A KMÉ-védjegy plusz pontot ér a fiatal gazda pályázatban

A Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) minőségrendszerhez való csatlakozás plusz pontokat, ezáltal versenyelőnyt jelenthet bizonyos pályázatok esetében. Most aktuálisan, június 16-án nyílik meg a - "Fiatal mezőgazdasági termelők elindulásának és beruházásainak támogatása" pályázat, amely esetében a KMÉ-hez való csatlakozás 2 plusz pontot jelent.

A KMÉ-védjegy az Európai Unió által is elismert nemzeti minőségrendszer, amely a kiváló, ellenőrzött minőség szimbóluma. A Nébih szaktudására épülő védjegy célja a hazai termelők és gyártók versenyképességének növelése, valamint a lakosság támogatása a kiemelkedő minőségű, biztonságos és fenntartható módon előállított termékek felismerésében, és választásában. 

A KMÉ-védjegy bizonyos pályázatok esetében előnyt is jelenthet. A 2025. június 16-tól pályázható "Fiatal mezőgazdasági termelők elindulásának és beruházásainak támogatása" (KAP-RD05-RD01b-1-25) támogatási programban a KMÉ nemzeti minőségrendszerben való részvétel 2 plusz pontot ér, ezáltal növelve a pályázók esélyeit a támogatás elnyerésére. A KMÉ-védjegy megszerzése megközelítőleg 3 hónapos folyamat, így azok, akik most nyújtják be pályázatukat, már jó eséllyel és előnnyel indulhatnak a támogatási kérelem benyújtási időszakának kezdetekor.
A támogatásról további információk itt érhetők el: https://kap.gov.hu/tamogatas/kap-rd05-rd01b-1-25 

A KMÉ-védjegyre a pályázat benyújtása folyamatos, határidő nélkül bármikor elindítható a védjegy hivatalos weboldalán: https://palyazat.kme.hu
A pályázat beadásához a KMÉ-re vonatkozó Speciális Tanúsítási Követelmények (STK) ismerete és teljesítése elengedhetetlen. A követelmények itt elérhetőek: https://kme.hu/vallalkozoi/specialis-tanusitasi-kovetelmenyek/

Idén is folytatódik a Safe2Eat élelmiszerbiztonsági kampány

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2025-ben is folytatja szemléletformáló kampányát, amelynek célja, hogy egyértelmű és tudományosan alátámasztott élelmiszerbiztonsági tanácsokkal lássa el a fogyasztókat a biztonságos élelmiszervásárlási és -kezelési döntések meghozatala érdekében. Magyarország a Safe2Eat kampányba idén is a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakmai támogatásával kapcsolódik be.

A tavalyi Safe2Eat kampány töretlen sikerét követően az EFSA és tagállami partnerei 2025-ben is folytatják szemléletformáló tevékenységüket az élelmiszerbiztonság területén. A kampányhoz idén 23 tagország csatlakozott, ahol széles körű kommunikációs csatornákon keresztül találkozhatnak a fogyasztók azon élelmiszerbiztonsági tanácsokkal, amelyek segítségével megalapozott és helyes döntéseket hozhatnak a mindennapokban.

Hazánkban idén kiemelt figyelmet fordítunk a háztartásokban előforduló élelmiszerbiztonsági hibák és az azokból eredő megbetegedések megelőzésére, az élelmiszerjelölések helyes értelemzésének fontosságára és az elkerülhető élelmiszerhulladékok mérséklésére. 

A 2024-es év kiemelt eseményei
A Safe2Eat kampány 2024-ben minden eddiginél sikeresebb évet zárt. Az Ipsos decemberben végzett felmérése alapján a kampány a célközönség több mint 45%-át érte el Európa-szerte, amely jelentős növekedés a 2023-as 19%-hoz képest. A közösségimédia-tartalmakon, a tartalomgyártókkal való együttműködéseken, valamint a célzott médiakezdeményezéseken keresztül a Safe2Eat kampány több mint 50 millió európai fogyasztóhoz ért el, ezzel támogatva a biztonságos élelmiszerválasztási és -kezelési döntéseket. 

A kampány a fogyasztói magatartásra is hatással volt: a felmérés eredményei azt mutatták, hogy az elért fogyasztók nagyobb valószínűséggel vették figyelembe a biztonságosságot az élelmiszervásárlás során. Emellett érezhetően visszaszorult az a nézet, miszerint az élelmiszerbiztonsági információk túlzottan technikai jellegűek vagy bonyolultak, és a válaszadók azt nyilatkozták, hogy bővültek ismereteik az élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatok megelőzése terén is.
 
Milyen újítások lesznek 2025-ben?
A tavalyi eredményekre építve a Safe2Eat kampány 2025-ben tovább mélyíti az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos ismereteket:

• Nagy hangsúlyt fektet az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos legfontosabb fogyasztói aggályok kezelésére (például a tudomány szerepe az élelmiszerbiztonság fenntartásában; az egyértelmű élelmiszerjelölés jelentősége; az élelmiszerhulladék csökkentésének fontossága).
• Kiemelt figyelmet kap az élelmiszerbiztonsági ismeretek hozzáférhetőségének javítása az új, könnyen érthető, a különböző demográfiai és kulturális kontextusokra alakított kommunikációs anyagok révén.
• A kampányban résztvevő tagállamok száma öt új országgal 23-ra bővül, ami Európa-szerte növeli a kampány hatókörét és elérését.

Vegyen részt a kampányban!
Az idei év folyamán számos Safe2Eat kezdeményezés megvalósítására kerül sor uniós és nemzeti szinten is. A fogyasztókat arra biztatjuk, hogy látogassanak el a kampány hivatalos weboldalára, fedezzék fel az oktatási anyagokat, és működjenek közre a kampányban a #Safe2EatEU közösségimédia-felületeken való használatával.
 

Május elején rendezték meg az FAO Európai Ragadós Száj- és Körömfájás Bizottságának közgyűlését

A FAO Ragadós Száj- és Körömfájás Bizottsága (EuFMD) május eleji közgyűlésén áttekintette és értékelte a betegség európai helyzetét. Az ülésen dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos ismertette az aktuális magyar járványügyi helyzetet.

A FAO Európai Ragadós Száj- és Körömfájás Bizottságát 1954-ben alapították, abból a célból, hogy az egyik legfertőzőbb és legnagyobb gazdasági kárt okozó állatbetegséget visszaszorítsák és felszámolják Európában. A grémiumnak jelenleg 40 európai állam a tagja és célja az RSZKF kockázatának felmérése, valamint annak minimalizálása. 
A szervezet – nemzetközi együttműködések révén – Európán belül és kívül egyaránt segítséget nyújt a betegség korai észlelésében és a járványkezelésben. Fontos szerepet játszik az európai és a világ referencia laboratóriumaiban fellelhető vírustörzsekkel kapcsolatos információk begyűjtésében is, amely alapján azok mozgását és terjedését követni lehet. Az RSZKF márciusi megjelenését követően – a Bizottság alapelveinek megfelelően – Magyarország, Szlovákia és Ausztria is azonnali segítséget kapott a betegségről szóló ismeretek megosztásában, valamint az állatorvosok járványvédelmi és vakcinázással kapcsolatos képzésében.

Az EuFMD május 5-7. között Rómában tartott közgyűlésén a szakértők áttekintették az európai, valamint a környező országok járványhelyzetét. A találkozón a világban megtalálható RSZKF vírusok terjedése, azok kockázatai, valamint az elmúlt években folytatott megfigyelési és képzési programok eredményei szintén napirendre kerültek.

Az ülésen dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos bemutatta az aktuális magyarországi RSZKF helyzetet. Dr. Bognár Lajos, az EuFMD két ciklus, azaz 3 év után leköszönő elnökének kezdeményezésére kétoldalú tárgyalásokra is sor került a Magyarországot érintő kereskedelmi korlátozások feloldásáról, a regionalizáció érvényesítéséről. 
 

Növényvédőszer-maradványok élelmiszerekben: Mi a helyzet az EU-ban?

Továbbra is alacsony a növényvédőszer-maradványok emberi egészségre gyakorolt kockázata az Európai Élelemiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) legfrissebb, 2023-as évre vonatkozó jelentése alapján. Az eredmények azt mutatják, hogy a minták 99%-a megfelelt az uniós jogszabályoknak.

Az EFSA az unió, Norvégia és Izland területén a 12 leggyakrabban fogyasztott élelmiszerből véletlenszerűen vett, összesen több mint 13 ezer minta eredményeit elemezte. Az összehangolt uniós ellenőrzési program (MACP) háromévente mintát vesz ugyanazokból az árukból a tendenciák nyomon követése érdekében.

2023-ban ezek a következők voltak: sárgarépa, karfiol, kivi (zöld, piros és sárga), hagyma, narancs, körte, burgonya, szárított bab, barna rizs, rozs, szarvasmarhamáj és baromfizsír. A 2023-as eredmények szinte megegyeznek a 2020-ban vizsgált azonos élelmiszerekből vett minták eredményeivel (a minták 99,1%-a felelt meg a jogszabályoknak 2020-ban).

A 2023-ban elemzett minták:

• 70%-a nem tartalmazott számszerűsíthető mennyiségben szermaradványt,
• 28%-a tartalmazott jogszabályi határértéken belül szermaradványt,
• 2%-a lépte túl a maximális növényvédőszer-maradék szintet, ebből a mérési bizonytalanság figyelembevételével végül 1% nem felelt meg az előírásoknak.

A nem megfelelt minták aránya legnagyobb mértékben a szárazbab és a barna rizs esetében nőtt. A nem megfelelt szárazbab minták közül az argentin és a madagaszkári minták aránya volt a legmagasabb, míg a barna rizs esetében a legmagasabb arányt az indiai és a pakisztáni minták mutatták.

Az EFSA növényvédőszer-maradékokról szóló éves jelentése tartalmazza a többéves nemzeti ellenőrzési program (MANCP) eredményeit is, amely a kockázat szintje alapján célzott mintavételből gyűjt adatokat.
Ezek a nemzeti ellenőrzési programok 132 793 mintát tartalmaztak, amelyek 98%-a megfelelt az uniós jogszabályoknak. A többéves nemzeti ellenőrzési terv megfelelési aránya 2021-ben 97,5%, 2022-ben pedig 97,8% volt.

Az EFSA az eredmények elemzésének részeként étrendi kockázatértékelést végzett. Az értékelés alapján a vizsgált élelmiszerekben található növényvédőszer-maradványok alacsony kockázatot jelentenek a fogyasztók egészségére nézve.
Részletes eredmények az EFSA honlapján közzétett interaktív eszköz segítségével érhetők el.
 

Közlemény elveszett „fehér könyvről" (2025.05.16.)

A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Elveszett a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztálya által kiadott, I/007419/2018. számú I. forgalmi kategóriájú növényvédő szerek forgalmazására, vásárlására és felhasználására jogosító engedély.
Az engedély a továbbiakban nem használható.