A megbetegedés cimkéjű tartalom.

Közlemény családi gazdasághoz kötődő trichinella megbetegedésekkel kapcsolatban

Közlemény családi gazdasághoz kötődő trichinella megbetegedésekkel kapcsolatban

2009. március 5, csütörtök

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági elnökhelyettesének közleménye családi gazdasághoz kötődő trichinella megbetegedésekkel kapcsolatban

Békés megyében, Medgyesbodzás-Gábortelepen az elmúlt napokban egy családi gazdaságban, magán célra nevelt sertések, magán vágása és feldolgozása, az abból készült ételek elfogyasztása után 5 ember megbetegedett trichinellózisban.

Az állategészségügyi hatóság átfogó vizsgálatot végez az érintett településen tartott sertések fertőzöttségének kivizsgálása érdekében.

Békés megyében, Medgyesbodzás-Gábortelepen az elmúlt napokban egy családi gazdaságban, magán célra nevelt sertések, magán vágása és feldolgozása, az abból készült ételek elfogyasztása után 5 ember megbetegedett trichinellózisban.

Az állategészségügyi hatóság átfogó vizsgálatot végez az érintett településen tartott sertések fertőzöttségének kivizsgálása érdekében. Eddig 11 udvar 24 sertése gyanús a betegségre.

A betegek a házi disznóvágáson résztvevők és a „disznótoros kóstolót" fogyasztók közül kerültek ki. Kérjük a lakosságot, hogy a saját sertésvágásból származó, vagy a településről származó, disznótoros kóstolókat ne fogyasszák el, a vizsgálatok lezárásáig.

A trichinella olyan, a sertés és vaddisznó izomzatában rejtőző parazita, amely a fertőzött állat nyers vagy nem kellően hőkezelt húsának elfogyasztását követően az emberben is megbetegedést okozhat. A trichinellával fertőzött és nem kellően hőkezelt sertéshúsos étel elfogyasztása után 2-28 nap, leggyakrabban 7-10 nap múlva erős hasmenés, émelygés, hányás, magas láz, fejfájás, majd 2 héttel később jellegzetes tünetként a szemhéj, szemkörnyék és arc vizenyős duzzanata (oedémája), izomfájdalmak, köröm alatti vérzések jelentkezhetnek. A betegség emberről emberre nem terjed. Az ember a fertőzött nyershúsból készült, nem kellő mértékben átsütött, megfőzött húskészítmény fogyasztásával (pl. füstölt kolbász, füstölt sonka nyersen fogyasztva) megfertőződhet, mert ezen termékek elkészítésekor a parazita nem pusztul el.

A fentiekre tekintettel ismételten felhívom a figyelmet, hogy a hatósági állatorvosi trichinella vizsgálat nélküli házi vágású sertések, illetve lőtt vaddisznók házi feldolgozásakor a trichinellával, mint valós fertőzési veszéllyel számolni kell. A trichinella vizsgálat a házi sertésvágások esetén nem kötelező, azonban az állategészségügyi szolgálat magán célú vizsgálatok elvégzésére is rendelkezésre áll.

Magyarországon valamennyi közfogyasztásra kerülő, engedélyezett vágóhídon levágott sertés, illetve vadfeldolgozókban feldolgozott vaddisznó testét az állategészségügyi hatóság a forgalomba hozatalt megelőzően trichinella vizsgálatnak is aláveti. Ezért a vágóhidakról és a feldolgozó üzemekből kikerülő sertéshús és sertéshúst tartalmazó élelmiszerek biztonságosak.

Felhívom az állattartók figyelmét arra, hogy a trichinellozis és más járványos állatbetegségek terjedésének megakadályozása érdekébentovábbra is kiemelt figyelmet kell fordítani az alapvető járványvédelmi, higiéniai intézkedések betartására, a rágcsálómentes környezet fenntartására és megőrzésére, hiszen a járványtani nyomozás alapján a fertőzést a patkányok közvetítették a sertések felé.

 

Dr. Bognár Lajos

Élelmiszerlánc-biztonsági elnökhelyettes


Friss hírek

2024. március 21, csütörtök

Közlemény elveszett „fehér könyvről" (2024.03.21.)

A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

2024. március 21, csütörtök

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2024.03.21.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

Átlagos (0 Szavazatok)

Lezárult a Békés megyei botulizmus megbetegedés élelmiszerláncot érintő kivizsgálása

Lezárult a Békés megyei botulizmus megbetegedés élelmiszerláncot érintő kivizsgálása

2012. szeptember 27, csütörtök

2012. szeptember 11-én az egyik legsúlyosabb ételmérgezés, a botulizmus tüneteivel került kórházba egy Békés megyei asszony. Az eset kivizsgálását a megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási és élelmiszerlánc felügyeleti szervei, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) haladéktalanul megkezdte. Noha az esemény az élelmiszerláncot nem érintette, a NÉBIH ezúton is felhívja mindenki figyelmét a biztonságos ételkészítés fontosságára.

Az egészségügyi hatóság feltárta a beteg háztartásában azokat az étel- és élelmiszerfogyasztási előzményeket, amelyektől az élelmiszermérgezés kialakulhatott. A megmintázott élelmiszerek laboratóriumi vizsgálatát a NÉBIH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Élelmiszer Mikrobiológiai Nemzeti Referencia Laboratóriuma végezte, emellett lezajlott az élelmiszerlánc érintettségének vizsgálata is. A kivizsgálás során – elővigyázatosságból – több élelmiszert zároltunk, de ezek laboratóriumi vizsgálata negatív eredménnyel zárult. A vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a megbetegedés nem érintette az élelmiszerláncot.

A megbetegedés kiváltásáért felelős botulinum toxin egy bontott üveg zakuszka (házilag készített zöldségkonzerv) élelmiszerből volt kimutatható, amelyet a beteg egy ismerősétől kapott. A háztartásokban még fellelhető zakuszka megsemmisítéséről az egészségügyi hatóság gondoskodott.

A megbetegedés okozója a Clostridium botulinum nevű baktérium, amely a termék előállítása során talajszennyezéssel (pl. nem megfelelően tisztított zöldségekkel), nem tiszta kézzel vagy eszközökkel kerülhet az élelmiszerkészítménybe. A rendkívül ellenálló, spórás baktérium sajátossága, hogy levegőtől elzárt körülmények között, szobahőmérsékleten szaporodik, miközben erős méreganyagot (botulinum toxint) termel. A zakuszkát olajjal lepték el és hűtetlenül tárolták, így az kedvező közegként szolgált a baktérium szaporodásához és a toxin termeléshez. A zöldségtartósító eljárásoknál kiemelten fontos, hogy tiszta nyersanyagokat és alapos hőkezelést alkalmazzunk, a felbontott konzerveket pedig hűtve tároljuk.

Magyarországon leggyakrabban a házi disznóvágásból származó nyers vagy nem kellően sütött-főzött húskészítmények (elsősorban a sonka) fogyasztása okoz botulizmus megbetegedést. Húskészítmények tartósításánál a pácoláskor felhasznált nátrium-nitrit, valamint a füstölés csökkenti a botulinum toxin képződés valószínűségét.

A botulinum toxin hőérzékeny, ezért az ételek alapos hőkezelésével, vagy a tárolt étel újbóli átforrósításával megelőzhető a megbetegedés.


Friss hírek

2024. március 21, csütörtök

Közlemény elveszett „fehér könyvről" (2024.03.21.)

A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

2024. március 21, csütörtök

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2024.03.21.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

Átlagos (0 Szavazatok)

Élelmiszerek okozta megbetegedések megelőzése

Élelmiszerek okozta megbetegedések megelőzése

Az élelmiszerek okozta akut megbetegedések száma világszerte nő, nem kímélve a civilizált országokat sem. Többségük enyhe lefolyású, emiatt a betegek nem fordulnak orvoshoz, de előfordulnak nagy tömegeket érintő, súlyos, esetenként halálos kimenetelő események is.

Mi az élelmiszer-mérgezés, élelmiszer-fertőzés?

Mindkettő élelmiszer, ételfogyasztással összefüggően kialakuló, elsősorban gyomorbél rendszeri tüneteket okozó heveny egészségkárosodás, amely jelentkezhet hányással, hasmenéssel, hasi görcsökkel és lázzal. Köznapi használatban mindkét esetben az ételmérgezés megnevezést használják, de találkozni a gyomorrontás köznyelvi változatával is.

A kétféle szakmai megnevezés (élelmiszer-mérgezés, élelmiszer-fertőzés) használatának oka, hogy mindkét esetben más-más a kórok, és másként alakul ki a megbetegedés.

Élelmiszer-fertőzésről akkor beszélünk, ha baktériumokkal, vírusokkal, gombákkal, és parazitákkal fertőzött az elfogyasztott élelmiszer vagy a víz, és a tüneteket a szervezetbe az élelmiszerrel, vagy vízzel bejutott, élő kórokozók okozzák.

Élelmiszer-mérgezéskor az élelmiszer elfogyasztását követően, az élelmiszerben lévő szerves vagy szervetlen méreganyag váltja ki a megbetegedést. A méreganyag lehet baktériumok méreganyaga, gombák méreganyaga, de vegyi anyag is. Ide tartoznak a vadon termő mérgező gombák fogyasztása miatti megbetegedések is.

A mikroorganizmusok által okozott megbetegedések ételmérgezések és –fertőzések is lehetnek, attól függően, hogy a megbetegedést a kórokozó vagy annak méreg-anyaga, toxinja váltja ki.

Az élelmiszerek okozta akut megbetegedések száma világszerte nő, nem kímélve a civilizált országokat sem. Többségük enyhe lefolyású, emiatt a betegek nem fordulnak orvoshoz, de előfordulnak nagy tömegeket érintő, súlyos, esetenként halálos kimenetelő események is.

A statisztikai adatok szerint az élelmiszerek okozta megbetegedések legtöbbször a háztartásokban zajlanak le, és általában mikroorganizmusok okozzák.

Az ilyen események, megbetegedések nagy része odafigyeléssel, tudatos vásárlással, ételkezelési szabályok betartásával megelőzhető.

 

Mit kell általában tudni az „ételmérgezésekről”?

A megbetegedéseket leggyakrabban olyan baktériumok okozzák, amelyek jelenléte bizonyos körülmények között az ételben, de leginkább az étel nyersanyagokban elkerülhetetlen, és kedvező körülmények között képesek az élelmiszerekben elszaporodni.

Ezért kell kiemelten figyelni a nyers és tisztítatlan élelmiszerekre, például a húsokra, tojásra, nyers tejre és zöldségfélékre.

Gyakoriak a tejes, tojásos ételek (madártej, hidegkonyhai készítmények, tojáskrémes cukrászsütemények) okozta megbetegedések, amely esetekben a baktérium származhat a pasztőrözetlen, forralatlan tejből, a tojásból, a szennyezett eszközökről, kézről és munkaasztalról.

Gyakori betegség „források” még, a hosszabb ideig tárolt, darált-hússal készült ételek, főzött rizs, húslevesek, mártások (különösen a vadas mártás), a házi disznótoros és saláták.

 

„Ételmérgezést” okozhatnak a következő hibák:

Ha:

• a háziasszony ételt készít elő, anélkül, hogy előtte kezet mosna,

• beteg, vagy kórokozó hordozó készíti az ételt,

• az ételeket nem főzték, és nem sütötték meg alaposan,

• a hűtendő élelmiszereket és melegételeket hűtés nélkül, langyosan tárolják órákon át,

• a fogyasztásra kész ételeket, élelmiszereket és italokat „keresztszennyezés”-nek teszik ki, amelynek során pl. érintkezhetnek nyers élelmiszerekkel, vagy azoktól szennyeződött eszközökkel (pl. vágódeszka, kés, törlőruha) és kézzel,

• nem különül el a nyers hús vágásához használt vágódeszka, és nem kielégítő a húsvágó deszkák tisztítása, és az azon megbúvó mikroorganizmusok fertőzik az élelmiszereket,

• az edények és eszközök mosogatásához nem ivóvíz minőségű vizet használnak,

• nem biztosított az ételek és élelmiszerek védelme rovaroktól, rágcsálóktól (darázs, hangya, légy, egér stb.),

• a konyha piszkos, rendetlen, takarítatlan, a hűtőszekrény szennyezett, és a baktériumok a felületeken elszaporodhatnak,

• a fiókokban morzsa, ételmaradék rakódik le, azt a rovarok és rágcsálók szívesen látogatják.

 

Általános elvek
 

A WHO megfogalmazta a biztonságos ételkészítés 5 „titkát”, amelyek az alábbiak:
 

1. Kifogástalan alapanyag, tiszta ivóvíz

• Friss, ép, egészséges nyersanyagot vásároljon megbízható helyről

• Csak pasztőrözött, vagy felforralt tejet igyon (piacon, termelőtől vásárolt nyers tej forralása!)

• Zöldség-gyümölcsöt alaposan tisztítsa, mossa, hámozza meg

• Ételkészítéshez csak tiszta, megfelelő minőségű ivóvizet használjon

• Felhasználás előtt ellenőrizze a termékek minőség-megőrzési/ fogyaszthatósági idejét, érzékszervi jellemzőit

• Ne fogyasszon gyanús ízű, szagú, állagú élelmiszert

 

2. Tiszta konyha, tiszta kéz

• A konyhai eszközöket, edényeket és az élelmiszerrel érintkező felületeket alaposan mossa és öblítse!

• Tartsa távol a konyhától a rovarokat, rágcsálókat, és a háziállatokat!

• Szakszerűen kezelje a hulladékot!

• A kezét tartsa tisztán!

 

3. Készételek és nyersanyagok elkülönítése

• A nyers húsokat (baromfi, hal stb.) tartsa elkülönítve az élelmiszer alapanyagoktól és a fogyasztásra kész élelmiszerektől

• A nyers húsokon, a kicsorgó lében megbetegedést okozó mikrobák lehetnek, ha más élelmiszerre kerülhetnek, megbetegedést okozhatnak

• A nyersanyagok tisztításához használt eszközöket ne használja más célra

• A készételeket úgy tárolja, hogy azok a nyersanyagokkal és a mosásukra, tárolásukra használt edényekkel, eszközökkel ne érintkezzenek

 

4. Alapos sütés, főzés

• A hús, baromfi és tojásételeket alaposan át kell sütni! (tojás megszilárdul, étel felforr, hús belseje szemmel láthatóan jól átsült)

• Használjon ételhőmérőt - biztonságosan hőkezelt étel: belseje elérte a 75 oC-ot.

• (egész csirke, nagy darabban sült húsok, darált hússal töltött, vagy göngyölt húsok)

• A megmaradt és később fogyasztott ételt fogyasztás előtt süsse-, forralja át!

• (Helytelen: langyosítás, melegítés „mikrózás”)

• A magas hőmérséklet elpusztítja az egészségre veszélyes mikrobákat.

 

5. Gyors lehűtés, hűtött tárolás

• Főzés után az ételt fogyasztásig tartsa melegen, fedetten, és szennyeződéstől védve!

• A tojásos ételeket közvetlenül, a fogyasztás előtt készítse el!

• Az elkészült készételt 2-3 órán túli fogyasztása esetén forralja újra, vagy süsse át!

• Ha a készételt később akarja elfogyasztani, elkészülte után azonnal hűtse le, és tárolja hűtőszekrényben

• A hűtőszekrény hőmérséklete 0 és 5 oC között legyen, ezt ellenőrizze hőmérővel!

• A készételt hűtve se tároljuk 24-48 órán túl, fogyasztása előtt újra forralja, süsse át!

 

Tudni kell, hogy az elkészült ételek, készételek, saláták, sütemények túltárolása, utószennyezése - piszkos kézzel, eszközzel, rovarok és rágcsálók közvetítésével - kockázatos.


Személyi higiénés tanácsok mindenkinek:


Mindig mosson kezet!

• Ételkészítés, élelmiszer-kezelés,- érintés, étkezés előtt,

• WC használat után,

• a művelet befejeztével, vagy annak megszakításakor, ha nyers hússal, nyers tojással, nyers baromfival, tisztítatlan zöldséggel és gyümölccsel foglalkozott,

• takarítás, a szemét-, a hulladék- kezelése és érintése után.


Különösen fontos:

• csecsemők, kisgyermekek és betegek ételeinek készítésekor gondosan ügyelni a személyi higiénére!

• a kéztörlője mindig legyen tiszta, használjon eldobható papírtörlőt!

• Élelmiszerekkel foglalkozva ügyeljen arra, hogy köhögéssel, tüsszentéssel ne fertőzze az ételeket!

• Sebes, gennyes kézzel ne érintse az élelmiszereket!

• A kéz-sérüléseket vízhatlan seb-tapasszal, eldobható kesztyűvel fedje el az ételkésztés idejére!

• Hajháló, kendő, sapka viselésével akadályozza meg, hogy haj hulljon az ételbe!

 

Tilos! :

• a tüsszentés, vagy köhögés az étel fölött,

• hivatás-szerűen élelmiszerrel foglalkozni annak, aki beteg, (torok, bőrbetegség, gennyes sebek, hányás, hasmenés, láz)

• dohányozni ételkészítés, tálalás közben,

• ételkészítéshez használt eszközöket, törölközőket más célra használni,

• szennyezett konyharuhával edényeket törölgetni!

 

Vásárlás

Friss, egészséges alapanyagot vásároljon, megbízható helyről!

Tudni kell, hogy az elhúzódó idejű hazaszállítás során az autóban, a bevásárló szatyorban kedvező a hőmérséklet a baktériumok szaporodásához, amit hűtőtáska, hőn-tartó- zacskó és- doboz használatával kell megelőzni.

Közvetlenül a vásárlás végén kell a fagyasztott és hűtendő ételeket a kosárba helyezni, és hidegen tartó doboz, zacskó használatával hazaszállítani.


El kell különíteni:

• A bevásárló táskában a hideg és meleg élelmiszereket,

• a nyers húsokat, a tojást, a tisztítatlan zöldséget és mosatlan gyümölcsöt, a közvetlenül fogyasztandó élelmiszerektől, mint pl. sajtok, felvágottak, péksütemények.

Mindig ellenőrizze az élelmiszerek jelölésén a lejárati időt és tárolási hőmérséklet igényt!

 

Ne vásárolja meg:

• a csomagoláson jelzettől eltérő hőmérsékleten tartott élelmiszert,

• azt az élelmiszert, amelynek jelölése rosszul olvasható, minőség-megőrzési vagy fogyaszthatósági ideje nem pontosan azonosítható vagy nem található a terméken magyar nyelvű címke,

• az átcsomagolt, nem eredetinek tűnő, sérült, vákuum-hibás, jégbordás, horpadt, szivárgó, puffadt, piszkos, és jól olvasható magyar nyelvű jelölés nélküli élelmiszert,

• a szemmel láthatóan szennyezett, repedt tojást!

 

Utasítsa el azokat az élelmiszereket, amelyek érintkeztek rovarral, szennyezett eszközzel, nyers hússal, tisztítatlan zöldséggel és mosatlan gyümölccsel!

Utasítsa el az élelmiszert olyan személyektől, akiknek a külseje, ruházata, keze és megjelenése kifogásolt, mert nem ápolt, és nem tiszta!


Biztonságos nyersanyag előkészítés ételkészítés:
 

A művelet megkezdése előtt szappannal, folyó melegvízben alaposan mossa tisztára a kezét!

Nyers hús, tisztítatlan zöldség, gyümölcs, hulladék, szemét érintése után mindig mosson kezet!

Aki fertőző-beteg, (gennyes seb, hasmenés, hányás, láz) mások számára ne készítsen ételt!

Előkészítéskor és tároláskor ne helyezze egymás mellé a főzött, sütött ételeket és a nyers húst, halat, baromfit, tojást.

Főzött, sütött ételre ne öntsön olyan mártás, amely korábban, hőkezelés nélküli nyers húson volt.

A készételeket mindig védje a szennyezéstől, a fölötte végzett műveletekből származó csepegéstől, pl: nyers húslé, mosogatólé!

A zöldséget és gyümölcsöt alapos mosás, válogatás és tisztítás után használja fel!

A nyers csírákat és füveket is alaposan mossa meg felhasználásuk előtt!

Soha ne tartson hűtendő, romlandó ételt hűtőtéren kívül, 2 órát meghaladó ideig!

Ha egy étel megbízhatóságával kapcsolatban kétsége merül fel, ne fogyassza el!

 

Sütés-főzés, hőkezelés
 

Fontos tudni, hogy a húsok felszínén általában élő mikroorganizmusok vannak.A húsok felületéről ezek a szabad szemmel nem látható mikroorganizmusok rákerülhetnek más élelmiszerekre, kézre, eszközökre, és ezzel tovább szennyezhetnek, fertőzhetnek. A húsok aprításakor, daráláskor a nagyobb felületen ezek a mikroorganizmusok gyorsabban elszaporodnak.

A megelőzés érdekében a húsokat mindig alaposan át kell sütni, vagy meg kell főzni! Gondos odafigyelést igényel a darált húsok, göngyölt húsok, egyben sültek, töltött húsok, kolbászok, rakott húsok és pástétomok átsütése, főzése, hőkezelése!

Oda kell figyelni a kebabok, saslik félék, és hasonló ételek alapos átsütésére is!

Akkor alapos a sütés-főzés, ha hús és a húslé színe megváltozik, mert szúráskor, vágáskor, szeleteléskor már nem rózsaszínű.

Maghőmérővel ellenőrizve a hőkezelés akkor megfelelő, ha a hús középpontjában a hőmérséklet 75 ºC.

A mikrohullámú sütő használata gyors és kényelmes, de jellemzője az egyenetlen hőkezelés. Étel melegítésekor olyan mértékig „mikrózzon”, hogy a kritikus 75 ºC hőmérséklet egyenletesen, az étel minden részében, rétegében biztosított legyen.

 

Tanácsok az ételek tárolásához


A tárolásra szánt készételt elkészítése után azonnal fedje be, hűtse le, és fogyasztásig tárolja hűtve!

Rendszeresen ellenőrizze a hűtőszekrénye hőmérsékletét, amelyhez használjon hűtőszekrény hőmérőt!

A hűtőszekrény hőmérséklete kevesebb legyen, mint 5ºC.

Az élelmiszerboltban, pultnál kiadott, szeletelt felvágottakat 24 órán túl ne tárolja!

Ne tárolja még hűtve sem az elkészült ételeket 24-48 órán túl!

Ügyeljen tárolás során is az ételek védelmére, ne helyezze egymás mellé a nyers és a fogyasztandó kész ételeket!

 

Tanácsok a készételek lehűtéséhez:


Sekély edényben gyorsabban hűl ki az étel.

A hűtést ne szobahőmérsékleten végezze, alkalmazzon vízfürdőt, vagy helyezze a fedett edényt a fagyasztóba.

 

Étkezés otthontól távol, -piknik


Az otthonon kívülre szervezett, étkezéssel összekötött programok tervezésekor célszerű azzal számolni, hogy az élelmiszerekben a meleg nyári időjárás, a langyos külső hőmérséklet kedvez a baktériumok szaporodásának.

Emiatt minden gyorsan romlandó élelmiszert, ételt, italt hűteni kell, a készételeket a főzés után azonnal el kell fogyasztani, esetleg fogyasztásig átmenetileg –2 órán belülforrón tárolni.

A forró ételt ne csomagolja be, kivéve, ha rövid időn belül biztosan elfogyasztja.

Kempingezéshez, kiránduláshoz célszerű hűtést nem igénylő élelmiszereket csomagolni, pl téliszalámi, szárazkolbász, keksz, konzervek, UHT tej, méz stb.

Hasonlóképpen kell eljárni az iskolás gyermekek uzsonnájának elkészítésekor, csomagolásakor is.



„Máshol” enni – étterem, cukrászda, utcai árus, strand stb.


Mindig legyen igényes!

Olyan helyen étkezzen, ahol a körülmények és a személyzet bizalomkeltők, továbbá a helyszín, ahol az ételt vásárolja, bármikor és visszamenőleg is azonosítható.

Figyeljen arra, hogy a vásárolt, hűtendő ételek hidegeknek legyenek, azokat kiadásig jégen, vagy hűtőszekrényben tárolják.

A hús-ételeket kérje frissensült formájában, vagy győződjön meg arról, hogy főzés, sütés után forrón tartották.

A nem forrón tálalt készételt utasítsa el!

Utcán, kitelepülésen, ha nem lát garanciát az alapvető higiénés szabályok betartására, ne vásároljon, ne fogyasszon élelmiszert!

Ha a vendéglátásban kiadott étel érzékszervileg gyanús, ne fogyassza el!


Friss hírek

2024. március 21, csütörtök

Közlemény elveszett „fehér könyvről" (2024.03.21.)

A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

2024. március 21, csütörtök

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2024.03.21.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

Átlagos (0 Szavazatok)

Élelmiszerek által közvetített megbetegedések alakulása

Élelmiszerek által közvetített megbetegedések alakulása

A bejelentett élelmiszer eredetű megbetegedések vizsgálatát és nyilvántartását „Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről” szóló 2008. évi XLVI. törvény felhatalmazása alapján végezte az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv. A kivizsgálások szakmai hátterét „az élelmiszer közvetítette megbetegedések és azok gyanújának vizsgálatához az élelmiszerláncban” című útmutató biztosította.

Élelmiszerek által közvetített megbetegedések alakulása 2019-ben

Élelmiszerek által közvetített megbetegedések alakulása 2018-ban

Élelmiszerek által közvetített megbetegedések alakulása 2017-ben

Élelmiszerek által közvetített megbetegedések alakulása 2016-ban

Élelmiszerek által közvetített megbetegedések alakulása 2015-ben

Élelmiszerek által közvetített megbetegedések alakulása 2014-ben

Élelmiszerek által közvetített megbetegedések alakulása 2013-ban

Élelmiszerek által közvetített megbetegedések alakulása 2012-ben

Élelmiszerek által közvetített megbetegedések alakulása 2011-ben

Élelmiszerek által közvetített megbetegedések alakulása 2010-ben

 


Friss hírek

2024. március 21, csütörtök

Közlemény elveszett „fehér könyvről" (2024.03.21.)

A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

2024. március 21, csütörtök

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2024.03.21.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

Átlagos (0 Szavazatok)