2026-tól bővül az antibiotikum-adatgyűjtés, már az akvakultúrák esetében is kötelező a jelentés

Magyarországon is folyamatosan bővül az állatgyógyászati célra felhasznált antibiotikumok adatgyűjtése az uniós jogszabályoknak megfelelően. A Nébih tájékoztatja az érintetteket, hogy az újonnan bevont állatfajok esetében az első jelentést a 2026 januári antibiotikum kezelésekről 2026. február 15-ig kell benyújtani. 2027-ben újabb állatfajok a halak, lovak, nyulak, kiskérődzők és víziszárnyasok is bekerülnek a kötelező, uniós adatszolgáltatási körbe a 2026. évben gyűjtött adatokkal.

Bár a hazai jogszabály szerint, 2022 óta minden élelmiszertermelő állat esetében kötelező az adatgyűjtés, az EU-s rendelet lépcsőzetesen vezeti be az adattovábbítási kötelezettséget a tagállamok számára. Míg 2024-ben csak a sertés, szarvasmarha, házityúk és pulyka fajokat jelentettük, 2027-ben már a halak, lovak, nyulak, kiskérődzők és víziszárnyasok esetében is kötelező az adatszolgáltatás az Európai Gyógyszerügynökség részére.
 
Magyarországon csupán a halak esetében számít újdonságnak a jelentési kötelezettség, azonban a többi faj esetében is fontos felhívni a figyelmet az adatszolgáltatás jelentőségére. 

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2026. január 1-jétől már a kiterjesztett állatfajlistára vonatkozóan gyűjti az antibiotikum-felhasználási adatokat. Az adatszolgáltatás tenyészetkód alapon, havi rendszerességgel, a Nébih ügyfélprofil rendszerén keresztül történik, és minden esetben a receptet felíró, illetve a kezelést végző állatorvos felelőssége.

A Nébih tájékoztatja az érintetteket, hogy az újonnan bevont állatfajok esetében az első jelentést a 2026 januári antibiotikum kezelésekről 2026. február 15-ig kell benyújtani. 

Kapcsolódó jogszabály: 
Bizottság (EU) 2021/578 felhatalmazáson alapuló rendelete, az (EU) 2019/6 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 128/2009. (X. 6.) FVM rendelet az állatgyógyászati termékekről
 

Január 31-ig kell rögzíteni a tavalyi adatokat a Nébih elektronikus permetezési napló felületén

A növényvédelmi kezelések nyilvántartására és adatszolgáltatására vonatkozó előírásoknak megfelelően, a gazdálkodóknak továbbra is jogszabályi kötelezettsége az adatszolgáltatási feladatok határidőre való teljesítése. Az adatokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elektronikus Gazdálkodási Napló rendszerébe (eGN) kell feltölteni. A 2025-ben elvégzett növényvédelmi kezelések rögzítése legkésőbb 2026. január 31-ig tehető meg. A Nébih a feltöltött adatokat automatikusan továbbítja a Magyar Államkincstár (MÁK) felé.

A 2025-ben elvégzett növényvédelmi kezeléseket legkésőbb 2026. január 31-ig szükséges rögzíteni az elektronikus felületen. Ez az adatszolgáltatási határidő – valamennyi támogatási programban való részvételtől függetlenül – minden gazdálkodóra vonatkozik.

Fontos hangsúlyozni, hogy a permetezési adatokat elegendő kizárólag a Nébih elektronikus rendszerében rögzíteni. Nem szükséges a MÁK felületén is adatot szolgáltatni a növényvédelmi kezelésekről annak, aki az eGN felületen eleget tesz ezen kötelezettségnek. A Nébih a feltöltött adatokat automatikusan továbbítja a MÁK részére.

A hivatal felhívja a gazdálkodók figyelmét, hogy a hatályos rendelet ⃰ alapján a permetezési adatok feltöltése kötelező. Az adatszolgáltatás elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén növényvédelmi bírság szabható ki. A gazdálkodóknak kiemelten fontos a határidők betartása és az adatok pontos rögzítése a jogszabályi megfelelés és az esetleges szankciók elkerülése érdekében.

Kapcsolódó jogszabály:
⃰43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 
 

Továbbra is mentesek vagyunk a Xylella fastidiosa kiemelt zárlati károsítótól, de fontos a megelőzés

A 2025-ös vizsgálatok alapján az egyik legveszélyesebb növénykárosítónak számító Xyllela fastidiosa baktérium továbbra sincs jelen Magyarországon, a behurcolás kockázata azonban változatlanul magas. A védekezést nehezíti, hogy a baktériumnak több alfaja ismert, eltérő gazdanövénykörrel és eltérő járványügyi kockázattal. A hatóságok fokozottan ellenőriznek és célzottan mintát vesznek az ország Xylella-mentes státuszának megőrzése érdekében.

Hazánkban évente tervszerű, országos lefedettségű felderítések zajlanak a Xylella baktérium kimutatására. A hatóság által begyűjtött növényi minták laboratóriumi vizsgálatai eddig minden esetben negatív eredményt hoztak, így a károsító jelenléte továbbra sem igazolt hazánkban. A felderítések kiterjednek többek között gyümölcsösökre, szőlőültetvényekre, faiskolákra, kertészeti árudákra, közterületekre és üvegházakra. 2025-ben Tolna vármegyében kiemelt mintavételezés történt az olajfa-ültetvények telepítésével összefüggésben. Emellett továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a faiskolai ellenőrzések, a tavalyi évben több mint 100 szaporítóanyag-termelő helyen végeztek felderítést a vármegyei növényvédelmi felügyelők. 
A Xylella fastidiosa behurcolásának legnagyobb veszélyét a tünetmentesen fertőzött növények behozatala jelenti. Fontos megakadályozni a baktérium bekerülését, hiszen hazai jelenléte esetén a növények faszövetéből táplálkozó honos kabócák könnyen tovább terjeszthetik. Közülük a tajtékos kabóca (Philaenus spumarius) egész Európában, így hazánkban is széles körben elterjedt. A hatósági tapasztalatok alapján a legmagasabb kockázatot az olyan import dísznövény- és szaporítóanyag-tételek jelentik, amelyek: 
•    olyan régiókból származnak, ahol a kórokozó jelenléte igazolt (Dél- Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Portugália), 
•    az új telepítések, különösen a mediterrán eredetű idősebb olajfák és mandulafák, 
•    a jelentős forgalmat lebonyolító kertészeti árudák, valamint
•    a kockázatos szállítmányokat kezelő kereskedelmi egységek. 
A növényegészségügyi hatóság kiemelt célja a baktérium behurcolásának megelőzése, ezért tovább növeli az import eredetű, magas kockázatú tételekre irányuló ellenőrzések számát. Az új ültetvénytelepítések vizsgálata szintén kiemelt figyelmet kap.  
A Xylella fastidiosa elleni védekezést segítő, szükség szerint frissülő károsítóspecifikus útmutatók és tájékoztatók – köztük az Integrált Károsító-specifikus Ellenőrzési Adatlap (IKEA) és a hazai készenléti terv – továbbra is elérhetők a https://portal.nebih.gov.hu/novenyegeszsegugy aloldalon. A megelőzés érdekében a Nébih kiemelt hangsúlyt fektet a lakossági tájékoztatásra is, többek között az EFSA PlantHealth4Life kampányához való csatlakozással, figyelemfelhívó kommunikációval és a növényútlevéllel kapcsolatos vásárlási tudnivalók ismertetésével. 
A hivatal folyamatos intézkedésekkel mindent megtesz Magyarország Xylella fastidiosa-mentes státuszának megőrzéséértt, és szükség esetén gyorsan, összehangoltan reagál minden bejelentésre és újonnan felmerülő kockázatra. 
A hatóság kiemelt figyelmet fordít a bejelentések kivizsgálására, valamint a gyanús esetek gyors és szakszerű kezelésére annak érdekében, hogy egy esetleges megjelenés esetén a szükséges növényegészségügyi intézkedések azonnal megkezdhetők legyenek.
A Xylella fastidiosa elleni védekezés jogi alapját az alábbi uniós jogszabályok biztosítják:
-    a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről szóló 2016/2031/EU rendelet,
-    a karantén károsítók uniós jegyzékét tartalmazó 2019/2072/EU végrehajtási rendelet,
-    valamint a Xylella fastidiosa baktériumra vonatkozó speciális intézkedéseket meghatározó 2020/1201/EU végrehajtási rendelet.
A Xylella fastidiosa zárlati károsító gyanúját haladéktalanul be kell jelenteni a Nébih, valamint az illetékes vármegyei kormányhivatal részére.
A bejelentés a Nébih honlapján elérhető formanyomtatványon tehető meg: https://portal.nebih.gov.hu/-/bejelentes-kotelezett-karositok

Több mint 500 ellenőrzés garantálta az ünnepi élelmiszerbiztonságot

Két hónapon át tartó, átfogó téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzést végeztek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), valamint a kormány- és járási hivatalok szakemberei. A 2025. november 3-tól egészen szilveszterig zajló, országos ellenőrzés-sorozat középpontjában a hagyományosan ünnepekkor fogyasztott élelmiszerek, például a friss sertéshús, a savanyú káposzta, a bejgli és a forralt bor álltak, de az élőhalak tartását is vizsgálták a felügyelők. A legtöbb ellenőrzött létesítmény működése megfelelt az előírásoknak, és a termékekkel is alig akadt probléma. A több mint 500 vizsgálat kevesebb mint 5%-ában indult eljárás.

A Nébih és a területi élelmiszerlánc-felügyeleti szervek szakemberei az elmúlt év utolsó két hónapjában zajló ellenőrzési időszakban összesen 527 hatósági vizsgálatot végeztek. Ellenőriztek: 72 vágóhíd és daraboló üzemet; 5 halászatitermék-, 27 savanyúkáposzta-, 36 karácsonyi édesség- és 85 bejgli-előállítót; 133 élőhal- és 106 alkoholos ital forgalmazót, 5 vadfeldolgozót, valamint 58 őstermelőt. A tapasztalatok összességében kedvezőek, eljárás 22 esetben indult.

A Nébih laboratóriumaiban savanyú káposztát, karácsonyi édességeket, nagy- és kisüzemi söröket, továbbá alkoholos italokat vizsgáltak, emellett bejglik, tekercsek, valamint azok töltelékeiből is történtek mérések. A szakemberek számos paramétert ellenőriztek, többek között a színes habkarikáknál a mesterséges színezéktartalmat, a savanyúságoknál a tartósítószerek jelenlétét, a máknál a növényvédőszer- és kadmiumtartalmat, míg a dióknál a mikotoxin-tartalmat. Problémát egyetlen esetben sem tapasztaltak. A 226 ellenőrzött alkoholos ital is mind megfelelt az előírásoknak.

Kisebb hibák akadtak az őstermelőknél, az élőhalat forgalmazóknál, a karácsonyi vásárok italárusainál, a savanyú káposztát, az édesség és a bejglit előállító üzemekben, valamint a halfeldolgozóknál. A friss sertéshúst előállító üzemek közül 8 létesítménnyel szemben indult eljárás, higiéniai, jelölési és önellenőrzési kifogások miatt. 3 esetén élelmiszerlánc-bírság kiszabása is várható, míg 1 üzemben közel 300 kg nem jelölt alapanyag megsemmisítését rendelte el a hatóság.

A téli időszak ellenőrzései között helyet kaptak a nagy- és kisüzemi sörök is. A Nébih szakértői a „sör” vagy „ízesített sör” kategóriába tartozó italok közül 3 nagyüzemi és 12 kisüzemi sört vizsgáltak. Kisebb jelölési hibák mellett egy terméket nem engedélyezett tartósítószer tartalom miatt kivontak a forgalomból. 

Súlyosságában kiemelkedett a szezonális ellenőrzés esetei közül az a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei vadfeldolgozó egység, melynek működését azonnali hatállyal felfüggesztették a Nébih ellenőrei. A hatóság e létesítményhez kapcsolódóan 3 tonnát meghaladó mennyiségben vont ki élelmiszert a forgalomból.

A téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés részletes eredményei az összefoglaló zárójelentésben olvashatóak.

Forrás: AM Sajtóiroda

„Vashiányos” termésnövelő is akadt a Szupermenta táprúd tesztjén

Táprudakat vizsgáltak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei a Szupermenta program terméktesztjén. A növénytáplálásban használatos termelésnövelők közül ezúttal 20 termék hatósági, laboratóriumi és kedveltségi vizsgálatára került sor. Két táprúdnál minőségi problémák, további kettőnél pedig növényvédelmi hatás jogosulatlan feltüntetése miatt intézkedtek a hatósági felügyelők. A teszt alapján indult eljárások során a növényvédelmi bírság meghaladta a 3 millió forintot.

A növények tápanyag-utánpótlását segítő táprudak széles körben, szinte minden kertészeti szaküzletben, barkácsáruházban elérhetőek. A Szupermenta összehasonlító vizsgálatába zöld- vagy levéldísznövényekhez, virágzó növényekhez, muskátli vagy balkonnövényekhez használatos, de általános és speciális célokra ígért táprudak is bekerültek. Összesen 20 – 13 külföldi és 7 hazai gyártású – táprudat vizsgáltak meg a szakemberek. 

A Nébih laboratóriumában ellenőrizték a termékeken feltüntetett hatóanyag-tartalmat és a toxikus elemek jelenlétét. Megnyugtató, hogy szennyezőanyag egyetlen terméknél sem volt jelen. 
Az eredmények alapján két termék minőségével kapcsolatban kifogás merült fel: egyiknél a cink, másiknál a vas mennyisége bizonyult alacsonyabbnak a csomagoláson feltüntetett értékekhez képest. A hatósági felügyelők figyelmeztették az érintett gyártót és forgalmazót, továbbá felszólították őket a hibák kijavítására. 

A szakértők ellenőrizték a táprudak csomagolásán a kötelező jelölések és alapvető termékinformációk meglétét, valamint a feltüntetett állítások jogszerűségét. Két termék csomagolásán szerepelt a „speciális” jelző, mivel az egyik táprudat gombás, a másikat pedig rovarkártétel kezelésére szánták. Az ellenőrzés során kiderült, hogy a gyártó jogosulatlanul tüntette fel a speciális jelzőt, mivel a termékek az ígért hatásnak nem tesznek eleget. A probléma az érintett gyártó két további, a termékteszten nem szereplő, de hasonló célra szánt termékénél is fennállt. Növényvédelmi hatás jogosulatlan feltüntetése miatt a hatósági felügyelők elrendelték mind a négy termék kivonását és hatósági zár alá vételét, valamint megtiltották azok további forgalomba hozatalát. Az érintett gyártóval szemben növényvédelmi bírságot szabtak ki mintegy 3,3 millió Ft értékben.

A kedveltségi vizsgálat a táprudak esetében sem maradhatott el. A szakértő és laikus bírálók ezúttal különböző vásárlói szempontok alapján összeállított kérdőív segítségével pontozták a táprudakat, így alakult ki a végső rangsor. A dobogó legfelső fokára a Vitaflóra virágos és balkonnövény táprúd került, második helyezést értek el holtversenyben a Vitaflóra Prémium minőség levéldísznövény táprúd és a Vitaflóra levéldísznövény táprúd, a harmadik helyen pedig az Oázis levéldísznövény táprúd végzett.

További információk, érdekességek és a részletes vizsgálati eredmények elérhetőek a Nébih Szupermenta termékteszt oldalán: https://szupermenta.hu/laborbol-a-viragcserepbe-igy-vizsgaztak-a-taprudak/