null Átfogó ivartalanítási program indul a kóbor kutyák számának csökkentése és az örökbefogadások segítése érdekében

Átfogó ivartalanítási program indul a kóbor kutyák számának csökkentése és az örökbefogadások segítése érdekében

Átfogó ivartalanítási program indul a kóbor kutyák számának csökkentése és az örökbefogadások segítése érdekében
2013. október 4, péntek

A kóbor kutyák számának csökkentése érdekében egyedülálló, 1000 menhelyi kutyát érintő program indult el az Állatok Világnapján. A Vidékfejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) 10 millió forintos támogatásával 1000 gazdátlan kutya ivartalanítását végzi el a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara. A „Program a menhelyi kutyák ivartalanításáért” kezdeményezés legfontosabb célja a figyelemfelhívás, emellett a nem kívánt eb szaporulatok megelőzése, valamint a gazdátlan állatok örökbefogadási esélyeinek javítása. A megállapodást Dr. Kardeván Endre, élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár, országos főállatorvos, Dr. Oravecz Márton, a NÉBIH elnöke, valamint Dr. Sótonyi Péter, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának dékánja írta alá Budapesten, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karán. Az eseményen részt vett a kóbor kutyák helyzetének javítása mellett elkötelezett Pogány Judit Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész.

Az eb populáció mederben tartásának és a nem kívánt szaporulatok megelőzésének egyetlen megbízható eszköze az állatok ivartalanítása. Becslések szerint ugyanakkor hazánkban a kutyáknak mindössze 5-10 százaléka ivartalanított. Amíg ez az arány nem javul jelentősen, addig nem várható áttörés a kóbor, illetve az állatmenhelyeken és az ebrendészeti telepeken gazdára váró ebek száma terén sem.

Egy nem ivartalanított szuka és kan kutya, valamint ivaros leszármazottaik populációszabályozás nélküli sokasodása 6 év leforgása alatt összesen akár 67 000 újabb állat születését eredményezheti. Egy ilyen képzeletbeli, 67 000 lakosú „kutyaváros” Magyarország 14. legnagyobb települése lenne. Az ebrendészeti feladatokat ellátó önkormányzatok évente közel 30 000 kutyát vesznek gondozásba – 2012-ben például minden 19. percben találtak egy gazdátlan állatot. A kóbor kutyák komoly állat- és közegészségügyi kockázatot hordoznak. E veszélyek csökkentése érdekében végrehajtott ebrendészeti intézkedések éves szinten nagyságrendileg 2 milliárd forintos kiadást rónak az önkormányzatokra.

Dr. Kardeván Endre, élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár, országos főállatorvos a dokumentum aláírása alkalmából rendezett sajtóeseményen elmondta: A Vidékfejlesztési Minisztérium, a NÉBIH és az Állatorvos-tudományi Kar összefogásában megvalósuló kezdeményezés keretében 1000 állaton hajtják végre a műtétet. Ez jelentős számnak tekinthető, hiszen jelenleg nagyjából 8 000 – 10 000 gazdátlan kutya él civil állatvédő szervezetek által üzemeltetett állatmenhelyen.

Dr. Kardeván Endre továbbá hangsúlyozta: „A kóbor ebek problémája össztársadalmi probléma: a kockázatok és társadalmi költségek mindenkit érintenek. A program célja ezért többrétű: az eb populáció mederben tartása, az érintett gazdátlan kutyák örökbefogadási esélyeinek javítása, s nem utolsó sorban a kutyatartók figyelmének felhívása az ivartalanítás szükségességére és pozitív egészségügyi hozadékaira is.”

Az ivartalanítás széleskörű elterjedése hatékony eszköze lehet a programot anyagilag támogató NÉBIH által felügyelt állat- és közegészségügyi veszélyek elleni védekezésnek is.

Dr. Oravecz Márton, a NÉBIH elnöke elmondta: „A program támogatásával a szaporulat csökkentése mellett fontos célunk az ivartalanítással kapcsolatos tévhitek eloszlatása is. Hiszen a beavatkozás többek közt visszafogja az ebek szökési hajlamát, mérsékli a domináns viselkedést, csökkenti az időskori megbetegedések, így a daganatok előfordulásának esélyét. A tévhitek közé tartozik szintén, hogy a műtét után elkerülhetetlen az ebek elhízása, pedig ez csupán megfelelő táplálás kérdése. A kutyák egészségére nézve sokkal több pozitívuma van az ivartalanításnak, mint azt a legtöbben gondolják, a közegészségügyi és anyagi előnyökről nem is beszélve.”

A NÉBIH elnöke a kutyák kiválasztása kapcsán kiemelte: „A két országos civil állatvédő szervezet, a HEROSZ (Herman Ottó Magyar Országos Állat - és Természetvédő Egyesület) és a MÁTSZ (Magyar Állatvédő és Természetbarát Szövetség) jelölik ki majd azon menhelyeket, amelyek gondozásukban lévő állatok közül kiválasztják az ivartalanításra kerülő kutyákat.”

A program oktatási szempontból is egyedülálló hozadékkal jár, hiszen a beavatkozást a kiválasztott ezer kutyán végzős hallgatók aktív bevonásával, tanári felügyelet mellett végzik el az Állatorvos-tudományi Karon.

Dr. Sótonyi Péter, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának dékánja a megállapodás kapcsán elmondta: „Nemzetközi szinten is egyedülálló kezdeményezésről van szó, amelynek köszönhetően az állatorvostan-hallgatók az ivartalanítás tekintetében jóval felkészültebben lépnének ki az egyetemről. Az oktatók vezetésével és felügyeletével valamennyi felsőéves egyetemi hallgató a kutyák műtéti altatás előtti vizsgálatában, előkészítésében, az operáció végrehajtásában, és a műtét utáni feladatok ellátásában aktívan vehet részt, ami szakmailag jelentős tapasztalatszerzési lehetőséget jelent a jövő állatorvosainak képzése során.”

Pogány Judit, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész közismerten rajong az állatokért, számos gazdátlan kutya köszönheti a művésznőnek új otthonát. Pogány Judit a program kapcsán az eseményen hangsúlyozta: „Mindenkinek csak javasolni tudom, hogy vásárlás helyett menhelyről fogadjon örökbe négylábú társat, hiszen az a hála és ragaszkodás, amit ezek a kutyák új gazdájuknak nyújtani tudnak, páratlan. Bízom benne, hogy a programnak köszönhetően mielőbb állandó otthonuk lesz ezeknek a kutyáknak, akiket új gazdájuknak már nem kell ivartalanítani, ami pedig a felelős kutyatartás egyik legfontosabb lépése.”

A program, amelyben csak megfelelő oltásokkal rendelkező, chippel ellátott kutyák vehetnek részt, előreláthatóan 2014 őszére fejeződik be. A megállapodó felek reményei szerint sikeres működés esetén a kezdeményezést újabb hasonló programok követhetik.


Friss hírek

Közlemény elveszett „zöld könyvről”
2020. szeptember 23, szerda

Közlemény elveszett „zöld könyvről”

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

Dísznövény szaporítóanyag exporthoz Tanúsítvány kérelme
2020. szeptember 23, szerda

Dísznövény szaporítóanyag exporthoz Tanúsítvány kérelme

A Tanúsítványra vonatkozó kérelmeket a tevékenység helye szerinti járási hivatalnál kell benyújtani.

Tovább >

Átlagos (0 Szavazatok)