„Vashiányos” termésnövelő is akadt a Szupermenta táprúd tesztjén

Táprudakat vizsgáltak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei a Szupermenta program terméktesztjén. A növénytáplálásban használatos termelésnövelők közül ezúttal 20 termék hatósági, laboratóriumi és kedveltségi vizsgálatára került sor. Két táprúdnál minőségi problémák, további kettőnél pedig növényvédelmi hatás jogosulatlan feltüntetése miatt intézkedtek a hatósági felügyelők. A teszt alapján indult eljárások során a növényvédelmi bírság meghaladta a 3 millió forintot.

A növények tápanyag-utánpótlását segítő táprudak széles körben, szinte minden kertészeti szaküzletben, barkácsáruházban elérhetőek. A Szupermenta összehasonlító vizsgálatába zöld- vagy levéldísznövényekhez, virágzó növényekhez, muskátli vagy balkonnövényekhez használatos, de általános és speciális célokra ígért táprudak is bekerültek. Összesen 20 – 13 külföldi és 7 hazai gyártású – táprudat vizsgáltak meg a szakemberek. 

A Nébih laboratóriumában ellenőrizték a termékeken feltüntetett hatóanyag-tartalmat és a toxikus elemek jelenlétét. Megnyugtató, hogy szennyezőanyag egyetlen terméknél sem volt jelen. 
Az eredmények alapján két termék minőségével kapcsolatban kifogás merült fel: egyiknél a cink, másiknál a vas mennyisége bizonyult alacsonyabbnak a csomagoláson feltüntetett értékekhez képest. A hatósági felügyelők figyelmeztették az érintett gyártót és forgalmazót, továbbá felszólították őket a hibák kijavítására. 

A szakértők ellenőrizték a táprudak csomagolásán a kötelező jelölések és alapvető termékinformációk meglétét, valamint a feltüntetett állítások jogszerűségét. Két termék csomagolásán szerepelt a „speciális” jelző, mivel az egyik táprudat gombás, a másikat pedig rovarkártétel kezelésére szánták. Az ellenőrzés során kiderült, hogy a gyártó jogosulatlanul tüntette fel a speciális jelzőt, mivel a termékek az ígért hatásnak nem tesznek eleget. A probléma az érintett gyártó két további, a termékteszten nem szereplő, de hasonló célra szánt termékénél is fennállt. Növényvédelmi hatás jogosulatlan feltüntetése miatt a hatósági felügyelők elrendelték mind a négy termék kivonását és hatósági zár alá vételét, valamint megtiltották azok további forgalomba hozatalát. Az érintett gyártóval szemben növényvédelmi bírságot szabtak ki mintegy 3,3 millió Ft értékben.

A kedveltségi vizsgálat a táprudak esetében sem maradhatott el. A szakértő és laikus bírálók ezúttal különböző vásárlói szempontok alapján összeállított kérdőív segítségével pontozták a táprudakat, így alakult ki a végső rangsor. A dobogó legfelső fokára a Vitaflóra virágos és balkonnövény táprúd került, második helyezést értek el holtversenyben a Vitaflóra Prémium minőség levéldísznövény táprúd és a Vitaflóra levéldísznövény táprúd, a harmadik helyen pedig az Oázis levéldísznövény táprúd végzett.

További információk, érdekességek és a részletes vizsgálati eredmények elérhetőek a Nébih Szupermenta termékteszt oldalán: https://szupermenta.hu/laborbol-a-viragcserepbe-igy-vizsgaztak-a-taprudak/

Újabb vaddisznókban azonosította az ASP vírusát a Nébih

Baranya vármegyében újabb afrikai sertéspestis (ASP) eseteket erősített meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A laboratóriumi vizsgálatok a vírust Tésenfa település külterületén, a horvát határtól néhány tíz méterre, elhullott vaddisznókból vett mintákban mutatták ki. A betegség házi sertésekre történő átterjedésének megakadályozása továbbra is kiemelten jelentőségű, amelynek alapfeltétele az állattartók részéről a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása.

A fertőzött egyedeket Baranya vármegye ASP-vel fertőzött területén találták meg.  A fertőzés, az ASP vaddisznókban történő természetes terjedésével kerülhetett át Horvátországból. Az esetek megerősítését követően a hatóság további három vadgazdálkodási egységet nyilvánított fertőzötté, míg öt vadgazdálkodási egység területét pedig magas kockázatú kategóriába sorolta át. 
Fontos kiemelni, hogy az afrikai sertéspestis az emberre nem veszélyes. A jelentőségét az általa okozott gazdasági kártétel adja, amely egyrészt a megbetegedett állatok leöléséből, másrészt a kereskedelmi korlátozásokból ered. Éppen ezért kiemelten fontos a járvány házi sertésekre történő továbbterjedésének megakadályozása, melyhez elengedhetetlen az állattartók részéről a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása.
A hatóság kéri az állattartókat, hogy amennyiben a sertésállományban hirtelen lázas megbetegedést, elhullást, vérzéses tüneteket észlelnek, 24 órán belül értesítsék az állategészségügyi szolgálatot!
A betegségről, az elrendelt előírásokról és korlátozásokról, illetve az érintett területekről szóló részletes, folyamatosan frissülő információk a Nébih portálon megtekinthetők: https://portal.nebih.gov.hu/hu/afrikai-sertespestis 

Nógrád vármegyében is megjelent a madárinfluenza

Nógrád vármegyében egy tenyész lúdtartó telepen magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az érintett állomány felszámolása folyamatban van. Kiemelten fontos a járványügyi előírások maradéktalan betartása hazánkban.

A betegséget a Nógrád vármegyei Szügy településen található, mintegy 6 700 egyedet számláló tenyész lúd állományban erősítette meg az állategészségügyi hatóság. A betegség gyanúja az állományban tapasztalható idegrendszeri tünetek és a megemelkedett elhullás miatt merült fel. Az érintett állományból vett mintákból a Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusát mutatta ki.
Az állomány felszámolása és a járványügyi nyomozás folyamatban van. A hatóság a gazdaság körül kijelölte a 3 km sugarú védő- és a 10 km sugarú megfigyelési körzeteket is. 

A Nébih ismét felhívja az állattartók figyelmét, hogy a madárinfluenza vírusa bárhol, az ország betegség szempontjából kevésbé kockázatos, kis baromfisűrűségű területein is megjelenhet. Éppen ezért a legfontosabb a baromfik és a vadon élő madarak közvetlen és közvetett úton történő találkozási lehetőségének minimálisra csökkentése, mely a járványvédelmi előírások szigorú és következetes betartásával érhető el.

A madárinfluenzával kapcsolatos folyamatosan frissülő információk elérhetők a Nébih tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Sertésállományban igazolta az Aujeszky-betegség vírusát a Nébih

Aujeszky-betegség vírusának jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy somogyszobi tenyészsertés-állomány állatainál. A fertőzés jelenlétét a sertéstartó vállalkozás további kettő, szintén Somogy vármegyében működő telepén is azonosította a hatóság. Az érintett állományok esetében a hatósági intézkedések folyamatban vannak, a telepeken járványügyi zárlat került elrendelésre.

Az Aujeszky-betegség egy herpeszvírus okozta fertőző betegség, amelyre számos állatfaj (például szarvasmarha, juh, kecske, kutya, macska) fogékony, azonban elsősorban a sertéseket érinti.  Fontos kiemelni, hogy a vírus emberre nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz. 

A Somogy vármegyei Somogyszobon található sertéstartó tenyésztelepen még 2025. decemberében jelentkeztek az első klinikai tünetek, amelyek fokozatosan növekvő malacelhullásban és vetélésekben nyilvánultak meg. Az Aujeszky-betegség jelenlétét a Nébih laboratóriumában december 31-én szerológiai, majd január 6-án PCR-vizsgálattal is megerősítették. A hatósági intézkedések már december 31-én megkezdődtek, többek között mintavétel történt a gazdaság további három, szintén Somogy vármegyében található sertéstelepén. A laboratóriumi eredmények két állomány – Somogyszob, Nagybaráti-puszta, valamint Böhönye, Terepezd-puszta – esetében igazolták a fertőzés jelenlétét.

Az érintett telepeken a sertésállományok Aujeszky-betegségtől való mentesítésének szabályairól és a mentesség fenntartásáról szóló 30/2009. (III. 27.) FVM rendelet előírásaival összhangban hatósági intézkedések elrendelésére került sor. A járványügyi nyomozás, többek között a fertőzés eredetének felderítése és a kontakttelepek vizsgálata, jelenleg is folyamatban van.

Magyarország 2015 óta az Európai Unió által elismerten mentes a betegségtől. A Bizottság (EU) 2020/689 rendeletének Aujeszky-betegségre vonatkozó előírásai szerint a jelenlegi kitörés nem veszélyezteti az ország mentességi státuszát. Ugyanakkor a mentesség fenntartása érdekében a nemzeti és uniós jogszabályokban meghatározott intézkedések maradéktalan végrehajtása szükséges. Ennek megfelelően indokolt – többek között – a fertőzött állományok felszámolása, valamint az érintett telepek 2 km-es körzetében található, illetve azokkal járványügyi kapcsolatban álló sertéstartó gazdaságok állományainak vizsgálata.

Az Aujeszky-betegségről
Az Aujeszky-betegség egy herpeszvírus okozta fertőző betegség, amely elsősorban a sertéseket érinti. A betegség klinikai megjelenése az állatok életkorától függően eltérő. Fiatal malacok esetében lázas általános és idegrendszeri tünetek, valamint magas elhullási arány jellemző, míg idősebb sertésekben elsősorban légúti tünetek figyelhetőek meg. Vemhes kocák esetében magzatelhalás és vetélés előfordulhat. A fertőzésen átesett sertések rendszerint tartósan vírushordozók maradnak.
A vírusra a sertéseken kívül számos más állatfaj, például: szarvasmarha, juh, kecske, kutya, macska is fogékony. Esetükben a fertőzés rendszerint súlyos, erős viszketéssel és idegrendszeri tünetekkel jár és legtöbbször elhulláshoz vezet. 
A vírus emberre nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz. 
 

Ismét megjelent Csongrád-Csanád vármegyében a madárinfluenza

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma Csongrád-Csanád vármegyében két hízó pulyka tartó gazdaságban igazolta a magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét. Az érintett állományok felszámolása folyamatban van.

A Csongrád-Csanád vármegyei Szentes településen található, 4 800 és 18 800 egyedet számláló hízó pulyka állományokban az állategészségügyi hatóság megerősítette a betegséget. A madárinfluenza gyanúja az állományokban tapasztalható megemelkedett elhullás miatt merült fel. Az érintett állományokból vett mintákból a Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusát mutatta ki.

Az állományok felszámolása és a járványügyi nyomozás folyamatban van, a gazdaságok körül pedig a hivatal szakemberei kijelölték a 3 km sugarú védő- és a 10 km sugarú megfigyelési körzeteket is. 

Fontos kiemelni, hogy az országos főállatorvos már október közepén elrendelte a kereskedelmi célból tartott baromfik esetében a kötelező zártan tartást, míg az egyéb célú baromfit tartó gazdaságok (például háztáji állományok) esetében a baromfik zárt helyen történő etetését és itatását írta elő. Továbbá a Nébih ismét felhívja az állattartók figyelmét, hogy a járványvédelmi előírások szigorú és következetes betartása kulcsfontosságú a vírus bejutásának megelőzésében, mivel a kórokozó továbbra is jelen van a vadon élő madarakban. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a baromfik és a vadon élő madarak közvetlen és közvetett úton történő találkozási lehetőségét minimálisra csökkentsék a gazdák.

A madárinfluenzával kapcsolatos fontos és aktuális információk elérhetőek a Nébih folyamatosan frissülő tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza