Tapasztalat a konyhában, biztonság az asztalon: új élelmiszerbiztonsági kiadvánnyal segíti a szenior korosztályt a Nébih

Az Idősek Világnapja alkalmából a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Oktatási Programja új élelmiszerbiztonsági kiadvánnyal támogatja a 65 év feletti korosztályt abban, hogy a mindennapi élelmiszer-kezelés során tudatosabban és biztonságosabban járjanak el. A Tapasztalat a konyhában - Biztonság az asztalon című útmutató közérthető, gyakorlatias tanácsokkal segít eligazodni az élelmiszer-biztonság kérdéseiben, a bevásárlástól az ételek elkészítésén át egészen a maradékok megfelelő tárolásáig.

Az életkor előrehaladtával szervezetünk és életmódunk is változik, ezért különösen fontos, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk az élelmiszerek biztonságos kezelésére, a tudatos bevásárlásra, az ételek elkészítésére és a konyhai higiéniára. A Nébih új kiadványa kifejezetten az idősebb korosztály szempontjait figyelembe véve foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat, hogy a mindennapi élelmiszer-kezelés egyszerre legyen biztonságos, tudatos és könnyen követhető.

Az útmutató a bevásárlástól indulva mutatja be, mire érdemes figyelni az élelmiszerek kiválasztásakor, szállításakor, majd otthoni tárolásuk során. A kiadvány kitér az ételek biztonságos elkészítésére, a magasabb kockázatú élelmiszerekre és a maradékok megfelelő kezelésére is. Mindemellett az élelmiszerpazarlás csökkentéséhez is hasznos tanácsokat ad.

A gyakorlati tanácsok mellett az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos leggyakoribb tévhitekre is felhívja a figyelmet, és segít tisztázni a mindennapi élelmiszer-kezelés során felmerülő kérdéseket. Az érdeklődők megismerhetik többek között a biztonságos ételkészítés aranyszabályait, továbbá a kiadvány a speciális étrendet követők és az élelmiszer-érzékenységgel élők számára is hasznos információkat nyújt.

Az üzletek polcain egyre több olyan élelmiszerrel, összetevővel és megnevezéssel találkozhatunk, amelyek korábban kevésbé voltak ismertek. A kiadvány ezért olyan, gyakran előforduló kifejezéseket is bemutat, mint például az imitátumok és a funkcionális élelmiszerek. Ezek ismerete hozzájárulhat ahhoz, hogy a vásárlók tudatosabban értelmezzék a termékek csomagolásán található információkat, és az élelmiszerbiztonsági szempontokat is figyelembe véve, egyéni szükségleteikhez igazodó döntéseket hozzanak.

A Tapasztalat a konyhában - Biztonság az asztalon című útmutató könnyen elsajátítható, a mindennapokban is alkalmazható ismeretekkel támogatja az idősebb korosztályt. A kiadvány elérhető a Nébih Oktatási Program weboldalán.

Magvas kérdések, megnyugtató válaszok – hullámos papagájoknak szánt eledeleket tesztelt a Szupermenta

Madáreledeleket vizsgáltak a Nemzeti Élelmiszerlánc‑biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei a Szupermenta programban. Összesen 19, hullámos papagájoknak szánt eledel hatósági ellenőrzésére került sor. Biztonsági és minőségi szempontból jól vizsgáztak, ugyanakkor négy termék jelölése nem felelt meg teljesen az előírásoknak. A hatósági felügyelők intézkedtek a felmerülő hibák miatt. A laboratóriumi és a kedveltségi vizsgálat összesített eredménye alapján kialakult a hullámos papagájoknak szánt eledelek rangsora is.

A Szupermenta összehasonlító vizsgálatába a hazai boltokban és webáruházakban elérhető hullámos papagájoknak szánt madáreledelek kerültek. A főként magvakból és gabonafélékből álló teljes értékű madáreledelek közül 12 hazai és 7 külföldi, összesen 19 terméket vizsgáltak meg a szakemberek. Kiszerelésüket tekintve 370 és 1000 gramm között mozogtak.

A Nébih laboratóriumi szakemberei elvégezték a mikrobiológiai vizsgálatokat, a nehézfém szennyezettség ellenőrzést, valamint a jelölésen feltüntetett analitikai összetevők (nyersfehérje, -zsír, -rost, -hamu, -olaj, nedvességtartalom, makroelemek) és takarmány-adalékanyagok (mikroelemek és vitaminok) vizsgálatát. Megnyugtató, hogy a díszmadarak egészségét veszélyeztető probléma nem merült fel. Minden vizsgált madáreledel megfelelt a jogszabályokban meghatározott határértékeknek. 
A minőségi mutatókat tekintve szintén valamennyi termék jól vizsgázott. A jelölésen feltüntetett és a laboratóriumban mért értékek között ugyan előfordultak különbségek, azonban ezek a jogszabályban engedélyezett eltérésen belül maradtak, és nem befolyásolták a termékek minőségét vagy megfelelőségét. 
 
A szakértők ellenőrizték a madáreledelek csomagolásán a kötelező jelölések és alapvető termékinformációk meglétét is. Négy termékkel szemben merült fel kifogás. Az egyik eledelről a rendeltetésszerű használatra vonatkozó útmutató, egy másik címkéről pedig a további tájékoztatás biztosítására szolgáló elérhetőség hiányzott, de az is előfordult, hogy a takarmány fajtáját nem a jogszabálynak megfelelően tüntették fel. Egy interneten rendelt, külföldi előállítású termékkel szintén gond volt, ugyanis nem szerepelt rajta magyar nyelvű jelölés. A hatósági felügyelők felszólították az érintett gyártókat a hibák kijavítására. A magyar nyelvű címke hiánya miatt értesítették az illetékes, külföldi hatóságot.

A hullámos papagájoknak szánt eledelek esetében sem maradhatott el a kedveltségi vizsgálat. Szakértő és laikus bírálók ezúttal különböző vásárlói szempontok alapján pontozták a termékeket. A végső rangsor a kedveltségi vizsgálat, valamint a laboratóriumi vizsgálatok összesített eredményei alapján alakult ki. A dobogó legfelső fokára a JR Farm Individual Teljes értékű takarmány hullámos papagájok számára került, második helyezést ért el a Versele-Laga Prestige Premium Hullámos papagájoknak teljes értékű madáreledel, a harmadik helyen pedig a Rio Daily Feed Budgies Hullámos papagáj eledel végzett.

További információk, érdekességek és a részletes vizsgálati eredmények elérhetőek a Nébih Szupermenta termékteszt oldalán: https://szupermenta.hu/mi-kerul-a-csorbe-hullamos-papagajoknak-szant-eledeleket-teszteltunk/

Elindult a rókák és aranysakálok parazitológiai monitoringja

Szeptember közepén kezdődött hazánkban a róka- és aranysakálállomány parazitológiai monitoringprogramja. A több szervezet összefogásával megvalósuló vizsgálatok célja az emberre is veszélyt jelentő Echinococcus multilocularis és Trichinella fajok hazai előfordulásának nyomonkövetése. A több, mint 5 hónapon át tartó program során várhatóan mintegy 700 róka és aranysakál vizsgálata történik meg.

A kezdeményezés a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK), valamint az Állatorvostudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) együttműködésében valósul meg. A monitoringprogram keretében országszerte, kockázatelemzés alapján meghatározott számban gyűjtenek mintákat. A tervezésnél a többi között a korábbi állati és humán megbetegedések területi előfordulását is figyelembe vették a szakemberek. A minták begyűjtése a vadászatra jogosultak közreműködésével, a vizsgálat pedig a Nébih laboratóriumaiban történik.

A parazitológiai monitoring azért kiemelten fontos, mert a rókák és az aranysakálok a szóban forgó paraziták terjesztésében jelentős szerepet töltenek be. A vadon élő ragadozók vizsgálatával naprakész információ nyerhető a fertőzöttség hazai helyzetéről, és nyomon követhetők az eddig ismert gócpontok esetleges területi változásai is. A vizsgálatok eredményei a későbbi monitoringtevékenységek tervezéséhez is alapul szolgálnak.

Az Echinococcus multilocularis egy galandféreg, amelynek természetes végleges gazdái a kutyafélék, elsősorban a rókák, aranysakálok és nyestkutyák. Az ember a parazita petéinek szájon át történő felvételével fertőződhet, például nem megfelelően megmosott élelmiszer vagy szennyezett kéz közvetítésével. A kialakuló betegség, az alveoláris echinococcosis, elsősorban a májat érinti, lassan fejlődik és kezelés hiányában végzetes kimenetelű megbetegedést okozhat. Magyarországon a parazitát először 2002-ben mutatták ki rókában. Jelenleg hazánk több régiója is erősen fertőzöttnek tekinthető. A Trichinella fajok fonálférgek, amelyek szintén jelentős humán-egészségügyi kockázatot hordoznak. Az ember rendszerint a házisertés vagy vadonélő állatok (például vaddisznó) fertőzött, nyers vagy nem kellően hőkezelt húsa, valamint érleléssel tartósított húskészítmények (sonka vagy kolbász) elfogyasztásával fertőződhet. A paraziták életciklusában a húsevő vadon élő állatok, így a róka és az aranysakál is fontos szerepet töltenek be.

A monitoringprogram 2027. február végén zárul, ezt követően lehetőség nyílik az eredmények átfogó, több szempontból történő értékelésére.

Az Aldi, az Auchan és a Tesco is csatlakozott a Nébih élelmiszerpazarlás elleni kezdeményezéséhez

Az élelmiszerpazarlás csökkentéséért fogott össze a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és három, az élelmiszer házhozszállítás területén is aktív kiskereskedelmi lánc. A szeptember 28-án kezdődő héten – a készlet erejéig – az Aldi, az Auchan és a Tesco áruházaknál leadott online rendelések mellé a Nébih Maradék nélkül programjának „Lejárt… Megehetem?” hűtőmágnese kerül. A kezdeményezés célja, hogy a háztartások számára gyors segítséget nyújtson a mindennapokban annak eldöntéséhez, hogy egy lejárt élelmiszernek valóban a kukában van-e a helye.

Az Európai Bizottság becslése szerint az EU-ban keletkező élelmiszerhulladék akár 10%-a összefügghet a dátumjelölésekkel. Magyarországon a Nébih legfrissebb felmérése szerint évente fejenként mintegy 61 kg élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban, amelynek mintegy 34%-a elkerülhető lenne. Önmagában a lejárati idő megfelelő kezelésével fejenként 9,5 kg-mal lenne csökkenthető a pazarlás. Ez utóbbi kategória csökkentését hivatott segíteni a Nébih Maradék nélkül programjának útmutatója, ami a lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszerek biztonságos felhasználásához ad gyakorlati segítséget.

A hiánypótló gyűjteményből kiderül, hogy – bizonyos feltételek mellett – a lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszerek akár még hetekkel, hónapokkal a lejárati idő után is elfogyaszthatók. Például a tojás két hétig, a gabonapehely három hónapig, egy üveg ásványvíz pedig akár 1 évig is jó lehet még a lejárat után.

A fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő Maradék nélkül program arra vállalkozott, hogy szeptember 29-e, az élelmiszerpazarlás elleni világnap alkalmából minél többekhez eljuttatja ezen hasznos gyakorlati információkat. A Nébih felhívására három kiskereskedelmi lánc, az Aldi, az Auchan és a Tesco is a szemléletformáló kezdeményezés mellé állt. Vállalták, hogy a szeptember 28-án kezdődő kampányhéten a készlet erejéig és értékhatártól függetlenül a „Lejárt… Megehetem?” útmutatót tartalmazó hűtőmágnest mellékelnek az online rendelésekhez. Segítségükkel háztartások ezreihez juthat el a „Lejárt… Megehetem?” útmutató, lehetővé téve, hogy a legfontosabb információk mindig kéznél legyenek. 
 

Mit árul el a fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési idő?
A pazarlás csökkentésében fontos a dátumjelölések helyes értelmezése. A termékek csomagolásán kétféle, a lejárati időre vonatkozó kifejezés szerepel. Bár mindkettőt egy dátumsor követi, mégis jelentős különbség van a jelentésükben. A „fogyasztható” jelölés élelmiszerbiztonsági határidőt jelent, amelynek lejárta után az élelmiszert nem szabad elfogyasztani, mivel egészségügyi kockázatot jelenthet. Ezzel a jelöléssel jellemzően gyorsan romló élelmiszereken, például friss húsokon, halakon és egyes tejtermékeken találkozhatunk. Érdemes belőlük csak annyit vásárolni, amennyit a fogyaszthatósági idő végéig biztosan fel tudunk használni. A „minőségét megőrzi” jelölés ezzel szemben a termék minőségére vonatkozik. A gyártó eddig az időpontig garantálja a termék megfelelő ízét, állagát és egyéb érzékszervi tulajdonságait. Ilyen jelöléssel jellemzően a hosszabb ideig eltartható élelmiszereken, például a liszten, a rizsen vagy a konzerveken találkozhatunk. A minőségmegőrzési idő lejárta önmagában nem jelenti azt, hogy az élelmiszert ki kell dobni: megfelelő tárolás és sértetlen csomagolás esetén továbbra is felhasználható lehet.

A „Lejárt… Megehetem?” gyűjtemény hasznos iránymutatást ad a minőségmegőrzési idejű termékek lejárat utáni fogyaszthatóságáról. Az Aldi, az Auchan és a Tesco közreműködésével most ezernyi magyar háztartás hűtőjére kerülhetnek fel a hasznos, gyakorlati információk.

Az útmutatóról további részletek a Maradék nélkül program weboldalán elérhetőek: https://maradeknelkul.hu/megehetem-e-a-lejart-elelmiszert/

Megjelent hazánkban a pöttyös lámpahordó-kabóca

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma pöttyös lámpahordó-kabócát (Lycorma delicatula) azonosított. Ezzel az uniós zárlati károsítók közé tartozó rovar jelenlétét elsőként igazolták Magyarországon és az Európai Unióban. A közelmúltban Moldovában is azonosították. A károsító komoly növényegészségügyi kockázatot jelenthet a szőlőültetvényekre, valamint a különféle gyümölcs- és erdészeti fákra, összesen mintegy 100 tápnövénye van. A lakossági bejelentéseknek kiemelt szerepük van a károsítók mielőbbi észlelésében, ezt jól mutatja, hogy az első hazai előfordulást is egy bejelentés alapján sikerült azonosítani. Fontos, hogy már gyanú esetén is azonnal tegyenek bejelentést.

Egy Bács-Kiskun vármegyei lakos 2026 nyarán jelezte a Nébih-nek, hogy ingatlanán egy számára ismeretlen rovart észlelt. A bejelentéshez csatolt fényképek alapján felmerült az Ázsiából származó, idegenhonos kártevő késői nimfájának gyanúja, ezért a bejelentést követően a vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi szakemberei felvették a kapcsolatot a lakossal. A laboratóriumi vizsgálatok ezt követően igazolták a károsító jelenlétét, így a hatóság megkezdte a szükséges karanténintézkedések végrehajtását.

Az Európai és Földközi-tenger Melléki Növényvédelmi Szervezet (EPPO) adatai és a tengerentúli tapasztalatok alapján a polifág károsító több mint 100 növényfajon képes táplálkozni, és gyorsan terjed. A rovar közvetlen kártétele is jelentős lehet, nagy egyedszám esetén folyamatos szívogatásával jelentősen legyengíti a növényt. Ennél is nagyobb kárt azonban a másodlagos, közvetett hatása okozhat. A fertőzött növényeket jelentősen legyengíti, miközben a szúrási sebek és váladék a kórokozók és más kártevők megjelenését is elősegítik. A károsító komoly növényegészségügyi kockázatot jelenthet a szőlőültetvényekre, valamint a gyümölcs- és erdészeti fákra. Észak-Amerikában helyenként a szőlőtermés 90 százalékának elvesztését is okozta.

A szőlőültetvények mellett a kabóca egyik legfontosabb tápnövénye a hazánkban is elterjedt bálványfa, de jelentős gazdasági károkat okozhat gyümölcsfákban, valamint erdészeti és díszfákban is. A nőstények a tojáscsomókat szinte bármilyen sima felületre lerakják, ezért a rovar kezeletlen faanyagokon, illetve kamionokon, szállítókonténereken és vasúti kocsikon is könnyen terjedhet. Mivel a faj jelenlegi igazolt előfordulása az első az Európai Unió területén, a megtelepedés és elterjedés megakadályozásában a hatósági intézkedések mellett kiemelten fontos a lakosság ébersége és a korai bejelentés.

Miről ismerhető fel? 
A pöttyös lámpahordó-kabóca fiatal nimfái jellegzetes, fekete-fehér, később vörös-fekete-fehér mintázatukról ismerhetők fel. A kifejlett kabócák elülső szárnyai szürkék, fekete foltokkal, hátulsó szárnyaikon pedig piros színezet látható.

(Lycorma delicatula imágók)

Kérjük, hogy észlelés esetén haladéktalanul tegyenek bejelentést a hatóságnak, és a bejelentéshez csatoljanak fényképet, valamint adják meg a pontos helyszínt is.

A témában minden fontos információ elérhető a Nébih tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/novenyegeszsegugy 

Kapcsolódó jogszabály: Az (EU) 2019/2072 bizottsági végrehajtási rendelet II. mellékletének A. részében szereplő, az Európai Unió teljes területén szigorú hatósági intézkedések alá eső uniós zárlati károsító.