Tájékoztatás franciaországi botulizmus megbetegedésekről

Az Európai Unió élelmiszerre és takarmányra vonatkozó gyorsriasztási rendszerén (RASFF) és az Egészségügyi Világszervezet INFOSAN rendszerén keresztül is tájékoztatást kaptunk arról, hogy Franciaországban nyolc főnél okozott botulizmust élelmiszer fogyasztása. A botulizmus olyan, embereket és állatokat egyaránt érintő bakteriális eredetű súlyos, esetenként halálos ételmérgezés, amit a Clostridium botulinum által termelt mérgező anyagcseretermék, az ún. botulotoxin élelmiszer útján történő elfogyasztása okoz.

A franciaországi megbetegedéseket a La Ruche gyártótól származó kétféle termékben, őrölt olivából készült mandulás (tapenade), valamint szárított paradicsomból készült krémben (tartinade) kimutatott botulotoxinnal hozzák összefüggésbe. A gyártó e kétféle konzerv élelmiszeren kívül pástétomokat, ajókakrémet, szárított paradicsomot, kaviárt, padlizsánt, pestot, articsókát és más termékeket is előállít. Termékei három különböző márkanév (Les Delices de Marie-Claire, Les Secrets d’Anaïs és Terre de Mistral) alatt kerülnek értékesítésre.

Noha az eddigi vizsgálatok kizárólag a mandula- és paradicsomkrém esetében igazolták a botulotoxin jelenlétét, a francia hatóságok elővigyázatosságból a gyártó mindhárom márkanév alatt forgalmazott valamennyi termékére visszahívást rendeltek el, és felfüggesztették az előállító üzem működését is.

Az Európai Unió élelmiszerre és takarmányra vonatkozó gyorsriasztási rendszerén (RASFF) és az Egészségügyi Világszervezet INFOSAN rendszerén keresztül is tájékoztatást kaptunk arról, hogy Franciaországban nyolc főnél okozott botulizmust élelmiszer fogyasztása. A botulizmus olyan, embereket és állatokat egyaránt érintő bakteriális eredetű súlyos, esetenként halálos ételmérgezés, amit a által termelt mérgező anyagcseretermék, az ún. botulotoxin élelmiszer útján történő elfogyasztása okoz. A franciaországi megbetegedéseket a La Ruche gyártótól származó kétféle termékben, őrölt olivából készült mandulás (tapenade), valamint szárított paradicsomból készült krémben (tartinade) kimutatott botulotoxinnal hozzák összefüggésbe. A gyártó e kétféle konzerv élelmiszeren kívül pástétomokat, ajókakrémet, szárított paradicsomot, kaviárt, padlizsánt, pestot, articsókát és más termékeket is előállít. Termékei három különböző márkanév alatt kerülnek értékesítésre. Noha az eddigi vizsgálatok kizárólag a mandula- és paradicsomkrém esetében igazolták a botulotoxin jelenlétét, a francia hatóságok elővigyázatosságból a gyártó mindhárom márkanév alatt forgalmazott valamennyi termékére visszahívást rendeltek el, és felfüggesztették az előállító üzem működését is.

A jelenleg rendelkezésünkre álló információk alapján a szóban forgó konzerv termékek kizárólag Franciaországban kerültek forgalomba, külföldre, így Magyarországra nem szállítottak belőlük. Tekintettel arra, hogy a megbetegedéseket a turisztikailag igen kedvelt franciaországi régiókból jelezték, felhívjuk a hazai fogyasztók figyelmét arra, hogy amennyiben valaki franciaországi utazása során vásárolt a La Ruche fent említett három márkanév alatt forgalmazott termékeiből, úgy azokat ne fogyassza el.

Mikor gondoljunk élelmiszer közvetítette megbetegedésre? (közismert néven ételmérgezésre, ételfertőzésre)

Az élelmiszer fogyasztására visszavezethető megbetegedések száma Magyarországon a becslések szerint évente több tízezerre tehető, melyek többsége a háztartásokban fordul elő. Szerencsére általában enyhe lefolyásúak, így sokan nem is keresik fel a háziorvosukat, ezért a megbetegedések túlnyomó többségéről az egészségügyi ellátás és a hatóságok nem szereznek tudomást.

A megbetegedésért felelős, azt kiváltó kórokozó, vagy méreganyag nem egyenletesen oszlik el az ételben, emiatt nem feltétlenül betegszik meg mindenki, aki az adott élelmiszerből fogyasztott. Mindemellett a betegség kialakulását befolyásolja az általános egészségi állapot és védekező képesség is. Közismert, hogy a csecsemők, kisgyermekek, idősek, és a beteg-, vagy legyengült immunrendszerű emberek könnyebben betegszenek meg, és tüneteik is általában súlyosabbak.

1. Miért kap hangsúlyt napjainkban ez a téma?

- Mert a hagyományos kórokozók megváltoztak és új kórokozók jelentek meg.

- Mert megfigyelhető a lakosság immunállapotának (védekező képességének) romlása.

- Mert megváltoztak az élelmiszer-, takarmány előállítási és állattartási technológiák.

- Mert fokozottabb a környezetszennyezés, melyek hatásai nem kerülik el az élelmiszereket sem.

- Mert a turizmus és nemzetközi élelmiszerkereskedelem során az emberek és az élelmiszerek mozgása további kockázatokat jelent.

2. Az ételmérgezés, ételfertőzés tünetei

Az ételmérgezés, ételfertőzés tünetei leggyakrabban az emésztőrendszerre korlátozódnak, azaz émelygés, hányinger, hányás, gyomorfájdalom, hasmenés, hasi görcsök jelentkeznek. Ezeket a tüneteket általános tünetek is kísérhetik, mint fejfájás, rossz közérzet, szédülés, gyengeség, izomfájdalmak stb. Fertőzések esetében láz, hidegrázás is felléphet A lappangási idő (az étel fogyasztása és a tünetek megjelenése között eltelt idő) a megbetegedést kiváltó októl függ. Általában 6-48 óra, de fél órától több napig, akár több hétig is változhat. Ez utóbbi esetben már nehéz a kiváltó tényezőt felderíteni, legtöbbször ismeretlen marad. Akinek az ismertetett tünetei vannak, gyakran a „kívülről” származó, nem otthon fogyasztott, vagy otthon készített ételeket, élelmiszereket veszi sorra. Azonban nem árt tudni, hogy a legtöbb megbetegedés okát a háztartásokban kell keresni.

3. Az ismertetett tünetek jelentkezése kapcsán mikor kell élelmiszerfertőzésre, élelmiszermérgezésre (hétköznapi szóhasználattal élve „ételmérgezésre”) gondolni?

- Ha a tünetek kialakulása kapcsolatba hozható valamilyen élelmiszer fogyasztásával,

- ha az azonos élelmiszert fogyasztók hasonló lappangási idővel és tünetekkel megbetegedtek,

- ha azonos helyről származó étel(ek)ből fogyasztók körében közel azonos időben, hasonló tünetekkel járó megbetegedések fordultak elő,

- ha a tünetek jelentkezését megelőzően vadon termett, gombaszakértő által meg nem vizsgált gombából készült ételt fogyasztottak,

- ha külföldi tartózkodás, főleg mediterrán vagy egzotikus utazás alatt vagy után jelentkeztek a tünetek,

- ha ismeretlen helyről, vagy idegen háztartásból származó ételt (pl. lakodalmi kóstolót) fogyasztottak,

- ha az elfogyasztott étellel kapcsolatban érzékszervi kifogások voltak,

- ha az ételt szennyezés, fertőzés érhette (pl. rovaroktól, rágcsálóktól vagy szennyezett nyersanyagoktól, eszközöktől),

- ha az étel készítője, kezelője, (pl. a háziasszony) az ételkészítéskor gyomor-, bélrendszeri megbetegedésben szenvedett,

- ha e szempontból magas kockázatot jelentő ételeket, élelmiszereket fogyasztottak, mint pl. főzött tojáskrémes sütemények, nyers tojásos hidegkonyhai készítmények, madártej, tejes-, tejfölös-, tejszínes ételek, darált hússal készült ételek, házi disznótoros, vastag húsok, - ha nyers, forralatlan tejet, abból készült tejterméket fogyasztottak,

- ha felületesen átsütött ételt (pl. angolosan elkészített húst, darált húsból készült ételt, egyben sütött nagy tömb húst, parázson, roston sütött grill ételeket) fogyasztottak, - ha ásott kút vizét itták vagy azzal készült ételt fogyasztottak,

- ha az elfogyasztott víz zavaros, rossz ízű, szennyezett volt,

- ha a kiránduláson ismeretlen forrás, patak vizéből ittak,

- ha mosatlan salátát, zöldséget, gyümölcsöt fogyasztottak,

- ha forrásvízzel, ásott kút vizével mosott gyümölcsöt, salátát fogyasztottak,

- ha helytelenül tárolt, rosszul hűtött, vagy túltárolt ételt fogyasztottak,

- ha a több órája elkészített főtt ételt a fogyasztás előtt nem sütötték, nem forralták át,

- ha nagyobb társasággal étkezetek, ahol az ételek a nagy létszám ellátására nem alkalmas, kis konyhában készültek.

4. Mikor lehet gyanús az élelmiszer?

Ha annak elfogyasztásakor idegen, szokatlan ízt, szagot, elszíneződést vagy más elváltozást, egyéb rendellenességet észlelt. Azonban tudni kell, hogy az érzékszervileg észlelhető elváltozás nem feltétlen velejárója a szennyezett ételnek, hiszen a legtöbb esetben a vegyi anyag illetve mikroorganizmus (láthatatlan mérető gomba, baktérium vagy vírus) jelenlétére semmilyen, érzékszervileg tapasztalható változás nem utal.

5. Mit tegyen a beteg?

Hányás, többször fellépő híg széklet, rossz közérzet, láz, illetve idegrendszeri tünetek (nyelési nehézség, beszédzavar, nehezített artikuláció, kettős látás vagy hallucináció) esetén feltétlenül, a lehető legrövidebb időn belül forduljon orvoshoz. Gombamérgezés gyanúja esetén életmentő lehet a gombás ételből fogyasztott valamennyi személy mielőbbi kórházba juttatása, mert a kórházi megfigyelés akkor is szükséges, ha van olyan fogyasztó, akinek nincsenek tünetei. A gyilkos galóca méreganyagának máj- és vesekárosító hatása például több nap elteltével jelentkezhet. A hányással, hasmenéssel elvesztett folyadékot és sót pótolni kell! Igyon gyakran, kis mennyiségekben szénsavmentes ásványvizet! Erős hányinger, hányás esetén 5-10 percenként kanálnyi mennyiségű víz, folyadék fogyasztása ajánlott. Gondolja át, és esetleg jegyezze fel, hogy az első tünetek jelentkezése előtti 48-72 órában hol, mikor, mit evett és ivott? A vásárolt alapanyagot vagy készételt hol és mikor vásárolta, milyen volt a lejárati ideje, felhasználásig, elfogyasztásig hol és hogyan tárolta? Ezekre a kérdésekre adott válaszok sokat segíthetnek az orvosnak és a kivizsgálást végző szakembernek. Ha van olyan étel, amely a megbetegedés kialakulásában szerepet játszott, ne fogyasszon belőle senki! Tegye azt zárt, külön edénybe, és adja át az élelmiszer ellenőrző hatóságnak laboratóriumi vizsgálatra. A gombás ételt, a nyers gomba maradékát, esetleg a gomba tisztítási hulladékát is tegyék el laboratóriumi vizsgálat céljára. A fogyasztott mérgező gomba gyors azonosítása életmentő lehet. Ha mások is ettek a gyanús ételből, kérdezze meg őket, nekik is voltak-e hasonló tüneteik? Ez szintén hasznos információ lehet a kivizsgálást végző hatósági szakembereknek.

6. Mit tegyen a beteg környezete?

A legfontosabb, hogy fokozottan figyeljen a higiénére, a konyha és a beteg környezetének tisztaságára! Alaposan kezet kell mosni ételkészítés, illetve étkezés előtt, és minden olyan művelet után, mely a kéz szennyeződését okozhatja. Kezet kell mosni az ételkészítés megkezdése előtt, WC használat után, hulladékkezelés után, orrfújás, tüsszentés után, továbbá az ételkészítés folyamán gyakorta. Gondoskodni kell a mellékhelyiségek tisztaságáról, ebben az időszakban gyakrabban használjanak fertőtlenítő hatású tisztítószereket.

7. Mit tesz az orvos?

A kórokozó azonosítása érdekében laboratóriumi vizsgálatra mintát vesz a betegtől: széklet, hányadék, gyomormosó folyadék, egyes esetekben vér, vizelet vizsgálatára kerülhet sor. Gombamérgezés gyanúja esetén azonnal kórházba utalja a beteget és mindenkit, aki vele azonos gombás ételt fogyasztott. Bejelenti a megbetegedést az illetékes hatóságoknak.

8. Az élelmiszer-lánc ellenőrző szervezet feladatai

Az egységes élelmiszer-lánc ellenőrző szervezet felállításával az élelmiszerlánc-biztonságért kizárólagosan a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) felel. A szervezet az élelmiszerbiztonságra ható minden tényezőt figyelemmel kísér, így az ételmérgezések, ételfertőzések felderítésében és megelőzésében is elsődleges szerepe és feladatai vannak. Az élelmiszer közvetítette megbetegedés, vagy annak gyanúja esetén a vizsgálatot járványügyi szempontból végző közegészségügyi hatósággal szoros együttműködésben történik az esemény feltárása. Az emberi egészségre veszélyes élelmiszer fogyasztásakor vagy forgalomba kerülésekor az MgSzH élelmiszer-biztonsági szerve az élelmiszer-lánchoz tartozó minden területen azonnali vizsgálatot végez. Akár több megyét, vagy az egész országot érintően elvégzett nyomon követéssel és laboratóriumi vizsgálatokkal tárja fel a termék eredetét és tartózkodását. A szennyezett vagy nem megfelelő élelmiszertételt a kereskedelmi forgalomban zárolja és intézkedik megsemmisítéséről. Az élelmiszer közvetítette akut megbetegedések hátterében álló kóroki tényezők azonnali feltárása érdekében munkaidőn kívül az MGSZH megyei és központi élelmiszer-biztonsági igazgatóságai készenléti és ügyeleti szolgálatot működtetnek, mely biztosítja az események 24 órás vizsgálatát, a szakszerű és azonnali eljárást és laboratóriumi vizsgálatot.

Kérdezz-felelek az ételmérgezések megelőzéséről

A legtöbb ételmérgezés a magánháztartásokban történik, saját magunk okozzuk tudatlansággal, az alapvető szabályok be nem tartásával.

Mit nevezünk ételmérgezésnek?

Az ételmérgezés minden olyan megbetegedés köznyelvi elnevezése, melyet az elfogyasztott élelmiszerben levő baktériumok, vírusok, méreganyagok okoznak. Ha az élelmiszerben lévő élő baktérium vagy vírus okozta a megbetegedést, élelmiszer-fertőzésről, ha mérgező anyag, élelmiszer-mérgezésről, közös szóval élelmiszer eredetű megbetegedésről beszélünk.

Melyek a leggyakoribb tünetek?

A leggyakoribb tünetek a hányinger, hányás, hasmenés, hasi görcsök, általános rosszullét, esetenként láz. Ételmérgezés tünetei lehetnek ritka esetekben az eszméletvesztés, kettős látás, nyálfolyás, görcsök, izombénulások, tudatzavar is.

Az étel elfogyasztása után mennyi idővel jelentkeznek a tünetek?

A tünetek általában az étel elfogyasztását követően fél órától 48 óráig jelentkeznek, de néha ennél hosszabb lappangási idő is előfordul. Egyes esetekben egy hét, vagy még több idő is eltelhet a tünetek jelentkezéséig.

Mikor gyanakodhatunk ételmérgezésre?

Ételmérgezés gyanúja általában akkor merül fel, ha azonos ételt fogyasztó emberek közül közel azonos időben többen hasonló tünetekkel megbetegszenek. Gyanakodni lehet akkor is, ha az étel fogyasztásakor szokatlan ízű, szagú, jellegű volt. Gombafogyasztás utáni hányás, hasmenés, esetleg tudatzavar jelentkezését mindig gyanúsnak kell tartani, és azonnal orvoshoz kell fordulni!

Az ételmérgezést romlott étel okozza?

Általában az ételmérgezésben szerepet játszó ételen semmilyen elváltozás nem látszik, és az ízén sem érezhető. A romlott étel is okozhat természetesen megbetegedést, de azt általában nem fogyasztjuk el.

Hol történik a legtöbb ételmérgezés?

A legtöbb ételmérgezés a magánháztartásokban történik, saját magunk okozzuk tudatlansággal, az alapvető szabályok be nem tartásával. Csoportos, tömeges ételmérgezések általában rendezvényekhez, közétkeztető vagy vendéglátó egységben elfogyasztott ételhez kötődnek.

Okozhat-e ételmérgezést az ételkészítő személy?

Igen. A fertőző betegségek jelentős része élelmiszerrel terjed. Ezért az ételkészítő személynek egészségesnek, tisztának, ápoltnak kell lennie, és gyakran, alaposan kell kezet mosni. Hasmenés, hányás, láz tüneteivel, bőrgyulladással ételkészítést nem szabad végezni.

Melyek a leggyakoribb, ételmérgezéshez vezető hibák?

• Szennyezett nyersanyagokról baktériumok átkerülése a fogyasztásra kész élelmiszerekre. Ennek oka lehet a gyakori kézmosás hiánya, a szennyezett és tiszta termékek érintkezése, nem megfelelő elkülönítése, (pl. ugyanazon edények, eszközök használata a nyers húshoz és kész élethez), a mosogatás, takarítottság hiányosságai. Baktériummal szennyezettnek tekintendőek a nyers húsok, nyers baromfi, tisztítatlan zöldség, melyeket a fogyasztásra kész élelmiszerektől elkülönítve kell hazaszállítani, tárolni, és feldolgozni.

• A sütés-főzés nem alapos.

• A nem megfelelően átsült, félig nyers ételek veszélyesek lehetnek. Az átforralás a baktériumok, vírusok nagy részét elpusztítja. Ehhez az étel belsejének el kell érnie a 70-75 °C-ot, mely ételhőmérővel is ellenőrizhető.

• Nem megfelelő hőfokon történő tárolás.

• A hűtőszekrények hőfoka + 5 °C körül kell, hogy legyen. Hőmérővel ellenőrizhető!

• A romlandó élelmiszert mindig hűtőben kell tárolni. A langyosan tartott étel veszélyes!

• A készételek túltárolása. A főtt étel elkészülte után 2-3 óráig tekinthető veszélytelennek, ha már elkészítése során nem követtek el súlyos hibát. Három órán túl történő fogyasztás esetén újra át kell forrósítani.

Mi a teendő ételmérgezés gyanúja esetén?

Az enyhe hasmenéses tünetek egy-két nap alatt általában maguktól rendeződnek. Gyógyszer szedése nem szükséges, azonban a folyadékpótlásról gondoskodni kell. Súlyosabb tünetek (hányás, láz, gyakori, vagy véres hasmenés) esetén feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Enyhe tünetek esetén is javasolt a háziorvos felkeresése, hiszen az egyedi megbetegedés része lehet egy kiterjedt járványnak, vagy tömeges ételfertőzésnek.

Jótanácsok az ételmérgezések megelőzéséhez

• Ha beteg (hasmenéses, lázas), ne készítsen ételt.

• Mosson kezet gyakran, alaposan, főleg ételkészítés, valamint étkezés előtt.

• Tartsa tisztán a konyhát, és a konyhai eszközöket.

• Csak megbízható helyen vásároljon.

• A nyers húst, baromfit tárolja, kezelje elkülönítve.

• A zöldséget, gyümölcsöt alaposan mossa meg.

• A romlandó élelmiszert, ételt mielőbb tegye be a hűtőbe.

• A maradék ételt forralja át fogyasztás előtt.

• Ha házon kívül étkezik, legyen igényes.

• Ne fogyasszon ételt elhanyagolt higiénéjű helyen.

• Csak forrón tálalt meleg-ételt, hűtőben tárolt hidegételt fogadjon el.

• Legyen tudatában, hogy a nyers tojást tartalmazó ételek, félig nyers húsok veszélyesek lehetnek. Kisgyereknek, betegnek soha ne adjon ilyet!

• Ne fogyassza el az ételt, ha állott, romlásra gyanús, vagy szokatlan ízű.

• A frissen készült, forrón tálalt étel biztonságos.

Letölthető anyagok

Kérdezz-felelek az ételmérgezések megelőzéséről

Botulizmus – a legsúlyosabb ételmérgezés

A baktérium okozta élelmiszermérgezések egyik legsúlyosabb formája a botulizmus. Napjainkban, a szigorú élelmiszerellenőrzéseknek köszönhetően csak szórványosan fordul elő. Az esetek nagy részét a házi disznóvágás során készített, nyers vagy rosszul hőkezelt hurka, kolbász és disznósajt okozza.

A baktérium és toxinja

A botulizmus, ismertebb nevén kolbászmérgezés olyan, embereket és állatokat egyaránt érintő bakteriális eredetű ételmérgezés, amit a Clostridium botulinum által termelt mérgező anyagcseretermék, az ún. botulotoxin élelmiszer útján történő elfogyasztása okoz. A Clostridium botulinum által okozott kórképet már az 1800-as évek első felében leírták. A betegséget már igen korán kapcsolatba hozták a kolbászfogyasztással is, jóllehet a baktériumot még nem ismerték. A betegség elnevezése a botulus, görög szóból ered, jelentése kolbász. A baktérium oxigéntől elzárt környezetben, talajban él, onnan kerül a vizekbe, a növényekre, mezőgazdasági termékekre. Az állatok maguk is terjesztik, mivel a bélrendszerben szaporodó mikroorganizmus a trágyázás során a talajba kerül, majd onnan a takarmányon keresztül egy másik egyed fertőzését okozhatja. Az állat feldolgozása során a baktérium a nyers húsra kerülhet, és a feldolgozott termékekben hőkezelés hiányában elszaporodva botulotoxint termel. A táplálékkal az emberi szervezetbe jutott kórokozó méreganyaga a bélfalon keresztül kerül a vérbe. A vérből a környéki idegvégződésekhez kötődik, ahol gátolja az ún. acetilkolin ingerületátvivő anyag felszabadulását az ideg-izom kapcsolódásokban, és a gátolt idegek típusától függő tüneteket okoz. A botulotoxin a legerősebb ismert szerves méreg, melyből már 1 mg tisztított toxin halálos az emberre. A botulotoxint számos élelmiszerből kimutatták, például kukoricakonzerv, bors, zöldbab, levesek, cékla, spárga, gomba, érett olíva, spenót, tonhal, csirke, csirkemáj és májpástétom, löncshús, sonka, kolbász, töltött tojás, gyümölcs, homár, füstölt és sózott hal. Magyarországon az esetek döntő többségét a házi disznóvágás során készített, nyers vagy rosszul hőkezelt hurka, sonka, kolbász és disznósajt okozza. A kórokozó gyengén savanyú, közömbös vagy enyhén lúgos kémhatású élelmiszerekben (4,5 felett pH-n), oxigéntől elzárva érzi jól magát, és termeli toxinját. A szervezetbe táplálékkal bekerülő Clostridium botulinum emberről emberre nem terjed.

A betegség tünetei és kezelése

A botulizmus klasszikus tünetei 12–36 órával a fertőzés után jelentkeznek, de ez az idő lehet hat óra és 10 nap is. A betegség tünetei a betegség bevezető szakaszában kevéssé jellemzőek, ekkor „csak” levertség, izzadás, izomfájdalom, hasi diszkomfort lép fel. A kezdett panaszokat napok múlva követik specifikusabb tünetek is. Amennyiben a toxin a szemizmok idegvégződéseit károsítja, a távolságbecslés zavara, összetérő kancsalság, kettős-látás, szédülés, olvasási problémák, pupillatágulat jelentkezhet. A garatizmok érintettsége esetén szájszárazság, nyelési és hangképzési zavar, rekedtség, gégebénulás léphet fel. Az esetek egy részében a betegséget székrekedés, émelygés, hányás, hasmenés, hasi görcsök kísérik, láz nélkül, emiatt a beteget a baj valódi okának felismerése nélkül kezelik. A toxin rendkívül mérgező, idegbénító, ezért súlyos esetekben petyhüdt bénulás állhat be. A betegség végső szakaszában a légzés, szívműködés leállásával halált okoz. Megerősíti a botulizmus gyanúját, ha a tünetek kezdete előtt 18–36 órával a beteg házi vágásból származó húskészítményt, túltárolt készételt fogyasztott. Javasolt erre a kezelőorvos figyelmét felhívni. Megfelelő kezelés nélkül a mérgezés kb. 10–20 százaléka 24 órán belül végzetessé válik. Az ún. antitoxikus kezelésnek (ellenszérum alkalmazásának), illetve a beteg ellátásának – a betegség súlyos lefolyása miatt – kórházban kell történnie. A botulizmus bejelentésre kötelezett megbetegedés, a bejelentés az észlelő, ellátást végző orvos feladata a területileg illetékes ÁNTSZ felé.

A fenti tünetek jelentkezése esetén azonnal keresse fel orvosát! Néhány óra késedelem is végzetes lehet!

Botulizmus – a legsúlyosabb ételmérgezés

Felhívás – botulizmus gyanú egy magyar pesto-nál!

Alapos a gyanú, hogy Keksz Zsolt egri kistermelő készítményeitől betegedtek meg botulizmusban négyen is, földrajzilag különböző helyszíneken, ezért a NÉBIH elővigyázatosságból arra kéri a lakosságot, hogy a hivatal vizsgálatainak lezárásáig ne fogyasszanak e termékekből. A botulizmus a köznyelvben kolbászmérgezésnek ismert, legsúlyosabb élelmiszermérgezés, amely halállal is végződhet.

A kistermelő készítményei (szarvasgombás pesto, humusz, különböző szarvasgombás zöldségkészítmények és zöldséglekvárok) kis üvegekben „guormand company” márkajelzéssel, Keksz Zsolt nevével jelzetten, bio piacokon, delikátesz boltokban, bio üzletekben, fesztiválokon, vagy internetes megrendeléssel kerültek forgalomba. Az egyik beteg az egy hete rendezett Hegyalja fesztiválon vásárolta.

A NÉBIH az ügyben laboratóriumi vizsgálatokat folytat, a Heves megyei élelmiszerlánc felügyeleti hatóság pedig a kistermelő tevékenységét azonnali hatállyal felfüggesztette és kötelezte a termékeinek visszagyűjtésére.

A NÉBIH felhívja a figyelmet, ha valaki fogyasztott az elmúlt hetekben Keksz Zsolt termékeiből, és azt követően nehezen azonosítható tünetekkel megbetegedett, azonnal forduljon orvoshoz, a zöldségkészítményt, vagy annak maradékát, esetleg az üres, de címkével még azonosítható üveget pedig ne dobja ki, vigye magával. A NÉBIH ingyenesen hívható zöld számán (06-80-263-244) is fogadja a bejelentéseket:

A botulizmus betegség tüneteit a Clostridium botulini nevű, spóraképzésre képes, rendkívül ellenálló baktérium anyagcsere terméke, toxinja okozza. A baktérium ezt, a legerősebb ismert szerves mérget, rosszul hőkezelt, vagy hibásan pácolt és helytelenül tárolt élelmiszerekben (húsok, kolbászok, sonkánk, zöldségkonzervek,) termeli, amelyből már 1 mikrogramm halálos. Az élelmiszerrel a szervezetbe jutott baktérium-méreg 6-36 óra múlva, de akár 10 nap múlva is különböző idegrendszeri tüneteket okoz. Kezdetben „csak” levertség, izzadás, izomfájdalom, hasi diszkomfort lép fel, majd ezeket a tüneteket napok múlva követik a jellemzőbb, idegrendszeri tünetek, mint a távolságbecslés zavara, összetérő kancsalság, kettős-látás, szédülés, olvasási problémák, pupillatágulat, szájszárazság, nyelési és hangképzési zavar, rekedtség, gégebénulás, a kezdeti hasmenést felválthatja székrekedés, előfordulhat émelygés, hányás, hasi görcsök. A betegség orvosi ellátás nélkül a végső szakaszában a légzés, szívműködés leállásával jár.
A botulizmusról bővebben itt olvashat.

Gourmand Company készítményei

Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság