null Az ezerarcú görögdinnye

Az ezerarcú görögdinnye

2019. július 11, csütörtök

Kívül sötétzöld, belül piros, fekete magokkal – ez természetesen a görögdinnye. Vagy mégsem? Sok más gyümölcshöz hasonlóan a görögdinnyének is több típusa és jó néhány különböző fajtája van. Ezeket vettük számba az alábbi cikkünkben.

A hazai piacokon manapság a legelterjedtebb görögdinnyeféle a gömbölyű alakú, csíkos héjú, piros belű Crimson fajtakör. Szembetűnő változás ez ahhoz képest, hogy néhány évtizede még az egyszínű, sötétzöld héjú, piros belű görögdinnye volt az egyeduralkodó, amely a – szintén az alapfajtáról elnevezett – Sugar Baby típusnak felel meg. Kevésbé gyakori a vékonyabb csíkokkal rendelkező Tiger típus, valamint a csíkos és hosszúkás alakú Jubilee. Hosszúkás, de egyenletes világoszöld a Charleston Gray fajtakör.

Természetesen az sem biztos, hogy egy görögdinnyének piros a belseje, hiszen vannak világosabb vagy sötétebb sárga béllel rendelkező fajták is, bár ezek népszerűsége messze elmarad a hagyományos, piros belű fajták mögött. Pedig ezek is kiváló ízű dinnyék, csak éppen úgy látszik, hogy a fogyasztók nehezen váltanak a gyanús színű, új fajtákra a már jól bevált helyett.

Egy másik, viszonylag új vonal viszont egyre népszerűbb lesz, ami nem más, mint a magszegény görögdinnye. Mondják magnélkülinek is, ez a megnevezés azonban nem helyes, hiszen valójában van mag a gyümölcsben, csak sokkal kevesebb és azok is fejletlen, ún. léha magok. Ezeket a fajtákat főként azok a vásárlók keresik, akik nem szeretik megenni a hagyományos dinnye magjait, sem kipiszkálni vagy kiköpködni ezeket.

A zöld vagy csíkos zöld héjú fajták mellett léteznek sárga héjú görögdinnyék is, sőt akadnak egészen érdekes rajzolatúak is.

A friss zöldség-gyümölcskereskedelem globális kiszélesedésével ma már csaknem bármilyen gyümölcs, szinte bármikor elérhető, így egyre könnyebben juthatunk ezen a téren is különlegességekhez.



Friss hírek

2024. április 18, csütörtök

A magyar fogyasztók aflatoxin terhelését vizsgálták a Nébih szakemberei

A Debreceni Egyetem és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közös projektben vett részt: „A magyar fogyasztók rövid és hosszú távú aflatoxin-terhelésének meghatározása a tejtermékláncban és a kockázatkezelő intézkedések megalapozása”-címmel. A szakemberek megállapították, hogy a hazai lakosságot jelenleg nem fenyegeti jelentős aflatoxin egészségügyi kockázat. Bár azonnali ellenintézkedések nem szükségesek, a takarmányok és élelmiszerek folyamatos ellenőrzése a lehetséges aflatoxin szennyeződésekre mégis indokolt és javasolt.

Tovább >

2024. április 16, kedd

Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét újra elérte a madárinfluenza

Madárinfluenza vírus jelenlétét mutatta ki Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye több állattartó telepén is a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az érintett állományok felszámolása, valamint a járványügyi nyomozás folyamatban van. A hatóság a madárinfluenza újbóli jelenléte miatt ismételten felhívja az állattartók figyelmét a járvány elleni védekezés fontosságára.

Tovább >