Egyre magasabb a súlyos Listeria-fertőzések száma Európában

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) új uniós zoonózis jelentése szerint a változó étrend és a népesség elöregedése hozzájárulhat a súlyos Listeria-fertőzések számának emelkedéséhez Európa-szerte.

Európában évente több ezer ember betegszik meg fertőzött élelmiszerek fogyasztása miatt. A fertőzések leggyakoribb forrása a tojás, a hús és a fogyasztásra kész (RTE) élelmiszerek. Az új zoonózis jelentésből kitűnik, hogy bár az élelmiszer-biztonsági előírások Európában szigorúak, az élelmiszer-eredetű megbetegedések továbbra is minden korcsoportot érintenek – különösen a súlyos megbetegedések szempontjából leginkább veszélyeztetetteket –, pedig ezek közül sok megelőzhető lenne.

2024-ben a Listeria okozta a legtöbb kórházi kezelést és halálesetet az Európai Unióban bejelentett összes élelmiszer-eredetű fertőzés közül. A Listeria-fertőzöttek közül 10-ből körülbelül 7 ember szorult kórházi ellátásra, és 12-ből 1 ember halt meg. 

Az utóbbi években megfigyelt növekedés több tényezővel is összefügghet, többek között Európa elöregedő népessége, az étkezési szokások változása – például a készételek fogyasztásának növekedése –, valamint a nem megfelelő élelmiszer-kezelési és -tárolási gyakorlatok alkalmazása is ok lehet. A készélelmiszerek esetében a szennyezettségi szint a legtöbb kategóriában továbbra is nagyon alacsony: a legfrissebb adatok szerint a Listeria monocytogenesre vonatkozó határértékeket meghaladó minták aránya az összes vizsgált termék esetében 0% és 3% között mozgott, ezek közül a leggyakrabban szennyezett termékek a nyers kolbászok voltak. Bár a szennyeződés ritka, a Listeria súlyos betegségeket okozhat, ezért az ECDC által figyelemmel kísért legsúlyosabb élelmiszer-eredetű veszélynek számít. 

Míg a súlyos megbetegedések legnagyobb kockázatát a Listeria jelenti, addig Európában továbbra is a Campylobacter és a Salmonella a leggyakoribb oka az élelmiszer-eredetű megbetegedéseknek, a fertőzések főbb forrásai a baromfihús és a tojás.

Az állattenyésztésben a legfrissebb adatok szintén jelentős növekedést mutatnak az elmúlt évtizedben a Salmonella-fertőzött tenyészcsirke- és pulykaállomány számát illetően. Ezen baktériumok ellenőrzése az élelmiszerláncban továbbra is elengedhetetlen az emberi megbetegedések számának csökkentése érdekében. Idén számos EU-tagállam nem teljesítette a baromfiban előforduló Salmonella visszaszorítása érdekében kitűzött összes célt, és csupán 14 tagállam felelt meg teljesen ezeknek. A fokozott felügyeleti eszközök, mint például a teljes genomszekvenálás, lehetővé teszik a hatóságok számára, hogy hatékonyabban észleljék és kivizsgálják a járványkitöréseket, támogatva ezzel az élelmiszerláncon átívelő összehangolt intézkedéseket.

A fertőzés kockázatát a konyhai higiéniai szabályok betartása jelentősen csökkenti. A legfontosabb tanácsok:

• a hűtőszekrény hűmérsékletének 5°C-on vagy az alatt tartása,
• az élelmiszerek, beleértve a fogyasztásra kész termékek fogyaszthatósági idő előtt történő elfogyasztása,
• az élelmiszerek, különösen a hús és a baromfi alapos hőkezelése fogyasztás előtt,
• kézmosás, valamint a nyers élelmiszerrel érintkező felületek és kések tisztán tartása,
• a főtt élelmiszerek és a nyers termékek elkülönítése.

A veszélyeztetett csoportoknak kerülniük kell a magas kockázatú élelmiszerek, például a készételek, a pasztőrözetlen tej és az abból készült lágysajtok fogyasztását.
(https://www.efsa.europa.eu/en/news/serious-listeria-infections-rising-europe-eu-report-warns)
 

EU-FORA Pályázat 2026-2027

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) idén is meghirdeti az EU-FORA (European Food Risk Assessment – európai élelmiszer-kockázatértékelési) ösztöndíj programját, melyre fogadó intézményként, illetve ösztöndíjasként 2026. február 26-ig lehet jelentkezni.

Az EU-FORA program egyedülálló lehetőséget biztosít a kapcsolatok bővítésére, tudás és gyakorlati módszerek megosztására azoknak a szervezeteknek, amelyek az EFSA küldetési területén dolgoznak.

A program során lehetőség van:

• fogadó intézményként munkaprogram-javaslattal egy másik intézményből ösztöndíjas munkatársat fogadni
• ösztöndíjasként gyakorlatot szerezni egy másik ország intézményében

Az ösztöndíj időtartama 12 hónap, ez idő alatt a munkatárs mentesül szokásos feladatai alól és a másik intézmény által összeállított munkaprogram szerint dolgozik. A program nagy része távolról követhető, minimum három hónapot kell a fogadó intézményben eltölteni, de maximális tartózkodási idő nincs meghatározva.

A pályázatok sikerességének érdekében konzorciumot kell alakítani az ösztöndíjast fogadó és az őt küldő szervezet részvételével. Feltétel, hogy a két szervezetnek különböző országban kell működnie, és szerepelnie kell az EFSA kompetens szervezeteket összefoglaló listájában (Art36-os lista).

Az EFSA idén is folytatja az előző pályázatkor bevezetett újítást, mely szerint a pályázók az EFSA által meghatározott mini projektekben is részt vehetnek a saját munkaprogramjuk mellett. A mini projektek listája a pályázat dokumentumai között az A jelű mellékletben találhatóak.
Fontos megjegyezni, hogy a pályázatok elbírálását nem befolyásolja, hogy a jelentkező választ-e a megadott mini projektek közül, így sem pozitív sem negatív megkülönböztetésben nem lesz részük emiatt.

Az EFSA által biztosított támogatás összege 55 000 euró. Ebből kell fedezni a küldő intézményben felmerült költségeket, hiszen a program időtartama alatt az ösztöndíjas mentesül a szokásos feladatainak elvégzése alól, de a szervezet állományában marad, valamint azokat a költségeket, amelyek a fizikai jelenlétet biztosítják a fogadó intézményben. Ezen túl a fogadó intézményben megvalósuló munka felügyeletének költségeit, és a járulékos adminisztratív kiadásokat is ebből kell finanszírozni.
Az EFSA az összeget a konzorciumnak fizeti, és nem rendelkezik annak megosztásáról a két szervezet között.
A pályázatot a két félnek konzorciumként kell benyújtania az EU elektronikus pályázati portálján keresztül. A konzorcium vezetője a fogadó intézmény.

Érdeklődés esetén kérjük a pályázókat, hogy a focalpoint@nebih.gov.hu e-mail címre jelezzék jelentkezési szándékukat akár fogadó intézményként akár ösztöndíjasként szeretnének részt venni a pályázatban.
Fontos információ, hogy a pályázatot elektronikusan kell benyújtani! Papíralapú pályázatot az EFSA nem fogad el.
A pályázatok benyújtásának határideje: 2026. február 26.

VectorNet adatportál

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) és a Globális Biodiverzitási Információs Rendszer (GBIF) közös projektje keretében elindult egy új portál, amelynek célja a vektorok elterjedési adatainak központosítása, a globális együttműködés előmozdítása és a nyílt hozzáférés biztosítása minden felhasználó számára.

Az új portál új korszakot jelöl a VectorNet projektben, amelyet az EFSA és az ECDC vezet a vektorok által terjesztett betegségekre való felkészültség és reagálás erősítése érdekében. 
A vektorok felügyeletével foglalkozó szakemberek mostantól egy könnyen használható eszköz segítségével küldhetnek be adatokat, melyeket minden esetben szakértők ellenőriznek a közzététel előtt, biztosítva az adatok magas minőségét és megbízhatóságát.

Az adatportálon már több adatkészlet is elérhető, köztük a VectorNet megfigyelési adatbázis, amely az EFSA és az ECDC több mint tíz éves, One Health megközelítésű közös munkájának eredményét tükrözi. Ezenkívül a VectorNet adatportál 14 uniós tagállam vektorok megfigyelésére vonatkozó nemzeti adatkészletét tartalmazza, és a következő három évben további hozzájárulások is várhatóak.
 

#NoBirdFlu: madárinfluenzával kapcsolatos új eszköztár érhető el

A mezőgazdasági termelőket és gazdaságokban dolgozókat segíti a madárinfluenza elleni védekezésben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Bizottság által közösen kiadott új kommunikációs eszköztár.

Európában a madárinfluenza-események jellemzően a téli hónapokban emelkednek, mivel a vándormadarak a kontinensen keresztül utaznak és csoportosulnak, így a proaktív intézkedések döntő fontosságúak annak megakadályozásában, hogy a vírus bejusson vagy elterjedjen a gazdaságokban. A gazdasággal kapcsolatban álló minden egyén – legyen munkavállaló, beszállító vagy látogató – szerepet játszik a baromfik biztonságának megőrzésében.

A #NoBirdFlu eszköztár célja, hogy felhívja a figyelmet az egyszerű biológiai védelmi lépések alkalmazásának fontosságára, különösen a kis- és közepes méretű gazdaságokban. Ezen intézkedések elfogadásával a mezőgazdasági termelők hozzájárulnak az állatok és a közegészség védelméhez, az élelmiszer-termelés stabilitásának biztosításához és a kereskedelmi zavarok minimalizálásához.
Az eszköztár számos, az EU valamennyi nyelvére lefordított kommunikációs anyagot tartalmaz, amelyek segítik a mezőgazdasági termelőket a madárinfluenza gazdaságaikba való behurcolásának és ottani elterjedésének megelőzésében.

Az eszköztárban megtalálható:

• Részletes infografika, amely útmutatást nyújt a higiéniáról, a védőeszközökről és a mozgás ellenőrzéséről a mezőgazdasági termelők, az állatok, az eszközök, a munkavállalók és a látogatók számára. 
• Plakátok, amelyek vizuális emlékeztetőket tartalmaznak a napi rutinba integrálandó kulcsfontosságú intézkedésekről.
• Használatra kész tartalmak (matricák, bejegyzések) a közösségi média számára, az érdeklődő közösségek eléréséhez.

#NoBirdFlu: https://www.efsa.europa.eu/en/no-bird-flu#resources-to-share 
#NoBirdFlu magyar nyelvű anyagok: https://www.efsa.europa.eu/hu/no-bird-flu
 

Dr. Nikolaus Kriz tölti be az EFSA új ügyvezető igazgatói szerepét

2025. szeptember 1-től Nikolaus Kriz az igazgatótanács kinevezését követően hivatalosan is átvette az EFSA ügyvezető igazgatói posztját.

Több mint 30 éves nemzetközi tapasztalattal rendelkező osztrák állatorvos, Dr. Kriz karrierjét a tudománynak, a közegészségügynek és az európai együttműködésnek szentelte. Korábban vezető beosztást töltött be az Európai Gyógyszerügynökségnél, és az elmúlt nyolc évben az EFSA állat-egészségügyi, állatjóléti és növény-egészségügyi osztályának vezetőjeként, valamint újabban a kockázatértékelés vezetőjeként tevékenykedett. 

A 23 évvel ezelőtt alapított EFSA az élelmiszer-biztonság nyílt, független tudományának globális referenciapontjává vált. Dr. Kriz elkötelezte magát amellett, hogy erre az alapra épít, és biztosítja, hogy a Hatóság továbbra is megbízható, átlátható és jövőálló partner maradjon a politikai döntéshozók és a polgárok számára egyaránt.