Az EFSA csökkenti a trifluor-ecetsav biztonságos beviteli szintjét

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) új tudományos bizonyítékok alapján csökkentette a trifluor-ecetsav (TFA) étrendi biztonságos beviteli szintjét. Az Európai Bizottság és az EU tagállamai figyelembe fogják venni az új határértékeket, amikor a fogyasztók védelmét biztosító intézkedésekről tárgyalnak.

A trifluor-ecetsav (TFA) olyan vegyi anyag, amely számos forrásból származhat, és a per- és polifluoralkil (PFAS) vegyületek lebomlásakor keletkezhet, többek között a növényvédő szerekben található bizonyos hatóanyagokból is. Ennek következtében a TFA bekerülhet a talajvízbe, a talajba és a mezőgazdasági növényekbe. Az EU tagállamok kötelesek monitorozni a PFAS-szinteket az ivóvízben, míg más monitoringprogramok az élelmiszerekben található PFAS-szinteket követik nyomon.
Az EFSA szakértői a megengedett napi bevitel (ADI) értékét a korábbi 0,05-ről 0,014 mg/testtömegkilogramm/nap értékre csökkentették. Az új ADI-érték körülbelül 3,5-szer alacsonyabb a korábbi értéknél. Emellett új akut referenciaadagot is határoztak meg, amely 0,07 milligramm testsúly-kilogrammonként. Ezek a frissített értékek új bizonyítékokon alapulnak, amelyek többek között azt mutatták, hogy a TFA megváltoztatja a tiroxin szintjét – ez a pajzsmirigy által termelt hormon, amely fontos szerepet játszik a szervezet működésének szabályozásában.
Az EFSA 2024. augusztus 6-tól október 7-ig tartó adatgyűjtési felhívást tett közzé. Az általuk vizsgált információk a következőket tartalmazzák:
•    az EU-tagállamok által a TFA-t képező növényvédőszer-készítményekről készített értékelésekből származó adatok
•    az EFSA korábbi értékelései a TFA-t képező növényvédőszer-hatóanyagokról
•    az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) által a besorolási javaslatok keretében figyelembe vett tanulmányok
•    az iparág által szolgáltatott adatok.
Az EFSA szorosan együttműködött az EU-tagállamok, az akadémiai körök és más szervezetek szakértőivel, és felkérte őket, hogy az egész folyamat során – többek között az EFSA munkacsoportjában is – járuljanak hozzá a munkához. Nyilvános konzultációjukra 177 észrevétel érkezett, amelyeket mind beépítettek a végleges jelentésbe.
Emellett azonosították a további kutatásra szoruló területeket is, ideértve a TFA hosszú távú toxicitását, rákkeltő hatását és fejlődési immunotoxicitását. Az ADI kiszámításakor egy további bizonytalansági tényezőt is alkalmaztak, hogy ezeket a bizonytalanságokat is figyelembe vegyék.
Az EFSA munkája az EU szélesebb körű erőfeszítéseinek része, amelyek célja a PFAS-anyagok értékelése és kezelése, más szervekkel – például az ECHA-val – együttműködésben. Az ECHA-val közösen jelenleg azt vizsgálják, hogy a PFAS-alapú növényvédőszerek hogyan bomlanak le TFA-vá, valamint vizsgálják a TFA sorsát és környezeti viselkedését a talajban és a vízben; a vizsgálat várhatóan jövő nyárra fejeződik be.

Hivatalba lépett az új EFSA igazgatótanács

2026. július 1-jén megkezdte négyéves mandátumát az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) megújult igazgatótanácsa. Az összes uniós tagállam, az Európai Bizottság, az Európai Parlament, valamint a civil társadalom és az élelmiszerlánc-érdekeltségeinek képviselőit tömörítő testület az EFSA inkluzív irányítási modelljét tükrözi, amelyet az átláthatósági rendelet keretében vezettek be.

A civil társadalom és az élelmiszerlánc érdekelt feleinek képviselőit az Európai Bizottság által 2025-ben közzétett nyilvános érdeklődési felhívást követően választották ki. A többi tagot a tagállamok és az érintett uniós intézmények jelölték vagy nevezték ki. Hivatali idejük 2026. július 1-jétől 2030. június 30-ig tart, ez az EFSA új irányítási struktúrája keretében a második mandátum.

Az igazgatótanács stratégiai felügyeletet gyakorol az EFSA tevékenységei felett. Számos feladata közül kiemelten fontos, hogy kinevezi az EFSA Tudományos Bizottságának és szakértői testületeinek külső szakértőit, valamint elfogadja a Hatóság költségvetését és munkaprogramjait.

Az EFSA igazgatótanács tagjainak és helyettes tagjainak teljes listája a 2026–2030-as mandátumra vonatkozóan az igazgatótanács weboldalán érhető el.
 

EU-szinten növekszik az afrikai sertéspestis járványok száma házi sertések és vaddisznók esetében is

Az EFSA legfrissebb éves járványügyi jelentése szerint 2025-ben az Európai Unió egész területén nőtt az afrikai sertéspestis (ASP) járványkitöréseinek száma 2024-hez képest. A házi sertések körében 76%-os, míg a vaddisznók esetében 44%-os növekedést regisztráltak. A betegség 31 év után újra felbukkant Spanyolországban, így a fertőzött tagállamok száma 14-re emelkedett.

Tavaly az Európai Unió rekordszintű ASP-felügyeleti tevékenységet folytatott: több mint 518 000 házi sertésből és 618 000 vaddisznóból vett mintát elemeztek. A passzív felügyelet a házisertéseknél észlelt afrikai sertéspestis esetek 84%-át, míg a vaddisznók esetében az esetek 73%-át tárta fel. Az EFSA szakértői azt javasolják, hogy az érintett tagállamok megfigyelési tevékenységük során továbbra is kiemelt figyelmet fordítsanak a passzív felügyelet megvalósulására.

Házisertések 

Az EU tagállamai tavaly 585 afrikai sertéspestis-járványkitörést regisztráltak, ami 76%-os növekedést jelent 2024-hez képest. Ennek ellenére az esetek száma alacsonyabb maradt a 2018 és 2023 közötti időszakban rögzített értékeknél, a 2022-es év kivételével. A növekedés első sorban a romániai esetek emelkedéséből adódott, amelyek 2025-ben az EU összes járványának 81%-át tette ki. További növekedést jelentettek Horvátországból, Észtországból és Lettországból. A járványok többsége (91%) a 100 sertésnél kevesebbet tartó telepeken fordult elő. Nyáron egyértelmű csúcs volt megfigyelhető, bár egyes tagállamokban ez kisebb mértékű, ugyanakkor elhúzódóbb volt az előző évekhez képest.

Vaddisznók
 
Az Európai Unióban a vaddisznók körében előforduló afrikai sertéspestis-járványok száma 2021 óta a legmagasabb szintre emelkedett (11 036 eset). Ez 44%-os növekedést jelent 2024-hez képest (7 677 eset). A járványok közel egyharmadát (31%) Lengyelországban regisztrálták. A spanyol hatóságok Katalóniában jelentették az 1995 óta első, vaddisznók körében előforduló afrikai sertéspestis-járványkitöréseket. A vizsgálatok nem mutattak közeli genetikai egyezést az Európában jelenleg keringő ismert afrikai sertéspestis-törzsekkel, és nem azonosítottak behurcolási forrást sem. Azonban Németországban egy újabb vírusbehurcolási esetet azonosítottak. Több országban - például Magyarországon, Olaszországban, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában - egyértelmű téli csúcs volt megfigyelhető a vaddisznók körében előforduló járványok tekintetében, míg más tagállamokban nem volt észlelhető következetes szezonális mintázat.

2025 során Csehországban és Dél-Olaszországban sikeres regionális járványvédelmi kampányokat folytattak a vaddisznóállományokban terjedő betegség visszaszorítására.
 

Plant Health 4 Life – A növények védelmének megerősítése könnyen megvalósítható intézkedésekkel

A növények egészsége szorosan kapcsolódik a mindennapi életünkhöz – attól kezdve, hogy mit eszünk, egészen addig, hogy hogy utazunk, kertészkedünk és vásárolunk. A növényvédelem és a biológiai sokféleség fontosságára hívja fel a figyelmet a PlantHealth4Life kampány, melyet az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) indított és hazai partnere a Nébih.

Negyedik és egyben utolsó évéhez ért a PlantHealth4Life kampány, amelynek keretében az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), az Európai Bizottság és 33 ország hívja fel állampolgárai figyelmét arra, hogy a növények egészségének védelme egyben az élelmiszereink, környezetünk és jövőnk megóvását jelenti. 

Hiszen növényi eredetű az általunk elfogyasztott élelmiszerek 80 százaléka és növények tisztítják a levegőt is, amit belélegzünk. Bármerre járunk, növények vesznek körül minket. Nem csak vidéken, de a városokban is, hiszen a növények a közterek, parkok meghatározó elemei, a természeti környezet részei, meghatározzák környezetünket, a minket körülvevő tájat.

Növények biztosítják az élelmiszer-ellátás egyik alapját: növénytermesztés nélkül nem lenne élelmiszer, takarmány. Ha a növények pusztulnak, befolyásolják a gazdálkodók, termelők, kereskedők megélhetését, az élelmiszerek minőségét és árát, valamint az erdők, parkok állapotát. 

Ám az éghajlatváltozás, a kereskedelem és a turizmus alapjaiban veszélyeztethetik a növények egészségét: a messzi tájakról növényi károsítókat hurcolhatunk be az országba, amelyek ellen bekerülésük után már nem tudunk védekezni. Vagy azért, mert nincs még ellene hatékony védekezési technológiánk, vagy a honos növényeink nem elég ellenállóak.

A PlantHealth4Life kampány célja a növényegészségügyi kockázatokkal kapcsolatos tudatosság növelése. 

„A tudomány segít megérteni a növények egészségét fenyegető kockázatokat, de ez nem elég: az európaiaknak ezeket az ismereteket alkalmazniuk kell mindennapi életükben. A kampány közérthetővé és relevánssá teszi a növényegészségügyet. Felelősségteljes utazással, felelős vásárlással és a következő generáció oktatásával mindannyian részesei lehetünk a megoldásnak” – mondta Tobin Robinson, az EFSA környezetvédelemmel, növényekkel és ökotoxikológiával foglalkozó osztályának vezetője.

Kapcsolódj be a kampányba!
Ha érdekelnek a részletek, látogass el a #PlantHealth4Life kampány honlapjára, ahol megtudhatod, hogyan védheted meg növényeink egészségét.
Mindez különösen hasznos lehet számodra, ha:

• kíváncsi utazó vagy, aki szereti felfedezni a világot és a természetet.
• hobbikertész vagy, aki otthonodban, kertedben vagy erkélyeden zöldségeket, virágokat és fákat nevelsz,
• szülő vagy, akinek fontos, gyermekeid jövője vagy az, hogy mit esznek, és fontos számodra a biológiai sokféleség
   

Növényvédőszer-maradványok: megjelentek a legfrissebb adatok

Az EFSA legfrissebb jelentése szerint továbbra is magas az uniós határértékeknek történő megfelelés a növényvédőszer-maradványok tekintetében. Európa-szerte több mint 125 000 élelmiszerminta vizsgálata alapján az EFSA megerősítette, hogy az élelmiszerekben lévő szermaradványok jelentette emberi egészségügyi kockázat továbbra is alacsony.

A jelentés három ellenőrzési program adatait elemzi:

• EU-koordinált mintavétel, amely reprezentatív képet ad az uniós piacról, 
• a hatóságok által végzett nemzeti ellenőrzések,
• valamint a fokozott határellenőrzésekkel kapcsolatos mintavétel.

Az eredmények elérhetőek az EFSA adatvizualizációs felületén.

EU- koordinált mintavétel
Az EFSA az EU tagállamai, valamint Norvégia és Izland által, széles körben fogyasztott élelmiszercsoportokból vett több ezer mintát vizsgálta, melyekből háromévente ugyanazokat az élelmiszereket vizsgálják, hogy nyomon követhessék az időbeli tendenciákat. 2024-ben a nemzeti élelmiszer-biztonsági hatóságok 9842 mintát gyűjtöttek a következő termékekből: padlizsán, banán, brokkoli, termesztett gomba, grapefruit, dinnye, paprika, szőlő, szűz olívaolaj, búza, szarvasmarhazsír és tyúktojás.
 

Eredmények:
-    A minták 98,8%-a megfelelt az uniós szabályozásnak (2021-ben ez az arány 98,7% volt)
-    43,1%-ban nem találtak mérhető növényvédőszer-maradékot
-    54,5%-ban egy vagy több, a határértékeken (MRL) belül maradó maradékanyagot mutattak ki
-    2,4% lépte túl a határértéket, de ebből csak 1,2% minősült ténylegesen nem megfelelőnek a mérési bizonytalanság figyelembevétele után
 

Nemzeti ellenőrzési programok (MANCP)
A jelentésben szereplő minták többségét (86 449) a többéves nemzeti ellenőrzési programok keretében vették. 

• A minták 98,2%-a felelt meg a határértékeknek, (2023-ban 98%, 2022-ben 97,8% volt ez az arány)
• A minták közel 60%-ában (58,4%) nem találtak mérhető növényvédőszer-maradékot,
• A határértékeket a minták 3,3%-a lépte túl, amelyek közül 1,8% nem felelt meg az előírásoknak.

Szabályszegés esetén a tagállamok hatóságai a fogyasztókra háruló kockázattal arányos intézkedéseket hoznak.

Az EFSA értékelése megerősíti, hogy a 2024-ben vizsgált élelmiszerekben található növényvédőszer-maradékok becsült expozíciója alacsony kockázatot jelent a fogyasztók egészségére nézve.

Szigorított importellenőrzések
A jelentés most először különíti el a fokozott importellenőrzés alá eső termékeket. Ezeket az ellenőrzéseket az EU határain végzik, és olyan veszélyekre (pl. növényvédőszerek vagy mikrobiológiai szennyeződés), élelmiszertermékekre és országokra összpontosítanak, amelyeket a tagállamok szigorúbb ellenőrzést igénylőként jelöltek meg. Ezeket a szállítmányokat a határon visszatartják a laboreredmények megérkezéséig.

Az ezen ellenőrzések keretében elemzett 39 433 importált élelmiszer-minta közül:

• 38,3%-ban nem volt kimutatható maradékanyag, 
• 56,2%-ban pedig a jogilag megengedett határértékeken belül volt a növényvédőszer-maradék. 
• körülbelül 5,5% haladta meg az uniós határértékeket, ebből 3,6% nem felelt meg az előírásoknak. 

Ezek a nem megfelelő tételek nem kerültek az EU élelmiszerpiacára.
https://www.efsa.europa.eu/en/news/pesticide-residues-food-latest-data-released