak rendelkezésre.

A Nébih fajtakísérleti hálózatában aflatoxin szennyezettségtől mentes kukoricát is termesztettek

A Nébih Baranya vármegyei Fajtakísérleti Állomásának kukoricakísérletében sikerült megfelelő, jól időzített rovarok elleni védekezéssel megelőzni az aflatoxin szennyeződést. Azokon a fajtakísérleti állomásokon pedig, ahol mérsékeltebb volt a nyári hőmérséklet és az aszály, idén sem volt gyakori az Aspergillus fajok megjelenése a kukoricán. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a figyelmet, hogy az aflatoxin-szennyeződés a szántóföldön elsősorban a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat alkalmazásával csökkenthető.

Az aflatoxinok a természetben előforduló, állatokra és emberekre egyaránt veszélyes rákkeltő mikotoxinok, amelyeket talajlakó penészgombák termelnek (Aspergillus fajok). Az Aspergillus flavus egy gyakran megjelenő penészgomba, amely magas páratartalom és hőmérséklet mellett terjed leginkább. A fertőzéshez a virágzás idején párás, mérsékeltebben meleg időjárásra, viszont a későbbi toxinfelhalmozódáshoz már száraz, forró időjárásra van szükség. Legalább 13 különböző aflatoxint találhatunk a természetben, melyek közül a B1 aflatoxin számít a legmérgezőbbnek. 

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) honlapján 2012-ben megjelent modellszámítások szerint, ha az átlaghőmérséklet +2 °C-kal nő, akkor a kukorica aflatoxin szennyeződésének kockázata a dél-európai régióban nagymértékben, míg Magyarországon mérsékelten növekszik.

A korábban raktári kórokozóként számon tartott gomba a gyors klímaváltozás hatására (az extrém magas hőmérséklet vagy a hosszan tartó aszály) már a szántóföldön is károsít. A kukorica Aspergillus flavus, betakarítás előtti fertőződéséhez az időjárási körülmények mellett a rovarfertőzöttség is hozzájárul. 

(Aszpergilluszos kukoricacső)

A hazai fajtakísérleti állomások különböző éghajlati zónákban helyezkednek el. Ezek közül a leginkább aszállyal és extrém magas hőmérséklettel sújtott dél alföldi régióban található, Székkutasi Fajtakísérleti Állomás kukoricakísérlete során találtak nagymértékben aszpergillusz fertőzöttséget. A toxinmérések alátámasztották a fertőzöttség súlyosságát.

Azonban az ország déli területén, a Baranya vármegyében lévő Eszterágpusztai Fajtakísérleti Állomás kukoricakísérletében a szakemberek megfelelő, jól időzített rovarok elleni védekezéssel sikeresen megakadályozták a fertőzöttséget. Az olyan fajtakísérleti állomásokon, ahol kevésbé magas a nyári hőmérséklet és kisebb az aszály, mint Vas, Győr-Moson-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben, idén sem volt jellemző az Aspergillus fajok megjelenése a kukoricán.

(Egészséges kukoricacső)

A hivatal azt tanácsolja a gazdálkodóknak, hogy a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat alkalmazásával minimalizálják az aflatoxin szennyeződést a szántóföldön. Fontos tudni, hogy minden olyan technológiai művelet, amely csökkenti a növényeket érő stresszhatásokat, ellenállóbbá teszi azokat a penészgombákkal szemben is, egyúttal csökkentve a mikotoxin-képződés esélyét. A megfelelő vetésforgó alkalmazása és a rovarok elleni védekezés jóvoltából mérséklődik az aflatoxin-képződés és felhalmozódás kockázata. A hosszútávon ellenálló hibridek nemesítése fontos feladat. 

Tudnivalók a Magyarországról Kínába irányuló árukukorica exporttal kapcsolatos kötelezettségekről

Hazánk és a Kínai Népköztársaság 2017-ben megállapodást kötött a Magyarországról Kínába irányuló árukukorica export növényegészségügyi követelményeiről. Ennek lényege, hogy a Kínába szánt kukoricának meg kell felelnie a releváns kínai növényegészségügyi és behozatali szabályoknak, továbbá a kínai nemzeti előírásoknak, emellett mentesnek kell lennie élő rovaroktól és a Kína által kockázatosnak tartott zárlati károsítóktól.

Export szándék bejelentése

Az exportáló cégnek minden év április 30-ig be kell jelentenie a területileg illetékes kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályán a kukorica Kínába irányuló export szándékát, megjelölve:

• a termőhelyet (hrsz., területnagyság),
• az exportálandó kukorica feldolgozására és tárolására szánt létesítményeket

Mindezt a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001 (I.17.) FVM rendelet 10. számú mellékletének megfelelő adattartalommal.

A bejelentés alapján az illetékes kormányhivatal növényvédelmi felügyelői a termesztési szezonban a termőhelye(ke)t a kukorica törpülés vírus (Maize dwarf mosaic virus), a cukornád mozaikvírus (Sugarcane mosaic virus) és búza csíkos mozaikvírus (Wheat streak mosaic virus) tekintetében szemlézik és mintát vesznek a nemzetközileg jóváhagyott módszerek alkalmazásával.
A Kínába történő bevitel előtt a kínai importőrnek behozatali engedélyt kell kérnie a Kínai Népköztársaság Minőségellenőrzési Felügyeleti és Karantén Hivatalától. 

Hogyan kell tárolni az exportálni kívánt tételt?
A tárolásra szánt, megfelelő tisztaságú terményt, csak kitisztított és fertőtlenített raktárban szabad elhelyezni, amelyet a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 4.§ ír elő. 
Az exportőrnek kell gondoskodni arról, hogy a szállítmány igazoltan nyomon követhető legyen a termőhelytől. Gondoskodnia kell továbbá a Kína által kockázatosnak vélt károsítóktól való mentességről, valamint arról, hogy a betakarítást követő tisztítási és raktározási tevékenységeket elvégezzék annak érdekében, hogy az a kínai növényegészségügyi előírásoknak megfeleljen.
A mintavételre és a vizsgálatra küldésre a betárolást követően van lehetőség.

Mit érdemes tudni a laboratóriumi vizsgálatokról? 
A mintavételezést a kormányhivatal növényvédelmi felügyelői végzik. A levélmintákat a Nébih részére küldik meg laboratóriumi vizsgálat céljából. A termőhelyi szemle magában kell, hogy foglalja a fenti kiemelt három vírus károsítón kívül a Megállapodás I. mellékletben szereplő további károsítókat, valamint a kínai karantén listán szereplő károsítókat, pl.: Pantoea stewartii subsp. stewartii, azonban ezen károsítókra vonatkozó mintavétel és laboratóriumi vizsgálat nem kapcsolódik hozzájuk.
Az exportálandó áru kukorica minták virológiai vizsgálatát a Nébih ÉLI Velencei Virológiai Laboratóriuma végzi. 
Minden növényegészségügyi és GMO státuszt igazoló vizsgálat díj, illetve az esetleges audit során felmerülő költség az exportőrt terheli. 
Felhívjuk a figyelmet, hogy az árukukorica GMO mentessége az exportőr felelőssége, a kínai szakhatóság által igazolt GMO fertőzöttség esetén a szállítmányt visszaküldik vagy megsemmisítik.  A GMO vizsgálatra önellenőrzés formájában Magyarországon a Nébih ÉLI Mikrobiológiai Nemzeti Referencia Laboratóriumban van lehetőség. 

Laboratóriumi elérhetőségek (mintaátvételi információk menüpontban):
https://portal.nebih.gov.hu/nebih-eli-laboratoriumai

Fontos, hogy 2022. május 15-ig a hazai élelmiszer- és takarmányellátás zavartalan biztosítása érdekében minden, Magyarország területéről külföldre értékesíteni, illetve kivinni kívánt búzát, rozst, árpát, zabot, kukoricát, szójababot és napraforgót az értékesítést, illetve kivitelt tervező személynek vagy vállalkozásnak be kell jelentenie a Nébih-hez. A kötelezettség részleteiről alábbi cikkünkben tájékozódhatnak: https://portal.nebih.gov.hu/-/majus-15-ig-minden-gabonakiviteli-szandekot-be-kell-jelenteni-a-nebih-nel 

Tájékoztató GMO szennyezett kukorica vetőmagot vásárolt termelők részére

Általános háttér Nemzetstratégiai érdek Magyarország GMO (genetikailag módosított szervezetek) mentességének fenntartása. Ez az egyik alapja a hosszútávon fenntartható növénytermesztésnek és exportpiacaink megtartásának. Egyes, Magyarországon vetőmagot forgalmazó cégek, termékeiket gyakran olyan országokban állítják elő, ahol engedélyezett bizonyos GMO-k köztermesztése, így előfordulhat, hogy a hazánkba beérkezett vetőmagok kismértékben GMO-szennyeződést tartalmaznak. Azokon a területeken, ahol GMO szennyezett vetőmagokat vetettek, az MgSzH a jogszabályoknak megfelelően minden esetben a növények megsemmisítését rendeli el, mert a GMO-s vetőmagokból kikelő állomány további GMO szennyeződések forrása lehet.

GMO ellenőrzések 2011. év tavaszán

A fenti célok érdekében a vidékfejlesztési miniszter 2011. április 27-én a vetőmagoknál fokozott GMO ellenőrzést rendelt el.

Az MgSzH vizsgálja az egyes vetőmagtételek GMO szennyezettségét.

Amennyiben az MgSzH megállapítja a vetőmagtétel GMO szennyezettségét, a 48/2004 (IV.21) FVM rendelet 52/A., 52/B. és 52/C. §-ai alapján a GMO szennyezett vetőmagtételt, valamint a génmódosított fajtákkal szennyezett vetőmagokból kikelt növényi állományt zárolja és elrendeli annak megsemmisítését.

A hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján a GMO szennyezett vetőmagból származó növényi állomány mellett – annak 400 m-es izolációs távolságán (a puffer zónán) belül – az egyéb kukorica állományt is meg kell semmisíteni. A 400 méteres puffer zóna meghatározása a géntechnológiával módosított, a hagyományos valamint az ökológiai gazdálkodással termesztett növények egymás mellett folytatott termesztéséről szóló 86/2006. (XII.23.) FVM rendelet 2. számú melléklete alapján történt.

A Határozat végrehajtása

Az a gazdálkodó, akinek növényállománya megsemmisítését elrendelte az MgSzH, haladéktalanul vegye fel a kapcsolatot a Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságával vagy az illetékes falugazdásszal a megsemmisítés végrehajtásának nyomon követhetősége érdekében. Tőlük tájékoztatást kap arról, hogy mit kell tennie a határozatban foglaltak teljesítéséhez.

A megsemmisítés a következő rend szerint történik:

• A növényvédelmi felügyelő 2 napon belül a falugazdásszal együtt helyszíni felmérést tart az érintett területen. Ennek során jegyzőkönyv felvételére kerül sor a termésbecslésről, valamint a puffer távolságon (400 m) belül lévő kukorica terület nagyságának beméréséről, az izolációs távolságon belül lévő kukorica területek tulajdonosainak azonosításáról.

• A jegyzőkönyv felvételének időpontjában a gazdálkodónak nyilatkozni kell a megsemmisítés időpontjáról, amely nem lehet később, mint a hatóság által meghatározott időpont. Abban az esetben amikor az időjárási körülmények nem teszik lehetővé a megsemmisítés végrehajtását lehetőség van halasztásra külön engedély alapján. A kérelmet a falugazdász szakvéleményével kiegészítve az MgSzH-nak kell megküldeni aki végzés formájában rendelkezik a megsemmisítés új határidejéről.

• A Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság a falugazdászokkal együtt ellenőrzi a vetőmagtétel és növényállomány megsemmisítésének tényét, amelyet újabb jegyzőkönyvben rögzít.

A megsemmisítés a növényállomány és a helyszíni körülmények alapján az alábbi módokon lehetséges:

• tárcsázás utána leszántás

• földre szecskázás utána leszántás

• a leszecskázott kukorica összegyűjtése a tábla szélére ideiglenes tározóba. A tejsavas kierjedést meg kell várni, utána az anyag a tábla mellett történő etetés esetén (amennyiben szállítani nem szükséges) – külön hozzájárulás nélkül – szabadon felhasználható. A siló megbontásáról előzetesen tájékoztatni kell a területileg illetékes falugazdászt.

• a tejsavas erjedést követően a siló összegyűjtése és elszállítása kizárólag olyan zárt szerelvényű gépjárművel lehetséges, amelynél a növényi részek kihullása és ezzel a génsodródás veszélye kizárt. A siló csak az MgSzH külön hozzájárulásával szállítható. Az MgSzH hozzájárulása – a termelő neve, címe, a felhasználás tervezett módja (biogáz, takarmány), valamint a célállomás megjelölése mellett – a falugazdász útján kérhető, aki a szállítás ellenőrzését is elvégzi.

Amennyiben a termelő a határozatban meghatározott időpontig nem végzi el a növényállomány megsemmisítését, akkor azt a gazdálkodó költségére az MgSzH végezteti el.

El nem vetett vetőmag esetén a készletet vissza kell küldeni a vetőmag forgalmazójának a Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának értesítése mellett.

A gazdálkodó a megsemmisítésről, mint vis maior tényről az MVH-t annak megtörténtétől számított 15 napon belül értesíti a megsemmisítési jegyzőkönyv másolatának megküldésével, az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról, valamint egyes agrár tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 44/2007. (VI. 8.) FVM rendelet 3. § (1) bekezdés h) pontja alapján:

„3. § (1) bekezdés h) a zárlati vagy Magyar Köztársaság területén még nem honos károsító, illetve károkozó ellen hozott hatósági intézkedés.”

A gazdálkodók fix hektáronkénti kárfedező juttatást kapnak, melynek összege 360 ezer forint. A kártérítés összege az elmúlt évek átlagos termésmennyisége és a termények átlagára alapján került meghatározásra.

A kártérítési igények szeptember 30-ig nyújthatóak be, amelyeket a kormány november végéig bírál el és decemberben fizet ki.

A magyarországi előállítású vetőmag esetén annak előállítója, más esetben az első magyarországi forgalmazó felel a vetőmag géntechnológiával módosított szervezettel történő szennyezéstől való mentességért.

Fajtakísérleti metodika

Fajtakísérleti metodika