Soha ne adjunk mézet egy évesnél fiatalabb csecsemőnek

Felnőttek és nagyobb gyermekek esetén a méz mértékletes fogyasztásának számos jótékony hatást tulajdonítanak. Fontos azonban, hogy a szülők soha ne adjanak mézet, még a legkisebb mennyiségben sem, az egy évnél fiatalabb csecsemőknek, mert életet veszélyeztető betegség, ún. csecsemőkori botulizmus alakulhat ki náluk.

A csecsemőkori botulizmus leggyakoribb forrása a méz. Felnőttek és nagyobb gyermekek bélrendszerében a kórokozó nem képes szaporodni és toxint termelni, így a méz fogyasztása náluk nem okoz megbetegedést. Csecsemőknél azonban a méz fogyasztása – függetlenül annak eredetétől – már nagyon kis mennyiségben is a botulizmus kockázatával jár. Emiatt nemcsak a baba ételébe vagy teájába tett méz kockázatos, de mézes cumival vigasztalni a síró csecsemőt sem biztonságos.

A csecsemőkori botulizmusról bővebben Veszélyzóna tudástárunkban olvashatnak.

Lezárult a Békés megyei botulizmus megbetegedés élelmiszerláncot érintő kivizsgálása

2012. szeptember 11-én az egyik legsúlyosabb ételmérgezés, a botulizmus tüneteivel került kórházba egy Békés megyei asszony. Az eset kivizsgálását a megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási és élelmiszerlánc felügyeleti szervei, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) haladéktalanul megkezdte. Noha az esemény az élelmiszerláncot nem érintette, a NÉBIH ezúton is felhívja mindenki figyelmét a biztonságos ételkészítés fontosságára.

Az egészségügyi hatóság feltárta a beteg háztartásában azokat az étel- és élelmiszerfogyasztási előzményeket, amelyektől az élelmiszermérgezés kialakulhatott. A megmintázott élelmiszerek laboratóriumi vizsgálatát a NÉBIH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Élelmiszer Mikrobiológiai Nemzeti Referencia Laboratóriuma végezte, emellett lezajlott az élelmiszerlánc érintettségének vizsgálata is. A kivizsgálás során – elővigyázatosságból – több élelmiszert zároltunk, de ezek laboratóriumi vizsgálata negatív eredménnyel zárult. A vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a megbetegedés nem érintette az élelmiszerláncot.

A megbetegedés kiváltásáért felelős botulinum toxin egy bontott üveg zakuszka (házilag készített zöldségkonzerv) élelmiszerből volt kimutatható, amelyet a beteg egy ismerősétől kapott. A háztartásokban még fellelhető zakuszka megsemmisítéséről az egészségügyi hatóság gondoskodott.

A megbetegedés okozója a Clostridium botulinum nevű baktérium, amely a termék előállítása során talajszennyezéssel (pl. nem megfelelően tisztított zöldségekkel), nem tiszta kézzel vagy eszközökkel kerülhet az élelmiszerkészítménybe. A rendkívül ellenálló, spórás baktérium sajátossága, hogy levegőtől elzárt körülmények között, szobahőmérsékleten szaporodik, miközben erős méreganyagot (botulinum toxint) termel. A zakuszkát olajjal lepték el és hűtetlenül tárolták, így az kedvező közegként szolgált a baktérium szaporodásához és a toxin termeléshez. A zöldségtartósító eljárásoknál kiemelten fontos, hogy tiszta nyersanyagokat és alapos hőkezelést alkalmazzunk, a felbontott konzerveket pedig hűtve tároljuk.

Magyarországon leggyakrabban a házi disznóvágásból származó nyers vagy nem kellően sütött-főzött húskészítmények (elsősorban a sonka) fogyasztása okoz botulizmus megbetegedést. Húskészítmények tartósításánál a pácoláskor felhasznált nátrium-nitrit, valamint a füstölés csökkenti a botulinum toxin képződés valószínűségét.

A botulinum toxin hőérzékeny, ezért az ételek alapos hőkezelésével, vagy a tárolt étel újbóli átforrósításával megelőzhető a megbetegedés.

Tájékoztatás franciaországi botulizmus megbetegedésekről

Az Európai Unió élelmiszerre és takarmányra vonatkozó gyorsriasztási rendszerén (RASFF) és az Egészségügyi Világszervezet INFOSAN rendszerén keresztül is tájékoztatást kaptunk arról, hogy Franciaországban nyolc főnél okozott botulizmust élelmiszer fogyasztása. A botulizmus olyan, embereket és állatokat egyaránt érintő bakteriális eredetű súlyos, esetenként halálos ételmérgezés, amit a Clostridium botulinum által termelt mérgező anyagcseretermék, az ún. botulotoxin élelmiszer útján történő elfogyasztása okoz.

A franciaországi megbetegedéseket a La Ruche gyártótól származó kétféle termékben, őrölt olivából készült mandulás (tapenade), valamint szárított paradicsomból készült krémben (tartinade) kimutatott botulotoxinnal hozzák összefüggésbe. A gyártó e kétféle konzerv élelmiszeren kívül pástétomokat, ajókakrémet, szárított paradicsomot, kaviárt, padlizsánt, pestot, articsókát és más termékeket is előállít. Termékei három különböző márkanév (Les Delices de Marie-Claire, Les Secrets d’Anaïs és Terre de Mistral) alatt kerülnek értékesítésre.

Noha az eddigi vizsgálatok kizárólag a mandula- és paradicsomkrém esetében igazolták a botulotoxin jelenlétét, a francia hatóságok elővigyázatosságból a gyártó mindhárom márkanév alatt forgalmazott valamennyi termékére visszahívást rendeltek el, és felfüggesztették az előállító üzem működését is.

Az Európai Unió élelmiszerre és takarmányra vonatkozó gyorsriasztási rendszerén (RASFF) és az Egészségügyi Világszervezet INFOSAN rendszerén keresztül is tájékoztatást kaptunk arról, hogy Franciaországban nyolc főnél okozott botulizmust élelmiszer fogyasztása. A botulizmus olyan, embereket és állatokat egyaránt érintő bakteriális eredetű súlyos, esetenként halálos ételmérgezés, amit a által termelt mérgező anyagcseretermék, az ún. botulotoxin élelmiszer útján történő elfogyasztása okoz. A franciaországi megbetegedéseket a La Ruche gyártótól származó kétféle termékben, őrölt olivából készült mandulás (tapenade), valamint szárított paradicsomból készült krémben (tartinade) kimutatott botulotoxinnal hozzák összefüggésbe. A gyártó e kétféle konzerv élelmiszeren kívül pástétomokat, ajókakrémet, szárított paradicsomot, kaviárt, padlizsánt, pestot, articsókát és más termékeket is előállít. Termékei három különböző márkanév alatt kerülnek értékesítésre. Noha az eddigi vizsgálatok kizárólag a mandula- és paradicsomkrém esetében igazolták a botulotoxin jelenlétét, a francia hatóságok elővigyázatosságból a gyártó mindhárom márkanév alatt forgalmazott valamennyi termékére visszahívást rendeltek el, és felfüggesztették az előállító üzem működését is.

A jelenleg rendelkezésünkre álló információk alapján a szóban forgó konzerv termékek kizárólag Franciaországban kerültek forgalomba, külföldre, így Magyarországra nem szállítottak belőlük. Tekintettel arra, hogy a megbetegedéseket a turisztikailag igen kedvelt franciaországi régiókból jelezték, felhívjuk a hazai fogyasztók figyelmét arra, hogy amennyiben valaki franciaországi utazása során vásárolt a La Ruche fent említett három márkanév alatt forgalmazott termékeiből, úgy azokat ne fogyassza el.

Botulizmus – a legsúlyosabb ételmérgezés

A baktérium okozta élelmiszermérgezések egyik legsúlyosabb formája a botulizmus. Napjainkban, a szigorú élelmiszerellenőrzéseknek köszönhetően csak szórványosan fordul elő. Az esetek nagy részét a házi disznóvágás során készített, nyers vagy rosszul hőkezelt hurka, kolbász és disznósajt okozza.

A baktérium és toxinja

A botulizmus, ismertebb nevén kolbászmérgezés olyan, embereket és állatokat egyaránt érintő bakteriális eredetű ételmérgezés, amit a Clostridium botulinum által termelt mérgező anyagcseretermék, az ún. botulotoxin élelmiszer útján történő elfogyasztása okoz. A Clostridium botulinum által okozott kórképet már az 1800-as évek első felében leírták. A betegséget már igen korán kapcsolatba hozták a kolbászfogyasztással is, jóllehet a baktériumot még nem ismerték. A betegség elnevezése a botulus, görög szóból ered, jelentése kolbász. A baktérium oxigéntől elzárt környezetben, talajban él, onnan kerül a vizekbe, a növényekre, mezőgazdasági termékekre. Az állatok maguk is terjesztik, mivel a bélrendszerben szaporodó mikroorganizmus a trágyázás során a talajba kerül, majd onnan a takarmányon keresztül egy másik egyed fertőzését okozhatja. Az állat feldolgozása során a baktérium a nyers húsra kerülhet, és a feldolgozott termékekben hőkezelés hiányában elszaporodva botulotoxint termel. A táplálékkal az emberi szervezetbe jutott kórokozó méreganyaga a bélfalon keresztül kerül a vérbe. A vérből a környéki idegvégződésekhez kötődik, ahol gátolja az ún. acetilkolin ingerületátvivő anyag felszabadulását az ideg-izom kapcsolódásokban, és a gátolt idegek típusától függő tüneteket okoz. A botulotoxin a legerősebb ismert szerves méreg, melyből már 1 mg tisztított toxin halálos az emberre. A botulotoxint számos élelmiszerből kimutatták, például kukoricakonzerv, bors, zöldbab, levesek, cékla, spárga, gomba, érett olíva, spenót, tonhal, csirke, csirkemáj és májpástétom, löncshús, sonka, kolbász, töltött tojás, gyümölcs, homár, füstölt és sózott hal. Magyarországon az esetek döntő többségét a házi disznóvágás során készített, nyers vagy rosszul hőkezelt hurka, sonka, kolbász és disznósajt okozza. A kórokozó gyengén savanyú, közömbös vagy enyhén lúgos kémhatású élelmiszerekben (4,5 felett pH-n), oxigéntől elzárva érzi jól magát, és termeli toxinját. A szervezetbe táplálékkal bekerülő Clostridium botulinum emberről emberre nem terjed.

A betegség tünetei és kezelése

A botulizmus klasszikus tünetei 12–36 órával a fertőzés után jelentkeznek, de ez az idő lehet hat óra és 10 nap is. A betegség tünetei a betegség bevezető szakaszában kevéssé jellemzőek, ekkor „csak” levertség, izzadás, izomfájdalom, hasi diszkomfort lép fel. A kezdett panaszokat napok múlva követik specifikusabb tünetek is. Amennyiben a toxin a szemizmok idegvégződéseit károsítja, a távolságbecslés zavara, összetérő kancsalság, kettős-látás, szédülés, olvasási problémák, pupillatágulat jelentkezhet. A garatizmok érintettsége esetén szájszárazság, nyelési és hangképzési zavar, rekedtség, gégebénulás léphet fel. Az esetek egy részében a betegséget székrekedés, émelygés, hányás, hasmenés, hasi görcsök kísérik, láz nélkül, emiatt a beteget a baj valódi okának felismerése nélkül kezelik. A toxin rendkívül mérgező, idegbénító, ezért súlyos esetekben petyhüdt bénulás állhat be. A betegség végső szakaszában a légzés, szívműködés leállásával halált okoz. Megerősíti a botulizmus gyanúját, ha a tünetek kezdete előtt 18–36 órával a beteg házi vágásból származó húskészítményt, túltárolt készételt fogyasztott. Javasolt erre a kezelőorvos figyelmét felhívni. Megfelelő kezelés nélkül a mérgezés kb. 10–20 százaléka 24 órán belül végzetessé válik. Az ún. antitoxikus kezelésnek (ellenszérum alkalmazásának), illetve a beteg ellátásának – a betegség súlyos lefolyása miatt – kórházban kell történnie. A botulizmus bejelentésre kötelezett megbetegedés, a bejelentés az észlelő, ellátást végző orvos feladata a területileg illetékes ÁNTSZ felé.

A fenti tünetek jelentkezése esetén azonnal keresse fel orvosát! Néhány óra késedelem is végzetes lehet!

Botulizmus – a legsúlyosabb ételmérgezés

Felhívás – botulizmus gyanú egy magyar pesto-nál!

Alapos a gyanú, hogy Keksz Zsolt egri kistermelő készítményeitől betegedtek meg botulizmusban négyen is, földrajzilag különböző helyszíneken, ezért a NÉBIH elővigyázatosságból arra kéri a lakosságot, hogy a hivatal vizsgálatainak lezárásáig ne fogyasszanak e termékekből. A botulizmus a köznyelvben kolbászmérgezésnek ismert, legsúlyosabb élelmiszermérgezés, amely halállal is végződhet.

A kistermelő készítményei (szarvasgombás pesto, humusz, különböző szarvasgombás zöldségkészítmények és zöldséglekvárok) kis üvegekben „guormand company” márkajelzéssel, Keksz Zsolt nevével jelzetten, bio piacokon, delikátesz boltokban, bio üzletekben, fesztiválokon, vagy internetes megrendeléssel kerültek forgalomba. Az egyik beteg az egy hete rendezett Hegyalja fesztiválon vásárolta.

A NÉBIH az ügyben laboratóriumi vizsgálatokat folytat, a Heves megyei élelmiszerlánc felügyeleti hatóság pedig a kistermelő tevékenységét azonnali hatállyal felfüggesztette és kötelezte a termékeinek visszagyűjtésére.

A NÉBIH felhívja a figyelmet, ha valaki fogyasztott az elmúlt hetekben Keksz Zsolt termékeiből, és azt követően nehezen azonosítható tünetekkel megbetegedett, azonnal forduljon orvoshoz, a zöldségkészítményt, vagy annak maradékát, esetleg az üres, de címkével még azonosítható üveget pedig ne dobja ki, vigye magával. A NÉBIH ingyenesen hívható zöld számán (06-80-263-244) is fogadja a bejelentéseket:

A botulizmus betegség tüneteit a Clostridium botulini nevű, spóraképzésre képes, rendkívül ellenálló baktérium anyagcsere terméke, toxinja okozza. A baktérium ezt, a legerősebb ismert szerves mérget, rosszul hőkezelt, vagy hibásan pácolt és helytelenül tárolt élelmiszerekben (húsok, kolbászok, sonkánk, zöldségkonzervek,) termeli, amelyből már 1 mikrogramm halálos. Az élelmiszerrel a szervezetbe jutott baktérium-méreg 6-36 óra múlva, de akár 10 nap múlva is különböző idegrendszeri tüneteket okoz. Kezdetben „csak” levertség, izzadás, izomfájdalom, hasi diszkomfort lép fel, majd ezeket a tüneteket napok múlva követik a jellemzőbb, idegrendszeri tünetek, mint a távolságbecslés zavara, összetérő kancsalság, kettős-látás, szédülés, olvasási problémák, pupillatágulat, szájszárazság, nyelési és hangképzési zavar, rekedtség, gégebénulás, a kezdeti hasmenést felválthatja székrekedés, előfordulhat émelygés, hányás, hasi görcsök. A betegség orvosi ellátás nélkül a végső szakaszában a légzés, szívműködés leállásával jár.
A botulizmusról bővebben itt olvashat.

Gourmand Company készítményei

Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság